Előfizetés

Történelmi sikert aratott a szélsőjobboldali párt Franciaországban

Publikálás dátuma
2015.12.07. 09:50
Ünnepel a párt az első fordulós győzelem után. FOTÓ: Patrick Aventurier/Getty Images
Történelmi sikert aratott a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN)  Franciaországban a vasárnap megrendezett helyhatósági választásokon. Egyes felmérések szerint a szavazatok 27,2, más szerint 30,8 százalékát szerezte meg a Marine Le Pen vezette formáció. 

Ahhoz azonban, hogy első fordulóból mandátumot szerezzen valamely párt, listájának abszolút többséget kell szereznie, ellenkező esetben a második forduló dönt, amelyen elegendő az egyszerű többség is.

Az első fordulós részvétel magas volt, a 44,6 millió választó 50 százaléka élt szavazati jogával. A Nemzeti Front a becslések szerint a 13 régióból hatban a legtöbb szavazatot kapta.

Három kulcsfontosságú választókörzetben egyértelműen legyőzte a Nicolas Sarkozy vezette köztársaságiakat és Francois Hollande szocialistáit. A szélsőjobb győzött északon, Nord-Pas-de-Calais-Picardie-ba, ahol a pártelnök, Marine Le Pen indult, dél-keleten, Provence-Alpes-Cote d'Azurön, ahol az elnök unokahúga, Marion indult és egy keleti körzetben, Elzászban, ahol a párt stratégája, Florian Philippot volt a jelölt. Marine Le Pen választókerületében 40 – 43 százalék között eredményt ért el, jobboldali kihívója 24-25, baloldali 18 -18,4 százalékot gyűjtött az első becslések szerint, unokahúga 41-42 százalékot teljesített körzetében, míg a jobboldal kihívója 24-24, baloldali pedig 15,8 – 18,1 százalék között mozog.

Marine Le Pen a győzelem után ünnepélyesen kijelentette, hogy pártja egyértelműen a legerősebb formációnak bizonyult országos szinten. A Nemzeti Front a Sarkozy vezette jobbközéptől szívott el szavazókat leginkább.

2010-ben a szocialisták egyetlen kivétellel minden régiót megnyertek, a jelenlegi erőviszonyok alapján háromban van esélyük a második fordulóban. A legnagyobb ellenzéki párt, a Nicolas Sarkozy volt államfő vezette jobbközép Köztársaságiak és szövetségeseik három régióban, míg a kormányzó szocialisták szintén három régióban végeztek az élen az első fordulóban. A párizsi régióból még nincsenek eredmények.

A szocialisták vasárnap késő este bejelentették, hogy a második fordulóban visszavonják jelöltjeiket az ország északi és délkeleti részén, ahol a Nemzeti Front nagyarányú győzelmet aratott és kiszállnak a választási versenyből azokban a régiókban, ahol fennáll az FN győzelmének a veszélye a második fordulóban, de ott is, ahol Sarkozy pártja győzte le egyértelműen a baloldalt. Az elsődleges cél Hollandeék számára a szélsőjobb győzelmének megakadályozása. Nicolas Sarkozy vasárnap esti nyilatkozatában ismételten kizárta annak a lehetőségét, hogy pártja szövetségre lépjen a szocialistákkal. Márpedig a választás végeredménye azon fog múlni, hogy a második fordulóban a bal- és jobbközép jelöltek összefognak-e a Nemzeti Front ellen.

Obama: Meg fogjuk semmisíteni az Iszlám Államot!

Publikálás dátuma
2015.12.07. 09:06
FOTÓ: Pascal Le Segretain/Getty Images
A terrorizmus fenyegetése valós, de le fogjuk győzni, ígérte meg az amerikaiaknak Barack Obama elnök a helyi idő  szerint vasárnap este nyolc órakor (közép-európai idő szerint éjjel 1 –kor) elhangzott, élőben közvetített beszédében. 

Obama terrorcselekménynek minősítette a kaliforniai San Bernardinóban a múlt héten végrehajtott véres, 14 halálos áldozatot és több mint húsz sérültet eredményező támadást és ígéretet tett arra, hogy Amerika elpusztítja az Iszlám Államot. A muzulmán házaspár által elkövetett terrortámadás a legsúlyosabb ilyen jellegű cselekmény a 2001. szeptember 11-i merényletsorozat óta.

"Felül fogunk kerekedni azáltal, hogy erősek és okosak, rugalmasak és kérlelhetetlenek leszünk", szögezte le.  Az elnök Barack Obama az Ovális Irodából sugárzott beszédében elmondta, hogy az amerikai hadsereg továbbra is le fog sújtani a terroristákra minden országban, ahol ez szüksége. Elmondta, hogy mérlegelik a Szíriába küldött kommandósok számának növelését, de továbbra is kizárta egy amerikai szárazföldi beavatkozás lehetőségét.

Az elnök több kérést is megfogalmazott a kongresszus felé. Mindenekelőtt sürgette, hogy a kongresszus adjon új felhatalmazást az Iszlám Állam elleni hadviselésre Irakban és Szíriába. Kérte a kongresszust, hogy akadályozza meg a légi közlekedésből kitiltott személyek fegyverhez jutását, és szüntesse meg a támadásra alkalmas lőfegyverek beszerzésének lehetőségét valamint az Egyesült Államokba történő vízummentes beutazás szabályainak megszigorítását.

Obama felszólította a muszlim vezetőket, hogy tegyenek többet hittársaik radikálissá válása ellen, s ugyanakkor óvta honfitársait attól, hogy az amerikai muszlimok elidegenítésével válaszoljanak a terrortámadásokra, ami szerinte csak tovább erősítené a szélsőséges ideológiát.

Kilátásba helyezte több tízezer, az Iszlám Állam ellen az említett országokban harcoló fegyveres kiképzését, a terrorszervezet ellen összefogott koalíció kiszélesítését és a nemzetközi együttműködés fokozását. Rámutatott a szíriai konfliktus politikai rendezésének szükségességére. Feladatként nevezte meg a potenciális terroristák nyomon követését lehetővé tevő műszaki fejlesztéseket a kormányzat és a magáncégek összefogásával, ugyanakkor nem kezdeményezte az adatforgalom megfigyeléséről országosan folytatott vita felújítását.

A CNN hírtelevízió és az ORC közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint az amerikaiak 60 százalékának kedvezőtlen a véleménye arról, ahogyan Obama elnök a terrorizmus kérdését kezeli.

Ördögtől való gondolat?

„Övék lesz még a budai Várnegyed is” címmel november 30-án megjelent összeállításukban azt olvasom, hogy a Vár soha nem volt kormányzati negyed, hiszen a legtöbb minisztérium Pesten működött. Nagy tévedés! Budapest ostroma után települt át a mai V. kerületbe az ország kormányzati központja. Addig a budai Várban a következő központi szervek működtek. Legelsősorban az államfő, akinek lakása és hivatala a királyi palotában volt. 1918-ig ugyan csak formálisan volt királyi lakhely a Vár, de 1920 óta a királyi palotában lakott és dolgozott Horthy Miklós kormányzó. A miniszterelnök lakása és hivatala a mai elnöki hivatal épületében, a Sándor- palotában volt. Abban az épületben, amiben a Vár helyreállítása óta az MTA bölcsészettudományi intézetei és a hozzájuk tartozó intézmények vannak a Belügyminisztérium volt. Pintér Sándor tehát néhai Keresztes- Fischer Ferenc egykori helyét fogja ezen a módon is átvenni. Abban az épületben, azaz annak az elődjében, ami ma a Magyar Kultúra háza, a Pénzügyminisztérium működött. A Dísz téren, a tér és a Hunyadi János út betorkolása között állt a Külügyminisztérium. Az ostrom alatt teljesen megsemmisült. A Szent György téren állt a Honvédelmi Minisztérium, és háttal épületének a vezérkari Főnökség is, aminek első emeletét nemrég újjáépítették. Továbbá a Várhoz közel, a Clark Ádám téren volt a Kereskedelemügyi Minisztérium. Vagyis 1945. előtt az ország legfontosabb hivatalai, plusz az államfő és a kabinetiroda, a Várban voltak. A Várban volt és van ma is az Országos levéltár és a Német Birodalom Követsége, ami napjainkban a Német Szövetségi Köztársaság nagykövetsége. Más kérdés, hogy helyes-e a budai Várnegyedet ismét Magyarország államhatalmi központjává tenni? A háború utáni években sokaknak, köztük a Magyar Dolgozók Pártja vezérének, Rákosi Mátyásnak az volt a véleménye, hogy azzá kell újjáépíteni, ami volt. Előtte feltehetően a Kreml, a Hradzsin, a bécsi Burg példája lebegett. Nem hiszem, hogy a Várnak az államhatalom központjává való visszaállítása összeegyeztethetetlen az idegenforgalommal, hacsak nem akarják tilos várossá tenni a Várnegyednek a Dísz tértől délre eső részét. Visszagondolva a múlt század húszas és harmincan éveire eső gyermekkoromra, a Halászbástya, és a kormányzósághoz igen közeli udvarlaki őrség előtt vasárnap délben tartott őrségváltást bel- és külföldi turisták serege nézte végig. Nem is szólva a Szenti István- napi körmenetről, aminek színhelye szintén a Vár volt. A demokráciához illő kormányzati megnyilvánulása lenne a kérdésnek minden oldalról történő megvitatása, amiben mind a szakemberek, mind a laikusok kifejthetnék álláspontjukat.