Előfizetés

Lech Walesa beolvasott Jerzy Dudának

A lengyel parlament elfogadta azt a törvényt, melynek révén csökken az alkotmánybíróság befolyása, illetve működésképtelenné teheti az alaptörvény felett őrködő testületet. A PiS 235 képviselője szavazott az előterjesztésre, 181-en voltak ellene. 

A döntés értelmében a bírák a jövőben csak kétharmaddal fogadhatnak el határozatokat az eddigi egyszerű többség helyett. Ilyen többségre azonban nagyon ritkán van példa. Az egyes kérdésekben 13 alkotmánybírónak kell döntést hoznia a 15-ből, ami szintén megnehezíti a munkát. Már így is 200 fel nem dolgozott eset van az alkotmánybíróság előtt. Miután a PiS idén mind az elnök-, mind a parlamenti választást megnyerte, az alkotmánybíróság maradt az egyedüli ellenőrző szerv. A PiS ezért saját embereivel töltötte fel a taláros testületet. Stanislaw Piotrowicz, a PiS képviselője, a törvények egyik előterjesztője azzal vádolta a törvény kritikusait, akik a demokrácia védelmében léptek fel, hogy ezzel csak „ködösíteni” akarnak, „önök csak sötét érdekeket képviselnek” – hangoztatta.

Nagyon keményen beolvasott Jerzy Duda lengyel elnöknek a Szolidaritás szakszervezet egykori vezéralakja, Lech Walesa volt államfő. Azzal vádolta Dudát, hogy megsérti az alkotmányt. Hozzátette, ha szükséges, ismét kész a szabadságért harcolni. A német Die Weltnek adott interjújában elmondta, a most hatalmon lévő jobboldali radikális Jog és Igazságosság (PiS) mindent megtesz azért, hogy maradjon, de az utca emberei ezt nem fogják hagyni. Egyre többen követelnek majd szerinte előrehozott választásokat. A kormány azonban visszautasítja majd ezeket a követeléseket, így meglátása szerint egyre nagyobb kormányellenes tüntetések várhatóak az országban.

Walesa úgy látja, Duda elnök nyilvánvalóan nem pártjától, a PiS-től függetlenül hoz döntéseket. „Nem jó elnök” – szögezte le a Szolidaritás szakszervezet egykori vezetője. Mint mondta, elnökként arra esküdött, hogy a törvények szellemében jár el, ehelyett megsértette az alaptörvényt. „Természetesen meg lehet változtatni a törvényeket, de amíg érvényben maradnak, addig be kell tartani őket” – fogalmazott. Beata Szydlo miniszterelnökkel kapcsolatban kifejtette, túl rövid idő óta kormányfő ahhoz, hogy ítéletet tudjon mondani róla, de az, amit a kormány eddig csinált, „nem tett rám kedvező benyomást”. Szerinte a most kialakult helyzetben annak is szerepe van, hogy az elmúlt két választáson (az elnök-, majd a parlamenti voksoláson) a lengyelek fele nem vett részt.

Elutasítja az IS-t az arabok többsége

Az arabok 89 százaléka elutasítja az Iszlám Államot – derül ki egy a Közel-Keleten végzett felmérésből, amelyet az Arab Center for Research and Policy Studies nevű kutatóintézet végzett.

Összesen 12 országban 18 300 ember véleményét kérdezték meg. Az IS legnagyobb elutasítottságát azokban az államokban mutatták ki, amelyekben a legnagyobb a terrorfenyegetettség mértéke az IS által. Libanonban ez az adat 99, Jordániában 97, Irakban pedig szintén 97 százalékos volt. Az IS-t Mauritániában utasítják el a kevesebben, ahol 74 százalék nem kedveli a szélsőségeseket. A megkérdezettek 62 százaléka úgy látja, Szíriában a legjobb megoldás az lenne, ha megdöntenék Bassár el-Aszad rezsimjét. 12 százalék ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy az ellenzéki csoportokat kellene megsemmisíteni. A megkérdezettek kilenc százaléka szerint politikai megoldás csak az IS feloszlatása után képzelhető el.

A megkérdezettek 23 százaléka azt közölte, hogy szívesen elhagynák hazájukat. Azon jordániaiak 95 százaléka, akik kivándorolnának hazájukból, gazdasági okokkal magyarázták ezt. Az elvándorolni vágyó irakiak kétharmada ezzel szemben a biztonság hiánya miatt döntene így. 29 százalék túl keveset keres ahhoz, hogy alapvető szükségleteit is fedezze. 48 százalék pedig azt mondta, csak annyit keres, amennyi ehhez elegendő. A megkérdezettek ötöde nyilatkozta azt, hogy jól keres. A felmérés megállapítja, a megkérdezett arabok 71 százalékának meggyőződése, hogy a demokrácia és az iszlám összeegyeztethetőek egymással. Ugyanakkor mindössze 44 százalék tartja saját hazáját késznek a demokráciára. 48 százalék viszont nem tartja érettnek erre országát.

A megkérdezettek 87 százaléka nyilatkozta azt, hogy hívő. 24 százalék mélyen hívőnek nevezte magát. Amikor azt kérdezték tőlük, mi a legfontosabb a hit szempontjából, 60 százalék az őszinteséget és a segítőkészséget jelölte meg.  Megosztotta a válaszadókat az egyház és az állam szétválasztásának kérdése. 52 százalék támogatja ezt, 44 százalék viszont ellenzi. Érdekes ugyanakkor, hogy a megkérdezett arabok 85 százaléka utasítja el Izrael elismerését. Ez a szám nagyjából ugyanekkora volt 2011-ben. A legkevésbé az Egyesült Államok külpolitikája tetszett a megkérdezetteknek (65 százalék nyilatkozott így), Irán (62), valamint Oroszország (54). A legrokonszenvesebbnek ezzel szemben a török külpolitikát tartják: 59 százalék vélekedett pozitívan erről.

Először fordult elő az, hogy a válaszadók nagyobbik része negatívan vélekedett az arab tavaszról: 57 százalék nyilatkozott úgy, hogy ennek inkább negatív következményeu lettek. Elsősorban a sok halálos áldozat és a több országban kialakult belpolitikai káosz miatt adták ezt a választ. Most már csak a térség lakóinak 34 százaléka látja pozitívan az arab tavasz szerepét. 

A felmérést a következő 12 államban végezték: Egyiptomban, Algériában, Irakban, Jordániában, Kuvaitban, Libanonban, Mauritániában, Marokkóban, Palesztinában, Szaúd-Arábiában, Szudánban, valamint Tunéziában.

Menekülők segítői kapták az uniós Wallenberg-díjat

Publikálás dátuma
2015.12.23. 09:14
Görögország - A segélyszervezet aktivistája irányítja a partok felé a menekülők hajóját - Fotók: Carl Court / Getty Images
A Raoul Wallenbergről elnevezett díjat 2016-ban a görög Leszbosz szigetén szolgálatot teljesítő Agkalia egyesület kapja, amiért nemzetiségre, vallásra, származásra való tekintet nélkül segített idén több ezer menekültnek - tudatta az Európa Tanács.

A görög szervezet 2015-ben több mint 17 ezer partot érő menekülőnek nyújtott segítséget Leszbosz szigetén. Az egyesület élelmiszerekkel, orvosi ellátással, friss vízzel állt készen hónapokon keresztül az Európa kapujává vált szigeten és látott el minden rászorulót - írja közleményében a tanács.

A helyi önkénteseket tömörítő Agkalia egyesületet a görög ortodox egyház papja, Dimou Efsztratiosz atya alapította, aki 2015 szeptemberében elhunyt. A szervezet munkáját adományokból, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzi - hangsúlyozta a tájékoztatóban Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára, a díjat odaítélő bizottság elnöke.

Az Európa Tanács által 2012-ben - a magyar és a svéd parlament kezdeményezésére - alapított 10 ezer euróval  járó díjat 2016. január 13-án adják át Strasbourgban.