A Fed-döntés árnyékában

Publikálás dátuma
2015.12.18. 06:24
Az amerikai kamatemelés gazdaságtörténeti jelentőségű FORRÁS: FED
Magyarország nem lesz a Federal Reserve (FED) kamatemelésének vesztese, de a változás, természetesen, hatni fog - így reagált az amerikai szövetségi jegybank szerepét betöltő bank irányadó kamatának 0,25 százalékpontos emelésére Varga Mihály. A dollár kamatemelése a jövő év folyamán biztosan negatívan hat a magyar tőkepiacra.

Kilenc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a FED ismét kamatot emeljen. A piacok már hónapok óta számítottak erre a lépésre, amelynek fő célja az Egyesült Államok tőkevonzó-képességének fokozása, az ország gazdasági növekedésének gerjesztése, és mind ezzel együtt a dollár megerősítése a többi vezető devizával, de mindenek előtt az euróval szemben. Az, hogy a szinte láthatatlan 0,0-0,25 százalékos sávból a 0,25-0,50 százalékos sávba emelték fel a dollár irányadó kamatát, önmagában aligha lenne jelentős esemény. Ami mégis a 21. század első évtizedeinek jelentős gazdaságtörténeti fordulópontjává teszi, az az, hogy éppen kilenc esztendeje szánta rá hasonló lépésre az Egyesült Államok úgynevezett nyílt piaci bizottsága, hét éve nem nyúltak hozzá a nulla közeli kamatmértékhez.

A Fed döntésével azok az országok - elsősorban Kína és Brazília - kerülhetnek nehezebb helyzetbe, amelyek nagymértékben eladósodtak és ki vannak téve a nyersanyagárak változásának - mondta csütörtökön Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter véleménye szerint Magyarország nem tartozik ebbe a körbe, és arra hivatkozott, hogy az ország az elmúlt években jelentősen csökkentette adósságállományát és sikerült elérni azt is, hogy a magyar államadósság finanszírozása teljesen biztonságossá vált. Azt azonban nem tagadta a tárcavezető, hogy az amerikai kamatdöntés - ahogy a világgazdaság egészére - Magyarországra is hatni fog, az amerikai jegybank a következő években folyamatosan emelni fogja majd a kamat szintjét és emiatt versenyhelyzet áll elő, a tőke biztonságos befektetési lehetőségeket keres.

A kamatdöntést követő első napon még nem lehetett érezni a magyar tőkepiacon jelentős változást - mondta lapunk érdeklődésére Balatoni András. Az ING Bank vezető elemzője utalt arra, hogy az euró is csak 315 forintig gyengült. A dollár viszont egészen 291,50 forintig, 0,70 százalékkal erősödött. Ugyanakkor a piac arra számított, hogy minden második hónapban lesz 0,25 százalékpontos kamatemelés, azonban Janet Yellen, a FED elnöke bejelentése szerint, ennél lassúbbak, négy havonkéntiek lesznek a kamatemelések.

Magyarország külkereskedelmi és pénzforgalmi kapcsolata az Egyesült Államokkal csekély, bár az kétségtelen tény, hogy az üzemanyagok világpiaci elszámolása amerikai dollárban történik, de elszámolások 80 százaléka euróban történik. Éppen ezért nem közömbös, hogy hogyan alakul az euró-dollár keresztárfolyama. Az ING-nél úgy vélik, hogy 2016 júniusára a dollár már erősebb lesz az eurónál, 0,98-as árfolyamra számítanak. Magyarországnak azonban, a többi feltörekvő országhoz hasonló módon szembesülhet azzal, hogy erősödik az amerikai pénztőke kivonása. Ennek elősegítése a kamatemelés egyik indoka volt. Különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a FED szándékai szerint 2016 végére 1,5, egy esztendő múlva 2,5 százalékos lesz az amerikai dollár alapkamata, és a 2018-as esztendőt 3,5 százalékkal zárhatják. Mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017 második feléig változatlanul hagyná a jelenlegi 1,35 százalékos forint alapkamatot, így nyilvánvaló, hogy a mindenképpen biztonságosabbnak tartott Egyesült Államok "visszaszívja" a feltörekvő, alacsonyabb kamatozású térségekből a tőkebefektetéseit. (Az MNB hitelessége forogna veszélyben, ha a már bejelentett forint kamatstabilitást idő előtt feladná.)

Érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet Kuti Ákos. Az MKB Bank vezető elemzője a Trend FM rádió műsorában Kuti Ákos azt mondta: az amerikai jegybank szerepét betöltő 12 fős grémiumnak jövőre négy új tagja lesz, hárman közülük a szigorúbb monetáris politika felé hajlanak. Az MKB Bank arra számít, hogy az infláció elszabadulhat jövőre az Egyesült Államokban, az olajárak várható emelkedése miatt, ezért 2016-2017-ben sokkal intenzívebben kell majd kamatot emelni Amerikában.

Szerző

A kormány dönthet a minimálbérről

A multik megmondták, a többi hazai vállalkozás még nem tudja milyen béremelést ajánljon jövőre dolgozóinak. A Magyarországon működő nemzetközi érdekeltségű vállalatok az alapbérek átlagosan 2,8 százalékos emelését tervezik 2016-ra - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legújabb bérezési tanulmányából.

DUIHK szerint az alacsony infláció lényegesen mérsékli a béremelési nyomást, és vélhetően hatással van a vállalatok jövőre tervezett átlagosan 2,8 százalékos béremelésére is. A felmérésben részt vevő nemzetközi cégek az idén 3,7 százalékkal emelték a béreket magyarországi érdekeltségüknél, de ez még így is jóval elmaradt a 2014 végén előre jelzett 5 százalékos mértéktől. Az egyéni bérszínvonalat és a tervezett bérnövekedést leginkább a beosztás és a képzettség, valamint a vállalat mérete és földrajzi elhelyezkedése befolyásolja. A teljesítményfüggő, változó javadalmazási elemek elsősorban a vezetők esetében jelentősek, hiszen a teljes jövedelem 22 százalékát adják.

Bár a multik már biztosan emelik a béreket, a piac többi szereplőjét érintő bérajánlásról még nem született megállapodás, mint ahogyan a 2016-os minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértéke sem ismert. Mivel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a szociális partnerek több körös egyeztetés során sem tudtak megegyezni a béremelések mértékéről, a kormány dönthet a garantált bérekről. A költségvetést alapul véve, várhatóan 110 775 forint körül határozza majd meg a kormány a 2016. január 1-én hatályba lépő bruttó minimálbért - véli Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke. A VKF-fórumon lemerevedtek az álláspontok. A 2016-os minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértékét a szakszervezeti oldal bruttó 7, illetve 7,4 százalékban javasolta. A munkáltatói oldal viszont bruttó 4,76 és 4,91 százalékos béremelési javaslatot tett. Értesüléseink szerint a szerdai kormányülésen nem született döntés a minimálbérről és hírlik, hogy hétfőn újabb VKF ülésen tesznek kísérletet a megegyezésre.

A jövő évre a cégeknek ajánlható országos béremelési mértékéről a munkáltatók nem mondtak konkrét számokat, a szakszervezetek viszont 5-8 százalékos bérajánlást fogalmaztak meg.

Szerző

Rendkívüli ülést tart a fővárosi közgyűlés

Rendkívüli ülést tart december 22-én, jövő kedden a fővárosi önkormányzat közgyűlése. 

Előző nap beszéli át Orbán Viktor kormányfő és Tarlós István főpolgármester a BKV finanszírozásának vitás kérdéseit. A meghívó szerint ugyan egyetlen napirendet tárgyalnak, egy közterület-használati engedélyt, de szinte biztos, hogy szóba kerülnek a hétfői tárgyalások is.

Kedden fogadta el a parlament azt a törvénymódosítást, amely arra utasítja a fővárost, hogy az iparűzési adóból származó bevételét elsősorban a tömegközlekedésre fordítsa. Így viszont más városüzemeltetési területekről kényszerülhet forrást kell elvonni. Tarlós az agglomerációs járatok leállítását lebegtette meg.

Szerző