Előfizetés

Női kézilabda-vb - Nem lesznek ott az olimpián a magyarok

Nem lesz ott a jövő évi riói olimpián a magyar női kézilabda-válogatott. A nemzeti csapat a Dániában zajló világbajnokságon hétfőn a nyolcaddöntőben búcsúzott a lengyelekkel szemben, így már csak abban az esetben lehetett volna ott az olimpiai kvalifikációs tornán, ha a norvégok világbajnokok lesznek, a franciák és a montenegróiak pedig a legjobb hét közé kerülnek. Pénteken az utóbbi két együttes kikapott az 5-8. helyért folytatott küzdelem során, előbbi az orosz, utóbbi a házigazda dán válogatottal szemben maradt alul, így egymással találkoznak a hetedik helyért. Története legnagyobb sikerét érte el a holland női kézilabda-válogatott, amely bejutott a döntőbe.

A magyar csapat a 2012-es londoni olimpiáról is lemaradt. A mostani kudarc után Németh András szövetségi kapitány lemondott posztjáról, utódját várhatón januárban jelölik majd ki.  A Magyar Kézilabda Szövetség elnöksége korábban azt a célt tűzte ki, hogy a női és a férfi válogatott is ott legyen a riói olimpián. A férfiaknak ehhez bravúrosan kellene szerepelniük a januári lengyelországi Európa-bajnokságon, mivel lemaradtak az idén januári katari világbajnokságról.

Az olimpiákon 1976 óta van ott a férfi és a női kézilabda is. Azóta, leszámítva az 1984-es Los Angeles-i játékok bojkottját, mindig indult legalább az egyik magyar válogatott. Előtte pedig 1936-ban és 1972-ben férfi tornát rendeztek a nyári olimpián, és azokon is ott voltak a magyarok. Így ha Rióban egyik magyar csapat sem szerepelhet, akkor megszakad ez a szép sorozat.

A hollandok a pénteki első elődöntőben rendkívül magabiztosan győzték le a nyolcaddöntőben a magyarokat búcsúztató lengyeleket.

Eredmények:
elődöntő:
Hollandia-Lengyelország 30-25 (15-8)
később:
Norvégia-Románia 20.45

korábban:
az 5-8. helyért:
Dánia-Montenegró 28-20 (15-11)
Oroszország-Franciaország 31-25 (15-8)

Tóbiás: törvényi garancia kell a bérek időbeni kifizetésére

A magyar gazdaság versenyképességének legnagyobb problémáját a pályaelhagyás jelenti, az egészségügyi ellátórendszerből például csaknem tíz kórháznyi orvos hiányzik - jelentette ki az MSZP elnöke pénteken Gyöngyösön, sajtótájékoztatón.

Tóbiás József szavai szerint karácsony közeledtével még aktuálisabb kérdés lett "a fizetés hiánya". Magyarországon csaknem négymillió ember a létminimum környékén él, ebből másfél millióan mélyszegénységben élnek. Az elvándorlásról, a szétszakadt családokról is sokan tudnának beszámolni, sokan indultak útnak a biztos megélhetés reményében, mert Magyarországon a meglévő szakképzettségükkel, tudásukkal nem tudnak megfelelő fizetésre szert tenni - mondta  az MSZP elnöke. 

"Amikor a fizetésemelés követelését megfogalmaztuk, arról is beszéltünk, hogy a jövedelmek megváltoztatása mellett a munka értékét, megbecsülését is vissza kell adni" - fogalmazott az ellenzéki pártvezető. Hozzátette: "ma már azonban azt is követelni kell, hogy megkapják a közszféra dolgozói, ami eddig megvolt; az elmúlt napokban több hír is megjelent arról, hogy az egészségügyben, a szociális ágazatban, a közigazgatásban és az oktatásban dolgozók még a novemberi fizetésüket sem kapták meg, nemhogy a túlórapénzüket".

Szólt arról is, törvénnyel garantálnák, hogy minden hónap 5-éig megkapják bérüket a közszféra dolgozói, bérszámfejtési hiba esetén pedig hóközi kifizetéssel, kamatos kamattal kell rendezni a béreket.

Tóbiás József arról is beszélt, hogy a Fidesz álságos magatartást tanúsít a 2000 fő alatti kistelepülések polgármesterei fizetésemelésének ügyében. Azt mondta: a Fidesz javaslata ugyanis akkor teszi lehetővé ezen településvezetők 15 százalékos fizetésemelését, ha azt a település kigazdálkodja. Ezzel megalázzák a polgármestereket és a képviselő-testületeket is, hiszen ezen települések döntő többsége eleve forráshiányos. "Tisztességes bérért kell vállalni egy település irányítását, hiszen a polgármesterség nemcsak szakmailag, hanem emberileg is komoly erőpróbát jelent" - hangsúlyozta.

Orosz Bálint, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP-s tagja arról beszélt, hogy a presztízsberuházásokra szánt pénzeket kell bérfejlesztésre fordítani.

Tóbiás: törvényi garancia kell a bérek időbeni kifizetésére

A magyar gazdaság versenyképességének legnagyobb problémáját a pályaelhagyás jelenti, az egészségügyi ellátórendszerből például csaknem tíz kórháznyi orvos hiányzik - jelentette ki az MSZP elnöke pénteken Gyöngyösön, sajtótájékoztatón.

Tóbiás József szavai szerint karácsony közeledtével még aktuálisabb kérdés lett "a fizetés hiánya". Magyarországon csaknem négymillió ember a létminimum környékén él, ebből másfél millióan mélyszegénységben élnek. Az elvándorlásról, a szétszakadt családokról is sokan tudnának beszámolni, sokan indultak útnak a biztos megélhetés reményében, mert Magyarországon a meglévő szakképzettségükkel, tudásukkal nem tudnak megfelelő fizetésre szert tenni - mondta  az MSZP elnöke. 

"Amikor a fizetésemelés követelését megfogalmaztuk, arról is beszéltünk, hogy a jövedelmek megváltoztatása mellett a munka értékét, megbecsülését is vissza kell adni" - fogalmazott az ellenzéki pártvezető. Hozzátette: "ma már azonban azt is követelni kell, hogy megkapják a közszféra dolgozói, ami eddig megvolt; az elmúlt napokban több hír is megjelent arról, hogy az egészségügyben, a szociális ágazatban, a közigazgatásban és az oktatásban dolgozók még a novemberi fizetésüket sem kapták meg, nemhogy a túlórapénzüket".

Szólt arról is, törvénnyel garantálnák, hogy minden hónap 5-éig megkapják bérüket a közszféra dolgozói, bérszámfejtési hiba esetén pedig hóközi kifizetéssel, kamatos kamattal kell rendezni a béreket.

Tóbiás József arról is beszélt, hogy a Fidesz álságos magatartást tanúsít a 2000 fő alatti kistelepülések polgármesterei fizetésemelésének ügyében. Azt mondta: a Fidesz javaslata ugyanis akkor teszi lehetővé ezen településvezetők 15 százalékos fizetésemelését, ha azt a település kigazdálkodja. Ezzel megalázzák a polgármestereket és a képviselő-testületeket is, hiszen ezen települések döntő többsége eleve forráshiányos. "Tisztességes bérért kell vállalni egy település irányítását, hiszen a polgármesterség nemcsak szakmailag, hanem emberileg is komoly erőpróbát jelent" - hangsúlyozta.

Orosz Bálint, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP-s tagja arról beszélt, hogy a presztízsberuházásokra szánt pénzeket kell bérfejlesztésre fordítani.