A NAV törvényben eldugtak egy "érdekes" rendelkezést

Publikálás dátuma
2015.12.02. 06:22
Tállai András (hátrafordulva) fennhatósága alá kerül januártól az adó- és vámigazgatás FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI
Szinte hónapról hónapra a jobbközép magyar kormány hatalomkoncentrálásának vagyunk tanúi. Ennek legfrissebb példája, hogy az Országgyűlés kedden rapid tempóban döntött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezeti átalakításáról. Jövő évtől a szervezet a háromszintű kormányhivatalból kétszintű központi hivatallá alakul. A felső szinten lesz a központi irányítás, az alsó szinten pedig az állampolgárokkal, vállalkozásokkal közvetlen kapcsolatban álló megyei igazgatóságok működnek majd. A NAV törvényben a sajtómunkások felfedeztek egy érdekes, a nemzetgazdasági miniszter által eldugdosott rendelkezést. 

Az adó- és vámigazgatás előbb külön-külön, majd a második Orbán-kormány hatalomra kerülése után összevontan annak volt a példája, hogy elsőként követte az uniós direktívákat. Brüsszelben ugyanis úgy vélték, hogy egy olyan közepes méretű országban, mint amilyen hazánk is, az államigazgatás működtetése - beleértve a háttérintézményeket és a területi szerveket is - hatékonyabb, ha nem 19 megyében (és a fővárosban) működtetik, hanem a hét statisztikai régióban. Az Országgyűlés kormánypárti többsége azonban tegnap úgy döntött, hogy a korszerűtlenebb, de a túlközpontosított hatalom érdekeit jobban szolgáló NAV-ot hoznak létre 2016. január 1-jétől, az eddigi adó- és vámigazgatás bázisán.

Mint arról már beszámoltunk az új "NAV" a nemzetgazdasági tárca új, központi hivatala lesz. Az egykori vámhatóság rendvédelmi feladatait továbbra is ellátják majd. Az új hivatal vezetője pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik államtitkára, jelenleg Tállai András miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár lesz, akinek munkáját négy helyettes államtitkár segíti majd. Az eredményesen működő, a magasabb beosztások betöltésére érett munkatársakat kinevelő regionális szervek megszűnnek, és összeolvad a 19 megyei, 3 fővárosi, valamint az ugyancsak Budapesten tevékenykedő kiemelt adó- és vámigazgatóság is.

A Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (KAIG) eddig sajátos feladatot látott el, és a szakma véleménye az volt, hogy ilyen jellegű, különálló szervezetre szükség van. A KAIG eredményességét ugyanakkor nehéz megítélni, mert a NAV működésével kapcsolatos súlyos kritikák célpontja gyakran éppen ez a szervezet volt. A KAIG-hoz tartoztak eddig azok a Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén székhellyel rendelkező, évi 1,8 milliárd forintnál többet adózó gazdasági társaságok. A 2013-ban 755 kiemelt adózót soroltak ide, amelyekkel a napi kapcsolat tartottak fenn az ügyfél-referensek.

A jövőben működtetnek majd egy másodfokú hatósági felülvizsgálati feladatkört ellátó fellebbviteli igazgatóságot is.

Ajándék a politikusrokonoknak
A NAV törvényben eldugva érdekes rendelkezésre bukkant a vg.hu. Az új törvény úgy rendelkezik, hogy míg eddig a közjogi méltóságok hozzátartozóinak cégét zárhatták ki a közbeszerzésekből (kivéve az Nyrt.-ket), addig ezután csak a velük egy háztartásban élőkre vonatkozik a tiltó szabály. Ráadásul a törvénynek ez a rendelkezése a többi törvényszakasszal ellentétben nem 2016. január 1-jével lép életbe, hanem visszamenőlegesen, már idén novembertől hatályos.
Ön szerint helyes az, ha a közbeszerzés előkészítésében részt vevő testvére elindulhat egy közbeszerzésen, ha már legalább egyikük elhagyta a szülői házat? Vagy hogy tendert nyerhet a miniszterelnök saját lábára állt lányának, esetleg vejének cége?- teszi fel a kérdést a fenti rendelkezés kapcsán az Átlátszó

Amíg a tegnapi parlamenti vita során a kormánypárti képviselők hatékonynak nevezték a törvényt, addig az ellenzékieknek az volt a véleményük, hogy az új jogszabály botrányos, különösen azt, hogy egyetlen nap alatt fogadták el a törvényt. A kivételes eljárásban hétfőn benyújtott törvényt 119 igen és 62 nem szavazat mellett hagyták jóvá a képviselők.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, az új hivatal jövendő vezetője szerint az adóhatóság 2011-es kialakítása beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ám eljött az ideje a szervezet belső átalakításának, bejelentette: az adóigazgatóságok száma a felére csökken. (Ez nyilván jelentős elbocsátásokkal jár majd.)

Burány Sándor, a költségvetési bizottság szocialista elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy közvetlen politikai irányítás alá helyeznek egy fegyveres testületet, amelyiknek nyomozati jogkörei vannak és adott esetben akár titkosszolgálati eszközöket is bevethet. Ugyanakkor Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka úgy vélekedett, hogy a NAV autonómiájának megszüntetésétől nem javul a szervezet hatékonysága, ám a korrupció - például az áfacsalások - kockázata növekszik.

Elvándorlás kezdődhet
A Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete (VPDSZ) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átalakításáról szóló törvény elfogadása előtt egy nappal kapta meg a törvénytervezetet véleményezésre. Holecz Gábor, a szakszervezet elnöke a Népszavának megjegyezte, valóban nem szerencsés, hogy alig maradt idejük a törvény szövegének áttanulmányozására. A sok módosító javaslat tételes áttekintésére már is volt lehetőségük. Ezt a sietséget semmi sem indokolta.
Ennek ellenére még így is sikerült módosító javaslatokat küldeni a jogszabályhoz, ám az országgyűlés végül csak egy technikai jellegű ajánlásukat fogadta el. Azt akarták elérni - sikertelenül -, hogy a megszűnő a regionális főigazgatóságok illetménykiegészítését tegyék át az alsóbb fokú szintekhez, a megyei igazgatóságokhoz. Ez azért is indokolt lett volna, hiszen a főigazgatóságok feladatkörének nagy részét már amúgy is a megyei igazgatóságok látják el. Ezzel meg lehetett volna előzni a várható bérfeszültségeket, hiszen a főigazgatóságtól áthelyezett dolgozók magasabb bérrel kerülnek át új munkahelyükre - mondta Holecz Gábor.
Nagy kérdés, hogyan lehet majd a megszűnő regionális főigazgatóságokon dolgozó szakembereket megtartani. A szakszervezeti elnök szerint most nincs értelme a központi, "fűnyíró" elv alapján létszámleépítést elrendelni, mert az átszervezés következtében várhatóan beindul egy spontán létszámcsökkenés. Sokan kivárnak és ha nem tartják elfogadhatónak az új beosztást úgynevezett felmentéssel, végkielégítéssel távoznak a NAV-tól.
Holecz Gábor megjegyezte, korábban ők kérték, hogy a gazdasági miniszter kapjon irányítási jogkört, ez a mostani ennél a javaslatnál azért erősebb lépés volt - összegezte a szakszervezeti elnök. Az érdekvédelmi szakember abban bízik, hogy legalább a tárcavezetőjének ígérete hamarosan megvalósul és a NAV munkatársainak is elkészül az életpálya modellje. Ha ezt tovább halogatja a kormányzat, mert felgyorsulhat a jó szakemberek pályaelhagyása - figyelmeztetett Holecz Gábor.

Szerző
Frissítve: 2015.12.02. 09:23

Irreális fizetési igényei vannak a diákoknak

Miközben az átlag nettó bér 159 ezer forint Magyarországon, átlagosan mintegy 235 ezer forintos nettó fizetést tartanak elfogadhatónak pályájuk kezdetén a 16-18 éves diákok, a minimum igényük nettó 158 ezer forint elrugaszkodva a valós munkaerőpiaci lehetőségektől - derült ki a Provident Pénzügyi Zrt. megbízásából készült legfrissebb kutatásból. 

A több mint 1000 középiskolás diák megkérdezésével végzett reprezentatív kutatás szerint a középiskolás diákok 51 százalékánál elvárás a magas fizetés, már az első munkahelynél nettó 375 ezer forintot tartanak megnyerőnek. A gimnáziumban tanulók még ennél is magasabb, 400 ezer forintot ítélnek kedvezőnek. A diákok csaknem 80 százaléka valamilyen vezető pozícióban képzeli el magát a jövőben, a tavalyi évhez képest 20 százalékkal 67 százalékra nőtt a vállalkozni vágyók aránya.

A szakközépiskolások 73 százaléka indítana saját céget, megítélésük szerint a vállalkozók többet keresnek és rugalmasabb a munkaidejük, csaknem 40 százalékuk számára ez a két legfontosabb motiváció. Mindezek ellenére a tanulók elméleti pénzügyi ismereti szintje továbbra is meglehetősen alacsonynak mondható - olvasható az összegzésben.

Szerző

Szexuálisan zaklatott gyerekeket a zalai exrendőr

Az elsőfokú döntést helybenhagyva jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre ítélt egy volt rendőrt felügyelete alatt álló személy sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak, illetve annak kísérlete miatt a Zalaegerszegi Törvényszék kedden - tájékoztatott a bíróság sajtószóvivője.

A zalai vádlott 2011 novemberében ittas állapotban szexuálisan közeledett kiskorú gyermeke náluk vendégeskedő iskolatársához. A fiú ellenkezett, többször is megütötte a férfit, megpróbált elmenekülni, majd az ágy alá bújva töltötte az éjszakát - közölte Beznicza Árpád.

A Zalaegerszegei Járásbíróság a nyilvánosság kizárásával tárgyalt ügyben első fokon ez év áprilisában hozott ítéletet. A férfit vádolták azzal is, hogy 2012 tavaszán egy kiskorú kislányhoz közeledett hasonló módon. A sértett édesanyja és a vádlott között szerelmi viszony alakult ki, a férfi többször is vigyázott a gyermekre. Egy éjszaka zaklatta az alvó gyereket, a felébredő kislány megijedt, felkelt, és amikor a vádlott elaludt, kimászott az ablakon.

A vádlott tagadta a terhére rótt cselekmények elkövetését, védekezésében a gyermeki fantázia szüleményének nevezte a sértettek által elmondottakat. A bíróság a kétséget kizáróan hitelesnek tekintett sértetti vallomások, a tanúvallomások, a szakértői vizsgálatok, a vélemények és a bizonyítékok alapján a vádirattal egyező tényállást állapított meg. Súlyosbító tényezőként értékelte, hogy a vádlott rendőrként követte el a cselekményeket, ezzel megingatta a rendőrségbe vetett közbizalmat is.

Az elsőfokú döntés ellen a vádlott és védője felmentésért fellebbezett, így került az ügy a Zalaegerszegi Törvényszék tanácsa elé. A törvényszék helybenhagyta az első fokon született döntést, az ítélet jogerős.

Szerző