Előfizetés

Hatalmi játszmák a Közel-Keleten

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2016.01.07. 06:32
Tavaly iráni zarándokok százait taposták halálra Mekkában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MUHANNAD FALA'AH
Rosszul kezdődött az év a Közel-Kelet szempontjából. A Szaúd-Arábia és Irán közötti viszony elmérgesedése már évek óta a levegőben lógott, bár a diplomáciai háború közvetlen kiváltó oka Nimr al-Nimr síita ajatollah múlt szombati kivégzése volt. Az ezt követő diplomáciai lépések, illetve üzengetések is azt mutatják, mennyire törékenyek a viszonyok a térségben. Az arab országok és Izrael kapcsolata szinte kiegyensúlyozottnak tűnik ahhoz képest, milyen helyzet alakult ki Teherán és Rijád között.

A Szaúd-Arábia és Irán közötti rivalizálás régi múltra tekint vissza, s rendkívül súlyos következményei vannak a világ biztonságára nézve, hiszen amint azt már az eltelt évek során is láthattuk, ez nem áll meg egyik vagy másik állam határainál. Közvetve a szaúdi érdekszféra ütközött az iránival Jemenben, vagy éppen az arab tavaszt követően a bahreini konfliktus során is. Irakban valóságos vallásháború alakult ki a síiták és a szunniták között az Egyesült Államok beavatkozása során, s tudvalévő, hogy előbbi vallási csoport legfőbb támogatója épp Teherán volt. Libanon helyzete szintén igen kényes a vallási sokszínűség miatt.

Ez a szembenállás különösen aggasztó most, amikor – január 25-én – Bécsben folytatódniuk kellene a szíriai helyzet megoldásáról szóló béketárgyalásoknak, amelyeken a szaúdiak és az irániak is részt vesznek. A két ország a szíriai polgárháborúban is az ellentétes oldalon áll. A Teherán által finanszírozott síita milicisták Bassár el-Aszad szíriai elnök fontos szövetségesei. A szunnita felkelők ezzel szemben Rijádtól kapnak hathatós támogatást. Maga Aszad elnök ahhoz az alavita kisebbséghez tartozik, amely a síitákkal áll rokonságban.

Az elmúlt napok eseményei is híven igazolták, veszedelmes viszonyokat teremthet a Közel-Keleten, ha a két regionális hatalom nyíltan egymás ellen fordul. Irakban mecseteket robbantottak fel, Bagdadban tiltakozó akciókat szerveztek Rijád ellen, s a szaúdi termékek betiltását követelték. Bahreinben a rendőrség könnygázt vetett a tüntetők ellen, akik Nimr al-Nimr szaúdi síita prédikátor kivégzése ellen tiltakoztak. A kis állam helyzete különösen kényes, hiszen itt többségben élnek ugyan a síiták, de a szunniták vannak hatalmon, s a helyi vezetés csak nehézségek árán – Szaúd-Arábia segítségével – verte le a többségben lévő vallási közösség lázadását az arab tavasz után. Azzal vádolták Teheránt, hogy a perzsa állam szítja a feszültséget. Bahreinben most is csak látszólag van nyugalom. A hét elején tartott tüntetéseken a szaúdi uralkodócsalád hatalmának megdöntését követelték a síiták által szervezett megmozdulások résztvevői.

A közel-keleti régiót rendkívül megosztotta a konfliktus. Szudán, Szomália, Kuvait és Bahrein Szaúd-Arábiához hasonlóan megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal, az Arab Emírségek pedig alacsonyabb szintre helyezte azt, több iráni diplomatát kiutasított az országból azt követően, hogy hétvégén Teheránban megtámadták a szaúdi nagykövetséget. Rijád később a kereskedelmi kapcsolatokat is felmondta a perzsa állammal, illetve a repülőgép-közlekedést is felfüggesztette a két ország között. Az iráni zarándokok számára azonban továbbra is lehetővé teszik, hogy felkeressék Mekkát és Medinát. A Bassár el-Aszad rezsimjével szembenálló ellenzéki Szíriai Nemzeti Tanács felszólított minden arab államot arra, hogy szakítsák meg diplomáciai kapcsolatukat Iránnal. Szintén a szaúdiak mellé állt az iszlám világban tekintélyes kairói Al Azhar egyetem. A sors fintora, éppen e bejelentés napján döntött Szaúd-Arábia amellett, hogy 3 milliárd dolláros kölcsönnel segíti a továbbra is rendkívül súlyos helyzetben lévő egyiptomi gazdaságot.

A viszony ugyan egy síita prédikátor, Nimr al-Nimr ajatollah kivégzése miatt mérgesedett el Szaúd-Arábia és Irán kapcsolata, de az utóbbi évek történései alapján már a levegőben lógott, hogy drámaian megromlik a két állam viszonya. Amikor tavaly tömegpánik tört ki a mekkai zarándoklaton, s több százan, köztük 464 iráni halt meg a tragédiában, nyílt szócsatára került sor a két állam között. Teherán hanyagsággal vádolta a szaúdiakat, amit Rijád persze visszautasított.

Mindenesetre a Szaúd-Arábiában szolgáló külföldi diplomaták azt közölték, hogy a síiták 2011-2013 közötti lázadásait követően az uralkodócsalád ígéretet tett arra, nem végzi ki a megmozdulások síita szervezőit. A tavaly júliusban megkötött iráni nukleáris megállapodás azonban új helyzetet teremtett. A megegyezés, amellyel az idén leköszönő Barack Obama amerikai elnök külpolitikai törekvéseire akarta feltenni a koronát, rendkívül rossz hír volt Rijád számára mind gazdasági, mind politikai szempontból. Gazdaságilag azért, mert azzal, hogy fokozatosan feloldják a Teheránnal szembeni büntetőintézkedéseket, a perzsa állam visszatérhet a nemzetközi olajpiacokra, amivel Rijád elveszti térségbeli vezető szerepét. Politikailag pedig amiatt, mert a megállapodással enyhülés következhet be a perzsa állam és Washington viszonyában, ami óhatatlanul Rijád kiemelt regionális jelentőségének, hegemóniájának csökkenéséhez vezet. Sokat elárul az itteni viszonyokról: Szaúd-Arábia nem sokkal azelőtt döntött a síita huszi milicistákkal szembeni jemeni beavatkozás mellett, hogy áttörés történt az iráni atomprogramról szóló nukleáris tárgyalásokon. Rijád e lázadók hathatós támogatásával vádolta Teheránt, ezt azonban mindez idáig nem bizonyították minden kétséget kizáróan. Mindenesetre a jemeni beavatkozás üzenet volt nemcsak a perzsa államnak, hanem a „hűtlen” Egyesült Államoknak is, amelynek lényege: a királyság képes egyedül is fellépni bármely regionális konfliktusban.

A szaúdi kivégzésben fontos szerepet játszhatott egy másik történés is. December végén Szíriában megölték a Dzsais al-Iszlam szunnita milícia vezetőjét, Zahran Allust, aki az egyik legbefolyásosabb ellenzéki szereplője volt a szíriai polgárháborúnak. Legfontosabb követelése az volt, hogy tisztítsák meg Damaszkuszt a síitáktól és az alavitáktól. Igaz, e kijelentésétől a későbbiekben, ha óvatosan is, de elhatárolódott. Allus csoportjának - hírek szerint - fontos támogatója volt Rijád, prédikátor apja Szaúd-Arábiában él. Meggyilkolásával a szaúdiak azt érezhették, hogy csökken a befolyásuk a szíriai polgárháborúban, illetve annak megoldásában. Olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint Nimr al-Nimr lefejezése egyfajta megtorlás volt. Más összeesküvés-elméletek szerint Szaúd-Arábia célja az is volt, hogy megakadályozza: sikerre vezessenek a január végi szíriai béketárgyalások Bécsben.

Közvetlen fegyveres konfliktus nem valószínű a két regionális hatalom között. Szaúd-Arábia nem engedhetne meg magának egy háborút. Az alacsony olajár és a mérhetetlen pazarlás miatt gazdasági helyzete folyamatosan rosszabbodik. Bár jelentős pénzügyi tartalékkal rendelkezik, amely eléri a 730 milliárd dollárt, ez egy év alatt körülbelül 70 milliárd dollárral csökkent. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2015-ben a GDP-hez viszonyított 21 százalékos költségvetési hiányból indul ki, ami a jövő évben is elérheti a 19 százalékot. Szintén az IMF szerint a jelenlegi olajárból, illetve a pénzherdálásból kiindulva a királyság öt éven belül felélheti pénzügyi tartalékait. Irán sem engedheti meg magának azt, hogy egy beláthatatlan következményekkel járó regionális konfliktus főszereplője legyen. A gazdasága egyelőre romokban hever, bár a szankciók feloldása révén azt reméli, hogy rövid idő alatt mintegy 100 milliárd dollárral sikerül feltölteni az államkasszát.

Washinton nemigen hisz Phenjan bejelentésének

Az amerikai elnöki szóvivő kétségbe vonta, hogy igazat mondott-e az észak-koreai vezetés, mikor szerdán sikeres hidrogénbomba-kísérletről számolt be.

"Az első elemzések, amelyeket végeztünk, nem állnak összhangban azzal az észak-koreai állítással, miszerint sikeres hidrogénbomba-kísérletet hajtottak végre" - fogalmazott Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője szokásos napi sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy ezért az Egyesült Államok nem hiszi, hogy Észak-Korea bővítette volna katonai potenciálját. "Az Egyesült Államok további bizonyítékokat gyűjt, hogy többet megtudjon az észak-koreaiak által bejelentett hidrogénbomba-tesztről" - közölte. Az amerikai külügyminiszter a nemzetközi biztonságra nézve súlyos fenyegetésről beszélt. John Kerry külügyminiszter "nagyon provokatív cselekedetnek" és "a nemzetközi békére és biztonságra súlyosan fenyegetőnek" nevezte a feltételezett észak-koreai kísérleti robbantást.

Szerb ortodox karácsony Szabadkán - Fotó

Publikálás dátuma
2016.01.06. 20:26
MTI Fotó: Molnár Edvárd
A szerb ortodox pap megszentelt egy tölgyfaágat a makkhetesi erdőben, Szabadka közelében. A Julián-naptár szerint január 7-én ünneplik az ortodox hívők a karácsonyt. Az ezt megelőző nap kora reggelén minden hívő családfő vág magának és családjának badnjakot, amelyet a pap megszentel. A hívők hazaviszik a megszentelt gallyakat és a fa vágásakor keletkezett forgácsot, amelyet 6-án szenteste elégetnek. A hagyományos népi és egyházi értelmezés szerint az ágak tüze és izzó parazsa a melegséget szimbolizálja, és a sötétséget oszlatja el az emberek életéből.