Előfizetés

Kormányozhatatlan Spanyolország?

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.12.22. 06:31
A Podemos hívei lila lufikkal ünnepeltek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAVID RAMOS
Nehéz politikai alkudozás kezdődik Spanyolországban, miután egyetlen párt sem szerzett abszolút többséget, senki nem ünnepelhetett igazán a vasárnapi parlamenti választások után. A kormányzó konzervatív Néppárt (PP) kapta ugyan a legtöbb szavazatot, de nem eleget a stabil kormányalakításhoz. A szocialisták (PSOE) minden idők legrosszabb eredményét érték el, de megőrizték második helyüket. A radikális baloldali Podemos a spanyol politika egyik meghatározó erejévé vált, ám nem tudta megelőzni a szocialistákat. A közép képviseletét felvállaló Ciudadanos a vártnál jóval kevesebb mandátummal kénytelen beérni. Sem a jobb-, sem s baloldalon nem egyszerű összehozni biztos kormánytöbbséget.

Új politikai korszak kezdődik Spanyolországban, a madridi törvényhozás széttöredezettebb, mint valaha. Hétfőre virradóra kialakult a végeredmény, s ahogy előre megjósolták, vége a kétpárti dominanciának. A szavazatok 28,72 százalékával a kormányzó PP 123 mandátumot szerzett, jóval kevesebbet, mint 2011-ben, amikor 186 mandátummal biztos abszolút többséget ért el a 350 tagú alsóházban. A Spanyol Szocialista Munkáspárt tovább zsugorodott, a voksok 22 százalékával 90 mandátumot nyert el, ez a PSOE eddigi leggyengébb eredménye, a vörös vonal, 100 képviselői hely alá estek. Pedro Sánchez, a szocialisták alig másfél éve hivatalba lépett főtitkára legfeljebb azzal vigasztalhatja magát, hogy a legrosszabb, amitől tarthattak, nem következett be, az exitpoll-adatok még azt mutatták, hogy a radikális baloldali Podemos több szavazatot szerezhet, mint a PSOE.

Az eredmény így is sokkoló, a történelmi baloldali párt 5,5 millió, a kevesebb mint két éves új tömörülés majd 5,2 millió voksot kapott. A megszorítás-ellenes Podemos 20,66 százalékkal 69 képviselőt küldhet a parlamentbe. A középjobb Ciudadanos, a polgárok pártja abban bizakodott, hogy ők diktálhatják a koalíciókötés feltételeit, csakhogy nem szereztek elég mandátumot ahhoz, hogy többséghez segítsék a konzervatívokat. Az Egyesült Baloldal szinte megsemmisült, a voksok 3,6 százalékával alig 2 mandátumuk lesz, a kis nacionalista pártok sem lehetnek elégedettek. Katalóniában a Podemos helyi változata, az El Comú lett a legerősebb, s Baszkföldön is az élen végeztek.

Igazán felhőtlenül csak a Podemosnál ünnepeltek, lila léggömböket lengető tömeg éltette Pablo Iglesiast és csapatát. „Képesek vagyunk rá, meg tudjuk tenni” – ezt jelenti a párt neve, s rövid idő alatt meghatározó erővé nőttek fel. A Podemosból azonban egyelőre nem lett spanyol Sziriza, a radikális baloldali tömörülés nem tudott a két hagyományos párt fölé kerekedni. A 37 éves Pablo Iglesias állt először kamerák elé a választás éjszakáján, a Podemos főtitkára azt hangsúlyozta, pártja a változás ereje, minden választással nő a támogatottsága. Iglesias több követeléssel állt elő, azonnali választási reformot, alkotmányreformot, szociális intézkedéseket sürgetett. Követelte a visszahívhatóság intézményének bevezetését, ha egy párt nem teljesíti választási ígéreteit, polgári bizalmatlansági indítványt nyújthassanak be ellene.

Pedro Sánchez, a PSOE főtitkára igyekezett pozitívan hozzáállni a várakozásokat jócskán alulmúló eredményhez. Megköszönte az öt és félmillió szavazatot, s eredménynek könyvelte el, hogy a szocialista párt az ellenzék vezető ereje tudott maradni, méghozzá annak ellenére, hogy ellenfeleik közös érdeke volt a párt meggyengítése. Sánchez gratulált a győztes Mariano Rajoynak, s elismerte, a hagyományok azt diktálják, hogy elsőként a legtöbb szavazatot szerzett párt vezetője próbálkozzon meg a kormányalakítással. Hangsúlyozta, hogy a PSOE készen áll a párbeszédre a többi politikai erővel. A szocialista főtitkár annyira nem szerepelt rosszul, hogy azonnal lemondását követeljék, de nagy vetélytársa, Susana Díaz, az andalúziai tartományi kormányfő tovább erősödhet. A PSOE csak Andalúziában és Extremadurában tudta megőrizni vezető helyét a tartományok közül.

Albert Rivera, a Ciudadanos 36 éves vezetője lehetett a legcsalódottabb, mivel már a miniszterelnöki posztról ábrándozott. A választás éjszakáján rámutatott, hogy a voksolás bebizonyította, többen szavaztak a változás mellett, s „a remény és illúziók korszaka” kezdődik meg Spanyolországban. Mindazonáltal nem lehet elégedetlen, kis regionális pártból 3,5 millió szavazóval rendelkező politikai erővé váltak. Rivera sokszor fogadkozott, hogy első körben nem lesz hajlandó megszavazni Mariano Rajoy beiktatását, de azt nem zárta ki, hogy pártja képviselői tartózkodással segíthetik a kormányalakítást. (A szabályok szerint második, harmadik körben az egyszerű többség is elegendő a miniszterelnök beiktatásához.) A Ciudadanos vezetője most már semmit sem zár ki, úgy fogalmazott: „Spanyolország érdekét a párt érdekei elé kell helyezni.”

Mariano Rajoy szólalt meg utolsóként, a Néppárt vezetője messze nem diadalmas beszédet mondott. Köszönetet mondott a több mint 7 millió szavazóknak, akik kitartottak a PP mellett, hangsúlyozta, hogy négy nehéz év, nehéz kormányzati döntések után ez nem lebecsülhető eredmény. (A PP szavazóinak mintegy harmadát elveszítette.) „Azt tettük, amiről úgy gondoltuk, hogy legjobb Spanyolországnak” – vette védelmébe megszorító politikáját a konzervatív kormányfő. Rajoy leszögezte, aki a legtöbb voksot szerezte, az alakíthat kormányt. Mindazonáltal közölte: Spanyolországnak stabil kormányra, biztonságra van szüksége. A miniszterelnök készségét nyilvánította a párbeszédre, de semmit nem sejtetett koalíciós elképzeléseiről.

A parlamenti matematika ugyanis súlyos dilemmákat vet fel, a hagyományos jobb-baloldali képlet nem hoz megoldást. Jobboldalon a PP és a Ciudadanos együttesen 163 mandátummal rendelkezik, ehhez még kis nacionalista pártok támogatását kellene megnyerni a 176 mandátumos abszolút többséghez. Baloldalon a PSOE és a Podemos 159 képviselői helye szintén nem elegendő a kormányalakításhoz, legfeljebb kis katalán pártok és az Egyesült Baloldal bevonásával. Ha a magát szintén a változás erejének tartó Ciudadanos párttal is összefognának, képesek lennének meggyőző többség összehozására. Csakhogy a Ciudadanos azt is kikötötte, hogy nem közösködik a radikális baloldallal. A PP vezetéséből több nyilatkozó is utalt arra, hogy a stabil kormányzást leginkább az biztosítaná, ha a PP és a PSOE nagykoalícióra lépne.

A szocialisták egyelőre hallani sem akarnak erről, s külön nehezíti az összefogás Rajoy és Sánchez elmérgesedett viszonya a tévévita után. Sánchezék cáfolják, hogy a PSOE képviselőinek egy része, a Ciudadanoshoz hasonlóan, tartózkodásával kész lenne segíteni a néppárti kormányfő második beiktatását. Egy kisebbségi kabinet egyébként folyamatos parlamenti alkudozásra, alkalmi koalíciókra kényszerülne a kormányzáshoz. Így még az is meglehet, hogy a közeli jövőben előrehozott választásra lesz szükség, s újból az urnákhoz szólítják a lakosságot Spanyolországban.

Lapvisszhangok
Die Welt
Spanyolország kényelmetlenné válhat Európa számára című cikkében a német lap hangsúlyozza, Brüsszel és Berlin a jövőben nem számíthat teljes biztonsággal Madridra. Hamarosan túl sokan ülnek majd a parlamentben, akik ellenzik a megszorítási politikát. Ha a PSOE úgy döntene, hogy a portugál példát követve baloldali szövetséget hoz össze, annak főként a Podemos lenne a haszonélvezője.
Financial Times
A demokrácia helyreállítása óta a legkiszámíthatatlanabb eredményt produkálták a spanyol választók, írja a brit gazdasági lap publicistája, Charles Powell. Ha Spanyolország Németország lenne, kézenfekvően kínálkozna a nagykoalíció, de ezt a spanyol szocialisták nehezen tudnák megemészteni, mivel akkor a Podemos maradna a legnagyobb ellenzéki párt. Ha baloldali koalíció alakulna, a szocialisták mindent megtennének, hogy Brüsszelt szavahihetőségükről biztosítsák, a Podemos pedig – a Szirizával ellentétben – soha nem vonta kétségbe, hogy Spanyolország helye az eurózónában van.
Guardian
A spanyol király feladata lesz eldönteni, melyik pártnak ad kormányalakítási megbízást, idézte Emilio Sáenz-Francés történészt a brit lap. Valószínűleg Rajoyt és a PP-t kéri fel, hiszen ők nyerték a voksolást. De a spanyol demokrácia történetében először nem biztos, hogy a győztes párt képes lesz kormányalakításra. Bármilyen rosszul szerepeltek, végül kulcsszerepbe kerülhetnek a szocialisták.



Toldozott-foltozott adótörvények

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.12.22. 06:21
Szaporodnak az adóellenőrzések, egyre nehezebb lesz eltitkolni a jövedelmeket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Az egyszerűsítések és az adócsökkentés éve lesz 2016 - ezt ígérte a magyaroknak a kormány. Ennek jegyében még decemberben is változtattak a januártól életbe lépő szabályokon. Az adóhatóság jövő évi átalakításával pedig az eljárási szabályok és az adózás rendje gyökeres megváltozása várható.

Kétségtelenül a legtöbb - mintegy négy és félmillió - adózót érinti, hogy a személyi jövedelemadó (szja) általános mértéke 16 százalékról 15 százalékra csökken jövőre. Az egy százalékpontos mérséklés azonban oly kevés - egy év alatt átlagosan 30 ezer forinttal több marad az embereknél -, hogy legfeljebb a kormányzati propaganda eszköze lehet. Az szja-kulcs csökkenésével értelemszerűen ugyancsak egy százalékponttal mérséklődik a kamatadó is és béren kívüli juttatások adója is.

Az szja-kulcs mérséklődésnél valamivel számottevőbb, hogy a kétgyermekes szülők családi kedvezménye 25 százalékkal emelkedik, így átlagosan 120 ezer forinttal több jövedelemből gazdálkodhatnak majd. Ez összegszerűen azt jelenti, hogy a családi - adóalap-csökkentő- kedvezmény mértéke egy eltartottnál 66 670, kettőnél 83 330, három és minden további eltartott esetén pedig 22 000 forint lesz. A kormánynak egyébként az a szándéka, hogy a kétgyermekes családok kedvezménye 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan nőjön 10 ezer forintról 20 ezer forintra.

Nagy felháborodást váltott ki ugyanakkor az a döntés, hogy ezentúl a vadon gyűjtött termék, termény (gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint éti csiga) magánszemély által – nem egyéni vállalkozóként vagy nem mezőgazdasági őstermelőként – felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel 25 százalékát ezentúl jövedelemnek számítják. Az adót kifizetéskor a felvásárló állapítja meg és vonja le. Az ügyletről a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki – feltüntetve azon a magánszemély nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét), a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót – amelynek egy példányát átadja a magánszemélynek, másik példányát az adózással összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig megőrzi.

A kormányzat továbbra sem mondott le ugyanakkor arról, hogy a magán-nyugdíjpénztárakban vitézül még mindig kitartó néhány tízezer tagot átcsábítsa az állami társadalombiztosítás rendszerébe, annak ellenére, hogy a pénztárak az állam által folyamatosan gyakorolt akadályoztató tényezők ellenére az elmúlt években - 2015-ben is - kifejezetten jól, az inflációt jóval meghaladó hozamokkal dicsekedhetnek. Az idei adótörvény-módosítások értelmében nem minősül bevételnek az szja szempontjából a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok részére a magánnyugdíjpénztár által átutalt tagi kifizetés. Abban az esetben, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés címén kapott összeget nem veszi fel, hanem önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő szja terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de maximum 300 ezer forint adóvisszatérítésről rendelkezhet.

A társadalombiztosítás másik ágát érinti, hogy 2016. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forintról 7050 forintra nő.

Elsősorban a feketekereskedelem visszaszorítását, és némileg az alacsonyabb jövedelműek segítését szolgálja, hogy az új esztendőben 27-ről 5 százalékra csökken a sertés tőkehús általános forgalmi adója.

Ugyancsak régóta érlelődött már az a döntés, hogy a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkenjen az új építésű lakóingatlanok forgalmi adója, amit december végén meg is szavazott az Országgyűlés a 2016-2019 közötti évekre. A csökkentett áfakulcs a jövő év első napjától az olyan lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá azokra a családi házakra is, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter. Az áfaszabályok értelmében újnak tekinthetők azok a már elkészült ingatlanok is, amelyek használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

Azt viszont ma még nem lehet világosan látni, hogy valóban érdemes lesz környezetkímélő, elektromos autót venni, csupán azért, mert nem kell majd utánuk regisztrációs adót, illetéket, gépjárműadót és cégautó-adót fizetni. Ugyanis az elektromos autóból sem a megfizethető áru autókínálat, sem az üzemeltetéshez elengedhetetlenül szükséges infrastruktúra nem áll rendelkezésre, hogy a korlátozott sebességről és a gyakori "üzemanyag-szükségletről" ne is beszéljünk.

Változik a gépkocsi termékdíj
Szinte minden évben módosulnak a termékdíjak. A jövő esztendő némileg különbözik a megelőzőektől, ugyanis a január 1-jétől várható változások kevésbé széles körűek, mint a múltban voltak. A jogszabályok többnyire a nagykereskedőket érintik, de nincs kétségünk arról, hogy a többletköltségeket minden esetben áthárítják a fogyasztókra is.)
Az egyik legjelentősebb változás, hogy a külföldről beszállított termékek csomagolásának leválasztásakor az lesz a termékdíj fizetésre kötelezett, aki a kicsomagolást végzi, azaz aki a termék birtokosa a csomagolás leválasztásakor. Ez nem a termék tulajdonosát jelenti, hanem legtöbb esetben a logisztikus cégeket. (Eddig a terméket külföldről beszerző társaság és nem a termék aktuális „birtokosa” volt a termékdíj fizetésre kötelezett.)
Talán még ennél is többeket érint, hogy a gépjármű értékesítéseknél 2016-tól már nem kell külön az akkumulátorra, gumiabroncsra, elektronikára, kenőolajra fizetni a termékdíjat, hanem hengerűrtartalom alapján lesz egy termékdíj átalány a gépkocsikra, ami főként a nagy autógyártóknak és az autókereskedőknek jelent könnyítést.
Érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy az új hulladékgazdálkodási törvény a csomagolást végző cégek számára szélesebb körben ír elő visszagyűjtési kötelezettséget, mint korábban. Ez a többletköltség szintén meg fog jelenni a fogyasztói árakban is. (Itt, tehát nem a termékdíj-, hanem a hulladékgazdálkodási törvény szabályozását kell szem előtt tartani.)
Sok bosszúságot okozott a vállalkozóknak, hogy 2014-től úgynevezett záradékszöveget is fel kellett a számlán tüntetni, amely összesítve tartalmazta - az egyébként egyenként is feltüntetett - termékdíjat, valamint azt, hogy ezt ki fizeti meg. A záradékszöveg elmaradásáért a hatóság keményen büntetett, százezer, esetenként millió forintos nagyságrendben. Jövőre gyakorlatilag csak visszaigénylésre jogosult vevő kérésére, vagy átvállalási szerződések esetén kell feltüntetni a záradékszöveget.

A NAV - miután kénytelen volt belátni, hogy a nemzetgazdasági miniszter korában megálmodott "söralátét nagyságú" adóbevallási nyomtatvány ötlete csúfosan megbukott, elsősorban az adókedvezmények és -mentesítések nehezen formalizálható számossága miatt, így új utakat kíván követni. Első lépésként 2016-ban másfél millió magánszemély adóbevallásának kitöltésében működik majd aktívan közre az adóhatóság. Ez az úgynevezett bevallási nyilatkozat, amelyet a munkáltatónál vagy a NAV-nál tehetnek meg azok a magánszemély, aki idén kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szereznek belföldön adóköteles jövedelmet és egyéb az adótörvényekbe foglalt feltételeknek is megfelelnek.

A cégek számára újdonság lesz az úgynevezett adózói minősítés jogintézménye, amely arra hivatott, hogy segítse a tisztességes vállalkozásokat. Mindez úgy történik, hogy az adóhatóság negyedévente megvizsgálja a cégek „jogkövetési hajlandóságát”. Amelyek jelesre vizsgáznak, megbízható minősítést kapnak, ami kétségtelenül számtalan előnnyel jár. Így például az adóhatósági ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, a kiszabható adóbírság, illetve a mulasztási bírság nem haladhatja meg az általános szabályok szerint kiszabható mérték 50 százalékát. Egyes bejelentési, bevallási kötelezettségek elmulasztása, hibás teljesítése esetén az adóhatóság, mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő kitűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére az adózót, és mulasztási bírságot csak a felhívás eredménytelensége esetén szabhat ki.

Papíron is megőrzendő a digitális bevallás
2014-ben az állami adóhatósághoz összesen 22,6 millió bevallás és adatszolgáltatás érkezett, amelyből 19,6 milliót már elektronikusan nyújtottak be. 2017-től tovább digitalizálódik a csaknem ötmillió szja-bevallás, ugyanis azoknak az ügyfélkapuval vagy személyes beazonosítást lehetővé tevő elektronikus hozzáféréssel rendelkező adózóknak, akik nem kérnek munkáltatói adó-megállapítást, vagy nem tesznek bevallási nyilatkozatot, az állami adóhatóság készíti el a bevallási tervezetét és elektronikus úton küldi meg az érintetteknek.
Az elektronikus bevallás általánossá válása mellett ugyanakkor egyre nő az adóellenőrzések száma. Ezek az eljárások azonban még megkövetelik az adózóktól a papíralapú dokumentumaikat, így ezek megőrzésének a fontossága nem csökken a bevallások digitálissá válásával - hívta fel a figyelmet Réczei Géza, a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda adószakértő ügyvédje.
Emlékeztetett arra: 2014 végéig az állami adóhatóság közel 225 ezer ellenőrzést folytatott le, ami 6,5 százalékkal meghaladta az előző évi vizsgálatok számát. Az ellenőrzésekkel feltárt nettó adókülönbözet összege 13 százalékkal (67,6 milliárd forinttal), 582,4 milliárd forintra nőtt az előző évhez képest.

A vállalkozó adózók minősítéséről Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary Zrt. adómenedzsere egy konferencián elmondta, hogy a megbízható mellett lesznek kockázatos, illetve az egyikbe sem tartozók is. A kockázatosak akár a törvényben előírt mértéken felüli bírságokkal és eljárási, elbírálási időkkel számolhatnak, míg az egyik kategóriába sem tartozó adózókra továbbra is az általános adózási szabályok vonatkoznak mindenféle extra szankció vagy kedvezmény nélkül is. A szakember azonban megjegyezte: sok a nem tisztázott részletkérdés, ezért a bevezetést követően módosításokra lehet számítani.

A fenntartható gazdasági növekedés eddig az Orbán-kormányok számára hiábavaló próbálkozásnak bizonyult. Jövőre az optimista prognózisok is a GDP visszaesését jósolják. Jövőre a vállalkozások minél erőteljesebb növekedését egy speciális adókedvezménnyel, a növekedési adóhitellel kívánják ösztönözni. Ennek lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem tárgyévben, hanem az azt követő két adóév során kell csak megfizetni. Ehhez azonban szigorú előzetes feltételeknek is meg kell felelni. Ezek közül az egyik, amelynek teljesítése - szakértők szerint - csak keveseknek sikerülhet, hogy a vállalkozás: az adóévi adózás előtti eredménynek el kell érnie a megelőző adóév adózás előtti eredménye abszolút értéknek ötszörösét. Ilyesmire legfeljebb kiváló piaci lehetőséggel rendelkező - nemegyszer megfelelő "hátszéllel" - induló cégek lehetnek képesek. A növekedési adóhitel először a 2015. adóév után lesz alkalmazható.

Mégis lesz bankadócsökkentés
Talán valamennyi jövő évi adóváltozás közül a legnagyobb sajtóvisszhangot a pénzintézetetek különadójának (bankadó) jövő évi változása váltotta ki. A kormány az Európai Bizottsággal több fordulóban egyeztetett a csökkentésről, hogy betartsa ígéretét, miszerint mérsékeli jövőre ennek az adónemnek a kulcsát, az európai újjáépítési bankkal (EBRD) februárban kötött megállapodásnak megfelelően. Ennek leglényegesebb pontja az volt, hogy az adó folyamatosan csökken, amíg le nem megy egy európai uniós átlagos szintre. Végül az Országgyűlés több ponton az eredeti elképzelésektől eltérő törvényt fogadott el. A bankadó alapja az adott pénzintézet 2009. évi korrigált mérlegfőösszege lett, míg az eredeti tervek szerint a 2014. évit vették volna figyelembe. Az adó felső kulcsa viszont az eddigi 0,31 százalékos terv helyett 0,24 százalékosra mérséklődött. Az alsó kulcs változatlan maradt, 50 milliárd forintig 0,15 százalék. (Az eszközarányos bankadó idei felső kulcsa 0,53 százalék volt.)

Toldozott-foltozott adótörvények

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.12.22. 06:21
Szaporodnak az adóellenőrzések, egyre nehezebb lesz eltitkolni a jövedelmeket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Az egyszerűsítések és az adócsökkentés éve lesz 2016 - ezt ígérte a magyaroknak a kormány. Ennek jegyében még decemberben is változtattak a januártól életbe lépő szabályokon. Az adóhatóság jövő évi átalakításával pedig az eljárási szabályok és az adózás rendje gyökeres megváltozása várható.

Kétségtelenül a legtöbb - mintegy négy és félmillió - adózót érinti, hogy a személyi jövedelemadó (szja) általános mértéke 16 százalékról 15 százalékra csökken jövőre. Az egy százalékpontos mérséklés azonban oly kevés - egy év alatt átlagosan 30 ezer forinttal több marad az embereknél -, hogy legfeljebb a kormányzati propaganda eszköze lehet. Az szja-kulcs csökkenésével értelemszerűen ugyancsak egy százalékponttal mérséklődik a kamatadó is és béren kívüli juttatások adója is.

Az szja-kulcs mérséklődésnél valamivel számottevőbb, hogy a kétgyermekes szülők családi kedvezménye 25 százalékkal emelkedik, így átlagosan 120 ezer forinttal több jövedelemből gazdálkodhatnak majd. Ez összegszerűen azt jelenti, hogy a családi - adóalap-csökkentő- kedvezmény mértéke egy eltartottnál 66 670, kettőnél 83 330, három és minden további eltartott esetén pedig 22 000 forint lesz. A kormánynak egyébként az a szándéka, hogy a kétgyermekes családok kedvezménye 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan nőjön 10 ezer forintról 20 ezer forintra.

Nagy felháborodást váltott ki ugyanakkor az a döntés, hogy ezentúl a vadon gyűjtött termék, termény (gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint éti csiga) magánszemély által – nem egyéni vállalkozóként vagy nem mezőgazdasági őstermelőként – felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel 25 százalékát ezentúl jövedelemnek számítják. Az adót kifizetéskor a felvásárló állapítja meg és vonja le. Az ügyletről a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki – feltüntetve azon a magánszemély nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét), a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót – amelynek egy példányát átadja a magánszemélynek, másik példányát az adózással összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig megőrzi.

A kormányzat továbbra sem mondott le ugyanakkor arról, hogy a magán-nyugdíjpénztárakban vitézül még mindig kitartó néhány tízezer tagot átcsábítsa az állami társadalombiztosítás rendszerébe, annak ellenére, hogy a pénztárak az állam által folyamatosan gyakorolt akadályoztató tényezők ellenére az elmúlt években - 2015-ben is - kifejezetten jól, az inflációt jóval meghaladó hozamokkal dicsekedhetnek. Az idei adótörvény-módosítások értelmében nem minősül bevételnek az szja szempontjából a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok részére a magánnyugdíjpénztár által átutalt tagi kifizetés. Abban az esetben, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés címén kapott összeget nem veszi fel, hanem önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő szja terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de maximum 300 ezer forint adóvisszatérítésről rendelkezhet.

A társadalombiztosítás másik ágát érinti, hogy 2016. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forintról 7050 forintra nő.

Elsősorban a feketekereskedelem visszaszorítását, és némileg az alacsonyabb jövedelműek segítését szolgálja, hogy az új esztendőben 27-ről 5 százalékra csökken a sertés tőkehús általános forgalmi adója.

Ugyancsak régóta érlelődött már az a döntés, hogy a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkenjen az új építésű lakóingatlanok forgalmi adója, amit december végén meg is szavazott az Országgyűlés a 2016-2019 közötti évekre. A csökkentett áfakulcs a jövő év első napjától az olyan lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá azokra a családi házakra is, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter. Az áfaszabályok értelmében újnak tekinthetők azok a már elkészült ingatlanok is, amelyek használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

Azt viszont ma még nem lehet világosan látni, hogy valóban érdemes lesz környezetkímélő, elektromos autót venni, csupán azért, mert nem kell majd utánuk regisztrációs adót, illetéket, gépjárműadót és cégautó-adót fizetni. Ugyanis az elektromos autóból sem a megfizethető áru autókínálat, sem az üzemeltetéshez elengedhetetlenül szükséges infrastruktúra nem áll rendelkezésre, hogy a korlátozott sebességről és a gyakori "üzemanyag-szükségletről" ne is beszéljünk.

Változik a gépkocsi termékdíj
Szinte minden évben módosulnak a termékdíjak. A jövő esztendő némileg különbözik a megelőzőektől, ugyanis a január 1-jétől várható változások kevésbé széles körűek, mint a múltban voltak. A jogszabályok többnyire a nagykereskedőket érintik, de nincs kétségünk arról, hogy a többletköltségeket minden esetben áthárítják a fogyasztókra is.)
Az egyik legjelentősebb változás, hogy a külföldről beszállított termékek csomagolásának leválasztásakor az lesz a termékdíj fizetésre kötelezett, aki a kicsomagolást végzi, azaz aki a termék birtokosa a csomagolás leválasztásakor. Ez nem a termék tulajdonosát jelenti, hanem legtöbb esetben a logisztikus cégeket. (Eddig a terméket külföldről beszerző társaság és nem a termék aktuális „birtokosa” volt a termékdíj fizetésre kötelezett.)
Talán még ennél is többeket érint, hogy a gépjármű értékesítéseknél 2016-tól már nem kell külön az akkumulátorra, gumiabroncsra, elektronikára, kenőolajra fizetni a termékdíjat, hanem hengerűrtartalom alapján lesz egy termékdíj átalány a gépkocsikra, ami főként a nagy autógyártóknak és az autókereskedőknek jelent könnyítést.
Érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy az új hulladékgazdálkodási törvény a csomagolást végző cégek számára szélesebb körben ír elő visszagyűjtési kötelezettséget, mint korábban. Ez a többletköltség szintén meg fog jelenni a fogyasztói árakban is. (Itt, tehát nem a termékdíj-, hanem a hulladékgazdálkodási törvény szabályozását kell szem előtt tartani.)
Sok bosszúságot okozott a vállalkozóknak, hogy 2014-től úgynevezett záradékszöveget is fel kellett a számlán tüntetni, amely összesítve tartalmazta - az egyébként egyenként is feltüntetett - termékdíjat, valamint azt, hogy ezt ki fizeti meg. A záradékszöveg elmaradásáért a hatóság keményen büntetett, százezer, esetenként millió forintos nagyságrendben. Jövőre gyakorlatilag csak visszaigénylésre jogosult vevő kérésére, vagy átvállalási szerződések esetén kell feltüntetni a záradékszöveget.

A NAV - miután kénytelen volt belátni, hogy a nemzetgazdasági miniszter korában megálmodott "söralátét nagyságú" adóbevallási nyomtatvány ötlete csúfosan megbukott, elsősorban az adókedvezmények és -mentesítések nehezen formalizálható számossága miatt, így új utakat kíván követni. Első lépésként 2016-ban másfél millió magánszemély adóbevallásának kitöltésében működik majd aktívan közre az adóhatóság. Ez az úgynevezett bevallási nyilatkozat, amelyet a munkáltatónál vagy a NAV-nál tehetnek meg azok a magánszemély, aki idén kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szereznek belföldön adóköteles jövedelmet és egyéb az adótörvényekbe foglalt feltételeknek is megfelelnek.

A cégek számára újdonság lesz az úgynevezett adózói minősítés jogintézménye, amely arra hivatott, hogy segítse a tisztességes vállalkozásokat. Mindez úgy történik, hogy az adóhatóság negyedévente megvizsgálja a cégek „jogkövetési hajlandóságát”. Amelyek jelesre vizsgáznak, megbízható minősítést kapnak, ami kétségtelenül számtalan előnnyel jár. Így például az adóhatósági ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, a kiszabható adóbírság, illetve a mulasztási bírság nem haladhatja meg az általános szabályok szerint kiszabható mérték 50 százalékát. Egyes bejelentési, bevallási kötelezettségek elmulasztása, hibás teljesítése esetén az adóhatóság, mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő kitűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére az adózót, és mulasztási bírságot csak a felhívás eredménytelensége esetén szabhat ki.

Papíron is megőrzendő a digitális bevallás
2014-ben az állami adóhatósághoz összesen 22,6 millió bevallás és adatszolgáltatás érkezett, amelyből 19,6 milliót már elektronikusan nyújtottak be. 2017-től tovább digitalizálódik a csaknem ötmillió szja-bevallás, ugyanis azoknak az ügyfélkapuval vagy személyes beazonosítást lehetővé tevő elektronikus hozzáféréssel rendelkező adózóknak, akik nem kérnek munkáltatói adó-megállapítást, vagy nem tesznek bevallási nyilatkozatot, az állami adóhatóság készíti el a bevallási tervezetét és elektronikus úton küldi meg az érintetteknek.
Az elektronikus bevallás általánossá válása mellett ugyanakkor egyre nő az adóellenőrzések száma. Ezek az eljárások azonban még megkövetelik az adózóktól a papíralapú dokumentumaikat, így ezek megőrzésének a fontossága nem csökken a bevallások digitálissá válásával - hívta fel a figyelmet Réczei Géza, a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda adószakértő ügyvédje.
Emlékeztetett arra: 2014 végéig az állami adóhatóság közel 225 ezer ellenőrzést folytatott le, ami 6,5 százalékkal meghaladta az előző évi vizsgálatok számát. Az ellenőrzésekkel feltárt nettó adókülönbözet összege 13 százalékkal (67,6 milliárd forinttal), 582,4 milliárd forintra nőtt az előző évhez képest.

A vállalkozó adózók minősítéséről Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary Zrt. adómenedzsere egy konferencián elmondta, hogy a megbízható mellett lesznek kockázatos, illetve az egyikbe sem tartozók is. A kockázatosak akár a törvényben előírt mértéken felüli bírságokkal és eljárási, elbírálási időkkel számolhatnak, míg az egyik kategóriába sem tartozó adózókra továbbra is az általános adózási szabályok vonatkoznak mindenféle extra szankció vagy kedvezmény nélkül is. A szakember azonban megjegyezte: sok a nem tisztázott részletkérdés, ezért a bevezetést követően módosításokra lehet számítani.

A fenntartható gazdasági növekedés eddig az Orbán-kormányok számára hiábavaló próbálkozásnak bizonyult. Jövőre az optimista prognózisok is a GDP visszaesését jósolják. Jövőre a vállalkozások minél erőteljesebb növekedését egy speciális adókedvezménnyel, a növekedési adóhitellel kívánják ösztönözni. Ennek lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem tárgyévben, hanem az azt követő két adóév során kell csak megfizetni. Ehhez azonban szigorú előzetes feltételeknek is meg kell felelni. Ezek közül az egyik, amelynek teljesítése - szakértők szerint - csak keveseknek sikerülhet, hogy a vállalkozás: az adóévi adózás előtti eredménynek el kell érnie a megelőző adóév adózás előtti eredménye abszolút értéknek ötszörösét. Ilyesmire legfeljebb kiváló piaci lehetőséggel rendelkező - nemegyszer megfelelő "hátszéllel" - induló cégek lehetnek képesek. A növekedési adóhitel először a 2015. adóév után lesz alkalmazható.

Mégis lesz bankadócsökkentés
Talán valamennyi jövő évi adóváltozás közül a legnagyobb sajtóvisszhangot a pénzintézetetek különadójának (bankadó) jövő évi változása váltotta ki. A kormány az Európai Bizottsággal több fordulóban egyeztetett a csökkentésről, hogy betartsa ígéretét, miszerint mérsékeli jövőre ennek az adónemnek a kulcsát, az európai újjáépítési bankkal (EBRD) februárban kötött megállapodásnak megfelelően. Ennek leglényegesebb pontja az volt, hogy az adó folyamatosan csökken, amíg le nem megy egy európai uniós átlagos szintre. Végül az Országgyűlés több ponton az eredeti elképzelésektől eltérő törvényt fogadott el. A bankadó alapja az adott pénzintézet 2009. évi korrigált mérlegfőösszege lett, míg az eredeti tervek szerint a 2014. évit vették volna figyelembe. Az adó felső kulcsa viszont az eddigi 0,31 százalékos terv helyett 0,24 százalékosra mérséklődött. Az alsó kulcs változatlan maradt, 50 milliárd forintig 0,15 százalék. (Az eszközarányos bankadó idei felső kulcsa 0,53 százalék volt.)