Elsőfokon mégsem volt ingatlanpanama Moszkvában

Publikálás dátuma
2015.11.26. 06:12
Bűncselekmény hiányában... FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Bűncselekmény hiányában felmentette a volt moszkvai nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladásával kapcsolatban hűtlen kezelés, valamint bűnpártolás és okirat-hamisítás miatt emelt vádak alól a Budapest Környéki Törvényszék szerdán. Az elsőfokú döntés nem jogerős, az ügyészség bűnösség kimondása érdekében fellebbezett, így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódhat másodfokon.

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint 2008-ban az elsőrendű vádlott, Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet a felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A többi vádlott erről tudva bűnpártoló módon próbálta őt fedezni, mentesíteni cselekménye büntetőjogi következményei alól. Az ingatlant a magyar állam 23,7 millió dollárért értékesítette, ám a vevő nem sokkal később több mint 100 millió dollárért adta tovább. A vádhatóság szerint az ügyletből az államnak több milliárd forint hátránya keletkezett.

Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel és hamis okiratok felhasználásával, Horváthné Fekszi Márta volt külügyminisztériumi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással és magánokirat-hamisítással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolta.

A büntetőperben kiderült, hogy az orosz főváros szívében, nem messze a kormányzati negyedtől található ingatlannak csak a felépítményi része volt a magyar állam tulajdona, a telek azonban az orosz államé volt. Egy 1973-ban megkötött kétoldalú egyezmény értelmében pedig az orosz kormány egyetértése nélkül azt nem lehetett eladni vagy átengedni másnak, az orosz kormánynak tehát vevőkijelölési joga volt. A védelem ennek kapcsán egy szakértői véleményre hivatkozva hangsúlyozta, hogy ebben az ügyben nincs értelme szabad piaci értékről beszélni, hiszen a vádbeli ingatlan csak korlátozottan forgalomképes. Abból a tényből, hogy a magyar állam által eladott ingatlant néhány hónap múlva a sokszorosáért adták tovább, még nem következik, hogy áron alul adták el, hogy bűncselekmény történt, hiszen az épület és a telek egységes tulajdona egy kézben már jóval nagyobb piaci értéket képviselt.

A bíró órákon át ismertette mindazokat a hivatalos iratokat, leveleket, amelyek azt támasztották alá, hogy a vádlottak - különösen Horváthné Fekszi Márta - magas szakmai színvonalon végezték feladatukat az ingatlan eladása ügyében és jogszerű, korrekt eljárásra törekedtek. A bíró több ponton kifogásolta az egyébként "nem szokványos" ügyben a korábbi eljárást. Szóvá tette, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata során olyan ügyvéd járt el Moszkvában és tartott meghallgatásokat, aki a sértett képviseletét is ellátó ügyvédi irodában dolgozott. Továbbá az ügyvéd nem volt jogosult szolgálati titkok megismerésére.

A Kehi államtitkokat közölt nyíltan az ügyészséggel, továbbá az ügyészség által kirendelt szakértők úgy adtak szakvéleményt, hogy nem tájékoztatták őket az ingatlan értékét döntően befolyásoló jogi helyzetről, a korlátozott forgalomképességről. Mi több, az is megesett, hogy a kirendelt okmányszakértőnek a bűnüldöző hatóság "szűken mérte a bizonyítékokat" - sorolta a bíró a korábbi eljárás aggályos mozzanatait.

Székely Árpád: már vádat sem emelhettek volna

- Tudomásul vettük az ítéletet, hogy bűncselekmény hiányában mentettek fel minket - mondta a Népszavának Székely Árpád, korábbi moszkvai nagykövet. - De az ügynek koránt sincs vége, az ügyészség fellebbezett. Pedig ők is tudják, hogy egy jogállamban igazság szerint ebben az ügyben nem lehetett volna vádat emelniük sem. Ahhoz, hogy ezt megtehessék, egy sor jogtalanságot el kellett követniük.

A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője az eljárás során bejelentette, hogy az egyik orosz ügyész kollégájától minket terhelő információkat kapott a jogsegély-egyezmény keretében. Ez eleve nem stimmelt, hiszen annak idején, 2006-ban, még én jegyeztem azt a megállapodást, ami rögzítette, hogy a két ország közötti jogsegély megállapodás a korábbi egyezmény szerint érvényben marad. Keresztes Imre tehát nem kaphatott ennek keretében semmilyen információt, mert nem ő a legfőbb ügyész. Jogsegély keretében ugyanis kizárólag a legfőbb ügyész tájékoztathatja a legfőbb ügyész kollégáját. Ha ő mégis a bíróságot ennek szellemében tájékoztatta, akkor kifejezetten bűncselekményt követett el, mert tudnia kellett, hogy ami a rendelkezésére áll, nem nevezhetők jogsegélynek. Ha annak tekinti, okirat-hamisítást követ el.

Később kiderült, hogy abban az iratban ráadásul egy téves orosz ingatlanbecslés szerepel az adott épületről, ami akkor már egy magánszemély tulajdona volt, és nem terhelték a korábbi nemzetközi megállapodások. 2013-ban jött egy valós jogsegély irat az orosz főügyésztől a legfőbb ügyésznek, amiben leírták, hogy bíróságnak benyújtott Keresztes-féle papírok egy bűncselekményhez tartozó, túlárazott értékbecslés dokumentumai. Ennyit az ügyészség jogszerű eljárásáról, és a fellebbezésük megalapozottságáról. De ezt mérlegelni már a másodfokú bíróság dolga lesz.

Szerző

Orbán Viktor vezérdemokráciája

Publikálás dátuma
2015.11.26. 06:03
Tóbiás József a közjogi konferencián FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Demokráciakrízis alakult ki az utóbbi öt évben, amit a baloldalnak kell majd felszámolnia. Az Unió olykor ugyan gátat szab a magyar kormány "zabolátlanságának", a jogállamot azonban újra kell építeni. Az új alaptörvénnyel kapcsolatban azoknak lett igazuk, akik arra figyelmeztettek, hogy az új alkotmány nem konszenzusos, hanem vezérdemokráciához vezethet. Erről Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője beszélt a közjogi reformokról szóló tegnapi konferencián.

Demokratikus deficitről, sőt demokráciakrizisről beszélt az MSZP elnök-frakcióvezetője azon a tegnapi konferencián, amelyen politikusok és szakemberek azt vizsgálták, 2010 után fejlődött a demokrácia Magyarországon, vagy lebontották azt. A Közjogi reformok Magyarországon 2010 után: a demokrácia fejlesztése vagy lebontása? című, a Friedrich Ebert Alapítvány és az MSZP pártalapítványa, a Táncsics Mihály Alapítvány által szervezett konferencián Tóbiás József arra figyelmeztetett, Orbán Viktor rendszerének leváltása az ő feladatuk, sőt felelősségük. Ha ez megtörtént, újra kell építeni a jogállamot, a megoldást a radikális, de mégis közjogi lehetőségek közül kell kiválasztani. A politikus szerint a társadalom aktivitásra hajlamos része gyakran elutasító a pártokkal, ugyanakkor nem mellékes, hogy mekkora az általuk szorgalmazott társadalmi fordulat támogatottsága.

Politikusok, szakemberek bírálták, ma is vitatják a 2011-ben elfogadott alaptörvényt, amelynek megfogalmazásakor Orbán szeme előtt vélhetően a többpártrendszer keretei között működtetett egypártrendszer víziója lebegett. Tóbiás a vitákra utalva emlékeztetett, az új alaptörvénnyel kapcsolatban azoknak lett igazuk, akik arra figyelmeztettek, hogy az új alkotmány nem konszenzusos, hanem vezérdemokráciához vezethet. Nem véletlen, hogy az orbáni rendszer minden intézkedése a hatalom kisajátítására irányult.

A közjogi rendszert Bárándy Gergely szerint is a miniszterelnök hatalmának növelése érdekében alakították át 2010 után. A rendszer mára kialakult és működik, a kormánynak Magyarországon nincs valódi ellensúlya - fogalmazott az MSZP-s képviselő. Az ellenzéki politikus hosszan sorolta, milyen módon gyengítették meg Orbánék a fékek és ellensúlyok rendszerét, átalakították az Országgyűlés működését, a választási rendszert, az önkormányzati rendszert és az igazságszolgáltatást.

Két lépés előre, egy hátra. Herta Däubler-Gmelin volt német igazságügyi miniszter írta le így azt, hogyan viselkedik a magyar kormány, amikor intézkedései ellen nemzetközi kifogásokat emelnek. A német politikus a polgárokat arra biztatta, jogsérelem esetén ne csak a magyar bírósághoz forduljanak, hanem a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is.

Kétharmad nélkül is működnek
Amióta a Fidesznek nincs kétharmada, az ellenzék ahelyett, hogy ezt kihasználta volna, sok esetben segített elfogadni a kétharmados törvényeket. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta meg, miképpen működött a rendszer kétharmados többség nélkül. Amikor márciusban Kész Zoltán letette képviselői esküjét, a kormánypártok elvesztették kétharmados többségüket. Miután az alkotmányozás időszakában úgy építették fel a jogrendszert, hogy a sarkalatos törvények módosításához kétharmados többség kell, sokan azt gondolták, ennek hiánya alapvetően megakasztja a törvénykezést. Akadtak, akik úgy vélték, a Jobbik támogatásával fogják elfogadni a sarkalatos jogszabályokat, végül egyik tábornak sem lett igaza. Március 16. és november 24. között 27 esetben lett volna szüksége a kormánynak kétharmados támogatásra. Ebből hét esetben nem lett meg a szükséges többség, míg 20 esetben az ellenzék zöld utat biztosította az adott javaslathoz. Ugyanakkor mivel volt olyan javaslat is, ahol kétszer kellett szavazni, valójában csak 11 ügyben segített az ellenzék a kormánypártoknak. Hét alkalommal a Jobbik, négy alkalommal az MSZP, szintén négy alkalommal pedig az LMP szavazatai biztosították a szükséges többséget, de volt olyan ügy is, amelyben mindannyian támogatták a kormányt. Ebben az évben még 11 olyan ügy vár a parlamentre, ahol szükség lehet a kétharmadra, ezek között szerepel az egyházi törvény módosítása, a közbeszerzési törvény és a választójogi törvény változtatása. A legnehezebb ügy a tizenötödik alkotmánybíró régóta húzódó megválasztása, ami komoly alkupotenciált ad az ellenzéki pártoknak - véli a Policy Agenda.

Szerző

Orbán Viktor vezérdemokráciája

Publikálás dátuma
2015.11.26. 06:03
Tóbiás József a közjogi konferencián FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Demokráciakrízis alakult ki az utóbbi öt évben, amit a baloldalnak kell majd felszámolnia. Az Unió olykor ugyan gátat szab a magyar kormány "zabolátlanságának", a jogállamot azonban újra kell építeni. Az új alaptörvénnyel kapcsolatban azoknak lett igazuk, akik arra figyelmeztettek, hogy az új alkotmány nem konszenzusos, hanem vezérdemokráciához vezethet. Erről Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője beszélt a közjogi reformokról szóló tegnapi konferencián.

Demokratikus deficitről, sőt demokráciakrizisről beszélt az MSZP elnök-frakcióvezetője azon a tegnapi konferencián, amelyen politikusok és szakemberek azt vizsgálták, 2010 után fejlődött a demokrácia Magyarországon, vagy lebontották azt. A Közjogi reformok Magyarországon 2010 után: a demokrácia fejlesztése vagy lebontása? című, a Friedrich Ebert Alapítvány és az MSZP pártalapítványa, a Táncsics Mihály Alapítvány által szervezett konferencián Tóbiás József arra figyelmeztetett, Orbán Viktor rendszerének leváltása az ő feladatuk, sőt felelősségük. Ha ez megtörtént, újra kell építeni a jogállamot, a megoldást a radikális, de mégis közjogi lehetőségek közül kell kiválasztani. A politikus szerint a társadalom aktivitásra hajlamos része gyakran elutasító a pártokkal, ugyanakkor nem mellékes, hogy mekkora az általuk szorgalmazott társadalmi fordulat támogatottsága.

Politikusok, szakemberek bírálták, ma is vitatják a 2011-ben elfogadott alaptörvényt, amelynek megfogalmazásakor Orbán szeme előtt vélhetően a többpártrendszer keretei között működtetett egypártrendszer víziója lebegett. Tóbiás a vitákra utalva emlékeztetett, az új alaptörvénnyel kapcsolatban azoknak lett igazuk, akik arra figyelmeztettek, hogy az új alkotmány nem konszenzusos, hanem vezérdemokráciához vezethet. Nem véletlen, hogy az orbáni rendszer minden intézkedése a hatalom kisajátítására irányult.

A közjogi rendszert Bárándy Gergely szerint is a miniszterelnök hatalmának növelése érdekében alakították át 2010 után. A rendszer mára kialakult és működik, a kormánynak Magyarországon nincs valódi ellensúlya - fogalmazott az MSZP-s képviselő. Az ellenzéki politikus hosszan sorolta, milyen módon gyengítették meg Orbánék a fékek és ellensúlyok rendszerét, átalakították az Országgyűlés működését, a választási rendszert, az önkormányzati rendszert és az igazságszolgáltatást.

Két lépés előre, egy hátra. Herta Däubler-Gmelin volt német igazságügyi miniszter írta le így azt, hogyan viselkedik a magyar kormány, amikor intézkedései ellen nemzetközi kifogásokat emelnek. A német politikus a polgárokat arra biztatta, jogsérelem esetén ne csak a magyar bírósághoz forduljanak, hanem a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is.

Kétharmad nélkül is működnek
Amióta a Fidesznek nincs kétharmada, az ellenzék ahelyett, hogy ezt kihasználta volna, sok esetben segített elfogadni a kétharmados törvényeket. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta meg, miképpen működött a rendszer kétharmados többség nélkül. Amikor márciusban Kész Zoltán letette képviselői esküjét, a kormánypártok elvesztették kétharmados többségüket. Miután az alkotmányozás időszakában úgy építették fel a jogrendszert, hogy a sarkalatos törvények módosításához kétharmados többség kell, sokan azt gondolták, ennek hiánya alapvetően megakasztja a törvénykezést. Akadtak, akik úgy vélték, a Jobbik támogatásával fogják elfogadni a sarkalatos jogszabályokat, végül egyik tábornak sem lett igaza. Március 16. és november 24. között 27 esetben lett volna szüksége a kormánynak kétharmados támogatásra. Ebből hét esetben nem lett meg a szükséges többség, míg 20 esetben az ellenzék zöld utat biztosította az adott javaslathoz. Ugyanakkor mivel volt olyan javaslat is, ahol kétszer kellett szavazni, valójában csak 11 ügyben segített az ellenzék a kormánypártoknak. Hét alkalommal a Jobbik, négy alkalommal az MSZP, szintén négy alkalommal pedig az LMP szavazatai biztosították a szükséges többséget, de volt olyan ügy is, amelyben mindannyian támogatták a kormányt. Ebben az évben még 11 olyan ügy vár a parlamentre, ahol szükség lehet a kétharmadra, ezek között szerepel az egyházi törvény módosítása, a közbeszerzési törvény és a választójogi törvény változtatása. A legnehezebb ügy a tizenötödik alkotmánybíró régóta húzódó megválasztása, ami komoly alkupotenciált ad az ellenzéki pártoknak - véli a Policy Agenda.

Szerző