Túszokat ejtettek - Veszélyben a tűzszünet Ukrajnában

Publikálás dátuma
2015.12.29. 06:36
A Jobb Szektor fegyveres önkéntes alakulatát nem számolja fel Jaros FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Kelet-Ukrajnában az "újévi" béke sem hozott teljes fegyvernyugvást, haldoklik a minszki békefolyamat. A szakadár területen ismeretlen fegyveresek EBESZ megfigyelőket tartanak fogva.

Ismeretlen fegyveresek a kelet-ukrajnai Szlovjanszk és Kramatorszk között december 25-én feltartóztatták az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőcsoportját szállító autóbuszt, és utasait máig fogva tartják. Tizenhárom emberről van szó, heten az EBESZ katonai megfigyelőcsoportjának a tagjai, hatan pedig az ukrán hadsereg katonái. Az ukrán külügyminisztérium tájékoztatása szerint a csoportot „terroristák”, azaz kelet-ukrajnai oroszpárti szakadárok rabolták el. Kijev tárgyalna a túszejtőkkel, akik azonban elutasítják a lehetőséget, az ukrán külügy szerint azért, hogy először a “kompetens orosz szervekkel” konzultáljanak. Az Unian kijevi hírügynökség úgy tudja, hogy a megfigyelőcsoport tagjait az ukrán titkosrendőrség (SZBU) helyi kirendeltségében tartják fogva.

Az eset arra is rávilágított, hogy az ukrán hadsereg által felügyelt területre is sikerült beszivárogniuk a keleti fegyvereseknek, és úgy tűnik, az SZBU egyik irodáját is elfoglalták. A kérdés, hogy hogyan? Szlovjanszk ugyanis hosszú ideig a donbaszi felkelők egyik fellegvára volt, az ukrán hadseregnek kemény harcok és emberáldozatok árán tavaly júliusban sikerült visszafoglalnia. Az EBESZ megfigyelők azt szerették volna ellenőrizni Szlovjanszkban, hogy az ukrán hadsereg betartja-e a városban a civil lakosság védelmét szabályozó nemzetközi előírásokat.

Kijev tiltakozott az EBESZ-csoport fogva tartása ellen és felszólította Moszkvát, azonnal járjon közben a túszok szabadon bocsátása érdekében. Hasonló felszólítást intézett az orosz vezetéshez Frank Walter-Steinmeier német külügyminiszter is, de Oroszország egyelőre nem foglalt állást az ügyben. Berlin gyors reagálása nem véletlen, a német diplomácia ugyanis az ukrán válság kezdetétől aktívan próbál közvetíteni a felek között, a februárban aláírt, de az akadozó minszki tűzszüneti egyezmény is elsősorban a német és francia vezetésnek köszönhető.

A minszki békefolyamat haldoklik, annak ellenére, hogy a felek azóta már kétszer is különbékét is kötöttek – a szeptember 1-ei meghozta átmenetileg a fegyvernyugvást, s december 22-én „újévi” tűzszünetet, mivel az utóbbi időben újra szórványos harcok törtek ki. A hét végén ennek ellenére ismét voltak lövöldözések, amelyek áldozatokat követeltek. Legközelebb január közepén, a pravoszláv karácsony és újév után találkoznak Minszkben a felek, hiszen a békefolyamat nem pusztán tűzszünetet jelentene, hanem politikai rendezést is, e téren azonban nincs előrelépés. Tegnap megszólalt a kérdésben Vlagyimir Putyin szóvivője is, aki jelezte, nem zárható ki, hogy még az idén a normandiai négyek (Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna) képviselői telefonon egyeztetnek a minszki folyamatok erősítése érdekében. Bejelentette, a Kreml a minszki egyezmények megvalósítási szintjét „siralmasnak tartja”.

Ukrajnában Dmitrij Jaros, Ukrajna leghíresebb szélsőjobboldali szervezetének, a Jobb Szektornak a vezetője bombahírt jelentett be: kilép pártjából és új „hazafias” mozgalmat hoz létre. Az alapító ülést februárra tervezik, várnak minden olyan ukrán hazafit, akik osztják az új alakulat értékeit. Jaros szavaiból kiderült, hogy szeretne elmozdulni a mérsékeltebb jobboldal irányába. Úgy fogalmazott, hogy nem szeretne marginalizálódni a radikalizmus miatt, és bár nem ért egyet a Jacenyuk-kormány politikájával, de nem támogatja a zavargásokat, mert azok nagy valószínűséggel véres összecsapásokba torkollnának, ezért eleve kudarcra vannak ítélve. (Augusztusban is, amikor az alkotmánymódosítás ellen tüntettek a szélsőjobbos csoportok, vérontásba fulladt a demonstráció.) Hangsúlyozta azonban, hogy nem kívánnak letérni a „forradalmi útról”és a Jobb Szektor önkéntes fegyveres hadtestét sem akarják felszámolni.

Szerző

Egymásra mutogat Washington és Moszkva

Irakban Ramadi visszafoglalásával egyik legjelentősebb győzelmét aratta vasárnap a nyugati légitámogatást élvező kormányhadsereg, Szíriában viszont nincs látványos előrelépés. Az orosz-amerikai együttműködés még várat magára.

Tegnap 32 civil életét vesztette, és 90-en megsebesültek két pokolgéppel elkövetett öngyilkos merényletben Homsz városában - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja Londonban székelő emigráns ellenzéki szervezet. Homsz a harmadik legnagyobb szíriai város, Damaszkusztól 162 kilométerre fekszik. A merényletre az alaviták lakta negyedben került sor. A városrész, amelyben az utóbbi hetekben már második pokolgépes merénylet történt, azért kiemelt célpontja a terrorcsoportoknak, mert Aszad elnök is az alavita kisebbség tagja. A város lakóinak egyharmada alavita.

Homsz eddig csak részben volt az Aszadhoz hű kormányerők kezén, december elején viszont létrejött egy megállapodás a lázadócsoportok és a kormány között, ami lehetővé teszi a felkelők által felügyelt utolsó körzetek átvételét is a hadsereg számára, de ezt nem minden lázadónak tetszik. Homsz tartomány túlnyomó többségét máig a felkelők ellenőrzik - az al-Kaida szíriai szárnya, az An-Nusztra Front az északi, az Iszlám Állam (IS) pedig a keleti részeket. Itt található az ókori Palmüra városa is, amelyre az IS terjesztette ki rémuralmát és tette tönkre az ókori felbecsülhetetlen értékű műemlékeket.

Noha a vasárnapi iraki sikerhez, Ramadi visszafoglalásához jelentős mértékben hozzájárult az amerikai vezetésű katonai koalíció, amely célzott légicsapásokkal segítette az iraki szárazföldi erőket, tegnap az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta meg Washingtont, hogy csak szimulálja az Iszlám Állam állásainak bombázását. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint az Egyesült Államok és szövetségesei csak vasárnap 37 légicsapást mérték az IS-re – 21 esetben iraki, 16 esetben pedig szíriai célpontot bombáztak.

A moszkvai minisztérium reakcióját az váltotta ki, hogy Washington nemet mondott arra az orosz kérésre, hogy adják át a Szíriában lebombázott terrorista célpontok jegyzékét. A Pentagon szóvivője, Michelle Baldanza jelezte, az amerikai hadsereg mindaddig nem ad át ilyen jellegű információkat Moszkvának, míg az Basar el-Aszad elnököt támogatja. „Nem szándékozunk addig Szíriában együttműködni Oroszországgal, míg nem változtat az Aszad-elnököt támogató álláspontján és nem koncentrál az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcra”, mondta Baldanza. Erre reagált úgy az orosz védelmi minisztérium, hogy a Pentagon csak szavakkal harcol a terrorcsoport ellen.

Szerző

Egymásra mutogat Washington és Moszkva

Irakban Ramadi visszafoglalásával egyik legjelentősebb győzelmét aratta vasárnap a nyugati légitámogatást élvező kormányhadsereg, Szíriában viszont nincs látványos előrelépés. Az orosz-amerikai együttműködés még várat magára.

Tegnap 32 civil életét vesztette, és 90-en megsebesültek két pokolgéppel elkövetett öngyilkos merényletben Homsz városában - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja Londonban székelő emigráns ellenzéki szervezet. Homsz a harmadik legnagyobb szíriai város, Damaszkusztól 162 kilométerre fekszik. A merényletre az alaviták lakta negyedben került sor. A városrész, amelyben az utóbbi hetekben már második pokolgépes merénylet történt, azért kiemelt célpontja a terrorcsoportoknak, mert Aszad elnök is az alavita kisebbség tagja. A város lakóinak egyharmada alavita.

Homsz eddig csak részben volt az Aszadhoz hű kormányerők kezén, december elején viszont létrejött egy megállapodás a lázadócsoportok és a kormány között, ami lehetővé teszi a felkelők által felügyelt utolsó körzetek átvételét is a hadsereg számára, de ezt nem minden lázadónak tetszik. Homsz tartomány túlnyomó többségét máig a felkelők ellenőrzik - az al-Kaida szíriai szárnya, az An-Nusztra Front az északi, az Iszlám Állam (IS) pedig a keleti részeket. Itt található az ókori Palmüra városa is, amelyre az IS terjesztette ki rémuralmát és tette tönkre az ókori felbecsülhetetlen értékű műemlékeket.

Noha a vasárnapi iraki sikerhez, Ramadi visszafoglalásához jelentős mértékben hozzájárult az amerikai vezetésű katonai koalíció, amely célzott légicsapásokkal segítette az iraki szárazföldi erőket, tegnap az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta meg Washingtont, hogy csak szimulálja az Iszlám Állam állásainak bombázását. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint az Egyesült Államok és szövetségesei csak vasárnap 37 légicsapást mérték az IS-re – 21 esetben iraki, 16 esetben pedig szíriai célpontot bombáztak.

A moszkvai minisztérium reakcióját az váltotta ki, hogy Washington nemet mondott arra az orosz kérésre, hogy adják át a Szíriában lebombázott terrorista célpontok jegyzékét. A Pentagon szóvivője, Michelle Baldanza jelezte, az amerikai hadsereg mindaddig nem ad át ilyen jellegű információkat Moszkvának, míg az Basar el-Aszad elnököt támogatja. „Nem szándékozunk addig Szíriában együttműködni Oroszországgal, míg nem változtat az Aszad-elnököt támogató álláspontján és nem koncentrál az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcra”, mondta Baldanza. Erre reagált úgy az orosz védelmi minisztérium, hogy a Pentagon csak szavakkal harcol a terrorcsoport ellen.

Szerző