Előfizetés

Milliárdok a közlekedésre - Mégis lesz vasút Ferihegyre?

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.12.30. 06:21
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Gyorsforgalmi és kerékpár utak, vasutak épültek 2015-ben és az ágazat kiváló évet zár - Tasó László államtitkár szerint. Úgy vélte, ebben az uniós támogatások mellett a nafyae gazdaság teljesítménye is szerepet játszott.

Kiemelkedő évet zár a közlekedési ágazat 2015-ben - legalábbis Tasó László a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szerint. Évértékelő tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság jó irányba halad és az uniós források felhasználása mellett ennek is köszönhető a jó teljesítmény.

A Népszava kérdésére, hogy a kiváló teljesítménybe beleszámítják-e az M4-es autópálya-torzót is, amely eddig 60 milliárd forintjába került az adófizetőknek, az államtitkár válaszában kijelentette, hogy nem torzóról van szó, mert az más műszaki tartalommal ugyan, de egyszer majd továbbépül ugyanazon a nyomvonalon. Ágazati szakértőnk azonban felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormányzat a mai napig nem számolt el a kivitelező konzorciumokkal, így azok végzik továbbra is az állagmegóvást, ami április óta több százmillió forinttal növelhette a költségeket. Ráadásul amiről az államtitkár diszkréten hallgatott, hogy a műszaki tartalom változása áttervezést is jelent, ami különösen a csak részben elkészült híd miatt milliárdos összegre rúghat.

Tasó László közölte, egy kormánybiztos felügyeli, hogy csak az indokolt kifizetéseket kaphassák meg a cégek. Szakértőnk szerint viszont nem utólag, hanem a teljesített szakaszok műszaki átvételekor kellett (volna) az ellenőrzést elvégezni.

Az államtitkár ecsetelte a kerékpárutak sikeres fejlesztését is. Lapunk felvetésére, hogy előfordult ahol olyan hullámosra sikeredett a betoncsík, hogy a kerékpárosok nem tudják használni azt a szakaszt, illetve máshol házfalnak, fának, villanyoszlopnak, vagy éppen az egyik fővárosi híd esetében az acélkorlátnak vezették a kerékpár utat, Tasó azzal válaszolt, hogy "amit én láttam az nem hullámos". A műszaki ellenőrök és a megfelelő szervezetek megvizsgálják, hogy a beruházás műszakilag megfelelő-e és az uniós, valamint a nemzeti forrást helyesen használták-e fel - tette hozzá.

A Népszava a Transparency International tanulmányára hivatkozva, amely szerint a közbeszerzések döntő többségében 20-25 százalékos volt a túlárazás, az államtitkártól szerette volna megtudni, ellenőrizték-e az infrastrukturális beruházásokat, hogy valóban a legelőnyösebb árajánlatot fogadta -e el a kiíró. Tasó László közölte, a jövő hétre tudnak egy másik tanulmányt prezentálni, ami az ellenkezőjét bizonyítja. Szerinte a szabályok szerint mérlegelik, hogy egy költségvetés megfelelő-e, vagy sem. Később azonban éppen ő hozta fel az esztergomi vasútvonalat, amely még az államtitkár szerint is drágán épült. Szerinte ez a kormány egyszerűbbé és szigorúbbá tette a közbeszerzési szabályokat. Arra nem tért ki, hogy ebbe beletartozik-e, hogy már nem a legalacsonyabb árajánlatot kell első sorban figyelembe venni és hogy politikusok, kormánytagok hozzátartozói is indulhatnak közpénzekért, ha nem egy háztartásban élnek az illető közszereplővel.

A tájékoztatón elhangzott, hogy 2016-ban 1100 milliárd forintnyi közlekedési beruházás indulhat el az országban és erre a tervek szerint 670 milliárdot ki is fizetnek. Ennek keretében közúton mintegy 300 kilométeren kezdődnek fejlesztések 520 milliárd forintból, vasúton 370 kilométeren 600 milliárd forintból. Újra felcsillantotta az államtitkár a Nyugati pályaudvart a ferihegyi nemzetközi repülőtérrel összekötő vasútvonal megépítését.

Tasó azt is elmondta, 2020-ig közlekedési fejlesztésekre 2600-2800 milliárd forintot terveznek.

Megbírságolták a Bírósági Hivatalt

A Közbeszerzési Döntőbizottság 150 ezer forintra bírságolta az Országos Bírósági Hivatalt, mivel az egy szoftver beszerzés kapcsán megsértette a közbeszerzési törvényt - a határozat a Közbeszerzési Hatóság honlapján jelent meg.

Az eljárást a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte, miután az Országos Bírósági Hivatal hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított egy új gazdálkodási integrált informatikai rendszer (GIIR) vásárlására, bevezetésére, üzemeltetésére és teljes körű támogatására. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásról értesíteni kell a hatóság elnökét, aki ha jogszabálysértést észlel - mert jogszerűen nem lehetett volna indítani ilyen típusú eljárást - akkor jogorvoslatot kezdeményez a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Ez történt most is.

Még 2004 nyarán a szegedi székhelyű Griffsoft Informatikai Zrt. nyerte el - nyílt közbeszerzésen - a GIIR szállítási tenderét. Ennek a cégnek volt szerzői joga a programra, amelyet többször frissített is, az utolsó ilyen szerződés ez év végén jár le. Ennek meghosszabbítására írt ki hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzést az Országos Bírósági Hivatal. Az ajánlattételi határidő december 11.-e volt. Az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a szerzői jog miatt csak egy cég alkalmas a teljesítésre, viszont elkövette azt a hibát, hogy a kiírásban konzorcium indulását is engedélyezte.

A döntőbizottság úgy vélte, hogy a kritériumok közül nem áll fenn az a feltétel, hogy a szerződés kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, miután az ajánlatkérő lehetővé tette a más céggel történő közös ajánlattételt. Ezért a jogsértésért szabta ki a Közbeszerzési Döntőbizottság a képletes 150 ezer forintos bírságot, de a mai gyakorlatban már az is ritka, hogy bírságol a döntőbizottság.

Megbírságolták a Bírósági Hivatalt

A Közbeszerzési Döntőbizottság 150 ezer forintra bírságolta az Országos Bírósági Hivatalt, mivel az egy szoftver beszerzés kapcsán megsértette a közbeszerzési törvényt - a határozat a Közbeszerzési Hatóság honlapján jelent meg.

Az eljárást a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte, miután az Országos Bírósági Hivatal hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított egy új gazdálkodási integrált informatikai rendszer (GIIR) vásárlására, bevezetésére, üzemeltetésére és teljes körű támogatására. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásról értesíteni kell a hatóság elnökét, aki ha jogszabálysértést észlel - mert jogszerűen nem lehetett volna indítani ilyen típusú eljárást - akkor jogorvoslatot kezdeményez a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Ez történt most is.

Még 2004 nyarán a szegedi székhelyű Griffsoft Informatikai Zrt. nyerte el - nyílt közbeszerzésen - a GIIR szállítási tenderét. Ennek a cégnek volt szerzői joga a programra, amelyet többször frissített is, az utolsó ilyen szerződés ez év végén jár le. Ennek meghosszabbítására írt ki hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzést az Országos Bírósági Hivatal. Az ajánlattételi határidő december 11.-e volt. Az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a szerzői jog miatt csak egy cég alkalmas a teljesítésre, viszont elkövette azt a hibát, hogy a kiírásban konzorcium indulását is engedélyezte.

A döntőbizottság úgy vélte, hogy a kritériumok közül nem áll fenn az a feltétel, hogy a szerződés kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, miután az ajánlatkérő lehetővé tette a más céggel történő közös ajánlattételt. Ezért a jogsértésért szabta ki a Közbeszerzési Döntőbizottság a képletes 150 ezer forintos bírságot, de a mai gyakorlatban már az is ritka, hogy bírságol a döntőbizottság.