Előfizetés

Földalatti létesítményt avatott fel Irán

Annak ellenére, hogy Washington múlt héten újabb szankciókat helyezett kilátásba Irán ellen az Emad típusú precízió, nukleáris robbanófej hordozására is képes ballisztikus rakéta tesztelése után, tegnap ünnepélyesen avatták fel a perzsa államban a második, ilyen rakéták tárolására alkalmas föld alatti létesítményt. 

Az eseményt az iráni állami televízió közvetítette. A létesítményt az Iráni Forradalmi Gárda működteti egy hegy belsejében.  Az Emad rakéta 1700 kilométer hatótávolságú, találati pontossága 500 méter, és 750 kilogramm töltet célba juttatására alkalmas, ami azt jelenti, hogy ezzel Irán eléri a fő ellenségnek tekintett Izrael területét is.

A rakétát tavaly ősszel, az irán és a Hatok közötti történelmi jelentőségű nukleáris megállapodás  tesztelték. A rakétateszttel az ENSZ Biztonsági Tanácsának az iráni szankciókkal foglalkozó munkabizottsága azonnal jelezte, hogy álláspontja szerint Teherán megsértette az ENSZ BT ballisztikus rakétákra vonatkozó tilalmát.

Sajátjai fordulhatnak a kormányfő ellen

Publikálás dátuma
2016.01.06. 09:18
FOTÓ: Paul Hackett - WPA Pool/Getty Images
David Cameron szabad választást adott minisztereinek arra, hogy eldöntsék: a Brexit mellett vannak-e a brit uniós tagságról szóló, 2017 végéig megrendezendő népszavazáson, vagy sem. 

Mint a csütörtökön Budapestre érkező brit kormányfő, elmondta, ebben a kérdésben nem törekszik egységes kormányzati álláspontra. A miniszterelnök mindössze egy szabályt határozott meg. Arra kérte tárcavezetőit, hogy álláspontjukat csak az Európai Unióval folytatott tárgyalások lezárása után fejtsék ki. London reformokat akar elérni az EU-n belül, s Cameron ugyan az EU-ban maradást támogatja, de a maga részéről ragaszkodik a változtatásokhoz.

Ez a kérdés a kormányzó torykat is megosztja, sőt a kormányt is. Cameron kabinetjének harmada foglalt állást a Brexit mellett a reformok elmaradása esetén.

Luxembourgban győzött egy tüntető Moszkvával szemben

Oroszországnak 25 ezer dollárt kellene fizetnie egy tüntetőnek, akit három évvel ezelőtt egy moszkvai megmozduláson vett őrizetbe a rendőrség. A férfi azonban az Európai Büntetőbírósághoz fordult, s itt döntöttek a javára. 

A testület indoklása szerint Moszkva megsértette a gyülekezési szabadságot. A férfit még a 2012. május 6-án megtartott kormányellenes tüntetésen vették őrizetbe, ekkor összecsapások törtek ki a megmozdulás résztvevői és a rendőrség között.

A tüntetést azért szervezték, mert a résztvevők szerint választási csalások történtek a 2011-es parlamenti-, illetve a 2012-es elnökválasztás során. A moszkvai hatóságok eredetileg jóváhagyták a megmozdulást, amelyen mintegy nyolcezren vettek részt.

A férfi azért tett panaszt a bíróságnál, mert bár – mint mondta – békésen tüntetett, önkényesen vették őrizetbe, s azzal vádolták, hogy „nem követte a rendőrség utasításait”. 15 napos elzárásra ítélték. Az összecsapások azután törtek ki, hogy a rendőrség az utolsó pillanatban megváltoztatta a tüntetés útvonalát.