E-cigi: probléma vagy megoldás?

Publikálás dátuma
2015.12.01. 06:12
Az e-cigit használók nem szeretnének passzív dohányzóvá válni FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Egy kalap alá veszi az elektromos cigaretta használóit és a dohányosokat vonatkozó törvénytervezetében a kormány, várhatóan a jövő nyártól életbe lépő szigorítások értelmében e-cigit csak dohányzásra kijelölt helyeken lehetne használni, a hozzá tartozó eszközöket csak a nemzeti trafikokban lehetne árusítani. A szakma értetlenül áll a lépések előtt, a kormány a nem dohányzók egészségét védené. 

Sötét fellegek gyülekeznek az elektromos cigarettát előnybe részesítők feje fölött, és nem csak azért, mert a kormány a hagyományos cigarettát pöfékelők közé száműzné őket - vagyis ugyanazok a szabályok vonatkoznának rájuk, mint a "rendes" dohányosokra. Azaz: ha a tervek szerint az e-cigi használatát megrendszabályozó törvény jövő nyáron életbe lép, onnantól kezdve tömegközlekedési eszközökön és megállóikban, munkahelyen, aluljárókban, közintézmények nyilvános helységeiben is tilos lesz e-cigit szívni.

A kórházak bejáratainál pedig az eddigi öt méter helyett tíz méteren belül tilos lesz rágyújtani, a dohányzásra kijelölt helyek nem lehetnek a betegek, látogatók, kórházi dolgozók szokásos útvonalának közelében. A tilalmat táblákkal "szembetűnő módon" jelezni is kell majd. A szabályszegőket több százezer forintra büntethetik.

A vonatkozó egészségügyi salátatörvényben a használat mellett a forgalmazást szigorító rendelkezések is helyet kaptak. Ezek szerint e-cigiket és a hozzá tartozó eszközöket és kiegészítőket csak nemzeti dohányboltokban lehet majd árusítani, tévében, rádióban és nyilvános rendezvényeken tilos lesz azokat népszerűsíteni. A szigorításokkal kapcsolatban nem történt érdemi egyeztetés az érintett cégekkel és szakmai szervezetekkel, nem is csoda, hogy a törvénytervezet sokuknál kiverte a biztosítékot.

A Villanypára Egyesület, a Magyar E-cigaretta Forgalmazók Szövetsége és az Elektromos Cigaretta Platform nyílt levélben üzent az Országgyűlés Népjóléti bizottságának, melyben azt kérték, az e-cigit használók képviselőit is vonják be a törvényalkotási folyamatokba. Ez nem történt meg, s a parlament elé került tervezet a szakma szerint "sárba tiporja a felhasználók jogait".

A törvénytervezet ellen mások is kifogást emeltek: a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és az Orvostechnikai Szövetség is azon az állásponton van, hogy az elektromos cigaretta használata és a hagyományos cigizés közé nem szabad egyenlőségjelet tenni, s figyelembe kellene venni azt is, hogy az e-cigit használók nem szeretnének a dohányosok mellett passzív dohányzóvá válni. Az e-cigivel történő nikotinbevitel ugyanis nem károsabb, mint például a kávéval bevitt koffein.

A törvényjavaslatról múlt szerdán vitázott a Népjóléti bizottság, az ülésen azonban nem kaphattak szót a szakma megjelent képviselői, és a törvényt finomítani próbáló ellenzéki képviselők módosító javaslatait is leszavazta a Fidesz-KDNP-s többség. Heringes Anita szocialista képviselő szerint a kormány törvényi segítséggel terelné vissza a leszokni kívánó embereket - mivel közülük nagyon sokan használnak e-cigit - a dohányosok és a dohánytermékek közé; véleménye szerint az, hogy csak dohányboltban lehet e-cigit árulni olyan, mintha egy alkoholproblémákkal küzdő embert a kocsmába küldenének be üdítőért. Ráadásul - hangsúlyozta a képviselő - a Fidesz ebben az ügyben is a "trafikmutyis haverok" pártján áll, a törvénytervezet egyértelmű célja ugyanis az elektromos cigaretta piac nemzeti dohányboltokba irányítása.

A kormányzat a nem dohányzó lakosság egészségének védelmével érvel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az elektromos cigaretta mind a használóra, mind pedig a passzív belélegzőkre nézve veszélyes, az pedig tévhit, hogy az e-cigi nem káros és segít a leszokásban. Beneda Attila helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kormány épp azért döntött a szabályozások szigorítása mellett, mert az eddig nyilvánosságra került kutatások is azt bizonyították, hogy az még károsabb is lehet, mint az égetett dohány füstje. Igaz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is azt hangsúlyozta, hogy az e-cigi használatakor keletkező légnemű anyag nem csupán "vízpára", hanem más elemeket is tartalmaz.

A WHO több javaslatot is tett az e-cigik használatának és árusításának szigorítására, ugyanakkor azt is elismerték, hogy vannak arra utaló jelek, hogy az e-cigaretta kevésbé káros, mint a hagyományos. Egy 53 tudósból álló csoport ekkor arra figyelmeztette a szervezetet, ne minősítse dohányterméknek az elektromos cigarettát, mert azzal veszélybe sodorja a dohányzás okozta halálozás és betegségek visszaszorításának esélyét - szerintük az e-cigik nem a "probléma részét" képezik a dohányzás elleni küzdelemben, hanem éppenséggel a megoldás részei.

Az e-cigi veszélyeiről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) is kiadott egy figyelmeztető közleményt, amelyben egyebek mellett leírják: az e-cigik kifújt gőze káros az egészségre, a patronokban, utántöltő flakonokban olyan vegyületek vannak, amelyek egészségkárosodást okoznak, ráadásul ez független attól, hogy az adott termék tartalmaz-e nikotint vagy sem. "A patronok, flakonok töltésére használt folyadékokban megtalálható propilén-glikol már rövid távon szem-, légcső- és torokirritációt okoz" - írták.

A Villanypára Egyesület később tételesen cáfolta az ÁNTSZ állításait, szerintük bizonyított, hogy az e-cigi által kibocsátott gőzből hiányzik a dohány elégetésekor felszabaduló több ezer vegyi anyag, így az a 400 közismerten rákkeltő vegyület is, amely a dohányfüst elválaszthatatlan eleme. Az e-cigiben található folyadék hevítésekor felszabaduló egészségre ártalmas vegyületek koncentrációja egészségügyi határértéken aluli, mennyiségük a hagyományos cigaretta füstjében található mennyiségekhez képest elenyésző. Az ÁNTSZ által megnevezett propilén-glikollal kapcsolatban pedig azt írták: az anyag "mind a kozmetikai-, mind az élelmiszeriparban előszeretettel alkalmazott adalékanyag, besorolása szerint az egészségre nem ártalmas".

Bár a kormány előszeretettel hivatkozik "friss kutatásokra" a szigorítások jogosságával kapcsolatban, a friss felmérések egyre inkább azt támasztják alá, hogy az e-cigi kevésbé káros, mint a hagyományos. Az angol közegészségügyi hatóság idén augusztusban publikált vizsgálatának eredményei szerint az e-cigi 95 százalékban kevésbé károsító, mint a hagyományos, s nagyjából ugyanezt állapította meg októberben a belga Legfelsőbb Egészségügyi Tanács is. November elején pedig az amerikai Járványügyi Hivatal is elismerte, hogy az e-cigitől való túlzott félelmeknek nincs valós alapjuk.

Brüsszel az egész dohányrendszert is vizsgálhatja
Az Európai Bizottságot már nemcsak az Országos Dohányboltellátó (ODBE) működése, hanem a teljes magyarországi cigaretta-kiskereskedelmi rendszer érdekli, a trafikok körül kialakult korábbi botrányokkal együtt – értesült a vg.hu. Mint megírtuk: miután Brüsszel a vártnál lassabban készíti elő a magyar dohányellátóval kapcsolatos esetleges vizsgálat döntését, mint azt a piac várta, így végül az elmúlt héten mindhárom dohánycég megkötötte a szerződést az ODB-val.
A Philip Morris, a Japan Tabacco és az Imperial ezt megelőzően az Európai Bizottsághoz fordult amiatt, hogy a kormány monopolhelyzetbe hozta a Tabán Trafik és a British American Tobacco közös nagykereskedő cégét, az ODBE-t, így minden kereskedőnek ezzel a céggel kell szerződnie. (November közepéig a trafikokat maguk a dohánygyárak látták el termékkel, ám 17-e óta a trafikos és a gyártó közé „a trafikosok védelmében” egy dohány-nagykereskedő ékelődött.) A kihagyott dohánycégek azonban nem akartak leszerződni az ODBE-vel, mert a dohány-nagykereskedelmi rendszer kialakítása – az, hogy saját versenytársai fogják kiszállítani a termékeiket - súlyosan sértette a három cég érdekeit.
A gyártók abban bíztak, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít majd a mutyigyanús monopólium miatt, így az új beszállítói rendszerből nem lesz semmi. Ám a brüsszeli döntés késik, és ha a gyártók termékeik nem kaphatók a trafikokban, az súlyos kiesést jelent a számukra. Így a multik kénytelenek voltak engedni a Fidesz-diktálta nagykereskedelmi rendszernek.



Szerző
Frissítve: 2015.11.30. 20:12

Dóra Ottó emlékére

Publikálás dátuma
2015.12.01. 06:10

Döbbenet, hogy ez az élettel teli ember nincs többé. Dóra Ottó halálhírét kommentálta így a Facebookon Lamperth Mónika volt szocialista miniszter. 

Salgótarján szocialista polgármestere ugyanis rövid, ám súlyos betegség után, 53 évesen vasárnap elhunyt. Szombaton még üzent a város lakóinak. Közösségi oldalán arról írt, betegsége nem engedi, hogy a salgótarjániakkal közösen gyújtsa meg az első adventi gyertyát, de békés, meghitt, szeretetteljes készülődést kívánt az ünnepekre. Másnap este a városháza előtt már a polgármester emlékére gyújtottak mécseseket a helyiek.

A város érdekében jó kapcsolatot szeretne kialakítani a kormánnyal. Dóra erről tavaly beszélt lapunknak azt követően, hogy végre hivatalossá vált, megnyerte az önkormányzati választást és elfoglalhatja a polgármesteri széket. Fideszes elődje, Székyné Sztrémi Melinda bár veszített, nem akart posztjáról távozni, ezért a szavazatok újraszámlálását és új választás kiírását kérte a helyi választási bizottságtól. Dóra akkor arra kérte a helyi Fideszt, fogadja el és viselje méltósággal a salgótarjáni vereséget, mert a város előtt álló feladatok ezt követelik meg minden felelős közszereplőtől. A polgármester abszurdnak tartotta elődje vádjait, mindent tételesen visszautasított, ám számára nem is ez a csatározás volt a legbántóbb, sokkal inkább azért aggódott, hogy az elhúzódó vita miatt nem lesz időben költségvetése a városnak. "Nincs bal- és jobboldali diák, beteg vagy probléma, csak salgótarjáni közös feladatok vannak" - fogalmazott akkor a Népszavának azt ígérve, véget vet a megosztottságnak Salgótarjánban, ahol tavaly ősszel a baloldali pártok, a helyi civilekkel közösen a tíz választókörzetből hetet megnyertek, míg a Fidesz három egyéni mandátumot szerzett.

A baloldal egyébként már 2010-ben is Dórát indította, akkor szoros versenyben Székyné győzött. Az elhunyt polgármester korábban, 1998-tól a Nógrád Megyei Közgyűlés tagjaként, majd a 2002-es önkormányzati választást követően a megyei Közgyűlés elnökeként dolgozott. 2006 őszétől a salgótarjáni önkormányzat MSZP-frakcióvezetője volt. A városháza a közleményben úgy fogalmazott: Dóra Ottó egész életét és munkásságát szeretett városának, Salgótarján fejlődésének és lakosságának szentelte. Mindenki polgármestere szeretett volna lenni. Az elkezdett munka befejezésében csak a betegség gátolhatta meg. A munka- és párttársak sorában Hajdúdorog MSZP-s polgármestere, Csige Tamás vasárnap szintén a döbbenetének adott hangot, amikor úgy búcsúzott elhunyt kollégájától: "Nem tetszik! Nem tudom elhinni! Nagyon fogsz hiányozni! Nagyon jó barát, és nagyon jó ember voltál! Nyugodj békében!"

Dóra Ottót Salgótarján önkormányzata saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

Szerző

Matekoznak a statisztikával

Publikálás dátuma
2015.12.01. 06:09

Állítólag jobban élünk, csak éppen ezt a fiatalok és az idősek sem így érzik. A KSH életszínvonal adataiból kimaradtak az oktatás és egészségügy rossz mutatói és senki nem tudja, valójában mi jöhet a létminimum számítás helyett. A hivatal ma már mintha a politikai kedve szerint "mérne".

Tavaly 5 százalékkal nőtt a magyarok reáljövedelme, mínusz 0,2 százalékos infláció mellett a havi nettó jövedelem 4,8 százalékkal, 91 666 forintra emelkedett. A hazai háztartások életszínvonalát mutató adatsorokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap hozta nyilvánosságra, kimutatva, hogy minden fontos adatban tetten érhető: jobban élünk.

A hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy az egységes uniós felmérés első eredményét Magyarország hozta nyilvánosságra, ráadásul úgy, hogy közben a korábbi évek adatsorait is módosították, mert a 2011-es népszámlálás alapján egyes adatok más súllyal jelennek meg, mint a tíz évvel korábbi és mostanáig használt kimutatásokban. Ezzel magyarázta Németh Zsolt, hogy miért változtatták meg épp a tegnapi naptól a jövedelmi viszonyokat és az életkörülmények alakulását mutató oldal szinte valamennyi táblázatát. Lapunknak azonban a KSH egyik volt vezetője ugyan normálisnak nevezte az ehhez hasonló módszertani felülvizsgálatot, így azt is, hogy ennek alapján visszamenőleg is módosítsanak adatokat, ám Katona Tamás azt is hangsúlyozta, minden ilyen korrigálásnál fele arányban nőnek és csökkennek a mutatók, olyan elképzelhetetlen, hogy minden adatsorban javuljanak az értékek. "Ha tehát most csak annyi látszik, hogy 2010 óta folyamatosan csökken a szegénység, emelkednek a jövedelmek, az torz mutató, ami miatt a szakembereknek szégyenkezniük kell" - fogalmazott. A közgazdász, aki egyben a Szegedi Tudományegyetem Statisztikai és Demográfiai Tanszékének a vezetője is, úgy értékelte, hogy az adatok reális elemzése alapján valóban nem romlott tavaly az életszínvonal, de nem lehet kijelenteni, hogy minden tekintetben javult volna a helyzet.

A KSH ennek ellenére kimutatta, hogy a jövedelmek kétharmada munkából származott, 30 százaléka pedig szociális juttatásokból és nyugdíjból. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a közmunkáért kapott bért munkajövedelemnek tekintik, és ahogyan azt a Népszava kérdésére a hivatal elnökhelyettese is megerősítette, az életszínvonal vizsgálatakor nem különböztették meg a piaci és közmunkás béreket, miközben utóbbi közelebb áll a szociális juttatásokhoz, mint a munkajövedelemhez. Németh Zsolt azzal "nyugtatott", hogy ha más táblázatokban keresgélünk, megtaláljuk a közfoglalkoztatottakra vonatkozó adatokat is, s ezek mentén ki tudjuk számolni, milyen eredmények jönnének ki, ha őket nem adnánk hozzá a sikerlistához.

Létminimum-pótlék
A KSH tegnap két megoldási javaslatot adott közre az idén júniusban megszüntetett létminimum-számítás megújítására. Mindkettő kísérletet tesz az alapvető szükségletek meghatározására és annak felmérésére, mekkora jövedelem kell ezek biztosítására, de egyelőre nincs egységes álláspont a hazai kutatók és érdekvédelmi szervezetek között, hogy mit is vizsgáljanak. Még azt sem tudni, mi lesz az elnevezése a felmérésnek, amikor várhatóan először 2016 végén megjelenik, ám az biztos, hogy semmi szegénységre utaló nem jöhet szóba.

A KSH adatai szerint 2014-ben Magyarországon a teljes lakosság 28,2 százalékát, vagyis 2 millió 738 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata. 359 ezren viszont egy év alatt kikerültek ebből a körből. 2014-ben a szegénységi küszöb, vagyis 70 ezer forintos havi jövedelem alatt élt 1 millió 450 ezer ember, a teljes népesség majdnem 15 százaléka. A gazdasági válság éveiben ez az arány nőtt, de a választás évében már nem, bár nem is csökkent.

A szegénység nemcsak a jövedelem alacsony szintjében érhető azonban tetten, hanem az anyagi nélkülözésben is, amit Európa-szerte azonos javakhoz való hozzáférésben mérnek. Sokan kifogásolták, köztük épp Katona Tamás is, hogy a KSH tavaly egyszerűen nem tette közzé saját oldalán az Európai Bizottság által a szegénység egységes európai mérésére 2001-ben, Laekenben elfogadott mutatók minden magyar adatát, mert azokkal nehéz lett volna sikerkampányt folytatni a kormánypártoknak. Most sem a teljes listát olvashatjuk a kiadványban, hanem csak egy részét (az anyagi nélkülözést jelző deprivációs mutatók adatait lásd a táblázatban). Ami pedig "véletlenül" kimaradt, azzal nehéz lenne dicsekedni. Így meg kellene ugyanis mondani, hogy mekkora az egy évnél régebben munkanélküliek aránya, de már százezreket nem is tartanak nyilván. Meg kellene mondani azt is, hányan hagyják ott idő előtt az iskolát, mekkora a születéskor várható élettartam, és milyennek tartják az emberek saját egészségi állapotukat.

Persze a közzétett adatok szerint is súlyos nélkülözésben él a magyarok 19,4 százaléka, 1 millió 880 ezer ember, de ez 4,6 százalékkal jobb eredmény, mint egy éve és csökkent azok aránya is, akiknek a családjában nem dolgozik senki. Így aztán semmi meglepő nincs benne, hogy ha ilyen jól élünk, az megjelenik a fogyasztásban is, ami a KSH adatai szerint szintén nőtt és a 908 ezer forintos fejenkénti éves költésünk már megközelítette a 2008-as válság kirobbanásakor mért szintet. Minden pozitív adat kevés azonban ahhoz, hogy a magyarok boldogabbak legyenek. A városokban élő fiatal felnőttek elégedettebbek, de a falvakban lakó fiatalok és idősebbek változatlanul pocsékul érzik magukat. Nyilván ők még nem olvasták a KSH 

Bérharc
Négy nagy szakszervezeti tömörülés egységesen a minimálbér 9 százalékos és a garantált bérminimum 13 százalékos emelését támogatja - közölte Palkovics László, a Munkástanácsok elnöke. A kormány várhatóan szerdai ülésén tárgyal a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) kezdeményezésről, hogy a 2016. január 1-jétől a minimálbér érje el a bruttó 114 500 forintot, a garantált bérminimum pedig a bruttó 138 ezer forintot.