Vegyi fegyvere is van az Iszlám Államnak

2013-ban nemzetközi felügyelet mellett vonták ki a vegyifegyvereket Szíriából, az Iszlám Állam terrorcsoport mégis szarin gázzal rendelkezik. Egy török képviselő szerint Törökországon keresztül jutottak a tiltott fegyverhez.

Arról már többször beszámolt a londoni székhelyű szír emigráns szervezet, az Emberi Jogok Megfigyelő Központja, hogy az Irakban és Szíriában jelentős területeket megszállva tartó Iszlám Állam terrorcsoport vegyi fegyverrel rendelkezik és be is veti azt. Tegnap a 2011-ben megbuktatott líbiai diktátor, Moammar Kadhafi unokaöccse, Ahmed nyilatkozta azt az as-Sark al-Auszat című pánarab napilapnak, hogy egész vegyifegyver-raktárak jutottak szélsőséges csoportok, köztük az Iszlám Állam kezére is Dél-Líbiában.

A terrorcsoport ugyanis Irakon és Szírián kívül Líbiában is rendkívül erős, az ország nyugtai felén több települést is elfoglaltak, köztük Szirt városát is. Ahmet Kadhafi szerint a különböző szélsőséges csoportok hatalmas mennyiségben szállítanak szarin nevű ideggázt Líbia déli, sivatagos területéről az ország északi részére, többek között a főváros, Tripoli környékére is. Azt is állította, hogy a terroristák tavaly már bevetették a szarin gázt Líbiában is.

A vegyifegyverek kérdése komoly vihart szült Törökországban is, miután a török Köztársasági Néppárt egyik képviselője azt állította, hogy az Iszlám Állam Törökországon keresztül juthatott hozzá a halálos szarin gázhoz. Eren Erdem az orosz Russia Today televíziónak nyilatkozva nemcsak Törökországot, hanem a nyugatot is felelőssé tette a történtekért. Állította, hogy a fegyverekhez szükséges vegyi anyagokat nem Törökországban állították elő, hanem Nyugaton. Törökországon keresztül csak a szállítás zajlott.

„Nyugati szervezetek önvizsgálatot tarthatnának ezek miatt a szálak miatt. Nyugati források nagyon jól tudják, hogy kik is hajtották végre a szarin gázos támadásokat Szíriában” – fogalmazott Erdem. A török politikus hétfőn mondta mindezt, az ankarai legfőbb ügyészség tegnap eljárást kezdeményezett ellene hazaárulás vádjával. Erdem azonban egy 2013-as török bírósági nyomozás adataira támaszkodva tette meg nyilatkozatát. Az adanai ügyészség 2013-ban öt török és egy szíriai állampolgárt is letartóztatott, majd mindannyiukat szabadon engedték. Az eredeti vád szerint a szíriai férfi vegyi anyagokat próbált beszerezni Szíriában harcoló iszlamista csoportok számára, a török állampolgárok ebben segítették.

Szerző
Frissítve: 2015.12.17. 21:42

Milos Zeman, a prágai vár fura ura

Publikálás dátuma
2015.12.18. 06:34
Milos Zeman egy novemberi iszlámellenes felvonuláson tart beszédet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATEJ DIVIZNA
A menekültek gazdag fiatalokból állnak, akik a gyermekeket élő pajzsként használják. Ezért „nem is érdemlik meg együttérzésünket”. A muzulmán országból érkezettek az iszlám törvénykezést, a saríát akarják bevezetni. „Nem mi hívtuk őket ide”, ezért a legjobb lenne, ha mielőbb távoznának. „Országunkat támadják a menekültválság kezelése miatt”, nemzetközi összeesküvés áll a háttérben. Ismerős kijelentések, amelyek – félreértések elkerülése végett – nem egy magyar kormánypárti politikustól, hanem Milos Zeman cseh elnöktől származnak.

Csehországban komoly erőpróba elé állítja a politikai életet a menekültválság. Milos Zeman elnök folyamatosan iszlámveszéllyel riogat, retorikája ebben a kérdésben a szélsőséges európai pártokét idézi. Václav Havel politikai örökségéből mintha kevés maradt volna meg a mai belpolitikában, a populizmus került előtérbe, a politikai kultúra épülésének nem tett jót Milos Zeman elnöksége, nem mintha elődje, Václav Klaus visszafogottságáról, mérsékelt politikai állásfoglalásáról lett volna ismert.

Alaposan be is olvasott emiatt Karel Schwarzenberg volt külügyminiszter, Václav Havel egykori közvetlen munkatársa, a cseh politikai élet szereplőinek. A politikus azután nyilatkozott meglehetősen dühösen hazája politikai viszonyairól, hogy pártja, a jobboldali konzervatív TOP 09 élére Miroslav Kalousek volt pénzügyminisztert választották meg. Utóbbi 171 szavazatot kapott a TOP 09 delegáltjaitól, Schwarzenberg csak 148-at. A jó humoráról ismert, de igen szókimondó politikus egyszerű parlamenti képviselő kíván maradni, s bár éveken át ő volt a cseh diplomácia arca, 77 évesen már nem törekszik posztokra.

Leköszönő beszéde azonban bombaként hatott. Nem kímélte a politikai élet önző figuráit, lesújtó kórképet festett a cseh társadalomról, a politika és az emberek viszonyáról, illetve arról a módról, ahogyan a politika irányítói, különös tekintettel Milos Zeman elnökre, a saját érdekeik szerint kommunikálják a menekültválsággal kapcsolatos témaköröket. „Tisztában kellene lennünk azzal, hogy bármelyikünk menekültté válhat” – emelte ki. Demonstratíve köszönetet mondott az önkéntes segítőknek, akik „megmentik országunk becsületét, amelyet néhány politikusi nyilatkozat szennyezett be”.

Milos Zeman elnök egyre különösebb szerepet játszik a cseh belpolitikában. Egy évvel elnöki beiktatása után, a krími orosz beavatkozás, majd a Moszkva ellen bevezetett szankciókat követően harcias oroszbarát kijelentésekkel vétette észre magát, most azonban, miután a menekültválság, illetve a szíriai beavatkozás miatt kissé háttérbe szorult az Európai Unió és a Kreml viszonya, Zeman le is csapott az új lehetőségre. A cseh köztársasági elnök még júniusban hevesen kikelt az Európai Unió menekültügyi kvótái ellen.

A prágai törvényhozásban akkor elhangzott beszédében úgy foglalt állást, hogy a Cseh Köztársaságnak „saját országaikban vagy a környező államokban” kell segíteniük a menekülteket. Azt is mondta, hogy Prága mobil kórházi egységet küldhet Jordániába, hogy segítse a szíriaiakat. Ez utóbbi javaslata már nem először került napirendre. Már februárban azt közölte, hogy a Hradzsinban megállapodott több illetékessel, köztük Martin Stropnicky védelmi miniszterrel egy mobil egészségügyi egység Jordániába küldéséről. Amikor egy újságíró ezt a kérdést firtatta a védelmi tárca szóvivőjénél, ő azt közölte, most hall erről először erről a javaslatról.

Júliusban aztán Zeman szóvivője útján azt közölte, hogy a muzulmán menekültek kulturális különbözőségük miatt nem is éreznék otthon magukat Csehországban, de a „szíriai keresztényeknek kulturális szempontból is joguk van” ahhoz, hogy az országban telepedjenek le. Ez a kijelentése még felettébb visszafogott volt ahhoz képest, ahogyan a későbbi hónapokban, a menekültválság egyre drámaibbá válásával a bevándorlókról beszélt. Augusztustól már mind radikálisabbá vált retorikája. Úgy foglalt állást, hogy „senki sem hívta Csehországba a menekülteket”, s amennyiben „nem tetszik nekik itt, akkor menjenek el”.

Zemant, akit radikalizmusa miatt Bohuslav Sobotka szociáldemokrata kormányfő is bírált, azt közölte, az ő álláspontjában semmi különös sincs, elvégre Magyarország „kerítést épít, hogy ne engedje be a szerbeket (!), de az Egyesült Államok is valami hasonlót csinál a mexikói határon” – fejtette ki szó szerint. A cseh elnök dicsérettel illette a rendőrséget, amely fellép az illegális bevándorlás ellen. Bár a cseh kormány a magyarhoz, a lengyelhez, illetve a szlovákhoz hasonlóan szintén elutasítja a kvótarendszert, s így tesz Zeman elnök is, Sobotkának egyre kínosabbak voltak az államfő nem kevéssé bárdolatlan megnyilatkozásai. Jirí Dienstbier emberi jogi és kisebbségügyi miniszter – az elnök kijelentéseire adott egyfajta válaszként - szeptemberben azt közölte, Prága kész 7000-15000 menekült befogadására, hogy így fejezze ki szolidaritását.

Zeman azonban hallani sem akart semmiféle szolidaritásról. Október közepén úgy foglalt állást, hogy a muzulmán menekültek „nem tartják tiszteletben a helyi törvényeket”, s arra is felhívta a figyelmet, hogy be akarják vezetni az iszlám törvénykezést, a saríát. Olyan mondatok, amelyeket itthon is nem egyszer hallhattunk kormányzati köröktől. Zeman így folytatta okfejtését: „Megfosztják az embert a női szépségtől, mert tetőtől talpig elfedik magukat, a hitetlen nőket megkövezik, annak pedig, aki lop, levágják a kezét.”

Néhány nappal később ezt azzal egészítette ki a Blesk napilapnak adott interjújában, hogy a menekültek „nem szolgálnak rá együttérzésünkre”, mert „nagyrészt gazdag környezetből érkezett, jól szituált fiatalokról van szó”, akik „iPadokat, iPhone-okat” vittek magukkal, s „több ezer euró és több ezer dollár lapult a zsebükben”. Az államfő hozzátette, érzett ugyan némi szolidaritást, amikor látta azokat a gyermekeket, akik a tömeggel együtt érkeztek, hozzátette azonban, hogy őket „élő pajzsként” használták, s nem tartja rossz ötletnek elődje, Václav Klaus felvetését, aki szerint Csehországban népszavazást kell rendezni az EU kvótajavaslatáról.

Sobotka kormányfő első reakciójában úgy foglalt állást, nem szabad kétségbe vonni azokat az okokat, amelyek miatt a menekülteknek el kellett hagyniuk lakóhelyüket. Egyben azt is közölte, teljesen értelmetlen egy referendum a kvótajavaslatról. Szerinte sokkal többre mennének azzal, ha „több száz millió koronával” segítenék a Jordániában, Libanonban, Törökországban lévő menekülteket. Élesen bírálta Zemant az ENSZ Menekültügyi főbiztosa, Zeid Ra’ad Zeid Al-Hussein, aki szerint a cseh elnök „idegengyűlölő, iszlamofób” kijelentéseket tett.

Nem késett a prágai elnöki hivatal válasza. A reagálás szerint „nemzetközi hadjáratot indítottak Csehország ellen”. Ez a retorika, amely szerint támadják az országot, szintén nem ismeretlen Magyarországon. Jirí Ovcácek elnöki szóvivő azt is közölte, az államfő kitart kijelentései mellett. „A bársonyos forradalom egyik legfontosabb vívmánya a véleménynyilvánítás szabadsága” – tette hozzá. Az emberi jogi főbiztos kijelentése „teljesen szembemegy ennek szellemiségével – hangoztatta a szóvivő. - Nem ez az első verbális támadás a köztársasági elnök ellen, ezért teljesen nyilvánvaló, hogy kampányt indítottak köztársaságink ellen a menekültválsággal kapcsolatos álláspontunk miatt”. Zeman a főbiztos kijelentéseire reagálva azt mondta, nem tett iszlamofób kijelentéseket, hanem ő csak az iszlám radikalizmust támadta.

Némi szócsata alakult ki a cseh ombudsman, Anna Sabatová és Zeman elnök között. Sabatová asszony, miután látogatást tett a Bela-Jezovában kialakított menekültközpontban, úgy vélte, hogy itt rosszabb viszonyok uralkodnak, mint a cseh börtöntökben. A gyermekeknek nincsen meleg ruhájuk, cipőjük sincs, a higiéniai viszonyok siralmasak. Az elnök erre kijelentette, hogy a gyermekek „rendszeres orvosi ellátásban részesülnek, jó ételt kapnak, melegben tartózkodnak, s ruháik is vannak”. Hozzátette, hogy az ombudsman, „mint más alkalmakkor is, nem túlságosan jól informált”. Később szokásos, úriemberinek nem feltétlenül nevezhető stílusában azt is hozzátette, hogy Anna Sabatová „militarista” kijelentése mögött csak az áll, hogy „magát népszerűsítse”.

Karel Schwarzenberg szomorúan nézi, ahogy Csehországban kampánytémává vált a menekültügy, s úgy véli, miközben a világban mind a mai napig van súlya a 2011-ben elhunyt Václav Havel szavainak, Csehországban „sajnos nagyon felgyorsult a politikai kultúra bomlása” – jelentette ki a német dpa hírügynökségnek.

Schwarzenberget, aki a 2013-as első közvetlen elnökválasztáson éppen Milos Zemannal szemben maradt alul, megdöbbentette, sokként érte az államfő november 17-én, a bársonyos forradalom 26. évfordulóján elmondott beszéde. Miközben e napnak az az együvé tartozás, a szolidaritás szimbólumának kellene lennie, Zeman ezt is populista nézeteinek népszerűsítésére használta fel ráadásul egy olyan gyűlésen, aminek sok köze valóban nincs a bársonyos forradalom által képviselt értékekhez. Egy iszlámellenes gyűlésen beszélt, ezzel is jelezve, hogy teljesen hidegen hagyják a bírálatok. Ismét nekiment a menekülteknek, feltéve azt a költői kérdést, miért nem maradtak hazájukban, s miért nem harcolnak az Iszlám Állam ellen.

Ami különösen botrányos, hogy a rendezvényt az úgynevezett Iszlámellenes Blokk szervezte, az a csoportosulás, amely néhány héttel a bársonyos forradalom évfordulója előtt megrendezett gyűlésére Lutz Bachmannt, a német szélsőséges iszlámellenes mozgalom, a Pegida alapítóját kérte fel vezérszónoknak. Zeman fellépése az emléknapon nemcsak a volt külügyminisztert érte sokként, hanem sok honfitársát is, akik mindmáig büszkék a vértelen forradalomra, s annak vívmányaira. Prágában tüntetést is tartottak a köztársasági elnökkel szemben, s azzal vádolták, hogy megosztja az országot, egymás ellen fordítja az embereket.

Miközben Sobotka kormánya rendre visszafogottan bírálta az elnököt, s a kabinet hozzá hasonlóan visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint Csehországban embertelen körülmények között élnek a menekültek, a bársonyos forradalom emléknapján elhangzott beszéde után a kormányfői hivatal élesen kikelt az elnökkel szemben, aki „szítja az idegengyűlöletet”. Karel Schwarzenberg szerint Közép-Európa országaiban hasonló, nem éppen szívderítő folyamatok mennek végbe. „Sajnos a nacionalizmushoz való visszatérésnek lehetünk tanúi, ez azonban nemcsak Csehországban figyelhető meg” – fejtette ki.

A cseh elnök véleménye a világról

 * A klímaváltozást nem emberi tevékenység okozza

* „A ellenség az az anticivilizáció, amely Észak-Afrikából terjed egészen Indonéziáig. Kétmilliárd ember él így” (2011. június)

* „Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter 1999-ben ígéretet tett arra, hogy nem bombázzák Szerbiát, de az ígéretet nem tartotta meg. Ezért nem szeretem őt” (2012. november)

* Ellenezte, hogy Csehország nagykövetséget nyisson Koszovóban, mert ez a köztársaság elismerését jelentené

* Koszovó függetlenné válása precedenst teremtett: ez jogos érvet adott Oroszországnak a Krím-félsziget annektálására (2015. március)

* A kelet-ukrajnai háború „az ukrán állampolgárok két csoportja közötti polgárháború” (2014. november)

* „Az elmúlt hónapokban az oroszellenes őrültek ellen harcoltam, most ugyanezt teszem az Amerika-ellenes őrültekkel is, mert az őrültek mindkét oldalt elárasztják. Nem értek egyet azzal, ha az amerikai csapatokat megszállókként vetik e. A múlt században már kétszer - 1939-ben és 1968-ban – kellett átvészelnünk megszállást, tudjuk, milyen az” (2015. március)

* Azért utazott 2015. május 9-én Moszkvába, a Győzelem Napján rendezett megemlékezésre, hogy köszönetet mondjon azért: „Csehországban nem kell németül beszélni, nem kell Heil Hitlerrel, Heil Himmlerrel, Heil Göringgel, Heil Heydrichhel köszönteni egymást, ami különösen érdekes lett volna”

* Miután Andrew H. Schapiro, az Egyesült Államok Prágába akkreditált nagykövete bírálta Zemant moszkvai útja miatt, ő így vágott vissza: „Nem tudom elképzelni azt, hogy Washingtonban a cseh nagykövet tanácsokat osztogasson az amerikai elnöknek arról, hová utazzon. S én nem engedem meg azt egyetlen nagykövetnek sem, hogy beleszóljon utazási terveimbe” (2015. április)

* Az EU menekültekre vonatkozó kvótájáról szerinte „a jövő bebizonyítja, mekkora hiba” (2015. szeptember)

Eljárás Le Pen ellen

Publikálás dátuma
2015.12.18. 06:32
Francois Hollande és Manuel Valls – gazdaságélénkítő intézkedéseket jelent be januárban a szocialista kormányzat FOTÓ: EUROPRESS
Eljárást indított Marine Le Pen ellen a francia ügyészség, amiért a politikus az Iszlám Állam terrorszervezet kivégzéseiről szóló fotókat tett közzé Twitterén. A kormány munkahelyteremtéssel próbálna gátat vetni a szélsőjobb térhódításának, a terrorizmus elleni harcot pedig csúcstechnikával erősítené.

Az Iszlám Állam által elkövetett kivégzésekről tett közzé fotókat Twitter oldalán a francia szélsőjobb, a Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen az ellen tiltakozva, hogy pártja és a terrorcsoport között párhuzamot vontak a BFM hírtelevízió egyik elemző műsorában. A felvételek közzététele ellen tiltakozott Manuel Valls szocialista miniszterelnök, a Párizs közeli Nanterre ügyészsége pedig eljárást indított a politikus ellen. Valls "a közbeszéd gyújtogatójának" nevezte a szélsőjobboldali politikust, Bernard Cazeneuve belügyminiszter pedig erőszakos tartalmú fotók közzététele gyanújával kezdeményezte az ügyészségi vizsgálatot, a terrorizmus áldozatai "megalázásának és valóságos megsértésének" nevezte a Nemzeti Front elnökének tettét.

Marine Le Pen a terrorszervezet három propaganda felvételét tett közzé "Ez az Iszlám Állam!" kísérőszöveggel. Közülük egyen ismeretlen az áldozat, egy harckocsival végrehajtott kivégzést mutat be, a másik kettő viszont közismert – az amerikai újságíró Fames Foley lefejezését valamint az élve elégetett jordán pilóta halálát mutatja be. Miután Foley családja tiltakozott a fotó közlése miatt tegnap reggel Le Pen törölte azt, de a másik két felvétel azonban továbbra is látható Twitter-bejegyzései között.

Az ügyészség ezt követően jelentette be, hogy vizsgálatot indít. Ez azonban akár a fordított hatást is elérheti, mint amit a kormányzat remél, hiszen Le Pen eddig is hatásosnak bizonyuló retorikáját vette elő azonnal, a következőképpen reagálva a bejelentésre: "A belügyminiszter meg fog bilincseltetni? Szokás szerint inkább azokat ítélik el, akik elítélik az elkövetőket" - mondta az Europe1 kereskedelmi rádióban.

A szocialista kormányzat tisztában van azzal, hogy a szélsőjobb térnyerését csakis a gazdasági helyzet javulásával, s mindenekelőtt munkahelyteremtéssel lehet hosszú távon megfékezni. Manuel Valls miniszterelnök a France 2 televíziónak nyilatkozva nyíltan beszélt erről. "Valamit kell adni az embereknek, amire szavazni tudnak”, fogalmazott és ígéretet tett arra, hogy komoly intézkedésekkel próbálja meg felszámolni a rendkívül rossz gazdasági helyzetet és munkanélküliséget. A részleteket januárban teszi közzé a párizsi kormányzat. Leszögezte, tisztában van a szélsőjobb veszélyével. A regionális választások után a politikusok nem folytathatják úgy, mintha mi sem történt volna, mondta a kormányfő.

A francia vasúttársaság (SNCF) pedig bejelentette, a terroristák kiszűrésére alkalmas olyan viselkedéselemző szoftvert tesztel, amely képes lehet észlelni a gyanús mozdulatokat és csomagokat. Ha beválik a rendszer, az SNCF mind a negyvenezer biztonsági kamerájára telepíthetik a szoftvert. A program érzékeli a testhőmérséklet és a beszéd hangszínének megemelkedését, a mozdulatok szakadozottságát, ami idegességről árulkodhat. A társaság vezérigazgatója hangsúlyozta, szoftvert az adatvédelmi szabályok tiszteletben tartásával tesztelik.

Kártérítés a terror áldozatainak

Háromszázmillió euróra becsüli a november 13-i párizsi terrormerénylet áldozatainak kifizetendő kártérítés összegét Christiane Taubira. A francia igazságügyi miniszter a Le Parisien című napilapnak adott tegnapi interjúban elmondta a kártérítési alap eddig 6,7 millió eurót fizetett ki az áldozatok hozzátartozóinak, 771 ezer eurót pedig a hozzátartozók és a sérültek utazásaira és egyéb költségeire. A sebesülteknek és az áldozatok hozzátartozóinak tíz év áll rendelkezésre ahhoz, hogy a terrorcselekmények áldozatainak franciaországi kártérítési alapjától kártérítést igényeljenek. Az alapot a biztosítótársaságok hozzájárulásából finanszírozza az állam.



Szerző
Frissítve: 2015.12.17. 21:37