Párizsi terror - Tudják, honnan szereztek fegyvereket

A párizsi merényletekben használt fegyverek egy részét a volt Jugoszlávia legnagyobb fegyvergyárában, a kragujevaci Zastava gyárban készítették - erősítette meg Milojko Brzakovic, a fegyvergyár igazgatója a Vecernje Novosti című belgrádi napilap szombati beszámolója szerint. 

Brzakovic elmondta, hogy a szerb belügyminisztérium két nappal a november 13-i párizsi események után elküldött egy listát a merényletek helyszínén talált fegyverek sorozatszámával, ezek alapján pedig kiderült, hogy több fegyvert is a Zastava fegyvergyárban készítették, de még a volt Jugoszlávia szétesése, azaz az 1991-1995-ös délszláv háború előtt, feltehetően 1987-1988-ban.

"Hét-nyolc kalasnyikovról volt szó" - mondta az igazgató, majd úgy pontosított: az AK47-es jugoszláv verziójáról, a Zastava M70-es gépkarabélyról van szó. Ezt a fegyvert használta a jugoszláv néphadsereg, később pedig a jugoszláv hadsereg is. Milojko Brzakovic felhívta a figyelmet arra is, hogy a háborút követően a szemben álló felek szabadon eladhatták a fegyvereket, így azok a környező országok hadseregeihez kerültek.

Zoran Dragisic, a Belgrádi Egyetem Védelmi Tanszékének professzora szerint a kragujevaci gyár fegyverei jelenleg több mint ötven országban találhatók meg, mert a volt jugoszláv tagköztársaságok mellett jelentős mennyiségű lőfegyvert és lőszert exportáltak a Közel-Keletre is. A törvényes út mellett pedig gyakran illegálisan is külföldre kerültek a fegyverek, főleg a kilencvenes években - tette hozzá.  A Zastava fegyvergyár jelenleg is működik, a szerbiai fegyveres szolgálatok mellett ellátja a vadászokat és a sportlövőket is, illetve exportra is készít fegyvereket.

Szerbiában minden engedélyezett lőfegyverre három illegálisan birtokolt puska vagy pisztoly jut, vagyis a mintegy egymillió regisztrált lőfegyver mellett az illegálisan tartott lőfegyverek száma meghaladja a hárommilliót. A helyzet a többi nyugat-balkáni országban is hasonló, a délszláv háborút, majd az 1998-1999-es koszovói konfliktust követően sokan megtartották fegyvereiket, illetve sokan a feketepiacon vásároltak pisztolyt vagy puskát. A szabályozáson néhány éve szigorítottak, így a fegyverkereskedelmet, valamint az exportot is a kormány felügyeli.

A szerb belügyminisztérium egy héttel a párizsi merényletek előtt jelentette be, hogy francia kollégáikkal felszámoltak egy fegyvercsempészláncot, amely Szerbiában és Franciaországban működött. Az akcióban Franciaországban kilenc, Szerbiában pedig négy embert fogtak el.

Szerző

Káosz a határnál: téglákkal dobálták a migránsok a rendőröket

Publikálás dátuma
2015.11.28. 16:04
A fotó illusztráció/Gettyimages
Szombat kora délután ismét összetűztek a menekültek a macedón rohamrendőrökkel a görög-macedón határnál.

Ötven macedón rohamrendőr nyomult be a görög területen lévő konfliktuszónába, mivel az emberek egy kisebb csoportja kövekkel, botokkal, tégladarabokkal dobálta a rendőröket. A támadásban több rendőr is megsérült.

A tudósítás szerint a menekültek folyamatosan próbálnak a zöldhatáron át Macedóniába jutni, de amikor a befogadó központokba érkeznek, akkor a rendőrök őket visszaviszik Görögországba. A hatóságok már egy öt kilométeres szakaszon építettek három méter magas drótkerítést, de arról egyelőre nem kaptak hivatalos tájékoztatást, hogy mekkora szakaszon épülhet tovább a műszaki határzár.

A macedón hatóságok november 19. óta csak az afgán, az iraki és a szír menedékkérőket engedik be az országba, a többieket gazdasági bevándorlónak tekintik, és elutasítják továbbhaladásukat. Ezért már mintegy kétezren rekedtek a határ görög oldalán fekvő Idomeni település közelében.

Szerző

Meggyilkoltak egy rendőrt és egy ügyvédet egy sajtóeseményen

Agyonlőttek egy neves kurd ügyvédet a Törökország déli részén fekvő Diyarbakirban. Tahir Elci éppen sajtónyilatkozatot tett, amikor egy férfi lőni kezdett az összegyűltekre. Az ügyvéd mellett egy rendőr is életét vesztette - írta internetes oldalán a Today Szaman című isztambuli lap.

Tahir Elcit októberben őrizetbe vették azért, mert a CNN török nyelvű adásában azt állította, hogy a Kurd Munkáspárt nem terrorista szervezet; hamarosan bíróság elé kellett volna állnia a kijelentéséért – számolt be a Reuters.

Az ügyészek legalább hétéves börtönbüntetést kértek rá "terrorista propaganda terjesztése" miatt.

Szerző