Előfizetés

Döntöttek Makovecz Imre életművének gondozásáról

A kormány kiemelt feladatként kezeli a Makovecz Imre Kossuth-díjas építész hagyatékáról való gondoskodást, életművének a jövő nemzedékkel való megismertetését, és egyetért a Városkúti úti műteremház Makovecz Imre Emlékközponttá alakításával - olvasható a Magyar Közlöny keddi számában megjelent határozatban.

A 2011-ben elhunyt Makovecz Imre életművének gondozásáról szóló dokumentum szerint a kormány egyetért azzal, hogy Makovecz Imre életműve olyan kulturális és nemzeti értéket képvisel, amelynek megóvása, gondozása kiemelten fontos, ennek érdekében Makovecz Imre születésének 80. évfordulójára - 2015. november 20. - tekintettel kiemelt feladatként kezeli a Makovecz Imre hagyatékáról való gondoskodást, s életművének a jövő nemzedékkel való megismertetését.

A kormány egyetért a 1125 Budapest, Városkúti út 2. szám alatti műteremház Makovecz Imre Emlékközponttá alakításával. Ezzel összefüggésben felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy - azonnali határidővel - a nemzeti fejlesztési miniszter és a Magyar Művészeti Akadémia elnökének bevonásával vizsgálja meg az épület tulajdonjoga megszerzésének feltételeit, valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával tekintse át a Makovecz Imre Alapítvány működésében való állami szerepvállalás lehetőségét.

A kormány felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy támogassa a Makovecz Imre alkotásairól korábban megrendezett kiállítások egységes katalógusban való összefoglalását, valamint az építész munkásságát, teljes életművét bemutató reprezentatív kiállítás létrehozását. A kiállítás támogatásának és a kiadvány megjelentetésének határideje 2020. június 30.

A kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy - 2016. március 31-i határidővel - tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Makovecz-életművet a Magyar Értéktárba felvegyék. Arra is felhívja a minisztert, hogy az emberi erőforrások miniszterével és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ bevonásával dolgozza át a Makovecz Imre munkásságának megörökítésére összeállított ötéves feladattervet és aktualizálja az abban foglalt feladatokat, szintén 2016. március 31-i határidővel. Emellett ugyanezzel a határidővel - a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ bevonásával - tegye meg a szükséges intézkedéseket az építész egyes alkotásainak műemlékké nyilvánítása érdekében.

A kormány felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy Makovecz Imre településfejlesztési-épülettervezési modelljének minél szélesebb körű alkalmazása érdekében támogassa a közművelődési szakemberképzés keretében alkalmazható oktatási segédanyag elkészítését, továbbá az abban foglaltak gyakorlati elsajátítását biztosító szakmai gyakorlat rendszerének működtetését. Az oktatási segédanyag elkészítésére a határidő 2017. december 31., a határozat a rendszer kialakítására, működtetésének megalapozására 2018 és 2020 között évente 30 millió forint biztosításáról szól.

Felhívják a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az érintett miniszterekkel együttműködve a Makovecz Imre életművét képező egyes ingatlanokkal kapcsolatban az épületek funkcionális felhasználásának felmérése érdekében gondoskodjon megelőző vizsgálat elvégzéséről, 2016. május 31-i határidővel. A határozatban felhívják a nemzetgazdasági minisztert, hogy 2016-ban a feladat teljesítését követően, annak megvalósítására, és további előkészítésére legfeljebb 500 millió forint összegben biztosítson forrást az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben.

A Miniszterelnökséget vezető minisztert a kormány felhívja arra, hogy a vizsgálatok elvégzését követően dolgozza ki és terjessze a kormány elé az épületek felújításával, megvalósításával kapcsolatos intézkedések ütemtervét, továbbá tegyen javaslatot a nem, vagy funkcionálisan nem megvalósítható művek 3D-ben való fotorealisztikus digitális feldolgozására, terjesztésére, 2016. június 30-i határidővel.

A kormányhatározatban felhívják a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az emberi erőforrások miniszterével és a nemzetgazdasági miniszterrel közös munkacsoportot alakítson a Makovecz Imre Pályázati Alap elindítása érdekében annak vizsgálatára, hogy melyek azok a Makovecz Imre életművébe tartozó projektek, amelyek megvalósítása a hazai költségvetés, illetve európai uniós forrás terhére megvalósuló programok keretében lehetséges, valamint dolgozza ki ezen források bevonásának egyes lépéseit. A munkacsoport megalakítására 2016. január 31., a Makovecz Imre Pályázati Alap elindítására július 31. a határidő. A határozatban felhívják a nemzetgazdasági minisztert, hogy a feladat teljesítését követően 2016. évben legfeljebb 5500 millió forint összegben biztosítson forrást az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, majd a 2017. és 2020. között a megvalósításra évente legfeljebb 1400 millió forintot biztosítson.

A kormány felkéri a Makovecz-életmű méltó megőrzésében kiemelkedő szerepet betöltő szervezeteket, hogy a feladatok végrehajtása érdekében működjenek együtt a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és az emberi erőforrások miniszterével. A kormány visszavonja a Makovecz Imre életművének gondozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 2013-as kormányhatározatot.

Korózs: lenyúlja az emberek fizetését a Fidesz

Publikálás dátuma
2015.12.29. 20:18
FOTÓ: Népszava
Korózs Lajos, az MSZP parlamenti képviselője, a Országgyűlés népjóléti bizottságának alelnöke szerint béremelésre van szükség, mert az embereknek "nincs tisztességes fizetésük", és a régió legtöbb országában jobban keresnek a munkavállalók, mint Magyarországon.

Korózs Lajos kedden azt mondta: a Fidesz "lopásalapú kormányzása" "lenyúlja az emberek fizetését", például úgy, hogy "közmunkások országává teszik" Magyarországot. Szavai szerint egyre jobban elterjed az a gyakorlat, hogy embereket elbocsátanak állásukból, majd 50-60 ezer forintért vesznek fel közmunkásokat, és sokszor ugyanazokat foglalkoztatják közmunkában, akiket néhány héttel azelőtt bocsátottak el.

"Emberek százezrei dolgoznak rabszolgaként Magyarországon a minimálbérnél is kevesebb fizetésért" - mondta. Hangsúlyozta: a szociális ágazatban a havi nettó átlagkereset idén mindössze 69 426 forint volt. Hozzátette: ezen túlmenően jelenleg is mintegy 50 ezren nem kapták meg a novemberi és a decemberi fizetésüket sem.

Korózs Lajos úgy fogalmazott: bár a Fidesz szerint Magyarország jobban teljesít, "százmilliárdokat vontak ki" az egészségügyből, a szociális szférából, az oktatásügyből.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Eurostat nemrégiben megjelent vásárlóerő-paritáson mért jövedelmi statisztikái alapján Magyarországon rosszabbul keresnek az emberek, mint Szlovéniában, Lengyelországban, Csehországban, Horvátországban és Szlovákiában, az ország csupán Romániát és Bulgáriát előzi meg ebben a rangsorban. Ráadásul - fűzte hozzá egy másik tanulmányra hivatkozva - ezekért a fizetésekért Magyarországon dolgoznak az egyik legtöbbet az Európai Unióban.

Azt mondta, ezért követel béremelést az MSZP: "150 ezer forint alatt a közszférában nem kereshet senki, 175 ezer forint alatt nem kereshetnek a főiskolát, 200 ezer forint alatt az egyetemet végzettek" - mondta. Hozzátette: a szocialista párt, ha kormányra kerül, emelni fogja a béreket.

Korózs Lajos az új otthonteremtési programmal kapcsolatban azt mondta: az "csak a gazdagoknak lesz jó", akik tényleg rászorulnak erre, "át vannak verve". Szerinte ezt a támogatást emiatt nagyon kevesen tudják majd igénybe venni.

Korózs: lenyúlja az emberek fizetését a Fidesz

Publikálás dátuma
2015.12.29. 20:18
FOTÓ: Népszava
Korózs Lajos, az MSZP parlamenti képviselője, a Országgyűlés népjóléti bizottságának alelnöke szerint béremelésre van szükség, mert az embereknek "nincs tisztességes fizetésük", és a régió legtöbb országában jobban keresnek a munkavállalók, mint Magyarországon.

Korózs Lajos kedden azt mondta: a Fidesz "lopásalapú kormányzása" "lenyúlja az emberek fizetését", például úgy, hogy "közmunkások országává teszik" Magyarországot. Szavai szerint egyre jobban elterjed az a gyakorlat, hogy embereket elbocsátanak állásukból, majd 50-60 ezer forintért vesznek fel közmunkásokat, és sokszor ugyanazokat foglalkoztatják közmunkában, akiket néhány héttel azelőtt bocsátottak el.

"Emberek százezrei dolgoznak rabszolgaként Magyarországon a minimálbérnél is kevesebb fizetésért" - mondta. Hangsúlyozta: a szociális ágazatban a havi nettó átlagkereset idén mindössze 69 426 forint volt. Hozzátette: ezen túlmenően jelenleg is mintegy 50 ezren nem kapták meg a novemberi és a decemberi fizetésüket sem.

Korózs Lajos úgy fogalmazott: bár a Fidesz szerint Magyarország jobban teljesít, "százmilliárdokat vontak ki" az egészségügyből, a szociális szférából, az oktatásügyből.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Eurostat nemrégiben megjelent vásárlóerő-paritáson mért jövedelmi statisztikái alapján Magyarországon rosszabbul keresnek az emberek, mint Szlovéniában, Lengyelországban, Csehországban, Horvátországban és Szlovákiában, az ország csupán Romániát és Bulgáriát előzi meg ebben a rangsorban. Ráadásul - fűzte hozzá egy másik tanulmányra hivatkozva - ezekért a fizetésekért Magyarországon dolgoznak az egyik legtöbbet az Európai Unióban.

Azt mondta, ezért követel béremelést az MSZP: "150 ezer forint alatt a közszférában nem kereshet senki, 175 ezer forint alatt nem kereshetnek a főiskolát, 200 ezer forint alatt az egyetemet végzettek" - mondta. Hozzátette: a szocialista párt, ha kormányra kerül, emelni fogja a béreket.

Korózs Lajos az új otthonteremtési programmal kapcsolatban azt mondta: az "csak a gazdagoknak lesz jó", akik tényleg rászorulnak erre, "át vannak verve". Szerinte ezt a támogatást emiatt nagyon kevesen tudják majd igénybe venni.