Előfizetés

Kiss: magasra tettük a lécet

K. D.
Publikálás dátuma
2015.12.08. 06:53
Érmeseink (balról jobbra): Gyurta Dániel, Bernek Péter, Hosszú Katinka, Cseh László, Kapás Boglárka és Verrasztó Dávid FOTÓ: MUS
A magyar úszóválogatott minden idők legeredményesebb világversenyén van túl. Hosszú Katinkáék tizenegy arany-, három ezüst- és egy bronzéremmel tértek hazai a netanyai rövidpályás Európa-bajnokságról, emellett pedig, két világcsúcsot és öt Európa-csúcsot is megdöntöttek. Kiss László szövetségi kapitány lapunknak elmondta: maximálisan elégedett csapatával.

Európa tetejére került a magyar úszóválogatott a vasárnap véget ért izraeli rövidpályás kontinensviadalon. Az Európa-bajnokságok 1996 óta íródó történetében eddig csupán kétszer fordult elő, hogy az éremtáblázat élén végző náció több aranyérmet szerzett, mint a magyar csapat 11 elsősége – és mindkétszer a hazai medence is segíthetett, hiszen 1996-ban, Rostockban 14-szer nyertek a németek, míg 2012-ben, Chartres-ban 12 elsőséggel zártak a franciák. A tizenegy diadal mellett három ezüsttel és egy bronzéremmel is gazdagodott hazánk, s minden idők legsikeresebb világversenyét produkálta. Az eddigi csúcsot a 2012-es debreceni nagypályás Eb jelentette (9 arany, 10 ezüst, 7 bronz), azelőtt a legendás torinói Eb volt még kimagasló 1954-ben (8-6-3) – illetve a rövidpályás viadalokon a chartres-i (2012, 6-4-2) és az eindhoveni (2010, 6-1-2).

„Nagyon elégedett vagyok a válogatottal, hiszen minden idők legeredményesebb Európa-bajnokságán vagyunk túl. Magasra tettük a lécet. – kezdte a Népszavának Kiss László szövetségi kapitány. – A „menők” mellett külön ki szeretném emelni a fiatalok teljesítményét. Nyolc ifjú versenyzőt vittünk ki, s valamennyien egyéni rekordot úsztak. Úgy gondolom, ők a 2017-es hazai rendezésű világbajnokságon érhetnek fel a csúcsra.”

Éremhalmozók
1. HOSSZÚ KATINKA 6 1 0 2015 (6-1-0)
2. Sandra Völker (Németország) 5 2 0 1996 (3-2-0)
3. Jeremy Stravius (Franciaország) 5 1 0 2012 (3-1-0)
4. Inge Dekker (Hollandia) 5 0 0 2009 (3-0-0)
5. Hinkelien Schreuder (Hollandia) 5 0 0 2009 (3-0-0)
6. Frederick Busquet (Franciaország) 4 1 1 2012 (0-1-1)
7. Lars Frölander (Svédország) 4 1 0 1999 (3-1-0)
8. Thomas Rupprath (Németország) 4 1 0 2004 (3-1-0)

Az egyéni produkciók tekintetében is kiemelkedő volt az izraeli viadal. Cseh László három aranyérmet szerzett, ebből kétszer Európa-csúccsal diadalmaskodott, ezzel pedig a férfiak között ő lett a legeredményesebb. 2005, 2007 és 2011 után negyedszer tudott triplázni kontinensviadalon, s 19 elsőségével holtversenyben áll az éremtáblázat tetején a szlovák Martina Moravcovával. A nagypályás Eb-helyezéseket is figyelembe véve: Cseh 31 aranyéremnél tart – mind egyéni szám –, ami toronymagasan a legjobb az úszó Eb-k történelmében. „Remek teljesítményt nyújtott Laci. Ráadásul 200 méter pillangón majdnem világcsúcsot úszott, mindössze négy századdal maradt el Chad le Clos 1:48.56 perces rekordjától” – mondta Kiss.

A hölgyeknél Hosszú Katinka emelkedett ki a komplett mezőnyből. Két világcsúcs. Hét döntő. Hat arany- és egy ezüstérem. Ezzel pedig rekordot állított fel. Korábban egy Eb-n hét érmet csak a német Sandra Völker tudott szerezni még 1996-ban (öt arany, két ezüst), de ő kétszer váltóban nyert, azaz a hét egyéni dobogós helyezés sosem látott teljesítmény. Hosszú ráadásul csupán egy úszásával kerülhetett fel a pénzdíjas listára a szabályok szerint – ha valamennyi egyéni teljesítménye számított volna, akkor a FINA-táblázat pontértékei alapján övé lenne az első hét hely, plusz még a 9. és a 10. is. Nem is meglepő, hogy Katinka lett a torna legjobb női úszója. „Hosszú teljesítménye önmagáért beszél” – tette hozzá a kapitány.

A magyarok jövőre három nagy viadalon folytathatják menetelésüket: elsősorban az augusztusi riói olimpián, továbbá májusban a londoni Eb-n, majd decemberben a windsori rövidpályás világbajnokságon. „Meggyőződésem, hogy tisztességesen helyt állunk majd az ötkarikás játékokon. Nem lesz egyszerű dolgunk, nem csak a riválisok, hanem a körülmények miatt is. A tévés közvetítések miatt este tízkor kezdődnek majd a döntők, ez azt jelenti, hogy éjfél körül fejeződnek be a futamok, s kettő-három fele érnek csak az olimpiai faluba a versenyzők, délben pedig ismét rajtkőre kell állniuk” – zárta Kiss.

A legjobb versenyzők
Férfiak
1. Gregorio Paltrinieri (Olaszország)
2. Marco Koch (Németország)
3. CSEH LÁSZLÓ
4. Gabriele Detti (Olaszország)
5. GYURTA DÁNIEL
6. Radoslaw Kawecki (Lengyelország)
7. BERNEK PÉTER
8. Henrik Christiansen
9. Paul Biedermann (Németország)
10. Andrew Willis (Nagy-Britannia)
Nők
1. HOSSZÚ KATINKA
2. Sarah Sjostrom (Svédország)
3. Ranomi Kromowidjojo (Hollandia)
4. Federica Pellegrini (Olaszország)
5. Veronika Popova (Oroszország)
6. Siobhan-M. O’Connor (Nagy-Britannia)
7. Jazmin Carlin (Nagy-Britannia)
8. Femke Heemskerk (Hollandia)
9. KAPÁS BOGLÁRKA
10. Jeanette Ottesen (Dánia)
10. Daria Ustinova (Oroszország)



Török: óriási rizikót vállalnak Borkaiék

Publikálás dátuma
2015.12.07. 19:36
Népszava fotó
Török Ferenc olimpiai bajnok öttusázó szerint hatalmas kockázatot rejt, hogy miközben a budapesti olimpiai pályázatról egyeztet, nem hajlandó visszaállítani a szabályos és törvényes működését a Magyar Olimpiai Bizottság, amely a 2024-es nyári játékok kapcsán együttműködési megállapodást írt alá az állammal és a fővárosi önkormányzattal. Török ugyanakkor úgy véli, ha nem lesz rend, a riói magyar nevezéssel is jelentős problémák adódhatnak.

Noha a jogi fórumokon vesztésre áll, ezzel mit sem törődve dédelgeti a budapesti nyári játékok megrendezésének ötletét a MOB. A megállapodást kilencen látták el kézjegyükkel.

Olimpiai helyszínek
2024: ?
2020: Tokió
2016: Rio de Janeiro
2012: London
2008: Peking
2004: Athén
2000: Sydney
1996: Atlanta1
992: Barcelona
1988: Szöul

Tarlós István főpolgármester a politikai összefogásra hívta fel a figyelmet, s kijelentette, „óvatos optimizmussal” tekint a magyar pályázatra. „Mozgalmas két év következik, 2017 nyarán Budapest lesz a házigazdája a vizes világbajnokságnak, ez pedig nagy próba lesz számunkra, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem sokkal ezután, ősszel, Limában dönt a 2024-es játékok rendezőjéről” - mondta a főpolgármester.

Hozzátette: siker esetén kevesebb mint hét év áll rendelkezésre a felkészülésre és a szükséges beruházások megvalósítására, ami nem kevés idő, de egy olimpiai felkészüléshez nem is sok, ezért „lazsálni nem lesz lehetőségünk”. Tarlós emlékeztetett rá, hogy a NOB egy éve fogadta el az Agenda 2020 elnevezésű reformcsomagot, támogatva az olcsóbb és megtérülő játékokat, az ideiglenes és elbontható helyszíneket, a több városban történő, akár országhatárokon túlnyúló rendezést. „Ez előnyös a közép-európai városok, elsősorban talán Budapest számára is” - jelentette ki a főpolgármester.

Népszava fotó

Népszava fotó

Dicséretes lelkesedés, apró bökkenő, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság az utóbbi hónapokban egyre másra veszítette el a pereket Török Ferenccel szemben, aki azt állítja a MOB több mint három éve szabálytalanul és törvénytelenül működik.

Amint arról a Népszava már többször beszámolt, 1964 és 1968 olimpiai bajnoka többek közt azt kérte a bíróságtól, hogy semmisítse meg a MOB közgyűlésének 2012. február 26-i határozatait, mert a közgyűlés összehívása, lefolytatása, az alapszabály módosítása és az új tisztségviselők választása – meglátása szerint - szabálytalanul történt.

Jön a NOB elnöke
Az idén 120 éves MOB december 14-15-én kétnapos program keretében tartja ünnepségét, az eseményre Magyarországra érkezik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach és több sportdiplomata, nemzeti olimpiai bizottság vezetője is. Jó hír lehet az esemény házigazdái számára, hogy – ahogy azt tréfásan megjegyezte - nem áll Török Ferenc szándékában személyesen megkeresni a német sportvezetőt, noha az egykori öttusázó fontosnak tartaná a NOB tájékoztatását az áldatlan magyarországi állapotokról.

Kereseti kérelmének első fokon először a Fővárosi Törvényszék, majd idén januárban az Ítélőtábla másodfokon jogerősen helyt adott, később a Kúria felülvizsgálati eljárásban erősítette meg ezeket a döntéseket. Sportnyelven szólva az ügyvédként dolgozó 80 éves sportember 6-0-ra vezet a MOB ellen, és Török amondó, ez az „eredmény” hamarosan 7-0-ra változik, ugyanis valószínűsíthető, hogy az Ítélőtábla jogerősen helyben hagyja az első fokú ítéletet. A magyar főváros kandidálásáról az egykori öttusázó lapunknak úgy nyilatkozott, olimpiai bajnokként természetesen támogatja a pályázatot, ám felesleges és ostoba a hitegetés azzal, hogy milyen jó esélyünk van elnyerni a rendezési jogot. Török szerint egyesek sportot űznek abból, hogy vakítsák az embereket, pedig ki kell mondani, esélytelenek vagyunk.

A 2024-es játékok helyszínénél is égetőbb a kérdés: hogy nevezheti a magyar sportolókat a 2016-os, riói seregszemlére egy olyan testület, amely jogi értelemben nem is működhetne? Török Ferenc emlékeztetett rá, az olimpiára nem egy-egy sportági szövetség, hanem az adott ország olimpiai bizottsága nevez, a hazairól akár egy-két hónappal a brazíliai esemény előtt is kiderülhet, hogy „menthetetlenül szabálytalan, törvénytelen.”

Kíváncsiak lettünk volna a Magyar Olimpiai Bizottság álláspontjára is, ám a vezetők egész nap tárgyalásokon és megbeszéléseken vettek részt, így egyikük sem állt lapunk rendelkezésére. Emlékezhetünk rá, a MOB korábban annyival zárta rövidre a „Török-ügyet”, hogy kijelentette, „az egykori kiváló sportoló idős korára ki nem elégített kapzsisága, politikai ellenszenve és személyes sértettsége miatt a Magyar Olimpiai Bizottság lejáratását tűzte ki zászlajára”.

Érdeklődő ellenzék
Úgy tűnik, már politikai „támogatásra” is számíthat az eddig egyedül harcoló Török Ferenc. A MOB és a korábbi öttusázó pere egyaránt felkeltette az MSZP és a DK érdeklődését. A szocialisták részéről október közepén Lukács Zoltán fordult kérdésekkel az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszterhez, Balog Zoltánhoz, és az államtitkártól érkező reakciókat egyáltalán nem tekintette kielégítőnek. Lukács hétfőn írásban érdeklődött Balognál, miért nem a valóságnak megfelelő választ kapott a MOB működésével kapcsolatban. A képviselő azt a kérdést is megfogalmazta, Balog Zoltán „kíván-e intézkedést kezdeményezni a MOB törvényes működésének helyreállítása érdekében?”. Lukács Polt Péter legfőbb ügyészt is ebben a témakörben faggatta. A Demokratikus Koalíció színeiben politizáló független Varju László a parlamentben szintén azzal kapcsolatban érdeklődött: miért nem zavarja az ügyészséget, hogy a MOB törvénysértően működik? Válaszában Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese kifejtette: a Kúria döntését az ügyészség tiszteletben tartja, de a hivatkozott határozatok a 2024-es nyári olimpia megrendezését nem érintették. „Ezek hatályon kívül helyezése iránt külön per van folyamatban” - tette hozzá.

Visszatérve az együttműködési megállapodásra, Tarlós arról is beszélt, hogy Magyarország az egyetlen, száznál több olimpiai aranyérmet nyert ország, amely még nem rendezhetett ötkarikás eseményt. Utalt a PriceWaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó cég által készített megvalósíthatósági tanulmányra, amely szerint az olimpiához kapcsolódva a nemzetgazdasági többletjövedelem 2015 és 2030 között 1100 milliárd forintra becsülhető, „ami több az olimpiához szükséges nettó államháztartási befektetés összegénél”. A főpolgármester hangsúlyozta, „nem szabad a megaberuházások kísértésébe esni”, nem az athéni út a követendő, az olimpiához szükséges infrastruktúrát, létesítményeket a józan szempontok figyelembevételével kell megtervezni. Pozitív példának a 2012-es londoni játékokat hozta fel.

„Ma nem tudunk olimpiát rendezni, de közel tíz év múlva akarunk házigazdák lenni, s akkor pontosan húsz éve leszünk az Európai Unió tagjai, addigra húszezer milliárd forint uniós támogatást költünk infrastrukturális fejlesztésekre, tehát akkor a játékoktól függetlenül is eljutunk odáig, hogy meg tudjuk rendezni az olimpiát” – mondta Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat vezetője. Fürjes kiemelte, a pályázat szerint a magyarországi olimpia "nemzeti olimpia" lesz, s a cél az, hogy az országnak ne legyen olyan pontja, ahonnan nem lehet 90 perc alatt valamelyik ötkarikás eseményt megközelíteni. A sikerhez a kormánybiztos szerint három feltételnek kell teljesülnie: kell egy hiteles történet Budapestről, egy részletes és alapos olimpiai terv, illetve egy "hatékony, ügyes, jó" kommunikáció.

Boston és Hamburg visszalépett
Július végén az amerikai, négy hónappal később a német város vezetése jelezte, hogy mégsem pályázik a 2024-es olimpia megrendezésére. Boston azért táncolt vissza, mert az ötlet nem kapott elég támogatást a társadalom részéről. Ahogy a tengerentúli sportvezetők fogalmaztak, nem sikerült meggyőzniük a bostoniak többségét, ezért nem indulnának kellő eséllyel a csúcsesemény megrendezéséért. A döntés azt követően született, hogy a város több vezető politikusa nyíltan hangoztatta, a hatalmas költségek miatt nem támogatja a város indulását a pályázaton. Az Egyesült Államok mindazonáltal erős jelöltet indít, hiszen beugróként az 1932-es és 1984-es házigazda Los Angeles száll ringbe. Budapest – valamint Róma és Párizs – ellen a négyszeres olimpiai bajnok Janet Evans vezeti Los Angelest, a kiváló gyors- és vegyesúszó lett a szervezőbizottság alelnöke.Hamburg azok után lépett vissza, hogy az őszi ügydöntő népszavazáson kiderült, a város lakossága nem támogatja a pályázatot. A német bejelentést követően Siklós Erik, a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs igazgatója az InfoRádióban azt mondta, hiba lenne úgy értékelni Hamburg döntését, hogy nőttek Budapest esélyei a rendezésre.

Fürjes jelezte: az olimpiai védnökök testülete megváltozott formában tovább működik, létrehozzák a Budapest 2024 sportolói bizottságot, amely aktívan részt vesz a pályázat kidolgozásában, érvényesíti a sportolók szempontjait. A testület elnöke Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, tiszteletbeli elnöke pedig Kárpáti György háromszoros ötkarikás győztes vízilabdázó, a Nemzet Sportolója lesz. A MOB és a fővárosi önkormányzat létrehozza a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t, amelynek sportigazgatója Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázó, a városépítészeti, műszaki ügyek igazgatója pedig Finta Sándor fővárosi főépítész lesz. A társaság feladata lesz többek között az operatív feladatok ellátása, a pályázati anyagok elkészítése, illetve elkészíttetése, valamint a kommunikációs tevékenység szervezése.

A kormánybiztos hozzátette, már a pályázati részvétel is győzelem, mert ma a világon naponta emlegetik Budapestet a másik három kandidálóval, Los Angelesszel, Rómával és Párizzsal együtt, így a pályázatnak megfizethetetlen reklámértéke van.

Újabb késelés Izraelben, a támadót agyonlőtték

Egy izraeli súlyosan megsebesült  egy újabb hebroni késes merényletben, a támadót az izraeli biztonsági erők agyonlőtték - jelentette az izraeli média.

A palesztin merénylő késével egy negyvenéves izraelit sebesített meg súlyosan a pátriárkák sírjánál, majd a késelőt a helyszínen szolgáló izraeli határőregység katonái agyonlőtték. Az izraeli mentőszolgálat közölte, hogy a felsőtestén sebesült férfit elsősegélyben részesítették és egy jeruzsálemi kórházba szállították. Legutóbb vasárnap este Jeruzsálemben történt késeléses merénylet, ahol egy rendőr és egy hatvanöt éves járókelő könnyebben megsebesült, egy további férfit pedig azután szenvedett könnyebb sérüléseket, hogy egy autó elgázolta, miközben a merénylő elől menekült. A késelőt ez esetben is agyonlőtték a biztonsági erők.

Izraelben és a palesztin területeken már harmadik hónapja szinte napi rendszerességgel ismétlődnek a hasonló támadások, valamint az összetűzések a palesztinok és az izraeli rendfenntartók között. A támadások kiváltó oka a palesztin hivatalos és közösségi médiában megjelent feltételezés volt, hogy az izraeli kormány megpróbálja megváltoztatni a látogatási rendet Jeruzsálem óvárosában a Mecsetek terén. Izrael szerint az erőszakcselekményeket palesztin vezetők nyilatkozatai is szítják, míg palesztin források szerint a támadások hátterében az elkeseredettség áll, hogy elveszni látják a reményt egy önálló palesztin állam létrejöttére.