Döntöttek: megy a hadsereg Szíriába - Félnek a németek

Publikálás dátuma
2015.12.01. 13:33
Fotó: Alexander Koerner/Getty Images Hírek
A német kormány keddi berlini ülésén elfogadta és a törvényhozás alsóháza (Bundestag) elé terjesztette a hadsereg (Bundeswehr) szíriai küldetéséről szóló javaslatát, amely szerint Németország műholdas felderítéssel, felderítő és légi utántöltő repülőgépekkel és egy hadihajóval támogatja az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció szíriai légi műveleteit. Németországban a lakosság túlnyomó többsége szerint emiatt növekszik a terrorveszély - mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.

A javaslat szerint a Bundeswehr legfeljebb 1200 katonával támogathatja a szövetséget, és egyelőre egy évig, 2016 decemberéig működik közre az Iszlám Állam szíriai állásai elleni légicsapásokban. Németország eddig is tagja volt az amerikai vezetésű koalíciónak, az észak-iraki kurd önvédelmi erők (pesmergák) kiképzésében és felfegyverzésében vállalt szerepet. Részvételét francia kérésre terjeszti ki. Az ehhez szükséges felhatalmazást a Bundestag várhatóan már pénteken megadja.

A Bundeswehr jelenleg 16 küldetésben vesz részt. A szíriai lehet a 17., és a legnagyobb szabású misszió. A kormány 134 millió eurót irányoz elő a költségeire. Németország három területen támogatja a légicsapásokat. Műholdas felderítő kapacitásai és Tornado típusú felderítő gépei révén segédkezik a támadások előkészítésében, a célpontok felmérésében, mozgásuk feltérképezésében. A légi utántöltő repülőgépek révén logisztikai támogatást nyújt a bevetéseket végrehajtó szövetséges harci repülőgépeknek. A német haditengerészet (Deutsche Marine) egy fregattja pedig a Charles de Gaulle francia repülőgép-hordozó védelmét biztosítja. A javaslatot a külügyminisztérium és a védelmi minisztérium készítette elő. Németország "katonailag szükséges és politikailag vállalható" feladatokat végez el - mondta Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter egy keddi lapinterjúban.

71 százalék fél a terrortól

A YouGov közvélemény-kutató intézet vizsgálata szerint a német lakosság 71 százaléka tart a terrorveszély növekedésétől annak révén, hogy a Bundeswehr a kormány szándéka szerint az észak-iraki kurd önvédelmi erők (pesmergák) támogatása után közvetlenül is részt vesz az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet szíriai állásai elleni nemzetközi műveletben. A németek csupán 18 százaléka véli úgy, hogy a tervezett hangsúlyosabb német szerepvállalás nem vezet a terrorveszély növekedéséhez.

45 százalék helyesli

Ugyanakkor a Bundeswehr formálódó új küldetésének társadalmi támogatottsága jelentősnek mondható, a lakosság 45 százaléka helyesli, hogy német katonák részt vegyenek az IÁ elleni szíriai küzdelemben, míg a kormány által a törvényhozás alsóházának (Bundestag) javasolt missziót elutsítók aránya 39 százalékos - mutatta ki a YouGov hírportálokon ismertetett felmérésében. 

A második világháború emléke miatt hagyományosan pacifista beállítottságú német politikai kultúra közegében mindig nehéz elfogadtatni a Bundeswehr csatlakozását egy támadó jellegű külföldi művelethez. A koszovói és az afganisztáni küldetés után a szíriai misszió mindössze a harmadik ilyen művelet lenne 1945 óta.

A Bundestag pénteken szavaz a kormány előterjesztéséről. A jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) alkotta nagykoalíció csaknem 80 százalékos többségére tekintettel biztosra vehető, hogy a Bundestag felhatalmazást ad a kormánynak a művelet megkezdéséhez. 

Németország ugyan csatlakozott az IÁ ellen szervezett, amerikai vezetésű nemzetközi koalícióhoz, de mostanáig tartózkodott attól, hogy közvetlenül részt vegyen a terrorszervezet szíriai állásai elleni légitámadásokban. Helyette a pesmergák kiképzésében, felfegyverzésében vállalt részt, és ösztönzi a konfliktus tárgyalásos rendezésére irányuló kezdeményezéseket. 

Berlin így támogatja az ENSZ Szíria-ügyi különmegbízottjának munkáját, és jórészt a német diplomácia erőfeszítései révén indult meg októberben az úgynevezett bécsi folyamat, a szíriai polgárháború lezárását és a politikai átmenet megindítását célzó tárgyalássorozat, amelyhez az Egyesült Államoktól Oroszországig és Szaúd-Arábiától Iránig 17 országot sikerült megnyerni.

Miután viszont a november 13-ai párizsi terrortámadások miatt Franciaország segítséget kért az uniós tagállamoktól, a berlini vezetés nem zárkózhatott el a hangsúlyosabb részvételtől az IÁ elleni műveletben. Ugyanakkor a német légierő (Luftwaffe) továbbra sem bombázza majd az IÁ állásait. A tervek szerint felderítő és légi utántöltő gépek bevetésével segíti a szövetségeseket, a haditengerészet (Deutsche Marine) pedig kivezényel egy fregattot a Charles de Gaulle francia repülőgép-hordozó védelmére. A német hadsereg a műholdas felderítő kapacitása révén is támogatja majd az IÁ elleni harcot, és a szolgálatváltásokra készenlétben álló tartalékkal, valamint a nemzetközi vezérkarba delegált katonákkal együtt egy 1200 fős kontingenst állít ki a küldetésre. 

Németország azzal is támogatja Franciaországot, hogy a francia erők tehermentesítésére 200-ról 650-re emelik a Bundeswehr Maliban szolgáló kontingensének maximális létszámát. Tervezik továbbá, hogy 100-ról 150-re emelik a pesmergák kiképzésében segédkező katonák számát, és 850-ről 980-ra növelik az afgán biztonsági erők kiképzésében résztvevők katonák számát. A YouGov felmérése szerint ezeket a terveket sem övezi többségi társadalmi támogatottság.  

A terrorveszély emelkedésétől való félelemmel kapcsolatban a belügyminiszteri konferencia (IMK) - tartományi belügyminiszterek és a szövetségi kormány tanácskozó testületének - elnöke, Roger Lewentz Rajna-vidék-Pfalz tartományi belügyminiszter keddi nyilatkozatában kiemelte, hogy a terrorfenyegetettség a kormány kezdeményezésétől függetlenül, továbbra is magas, hiszen az IÁ célkeresztjében nem csupán bizonyos országok állnak, hanem a nyugati értékrend, életforma egésze. A biztonsági szervek azonban nem rendelkeznek konkrét támadásra utaló adatokkal.

Szerző
Frissítve: 2015.12.01. 18:57

Meghalt Csávossy György

Kilencven éves korában elhunyt Csávossy György író, költő, közéleti személyiség, az erdélyi borászat kiemelkedő alakja - közölte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

Csávossy György Temesváron született 1925 június 20-án. A Temes megyei Csávoson (Graniceri) kezdte iskoláit, majd a temesvári Piarista Gimnáziumban tanult. Felsőfokú tanulmányait a temesvári Műszaki Egyetem Mezőgazdasági karán, illetve a kolozsvári Mezőgazdasági Intézetben végezte. 1949-ben szerzett mezőgazdasági mérnöki szakképesítést, majd 1993-ban a jászvásári Mezőgazdasági Egyetemen szerzett doktori címet borászatból. Középiskolai tanári pályáját a bihardiószegi (Diosig) Szőlészeti Szakiskolában kezdte, majd 1953-tól a csombordi (Ciumbrud) Kertészti Középiskolában folytatta. 1986-os nyugdíjba vonulásáig a Kolozsvári Mezőgazdasági Egyetem kertészeti tagozatának előadótanára, a borászati tanszék vezetője volt.

Nyugdíjazását követően sem vált meg a tanári pályától: 1989 után rövid ideig tanította a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium kertészeti szakosztályát, 1995 és 2006 között konzulens tanára volt a Budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemnek, majd a Corvinus Egyetem nyárádszeredai kihelyezett tagozatának oktatója, illetve a mezőgazdasági népfőiskola igazgatója és szaktanára volt 2003-ig. Gazdag tudományos, kutatói munkáját 1957-ben Csombordon kezdte, aztán Kolozsváron, majd a balázsfalvi Szőlészeti és Borászati Kutatóállomás tudományos munkatársaként folytatta. Számos borászati könyv és szaktanulmány szerzője.

1955-től közölt verseket. Első kötete 1962-ben jelent meg a Forrás-sorozatban. Gyermekverseket, továbbá drámákat és könnyed vígjátékokat is írt, amelyeket kolozsvári, marosvásárhelyi, szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi, temesvári és bukaresti színházak is bemutattak. Munkásságáért 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki, elnyerte ugyanakkor a Magyar Borakadémia és a Magyar Kulturális Szövetség díját. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségben is aktív közéleti szerepet vállalt a Szövetségi Egyeztető Tanács állandó bizottságának az elnöki tisztségét töltötte be.

"Dr. Csávossy György két emberöltőnyi gazdagságú értékalkotó munkája az erdélyi magyarság közkincse, európai rangú életmű, amelyet feladatunk és kötelességünk átörökíteni a jövőbe" - áll az RMDSZ által közzétett nekrológban.

Szerző

Ujhelyi: nemzeti minimum kell a külföldön dolgozó fiatalok hazahívására

Ujhelyi István szocialista párti európai parlamenti képviselő szerint a kormányoldal és az ellenzék által közösen megfogalmazott és végigvitt nemzeti minimumra van szükség a külföldön dolgozó fiatalok hazahívásához. A politikus erről keddi budapesti sajtótájékoztatóján beszélt.

Nincs ágazat ma Magyarországon, amely ne panaszkodna, ne kongatná a vészharangot a vészes elvándorlás miatt - mondta az MSZP EP-képviselője, hozzátéve, hogy egyre több lesz az olyan vállalkozás, amelyik megfelelő szakember hiányában nem fejleszt a jövőben, de az olyan család is, amely csak külföldön tudja majd elképzelni a jövőjét. Ez egy nagyon fájó Trianon lesz Magyarország újkori történetében - tette hozzá a politikus.  Szavai szerint a kormányt rá kell ébreszteni arra: a probléma jóval nagyobb annál, minthogy elintézhetnék több százmillió forintos plakátkampánnyal, hogy Magyarország jobban teljesít.  Ha ez így lenne, akkor nem hagynának miket itt a fiataljaink - tette hozzá.

Ujhelyi István elmondta, tízpontos Hazaváró kiáltványának elemei között szerepel a foglalkoztatás, a bérfelzárkóztatás, a hazatérést és az itthon újrakezdést támogató uniós alapok létrehozása, a felsőoktatás újraszervezése, a fiatal vállalkozások támogatása, bérlakás-program és a lakossági internethasználat elősegítése mellett biztonságos és normális hazai közélet megteremtése.   Ujhelyi István kiemelte: míg 1956 után 200 ezer magyar hagyta el az országot, ma ennek háromszorosa a külföldön dolgozók, vagy állást keresők száma, ami akár egymillióig is emelkedhet.
    

Szerző
Témák
Ujhelyi fiatalok