Előfizetés

Együtt: az áfacsökkentés nem ott segít, ahol kellene

Az Együtt szerint az új lakások áfájának csökkentése jó is lehetne, de nem azon a területen segít, ahol kellene és nem biztosítja a piacon a versenysemlegességet - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján a párt egyik képviselője.

Szelényi Zsuzsanna úgy fogalmazott: az áfacsökkentéssel a jól szituált polgárok tudnak majd élni, nem pedig a szegényebbek. Ha valamelyik piaci szereplő az indítványról korában tudomást szerzett, akkor egy ideje visszafoghatta a számlázást, amivel jelentős adókedvezményhez jut majd januárban - tette hozzá.

A független képviselő bírálta, hogy a közbeszerzési törvény tervezett módosítása alapján a kormánynak nem lesz kötelező a legolcsóbb ajánlatot választani a közbeszerzések során. Szerinte egy honlapon kellene közzétenni a közbeszerzések részleteit.

Az egyházi törvény továbbra is csorbítja az egyházak önállóságát és súlyos különbséget tesz közöttük - tért át egy másik témára Szelényi Zsuzsanna. Úgy értékelte, az állami finanszírozást különalkukhoz kötik, ami aláássa a jogállamiságot és a közbizalmat.

Kérdésre válaszolva azt mondta, az új Quaestor-törvény a kormány sokadik próbálkozása a botrány megoldására. Háromnegyed év telt el, de a hatóságok még mindig nem mutatták ki, hogy hol van az eltűnt pénz - emelte ki, hozzátéve: a kabinet által javasolt megoldások a költségvetést terhelik, vagyis az adózók fizetik ki a kárt. A kormánynak nagyvonalúnak kellene lennie, és például lemondhatna a Várba költözésről - jegyezte meg Szelényi Zsuzsanna.

Nem változtatott a kamaton az MNB

Publikálás dátuma
2015.12.15. 15:18
FOTÓ: Népszava
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot, így az továbbra is 1,35 százalékon áll. Mivel a jegybank szándéka, hogy a teljes előrejelzési időhorizonton változatlan szinten tartsa az irányadó rátát, a figyelem az alapkamat mértékéről egyre inkább a nem konvencionális eszközökre kerül át - tudta meg lapunk Kiss Mónikától, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzőjétől. 

Mint emlékezetes november 25-én Virág Barnabás, a jegybank ügyvezetője a Reuters kérdésére úgy fogalmazott, hogy a MNB Monetéris Tanácsa "finomhangolhatja" monetáris politikai eszköztárát, mivel a lefelé mutató inflációs és növekedési kilátások lehetőséget adnak a további lazításra. Elsősorban a jegybank önfinanszírozási programját érintheti a módosítás, ezen belül is a hozamgörbe hosszú lejáratait célozhatja a jegybank. Ennél konkrétabb információt majd három órakor ismerhetünk meg, amikor az MNB inflációs és GDP előrejelzését is közli.

2015 szeptemberében már lefelé módosította előrejelzését a jegybank, az infláció tekintetében 2015-ben 0,0 százalék most érvényes várakozás a korábbi 0,3 százalék helyett, 2016-ra pedig 1,9 százalék a korábbi 2,4 százalék helyett. Vágtak a GDP kilátásokon is már három hónappal ezelőtt: 2015 3,2 százalékot prognosztizáltak a korábbi 3,3 százalék helyett, de 2016-ra változatlan maradt az előrejelzett 2,5 százalékos növekedési ütem. Hasonló mértékű lépésre számítunk most is a jegybanktól. Ez azt jelenti, hogy az infláció idén és jövőre is elmarad a 3 százalékos középtávú céltól, és legfeljebb az előrejelzési horizont végén kerülhet annak közelébe. A rekord alacsony nyersanyagárak mellett az MNB számára a belső kereslet élénkítése és a hitelezés beindítása elsődleges fontosságú.

Ma délelőtt olyan intézkedéseket hozott a jegybank, amely támogatja a hitelezést. Erről Ürmössy Gergely és Barczel Vivien az Erste Bank elemzői azt mondták, hogy véleményük szerint ezzel a rendelkezéssel az MNB szándéka, hogy támogassa a hitelezést, anélkül, hogy a bankközi folyamatokba újra beavatkozna vagy a forint árfolyamát lényegesen befolyásolná.

Mindeközben tovább csökkent a külföldiek kezében levő magyar állampapír-állomány, az elmúlt hónapok állampapír-piaci mozgásait elsősorban az önfinanszírozási program megvalósítási lépései határozták meg. Mivel a december 3-án bejelentett EKB lazítási programja nem hozta a várakozást, az állampapír-hozamok megkezdték a felkészülést a Fed holnapi kamatdöntő ülésére, decemberben újabb hozamemelkedést láttunk. A bizonytalanságot tovább növelik a tovább zuhanó olajárak és vállalati nem befektetési kategóriájú kötvények piacának gyengesége - mondta Kiss Mónika.

A legfrissebb novemberi inflációs adat alapján elmondható, hogy tovább gyorsult a fogyasztói árindex (az októberi 0,1 százalékról 0,5 százalékra év/év). Várakozásaink szerint ez a következő hónapokban is folytatódhat, melynek köszönhetően januárban 1,5 százalék fölé emelkedhet a mutató. Fontos azonban megjegyezni, hogy az olajárak újra esésnek indultak, ami az üzemanyagárakon keresztül negatív kockázatot jelent az inflációs mutató esetében is. Ezzel összhangban arra számítunk, hogy a szeptemberi előrejelzéshez képest lefelé módosíthatja a jegybank a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését.

Nemzetközi színtéren a holnapi Fed kamatdöntő ülése és sajtótájékoztatója kiemelt fontosságú. A piaci várakozások szerint a szigorítás mellett tehetik le voksukat a döntéshozók, amire 2008 óta nem volt példa a tengerentúlon. Európa esetében az EKB laza monetáris politikájának fennmaradása az irányadó. A legutóbbi döntés alkalmával újabb lazító intézkedéseket jelentett be Mario Draghi, és nem elképzelhetetlen, hogy amennyiben szükséges, jövőre további lépéseket vezetnek be.

Utóbbi a magyar döntéshozók törekvéseit támogatja, miszerint 2017 végéig kívánják fenntartani a jelenlegi 1,35 százalékos kamatszintet. Úgy gondoljuk, hogy legalább 2017 első negyedévének végéig változatlanul hagyhatja a Tanács az irányadó rátát. Ugyanakkor alternatív forgatókönyvünkben vázolunk egy olyan eshetőséget, miszerint 2016 második negyedévében újabb kamatcsökkentésbe kezdhet a jegybank. Ez abban az esetben következhet be, ha a várakozásoktól jelentősen elmarad a negyedik negyedéves gazdasági növekedési ütem.

Megsemmisítették a Földet a gazdáknak! egyik részletét

Publikálás dátuma
2015.12.15. 15:13
Illusztráció: Thinkstock
Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Földet a gazdáknak! programmal kapcsolatos kormányhatározat egyik rendelkezését - közölte a testület a honlapján kedden.

Az Ab szerint a kormányhatározatnak a földek értékesítéséből származó bevétel felhasználásáról szóló rendelkezése ellentétes a korábban törvényben megállapított felhasználási célokkal, ezért ezt a pontot megsemmisítette. Ötvenkét ellenzéki országgyűlési képviselő kezdeményezte a kormányhatározat és a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet egyes rendelkezéseinek alkotmánybírósági vizsgálatát.