Előfizetés

MNB-hitelből vett gyárat Matolcsy fia?

Milliárdos árbevételű bútorgyárat vett Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia - adta hírül a 444.hu. A parlament múlt heti döntése óta tudjuk, semmi kivetnivaló nem lehet a prominens állami vezetők rokonságának vagyoni gyarapodásában, ha már külön élnek a közbeszerzésektől eltiltott kiemelt személyektől. A Matolcsy gyerekek természetesen már önálló háztartást visznek.

A hírportál azon akadt fenn, hogy a többségében Matolcsy Ádám tulajdonolta Glamorous Kft. a Növekedési Hitelbank hitelével vásárolta meg a nagyságrendekkel nagyobb nagy múltú bútorgyárat, a Balaton Bútor Kft.-t. A veszprémi gyár 1993 óta a Várszegi Gábor-féle Fotex tulajdonában volt, a luxemburgi tőzsdén forgó cég október 1-én jelentette be, hogy eladta a céget, méghozzá egy "intézményi befektetőnek". A cég jegyzett tőkéje 350 millió forint, éppen 21-szerese a Glamorous 16 milliós tőkéjének - írja a 444.hu, amelyik megkérdezte Matolcsy Ádámot, mik a terveik a céggel. Az exportmegrendeléseik felfutása miatt vált szükségessé a gyártókapacitás növelése, amelyet a leghatékonyabban cégvásárlással tudtak megoldani - írta az új tulajdonos.

A portál figyelmét nem kerülte el, hogy a történetben felbukkan a Matolcsy-unokatestvér Szemerey Tamás tulajdonában álló Növekedési Hitelbank is. A cégjegyzék szerint a Glamorous Kft.-ben és a Balaton Bútor Kft.-ben lévő üzletrészekre a bank javára jegyeztek be jelzálogjogot, azaz a pénzintézet hitelezte a vásárlást.

Azt nem tudni, hogy a Matolcsy György által indított MNB-s Növekedési Hitelprogram (NHP) forrásaiból finanszírozták-e az ügyletet. Az NHP lényege az, hogy a bankok ingyen kapnak forrást a jegybanktól, amit legfeljebb 2,5 százalékos kamattal hitelezhetnek tovább a cégeknek – így a vállalkozók rendkívül olcsón jutnak hitelhez, a bankok pedig megnyugodhatnak, mivel a jegybank állja a kamatkockázatot.

A Növekedési Hitelbank neve legutóbb néhány napja az Origó felvásása kapcsán is felbukkant. A Heti Válasz szerint a bank a Növekedési Hitelprogramból felvett 500 millió forinttal finanszírozta Száraz István cége, a New Wave Productions Origó-felvásárlását. Ez az ügylet azért különösen fura, mert Szemerey saját bankjával finanszírozza a saját érdekeltségébe tartozó (külföldi, cseh cégen keresztül tulajdonolt) vállalkozását, ráadásul az unokatestvére által indított akciós hitelből - írja a 444.hu.

A Szemereyek más, a jegybankhoz és annak elnökéhez köthető területeken is aktívak. Például az MNB által alapított Pallas Athéné Domus Animae alapítvány igazgatója Szemerey Gabriella, és a Pallas Athéné alapítványok nemrég ingatlanhasznosításra létrehozott közös cégének email-címe pedig egy újabb rokon(?), Szemerey Szabolcs által birtokolt cégével azonos.

Propagandával próbálják takargatni, hogy csúcson a hiány

Publikálás dátuma
2015.12.23. 06:24
Illusztráció/Thinkstock
Ömlenek az adóforintok a büdzsébe, mégis nagyon elszállt az államháztartás hiánya. A véglegesnek tekinthető adatok szerint az államháztartás első tizenegy havi hiánya 970,7 milliárd forint volt - közölte tegnap a nemzetgazdasági tárca.

A novemberi deficit mértéke a tervezetthez képest 154,5 milliárd forinttal több. Az eltérést a tárca azzal magyarázza, hogy nem érkeztek meg az uniós források. Eszerint a költségvetés eddig több mint 500 milliárd forinttal magasabb kifizetést teljesített, hogy biztosítsa a hazai fejlesztések megvalósulását és elkerülje az esetleges forrásvesztést - hívta fel a figyelmet a tárca.

Az első tizenegy havi hiány az egész évre várt deficitnél 8,8 százalékkal magasabb. Az uniós módszertan szerint számított hiánycél az idei év végére változatlanul a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka, amely továbbra is reálisan tartható, azonban akár ennél alacsonyabb is lehet - erősítette meg az NGM az előzetes adatokban közölteket.

Novemberben egyébként 304 milliárd forint uniós bevételt és mintegy 665 milliárd forinttal több adóbevételt könyvelhetett el a költségvetés az előző év azonos időszakához viszonyítva. A minisztérium ezúttal sem mulasztotta el, hogy a hivatalos értékelésébe egy propagandaszólamot bele ne csempésszen: "A reformok működnek ezt az államháztartás stabil helyzete is mutatja" - írja a minisztérium. Ugyanakkor elmaradtak az előző év azonos időszakitól az egyes tárcák bevételei, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések is.

Kapcsolódó
GKI: 900 milliárdos lesz az államháztartási hiány

Minimálbér: Száztizenegyezer

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.12.23. 06:21
A minimálbéresek száma ma Magyarországon megközelíti az egymilliót FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Bruttó 111 ezer forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumról írt alá tegnap egyezséget három munkaadói szervezet és két szakszervezeti tömörülés. Egyezséget és nem megállapodást, ugyanis a legnagyobb létszámú munkavállalói érdekvédelmi szervezet a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László nem volt hajlandó egy olyan dokumentumhoz a kézjegyét adni, amely kizárólag a kormányzati akaratot tükrözi.

Úgy tetszik az előre eltervezett menetrend szerint és számok mentén született egyezség a jövő évi legkisebb bérekről. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a munkavállalói oldalon a legtöbb tagot maga mögött tudó MASZSZ javaslatait félresöpörve, lényegében azt az egyezséget nyomta le a munkaadók (MGYOSZ, VOSZ, ÁFÉOSZ), valamint két szakszervezeti tömörülés (LIGA, Munkástanácsok) torkán, amelyet még a nyár derekán Lázár János kancelláriaminiszter megfogalmazott. Így csak félsikernek tekintheti az államtitkár, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) hogy tegnap - a MASZSZ kivételével - aláírták a bruttó 111 ezer forintos minimálbérről és a bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumról szóló megállapodást.

Ha úgy vesszük, akkor a kabinet nem is hagyott a maga számára mozgásteret az összegeket illetően, hiszen az Országgyűlés kormánypárti többsége már tavasszal rábólintott a jövő évi központi költségvetésre, illetve a legfontosabb adótörvényi változásokra, és ezekben már a tegnap rögzített számok szerepeltek. A kormány legközelebbi ülésén minden bizonnyal jóváhagyja az egyezséget és a napokban ki is hirdethetik az erről szóló rendeletet.

A kabinet egyébként 2016-ban 1,6 százalékos infláció mellett, a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos, 15 százalékra történő csökkenésével számol, így a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér emelkedés valósulhat meg, amire a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta nem volt példa.

Ezzel önmagában nem is lenne semmi gond, de mint Kordás László, a MASZSZ elnöke a Népszavának elmondta: elégedetlenek, ezért sem írtak alá megállapodást. A MASZSZ legfőbb kifogása, hogy a megemelt nettó minimálbér - 68 ezer forint - még 2016-ban sem éri el a teljes munkaidőben dolgozók létminimumát, annál mintegy 20 ezer forinttal kisebb. Ezért a szakszervezeti szövetség már korábban javasolta, hogy fogadjanak el egy felzárkóztatási tervet, amely bemutatná, hogy 2018-ig, vagyis három év alatt, miképpen tűnik el ez különbség. Ehhez a munka világát terhelő adó- és járulékok rendszerének átgondolására is szükség lenne. Azonban ennek a jövőképnek a megfogalmazásával továbbra is adós maradt a VKF, meg sem tárgyalták a javaslatot. A LIGA és a Munkástanácsok bár egyetértett ezzel a javaslattal, végül mégis alávetették magukat a kormányzati akaratnak - mondta Kordás László.

Példátlannak nevezte a bérmegállapodás elmaradását közleményében Tóbiás József. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Magyarországon negyed évszázada nem volt példa arra, hogy ne szülessen megállapodás a munkavállalók, a munkáltatók, valamint a kormány képviselői között a következő évi minimálbérről. Döbbenetes, hogy Orbán Viktor kormánya a 2015-ös bértárgyalásokon még arról sem volt hajlandó megállapodni, hogy a minimálbér 2018-ra érje el a létminimum összegét. A pártelnök örömmel nyugtázta viszont, hogy van olyan szakszervezet Magyarországon, amely valóban a munkavállalók érdekében lép fel.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint elfogadhatatlan az, hogy a minimálbér a szegénységi küszöb alatt van. Amióta a kormány megadóztatta a minimálbért, az OECD-országok közt Magyarországon kell a legtöbbet adózni a legkisebb bér után - tette hozzá. A vállalkozók terheinek növelése nélkül csak az adó-és járulékterhek csökkentésével lehetséges a minimálbér felzárkóztatása a létminimumhoz.