Minden vásárló rosszul járt

Publikálás dátuma
2015.12.14. 06:22
Az adventi vasárnapok bizonyítják, érdemes az üzleteket nyitva tartani FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Ideje kasszát csinálni a vasárnapi zárva tartás hatásairól. A kormányzat mindenesetre nem sieti el a dolgot, aminek az lehet az oka, hogy a szakemberek szerint legfeljebb részben valósult meg az a szándék, hogy a multiktól a kisboltokba terelődjék át a forgalom.

A közvélemény-kutatások azt bizonyítják, hogy a vásárlók jelentős többsége továbbra is ellenzi a boltok vasárnapi zárva tartását. Annak idején - hivatalosan - a KDNP javaslatára elfogadott törvénymódosítás értelmében 2015. március 15-től a kiskereskedelmi üzletek - néhány kivételtől eltekintve - kötelesek vasárnapi zárva tartani. A zárva tartásra kötelezettek ugyanakkor az adventi vasárnapok mellett évi egy vasárnapot választhattak, ki egy-egy vasárnapot, amikor kinyithattak.

Ugyanakkor a kormányzat mindmáig adós a vasárnapi zárva tartás értékelésével. Éppen ezért az elmúlt háromnegyed év eddigi tapasztalatai alapján érdemes mérleget készíteni a vasárnapi zárva tartás hatásairól - mondta a Népszavának Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára úgy vélte, hogy minél hosszabb a vizsgált időszak, annál több olyan új elem jelenik meg a piacon, amelyek nyomán már egyre nehezebb lesz kibogozni, a vasárnapi zárva tartás valós hatásait. A szakember hozzátette, az éven belüli változásokat kell megvizsgálni, vagyis a 2015. március 15. előtti, illetve az azt követő időszakot. Ha az előző évhez viszonyítanák a március 15. utáni adatokat, az félrevezető lenne, mert túl sok egyéb tényezőt kellene szétválasztani, míg az idei adatok esetében csak a szokásos szezonális ingadozások jöhetnek szóba, más hangsúlyos hatások nem befolyásolták a kiskereskedelmi forgalom alakulását. Az OKSZ főtitkára is utalt arra, hogy a vásárlók túlnyomó többsége nem fogadja el, és nem szokta meg a vasárnapi zárva tartást, viszont átállt az új rendre, mert más választása nem is volt.

A kormány eddig július végén adott ki összegzést az online pénztárgép használatának hatásairól, melyekben a kiskereskedelem mellett szerepeltek a vendéglátás és a szállodai szolgáltatás számai is. Ebből az derül ki, hogy az év elejéhez képest 12-13 százalékos volt a forgalom növekedése a hetedik hónap végéig. Ezek impozáns számok lennének, ha nem hasonlítanánk össze a 2011-2014. közötti éven belüli a KSH adatokkal. Azokból ugyanis kiolvasható, hogy akkor a növekedés meghaladta a 30 százalékot is, míg a 2015. évi online adatok növekedési üteme még a felét sem éri el ennek. Nem zárható ki, hogy a vasárnapi zárva tartás forgalmi veszteséget okozott a kereskedőknek.

Az azonban megállapítható, hogy annak a kormányzati szándéknak, hogy a vásárlók a multik helyett többet költsenek a kisboltokban, a valóságban nincs nyoma. Ehelyett inkább nagy sorok alakulnak ki a nagy áruházakban pénteken-szombaton - jegyezte meg Vámos György. (A dolgozók viszont elveszítették az 50 százalékos vasárnapi pótlékukat.)

Az OKSZ főtitkára ugyanakkor fontosnak tartaná, hogy a kormány az online kasszák adatait külön-külön a kiskereskedelemre, a vendéglátásra és a szállodai forgalomra bontva, és ne csak július végéig hozza nyilvánosságra, mert csak így lehetne pontosabb képet kapni a vasárnapi zárva tartás hatásairól. Ennek alapján lehetne értékelni az első háromnegyed év tapasztalatait, emellett a vásárlók véleményét is nyomatékosan figyelembe kellene venni.

A szakember elismerte: túlbecsülték a vasárnapi zárva tartás miatti elbocsátások mértékét. A várt 15 ezer dolgozó leépítése helyett mindössze 1500-an veszítették el az új törvény miatt a munkájukat. A vártnál kisebb elbocsátási hullám okai között szerepelhetett az online kasszák bevezetése is, mert sok esetben emiatt jelentették be az addig feketén dolgozó alkalmazottakat. Az OKSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy azokban az uniós tagországokban ahol változtattak a nyitva tartás szabályain, ott mindig enyhítettek. Így jelenleg Magyarországon van a legszigorúbb szabályozás érvényben Európában.

A Balaton sem úszta meg

A vasárnapi zárva tartás megváltoztatta a kiemelt üdülőkörzetek, így a Balaton-parti települések vásárlási szokásait. Sokan péntek-szombaton otthon bevásárolnak, és úgy indulnak a tóhoz. A száznál is több települést képviselő Balatoni Szövetség (BSZ) kérte a nemzetgazdasági minisztériumot, hogy legalább a főszezonra, május 1. - szeptember 30. között oldja fel a vasárnapi zárva tartási kötelezettséget. Kérésüket azonban elutasították.
Ősszel a BSZ egyeztetett a szaktárcával. Egyértelművé vált, hogy térségi módosítást nem támogat a kormány. Ezért a BSZ azt javasolta, hogy ne legyen kötelező az adventi négy vasárnapi nyitva tartás, hanem a vállalkozók választhassák meg az évi 5 vasárnapot, és ha akarnak nyáron is kinyithassanak, illetve egészítsék ki még 3 nappal a vasárnapi nyitva tartás lehetőségét, és akkor ez a Balatonnál lefedné a nyári főszezont - mondta a Népszavának Balassa Balázs, szigligeti polgármester, a BSZ soros elnöke. Továbbra is szeretnék elérni, hogy a hét utolsó napján ne csak a tulajdonos állhasson a pult mögött, hanem az alkalmazottak is. Egyelőre várják a kormányzat válaszát a javaslataikra.
Az idei kedvező nyári időjárásnak köszönhetően jó szezonjuk volt a kereskedőknek, így az őszi-téli időszakban talán nem kell attól tartani, hogy sok boltból elküldik az alkalmazottakat, mert nincs elegendő tartaléka a vállalkozónak a holtszezonban is fizetni őket. Ha azonban megismétlődik a tavalyi esős, hűvös nyár, annak súlyos következményei lehetnek a forgalomra és a foglalkoztatásra - figyelmeztetett Balassa.

Szerző

Vissza a történelem szemétdombjára

Publikálás dátuma
2015.12.14. 06:03
Rengeteg kárt okoz a miniszterelnök rögeszméje a keményen dolgozó kisemberről FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az együttműködés, az európai értékek védelme a létalapja az uniónak, a korábbi értelemben véve nem igazán beszélhetünk nemzeti szuverenitásról. Ez a helyzet nem szabadságharcot, hanem nemzetközi együttműködést követelne meg - állítja Inotai András. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatóprofesszora szerint ha nem gyorsul fel az EU döntéshozatala, és tagállami külön érdekek tovább gyengítik az integrációt, Európa könnyen eltűnhet a XXI. század térképéről.
Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

- A "nemzeti nagytőkéseknek" elég vonzó hely Magyarország. Mit adhat egy protekcionista, versenykerülő, mesterségesen "felhizlalt" vállalkozói réteg a társadalomnak?

- Már említettem, hogy az unió társadalmi termékének 0,7 százalékát állítják elő Magyarországon, de ennek nagyjából 60 százalékát a multiknak köszönhetjük. Amit magyarnak nevezett vállalatok megtermelnek, az jó esetben 0,3 százaléka az uniós termelések. Amíg az unió tagjai vagyunk, az uniós piac itt is versenyt támaszt. A magyar áru akkor versenyképes, ha árban és minőségben legalább olyan jó, mint a vetélytársak termékei. Cserébe ott van nekünk az 500 milliós uniós piac. Ha versenyképesek vagyunk, ott a lehetőség. Ehhez azonban piacismeret, kapcsolatrendszer, tudatos technológiai fejlesztés, jól képzett munkaerő, nem utolsósorban pedig hosszú távú bizalom szükséges. Ha beruházok vagy újabb fejlesztésbe kezdek, tudnom kell, hogy a jogi-üzleti környezetét egy hónap múlva nem fogja az Országgyűlés egy 24 óra alatt átvert törvénymódosítással ellehetetleníteni. A felsoroltakból jelenleg szinte minden hiányzik. Ha holnap mindez meg is változna, a bizalom nagyon nehezen és csak hosszabb távon állítható helyre.

- Mindez kizárólag az Orbán kormány bűne?

- A 80-as években a meghatározó KGST piac és az egypártrendszer keretei között a hatalom némi szabadságot engedélyezett a vállalkozóknak. Az adott helyzetben ez óriási előny volt. A közgazdasági irodalom jól ismeri a "későn jövés előnyei" kifejezést. Erre épült az ázsiai kistigrisek sikertörténete. Magyarország azonban a 90-es évek végétől egyre inkább a "korán jövés hátrányaival" szembesült. A rendszerváltás előtti előnyök ugyanis nem piacgazdasági körülmények között alakultak ki. A meggazdagodás fő oka az adócsalás és az állami forrásokhoz való kedvezményezett hozzáférés volt, vagyis a mesterséges, nem igazi piaci körülmények között megszerzett "versenyképesség". Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében láttuk, ahogy a pénzügyminisztérium és ezek a vállalkozók harcoltak egymással. Az adócsalók átverték a pénzügyet, a pénzügy mindig szigorított. Ment a macska egér harc. A lényeg, az adófizetők állták a meggazdagodás számláját. Úgy látom, hogy - számos feltétel hiánya miatt - a mai magyar vállalkozói réteg jelentős része alkalmatlan valódi és egyre élesebb versenyben eredményesen dolgozni. A mesterségesen központosított "nemzeti" vállalatok, ha versenyképtelenek lesznek vagy azok maradnak, csak az adófizetők és a sikeres vállalkozások nyereségének terhére tarthatók fenn.

- A kormány büszkén hirdeti, a 2007-13 közötti pénzügyi ciklus több mint 8 ezer milliárd forintos forrását az utolsó fillérig felhasználta. Van okuk az elégedettségre?

- Aligha. A lehető legrosszabb hatékonysággal sikerült elkölteni. A második Orbán-kormány másfél évig befagyasztotta a pályázatokat, majd szétverték az intézményrendszert. A megkésve megnyíló forrásokat pedig igyekezett minél gyorsabban elkölteni, csak épp nem a fenntartható fejlődésre, a versenyképesség növelésére, oktatásra és képzésre, technikai, technológiai fejlesztésekre ment el sok ezermilliárd forint. Brüsszel egyébként nagyon szigorúan vizsgálni fogja a költést és 2016-ban számos esetben kiderülhet túlszámlázás, de az is, hogy a versenykiírás és a pályázati feltételek nem az uniós alapelvek szerint történtek. A pénzt pedig gyakran nem arra költötték, amire az előírások szerint kellett volna. Ezért jelentős visszafizetési kötelezettség keletkezhet, ami akár el is érheti jövőre az amúgy is csökkenő uniós éves támogatás összegét. Az pedig biztos, hogy a megváltozott pénzügyi rendszer miatt 2014-2020 között a korábbinál szigorúbb ellenőrzésekre lehet számítani. Jóval kevesebb lesz a vissza nem térítendő támogatás. Elvben támogatandó, hogy a kormány a források 60 százalékát a gazdaság ösztönzésére fordítaná, elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokra (kkv). Az alapvető probléma az, hogy én nem látom a versenyképes, vagy azzá tehető kkv-k tömegét, amely ennek a pénznek a hatékony felszívására alkalmas lenne. Jelentős részüknek fogalma sincs arról, milyen feltételei vannak a nemzetközi versenyképességnek. Leginkább a mutyizáshoz értenek, márpedig a mutyizás és a maffiakapcsolatok piacgazdasági körülmények között nem versenyképességi tényezők. A képzett munkaerő és a piaci ismeretek hiányoznak, a pénzügyi háttér gyenge, a technológiai háttér pedig általában hiányzik, nem is beszélve a piaci alapú kapcsolati tőkéről. Továbbá nemzetközi összehasonlításban is nagyon kevesen beszélnek idegen nyelvet, ami szintén korlátozhatja a piaci lehetőségeket. A pénzt persze igyekeznek elkölteni a szigorúbb ellenőrzés mellett is, a maffia pedig új hajszálgyökerek kiépítésére törekszik.

- A kormány integráció- és unióellenes "szabadságharca" mintha követőkre találna például Lengyelországban. Milyen következményekkel járhat, ha ez a "vírus" tovább terjed?

- A mélyebb integráció híve vagyok. Ha nem gyorsul fel az EU döntéshozatali folyamata, és tagállami külön érdekek tovább gyengítik az integrációt, akkor Európa könnyen eltűnhet a XXI. század térképéről. Persze Magyarország sokkal előbb, mint Németország.

- A gazdaságon nem segíthetnek a "keményen dolgozó kisemberek"?

- Rengeteg kárt okoz a miniszterelnök rögeszméje a keményen dolgozó kisemberről, aki kalapáccsal üti a vasat. Az '50-es évek elején kisgyerekként május 1-jén a felvonuláson láttam a keményen dolgozó kisembereket, amint ütik Truman fejét, ahogy kibukkan a mozdony kéményéből. Ez az idő lejárt. A kormányfő egyik fő ellensége a szolgáltató ágazat. Szerinte nemzeti vállalatok kellenek, mert különben kizsákmányolják a magyar embereket. A szolgáltató- és a feldolgozóipart nem lehet egymástól elválasztani. A feldolgozóipar versenyképességének ezernyi szolgáltatóipari eleme van. Aki szétszálazná a "keményen dolgozó kisembert" és a szolgáltató "spekulánsokat", az visszalép a történelem szemétdombjára. Olyan szemléletet éleszt föl, ami Magyarországon már a '60-as évek elején kiment a divatból.

- Sokan jósolták az Orbán-rezsim bedőlését. Van erre esély??

- Az eddigi gazdasági növekedés pillérei egyszeriek és mesterségesek voltak, nem fenntarthatóak. Minél később következik be a váltás, annál nagyobb károkkal és áldozatokkal fog járni, még akkor is, ha - reméljük - a váltás békésen fog megtörténni.

Szerző

Megszakadt a Debrecen rossz sorozata

Horváth korábban az MTK-ban futballozott. A házigazda Debrecen 3-1-re győzött szombaton az MTK ellen a labdarúgó OTP Bank Liga 19. fordulójában.

A hajdúságiak három nyeretlenül megvívott találkozó után tudták ismét begyűjteni a három pontot a bajnokságban.

OTP Bank Liga, 19. forduló:
DVSC-TEVA - MTK Budapest 3-1 (1-0)

Debrecen, Nagyerdei Stadion, 1500 néző, v.: Farkas
gólszerzők: Horváth Zs. (13., 55., 72.), illetve Ramos (90.)
sárga lap: Brkovic (82.)

DVSC-TEVA:
Radosevic - Lázár P. (Tisza, 85.), Mészáros, Brkovic, Korhut - Jovanovic, Bódi, Zsidai, Horváth Zs. (Sidibe, 85.) - Coulibaly (Castillion, 62.), Balogh N.

MTK:
Hegedüs - Bese, Grgic, Poór, Vadnai - Gera D., Vass Á. (Vogyicska, 65.), Thiam (Baki, 77.), Strestik - Ramos, Torghelle

Küzdelmes játékot hozott az első félidő, a debreceniek birtokolták többet a labdát, s inkább az ő akaratuk érvényesült. Ez az eredményben is megmutatkozott, a volt MTK-s Horváth Zsolt találatával ugyanis ők kerültek előnybe, a fővárosiak szórványos támadásaik egyikének végén egy kapufáig jutottak az első játékrészben.

A fordulás után a korábbiaknál támadóbban lépett fel az MTK, egy kontra végén mégis a Debrecen szerzett újabb gólt, ismét Horváth volt eredményes. A folytatásban aztán inkább a házigazdák veszélyeztettek, Horváth újabb találata pedig végleg eldöntötte a mérkőzést. A kék-fehérek erejéből már csak a szépítésre futotta.

Szerző