Előfizetés

Adatokat titkol az Emmi?

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.12.11. 06:14
Illusztráció/Thinkstock
Több mint egy éve küzdenek civilek az Emberi Erőforrások Minisztériumával egy közérdekű adatigénylési perben: azt szeretnék megtudni, hogy a minisztérium milyen adatokkal rendelkezik az iskolai szegregációval és annak burkolt formáival kapcsolatban, ám a tárca nem hajlandó kiadni semmit, a bíróságok sem a civilek javára döntöttek. Az ügy jövőre a Kúrián folytatódik.

Továbbra sem tudhatunk meg semmit arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) milyen adatokkal rendelkezik a roma-magyar diákok iskolai elkülönítésével és a felzárkóztató oktatással kapcsolatban, a minisztérium ugyanis semmilyen dokumentumot nem hajlandó nyilvánosságra hozni - állításuk szerint nem is rendelkeznek ilyenekkel.

A Mit bambulsz abban a bomberban ember? elnevezésű slam poetry csapat - Molnár Péter szólásszabadság-kutató és slammer (slam poetry költő és előadó) vezetésével - tavaly április óta próbál információt kapni az Emmi-től. A II. Országos Slam Poetry bajnokság döntőjében egy művészeti-jogi akció keretében levélben szólították fel Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert, hogy tegyen nyilvánossá minden, a minisztérium birtokában lévő, a szegregációra és annak valamennyi burkolt formájára, így az úgynevezett felzárkóztató osztályok létrehozására vonatkozó adatot - hatástanulmányt, jelentést, elemzést, jogszabálytervezetet, szakértői anyagot.

Ez nem történt meg, így Molnár bírósághoz fordult; abban bízott, hogy a bíróság majd kötelezi a minisztériumot az igényelt adatok kiadására. Csalódnia kellett, a Fővárosi Törvényszék hat tárgyalás után, idén júliusban elutasította az adatigénylő keresetet. Mivel az Emmi jogi képviselője folyamatosan azt hangoztatta, nem rendelkeznek az igényelt dokumentumokkal, ők és a bíróság is a felperestől várta volna, hogy bizonyítsa az adatok létezését. Molnár szerint az, hogy ezt az adatigénylőnek kelljen bizonyítania, szinte megoldhatatlan bizonyítási teher, és igazolhatatlanul korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát.

A kutató szerint kell, hogy létezzenek ilyen dokumentumok, hiszen a 2011-es keltezésű, tíz évre szóló Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia is számos olyan megállapítást és feladatmegjelölést tartalmaz, amelyekből következően az adatigénylés körébe tartozó adatnak kellett keletkeznie. Ez azonban a bíróságot nem érdekelte: az indoklás szerint az adatigénylő keresetet azért utasították el, mert az igényelt adatok körét Molnár "nem pontosan, beazonosíthatóan jelölte meg" és nem is tudta igazolni az adatok létezését. "Úgy tűnik, a bíróság azt várta volna, hogy leemeljem a vonatkozó iratokat a minisztériumi polcokról" - kommentálta az ítéletet a kutató.

Molnár fellebbezett, az ügy tegnap folytatódott a Fővárosi Ítélőtáblán, ahol annak ellenére, hogy a bíró a fellebbezésben leírt több érvvel is egyetértett, mégis helybenhagyta a korábbi ítéletet. Molnár azonban továbbra sem hagyja annyiban: a hasonló perekben járatos Kegye Adéllal, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogászával együtt a Kúriától kérik az ítélet felülvizsgálatát. "Megtettük a második lépést is a strasbourgi emberi jogi bíróság felé, ám bízom abban, hogy a Kúria érvényt szerez az ilyen közérdekű adatokhoz való hozzáférési jognak" - mondta lapunknak Molnár.

Az Ítélőtábla döntése ellenére ugyanakkor szóbeli indoklásában jelentősen átértékelte a korábbi ítélet több pontját is. Míg a korábbi bíróság Molnárt kötelezte az adatok létezésének bizonyítására, az Ítélőtábla kimondta, hogy elegendő azok létezésének valószínűsítése. Megállapították azt is, hogy az Emmi nem hivatkozhat arra, hogy a jogelődök - mint az Oktatási Minisztérium - által korábban kezelt adatokkal nem rendelkeznek, mert mint felelős jogutód, azokat köteles megőrizni.

"Ezek jelentős előrelépések, de a bíróságnak sokkal messzebbre kellett volna mennie. Az adatigénylés elutasításának indokaként az Emmi-nek bizonyítania kellett volna, hogy nem rendelkeznek a szegregációra és az arról szóló közpolitikára vonatkozó dokumentumokkal. Ez nyilvánvalóan valótlan állítás, olyan, mintha bemennék egy pékségbe, és ott azt mondanák nekem, hogy nem tartanak péktermékeket" - mondta Molnár. A kutató rámutatott: azzal, hogy az Emmi-nél ezt hangoztatják, saját magukról állítanak ki elégtelen bizonyítványt. "Ezzel tulajdonképpen beismerik, hogy nem csinálnak semmit ebben a kiemelten fontos közpolitikai és emberi jogi kérdésben, az iskolai szegregáció felszámolásával kapcsolatban".

Fejtő Ferenc és a máig ható hagyaték

Fejtő Ferenc hagyatékát ajánlotta az érdeklődök figyelmébe a baloldali hagyományokról szóló csütörtök esti beszélgetésen Soós Eszter Petronella. 

A politológus szívéhez ebből a hagyományból Fejtő áll a legközelebb. Nagyra tartja a munkásságát, izgalmasnak szellemi hagyatékát, amely az esetleges tökéletlensége ellenére is koherens maradt. Fejtő nem volt ideológus, viszont kiváló ismerője volt a baloldali hagyományoknak. Elkötelezett szociáldemokrataként évtizedeken át végig kísérte ezek alakulását, látta a hibákat, ennek ellenére azt vallotta, hogy ennél nem találtak ki jobb rendszert - fogalmazott Soós Eszter Petronella, aki megtiszteltetésnek nevezte, hogy látogathatta Fejtőt és tanulhatott tőle.

A Politikatörténeti Intézetben Földes György főigazgató Soós Eszter Petronella mellett másik két fiatal értelmiségit is kérdezett egyebek mellett arról, kit és mit vállal a baloldal múltjából. Kiss Viktor politológus, ideológiakutató válaszként részben Marxhoz való viszonyát vázolta. Arról beszélt, bár Marx vonzereje csökkent, mégis az intellektuális kultúránk része maradt, ezért akarjuk vagy sem, ma is központi szereplő. Az ideológiakutató szerint azt az űrt, amit az államszocializmus, valamint a kommunista pártok maguk után hagytak, a baloldal a közeljövőben nem lesz képes betölteni.

Pogátsa Zoltán arra figyelmeztetett, hogy a XIX., XX. századi magyar baloldal történetét alaposabban fel kellene dolgozni ahhoz, hogy pontosan tudhassuk, hogyan viszonyulunk hozzá. A közgazdász, szociológus inkább arról beszélt, számára mi vállalható a nemzetközi baloldal múltjából, jelenéből, majd a skandináv modellt ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.

Szakszervezetek nélkül nincs szociáldemokrata párt. Erre a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulásának 125. évfordulója alkalmából rendezett esten már Varga Lajos történész figyelmeztette a jelenlévőket. Ezt bizonyítja, hogy az MSZDP nem parlamenti pártként az 1800-as évek végén a szakszervezetek segítségével viszonylag rövid idő alatt meg tudott erősödni. Az érdekképviseletek pénzt is kölcsönöztek a pártnak, a Népszava is ebből működött, ami Varga szerint mindenkinek egyformán érdeke volt.

Fejtő Ferenc és a máig ható hagyaték

Fejtő Ferenc hagyatékát ajánlotta az érdeklődök figyelmébe a baloldali hagyományokról szóló csütörtök esti beszélgetésen Soós Eszter Petronella. 

A politológus szívéhez ebből a hagyományból Fejtő áll a legközelebb. Nagyra tartja a munkásságát, izgalmasnak szellemi hagyatékát, amely az esetleges tökéletlensége ellenére is koherens maradt. Fejtő nem volt ideológus, viszont kiváló ismerője volt a baloldali hagyományoknak. Elkötelezett szociáldemokrataként évtizedeken át végig kísérte ezek alakulását, látta a hibákat, ennek ellenére azt vallotta, hogy ennél nem találtak ki jobb rendszert - fogalmazott Soós Eszter Petronella, aki megtiszteltetésnek nevezte, hogy látogathatta Fejtőt és tanulhatott tőle.

A Politikatörténeti Intézetben Földes György főigazgató Soós Eszter Petronella mellett másik két fiatal értelmiségit is kérdezett egyebek mellett arról, kit és mit vállal a baloldal múltjából. Kiss Viktor politológus, ideológiakutató válaszként részben Marxhoz való viszonyát vázolta. Arról beszélt, bár Marx vonzereje csökkent, mégis az intellektuális kultúránk része maradt, ezért akarjuk vagy sem, ma is központi szereplő. Az ideológiakutató szerint azt az űrt, amit az államszocializmus, valamint a kommunista pártok maguk után hagytak, a baloldal a közeljövőben nem lesz képes betölteni.

Pogátsa Zoltán arra figyelmeztetett, hogy a XIX., XX. századi magyar baloldal történetét alaposabban fel kellene dolgozni ahhoz, hogy pontosan tudhassuk, hogyan viszonyulunk hozzá. A közgazdász, szociológus inkább arról beszélt, számára mi vállalható a nemzetközi baloldal múltjából, jelenéből, majd a skandináv modellt ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.

Szakszervezetek nélkül nincs szociáldemokrata párt. Erre a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulásának 125. évfordulója alkalmából rendezett esten már Varga Lajos történész figyelmeztette a jelenlévőket. Ezt bizonyítja, hogy az MSZDP nem parlamenti pártként az 1800-as évek végén a szakszervezetek segítségével viszonylag rövid idő alatt meg tudott erősödni. Az érdekképviseletek pénzt is kölcsönöztek a pártnak, a Népszava is ebből működött, ami Varga szerint mindenkinek egyformán érdeke volt.