Előfizetés

Phenjan ráijesztett a világra

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2016.01.07. 06:41
Észak-Korea „történelmi sikerről” tett említést FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHUNG SUNG-JUN
Phenjan - saját állítása szerint - hidrogénbombával hajtott végre nukleáris robbantást magyar idő szerint szerda hajnalban. A világ egy sor országa ítélte el az akciót, Dél-Korea provokációról beszélt. Élesen bírálta szövetségesét Peking is. Ha valóban termonukleáris bombát robbantottak, amiben szakértők erőteljesen kételkednek, az azt jelentené, hogy az egész térség nagyobb veszélybe került.

Először a szeizmológiai intézetek hívták fel a figyelmet arra, hogy nagy erejű, a Richter-skála szerinti 5,1-es földmozgás rázta meg a Korea-félsziget északi részét szerda reggel. Később Phenjan azt állította, hidrogénbombával robbantott. Míg az atombomba esetén maghasadás, a hidrogénbombánál magfúzió következtében az atommag kötési energiája szabadul fel. A hidrogénbomba elnevezést az alapanyaga miatt kapta, hívják termonukleáris fegyvernek is, mivel a fúziós reakcióknál a láncreakció beindulásához rendkívül magas hőmérséklet kell – írja a Wikipedia.

Észak-Korea eddig mindhárom, 2006-ban, 2009-ben és 2013-ban végrehajtott nukleáris kísérletét plutóniumbombával hajtotta végre. Igaz, a 2013-as tesztnek semmi környezeti nyoma sem maradt, pedig az Egyesült Államok, Oroszország és Dél-Korea elemezte a robbantás következményeit. A négy közül a mostani volt a legnagyobb erejű. 2006-ban a Richter-skála szerinti 4,1-es, 2009-ben 4,5-ös, 2009-ben pedig 4,9-es erősségű lökéshullámokat észleltek Észak-Koreában.

A termonukleáris bomba bevetése – már ha tényleg arról van szó - új geopolitikai helyzetet teremt, hiszen ez pusztítóbb erejű és hatású, mint a hagyományos atombomba. Ezzel még instabilabbá válik a térség, s nemcsak Szöul és Phenjan viszonya válik ellenségesebbé, hanem Észak-Korea és Kína kapcsolata is. Bár továbbra sem várható, hogy Peking szakít a sztálinista állammal, az elhidegülés folyamata teljesen egyértelmű különösen azóta, hogy 2011-ben Kim Dzsong Un került hatalomra. Peking tegnap éles bírálattal illette Észak-Koreát az atomrobbantásért. Hua Csun-jing a pekingi külügyi tárca szóvivője felszólította Phenjant, tegyen eleget a nukleáris leszerelésre vonatkozó vállalásának, s ne tegyen olyan lépéseket, amelyek nyomán még rosszabbá válhat a helyzet. Hogy Kínának már egy ideje nagyon elege van „szövetségeséből”: 2013-ban megszavazta a Phenjan elleni büntetőintézkedéseket az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Pekingen kívül a világ számos állama elítélte a szerdai robbantást. Pak Gün Hje dél-koreai elnök kijelentette, hazája Észak-Korea minden provokációjára kemény választ ad, s együttműködik a nemzetközi közösségekkel azért, hogy „Phjenjan megfizessen a robbantásért”. Ezzel a sztálinista országgal szembeni büntetőintézkedések további kiterjesztésére utalhatott. Lim Szung Nam külügyminiszter-helyettes nyilvánvaló provokációnak nevezte a robbantást. Észak- és Dél-Korea hivatalosan ma is háborúban áll egymással, az 1950-53 közötti konfliktust nem zárta le békemegállapodás, csak fegyverszünetet kötöttek. Élesen elítélte a robbantást a japán kormány. „Ez komoly fenyegetést jelent országunk biztonságára nézve” – közölte Abe Sinzo miniszterelnök.

Philip Hammond brit külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy mindez az ENSZ határozatainak súlyos megsértését jelenti. A washingtoni külügyminisztérium szintén az ENSZ határozatok megsértésére utalt. Oroszország pedig a nemzetközi jog megsértésével vádolta Észak-Koreát. Az esettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa is foglalkozott tegnapi rendkívüli ülésén. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a világszervezet határozatainak megtartását követelte Észak-Koreától.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította az észak-koreai rezsimet atomprogramjának azonnali felfüggesztésére. Ez a feltétele annak, hogy részt vehet a nukleáris leszerelési tárgyalásokon – tette hozzá.

A nukleáris robbantás időzítése abból a szempontból váratlan, hogy újévi üzenetében semmilyen utalást sem tett róla az ország vezetője, Kim Dzsong Un. Aligha írható a véletlen számlájára, hogy mindez két nappal a kis vezér születésnapja előtt történt. Nem kizárt, hogy a hadsereg vezetésének üzent: teljes egészében uralja az országot. Újra és újra felröppennek olyan hírek, amelyek szerint a tisztek nem fogadják el őt részben fiatal kora, részben megkérdőjelezhető hozzáértése miatt.

Az észak-koreai állami tévé „óriási sikernek” könyvelte el a robbantást, s boldog emberek arcát mutatta, akik lelkesen kiabáltak, amikor a hírt harciasan beolvasó hölgy megosztotta országgal-világgal a „történelmi” tényt. „A hidrogénbomba robbantásával a fejlett nukleáris hatalmak sorába léptünk” – mondta nagy hangerővel a hírolvasó. Azt is kifejtette, Phenjan sosem fog elsőként bevetni atomfegyvert. „Amíg az Egyesült Államok folytatja gonosz Észak-Korea-politikáját, nem hagyunk fel nukleáris programunk fejlesztésével” – közölte.

Ázsiában tegnap ha enyhén is, de estek a tőzsdék.

Hazudott Phenjan?
A dél-koreai hadsereg, valamint a titkosszolgálat erőteljesen kételkedik abban, hogy valóban hidrogénbombát robbantottak-e. Szakértők valószínűtlennek tartják, hogy Phenjan képes ilyen műveletre – közölte a szöuli védelmi minisztérium szóvivője. A robbanás erejét túl kicsinek tartják ehhez.
Kételkedését fejezte ki Phenjan állításaival kapcsolatban az Átfogó Atomcsend Egyezmény Szervezete (CTBTO). A testület főtitkára, Lassina Zerbo szerint hasonló robbanás történt, mint 2013-ban. Két napon belül azonban pontosabb értékelést tudnak adni a Japánban és Oroszországban található mérőállomások adatai alapján – mondta el a brit Guardiannek.
Szöuli hírszerzési források egyébként korábban többször kiemelték, nincs bizonyíték arra, hogy Phenjan csakugyan képes lenne termonukleáris eszközök bevetésére. 2015 decemberében a Fehér Ház szóvivője is kétségeit fogalmazta meg ezzel kapcsolatban.

Megfigyeltetnék a radikálisokat

A német szociáldemokraták szerint az alkotmányvédelmi hatóságnak kellene megfigyelnie az euroszkeptikus, bevándorlásellenes Alternatíva (AfD) nevű pártot. Az SPD frakciója ugyanis úgy véli, hogy az országosan mintegy 10 százalékon álló politikai erő „veszélyes szélsőjobboldali tendenciákat mutat”. Szintén figyeltetné az alkotmányvédelemmel a szociáldemokrata párt az iszlámellenes tüntetések szervezéséről ismert Pegidát.

Az SPD parlamenti képviselői csütörtökön kezdik kétnapos tanácskozásukat, amelynek egyik fontos témája lesz a belbiztonság kérdése. „A menekültek, menekültotthonok, segítőik, valamint politikusok elleni szélsőségesek erőszaktevők által elkövetett támadások aggasztó méreteket öltenek” – írják a szociáldemokraták a tanácskozásra készült nyolcoldalas dokumentumban. Kifejtik, hogy az emberek félelmét kihasználva gyűlöletet gerjesztenek.

Az SPD emellett a német biztonsági szolgálatok jobb felszerelésére is javaslatot tesznek, ami – mint utalnak rá – a terrorellenes harc miatt is fontos. A dokumentum szerint az első fontos lépést már a 2016-os költségvetésben is lefektették, eszerint növelik a hírszerzés, az alkotmányvédelmi hatóság és a rendőrség létszámát.

Eva Högl, az SPD frakcióvezetőhelyettese a Spiegel Online-nak elmondta, hogy a belbiztonság kérdése számukra minden tekintetben elsőbbséget élvez. E tekintetben széleskörű európai együttműködésre is törekednek – tette hozzá.

Lezárták a kancellári hivatalt
Tegnap a német rendőrség egy időre lezárta a kancellári hivatal környékét, mert gyanús csomagokra bukkantak a reggeli órákban. Az ezzel kapcsolatos bejelentés 8 óra 30-kor érkezett. A küldeményeket még azelőtt elfogták, hogy bejuthattak volna a kancellári hivatal épületébe. Nem sokkal később aztán a berlini rendőrségi szóvivő azt közölte, hogy a szakértők semmi gyanúsra sem bukkantak, így 11 órakor feloldották a hivatal zárlatát. Összesen öt csomagot is átvizsgáltak, de egyik sem tartalmazott robbanó-, vagy bármilyen veszélyes anyagot – közölték. Arról azonban nem tettek említést, hogy mi volt a csomagokban. A 9 óra 30 perckor kezdődött német kormányülést azonban nem befolyásolta az ideiglenes lezárás.

Három molesztálót azonosítottak

Publikálás dátuma
2016.01.07. 06:36
A fotó tanúsága szerint már szilveszter délutánján sem volt felhőtlen a hangulat Kölnben FOTÓ: WWW.ORIGIN.PI-NEWS.NET
Nem utal jel arra, hogy menekültek követtek volna el erőszakos cselekményeket Kölnben, közölte a város polgármestere, Henriette Reker. A német rendőrszakszervezet vezetője pedig óva intett attól, hogy a szilveszteri történések hatására általánosítsanak a menekültekkel kapcsolatban. Az eset kapcsán mindinkább a kölni rendőrség kerül célkeresztbe. Thomas de Maiziere német belügyminiszter is bírálta a rendőri fellépést.

Nem hazudott a megvert migráns

Korrekciót kér és érintettként kíván megszólalni a magyar külügy a New York Times napokban megjelent németországi riportjával kapcsolatban, amelyben egy menekült nő azt állítja, hogy még magyarországi tartózkodása alatt eszméletlenre verte őt egy börtönőr azért, mert visszautasította az őr közeledését. Az amerikai napilap cikkéből azonban nem derül ki, pontosan mikor és hol történhetett az eset. Nem sokkal később a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága cáfolta a híreket, szerintük ilyen eset már csak azért sem történhetett meg, mert a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben nőket nem tartanak idegenrendészeti őrizetben.

A nyilatkozó asszony azonban nem biztos, hogy beszámolójában valamely bv-intézetre gondolt; a nyelvünket nem beszélő migrásnok gyakran nincsenek tisztában azzal, pontosan milyen hatósággal is állnak szemben. A börtönökön kívül más fogvatartási helyszínen is megfordulhatnak migránsok: a menekültügyi őrzött befogadóközpontokba azok kerülnek, akiknek folyamatban van a menedékkérelmük, idegenrendészeti őrzött szállásra pedig azok, akik nem adtak be menedékkérelmet. Előző a Bevándorlási Hivatalhoz, utóbbi a rendőrség felügyelete alá tartozik, és mindkét helyen tarthatnak fogva nőket is.

Kerestük az érintett szerveket: a hivataltól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy telephelyeiken ilyen erőszakos cselekedet nem történt. "A New York Times által említett erőszakos cselekmény véleményünk szerint nem fordulhat elő. A telephelyeken a menekültügyi őrizetben lévő személyek őrzését a rendőrség látja el, fegyveres biztonsági őrök alkalmazásával. Az erőszakos cselekmények minden esetben rendkívüli eseménynek minősülnek, azokat ki kell vizsgálni. A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség havonta több alkalommal is tart ellenőrzést a menekültügyi őrzött központokban, illetve az elhelyezési körülményeket a Hivatal is folyamatosan ellenőrzi" - írták, hozzátéve: telephelyeiken jelenleg nem tartózkodnak nők, ám ha a hatóság nők menekültügyi őrizetbe vételéről rendelkezik, akkor "a jogszabályban meghatározottaknak megfelelően elkülönítve kerülnek elhelyezésre". A rendőrségtől még nem kaptunk tájékoztatást.

A kormányközeli Magyar Idők Georg Spöttle német biztonságpolitikai szakértőre hivatkozva azt állítja: gyakran előfordul, hogy a migránsok valótlan állításokat fogalmaznak meg a belépésüket regisztráló uniós országokkal kapcsolatban annak érdekében, hogy elkerüljék a visszatoloncolást. Azt a New York Times cikke is elismerte, hogy nincsenek megbízható adatok arról, hogy a menekült nőket mikor, hol és milyen zaklatás érte.

A magyarországi fogvatartó helyeket a Magyar Helsinki Bizottság is rendszeresen monitorozza, ám tájékoztatásuk szerint ilyen súlyos esettel az elmúlt években nem találkoztak. Ennek ellenére nem lehet azt állítani, hogy a menekült nő biztosan hazudik.

Börtönben nőket nem tartanak idegenrendészeti őrizetben FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Börtönben nőket nem tartanak idegenrendészeti őrizetben FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Gyulai Gábor, a jogvédő szervezet menekültügyi programvezetője lapunknak elmondta: valóban előfordul, hogy a menedékkérők olykor kiszínezik történeteiket, azok nem teljesen igazak, ennek ellenére nem lehet megkérdőjelezni minden menekült szavahihetőségét, ahogy azt sem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy egy ilyen súlyos erőszakról szóló beszámoló pusztán kitaláció. "Az utólagos bizonyítás nem könnyű, és a teljes bizonyosságot is nehéz elérni, ám egy bántalmazásnak maradnak a laikus számára láthatatlan, de a szakértő számára látható nyomai, külső és belső nyomok egyaránt" - mondta a szakember. Az ilyen ügyek kivizsgálásában segít például az Isztambul Protokoll, az abban foglalt irányelvek alapján járnak el a menekülteket vizsgáló orvosok, pszichiáterek is. Ugyanakkor Gyulai szerint fontos, hogy az amerikai lapnak nyilatkozó nőt valószínűleg semmi nem "kényszerítette" hazugságra, hiszen az egy hasonló profilú menedékkérő visszaküldése Németországból Magyarországra a jelenlegi helyzetben egyébként is valószínűtlen.

Kartávolság az idegenektől
FOTÓ: EP/SASCHA STEINBACH

FOTÓ: EP/SASCHA STEINBACH

Saját biztonságuk érdekében szabályozná a nők viselkedését Henriette Reker a szilveszter éjjel történtek miatt. A kölni főpolgármester asszony kijelentésén élcelődik az egész német sajtó, de a kommentelők sem kímélik. Szerinte a hölgyeknek kartávolságban kellene közlekedniük az idegen országokból érkezőktől és jobban tennék, ha inkább csoportosan közlekednének ahelyett, hogy egyedül indulnak el otthonról. A biztonsági intézkedéseket Reker azért is tartja fontosnak idejében elkezdeni, mert közeleg a karnevál időpontja, amikor a tömegben közlekedő, különböző kultúrkörökből származó férfiak félreérthetik a nők közelségét és ez erőszakos cselekedetekhez is vezethet - írja a Die Welt. A polgármester asszony szerint, aki nem tartja a kellő távolságot, annak a viselkedését az arab és észak-afrikai származású bevándorlók "szexuális temészetűnek és kihívónak" is értelmezhetik.
Emlékezetes, a baranyai rendőrség nagy port kavart oktatóvideói nyomán kezdtek civilek online aláírásgyűjtésbe. A hatóság a nemi erőszakok számát szerette volna csökkenteni, a potenciális áldozatokat megszólítva. A videó spotok szerint a nők is tehetnek arról, ha megerőszakolják őket. Az ügy előzménye, hogy a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 3 rövid videót mutatott be prevenciós célból Pécset. A spotok azt sugallják, hogy a kihívóan viselkedő és öltözködő lányok maguknak is köszönheti, hogy nemi erőszak áldozataivá válnak. Mindhárom videó úgy zárul: "Tehetsz róla, tehetsz ellene".