Előfizetés

Elhagyhatta a börtönt Sanader exkormányfő

A zágrábi megyei bíróság tanácsának szerdai döntése alapján Ivo Sanader volt horvát kormányfő elhagyhatta a börtönt, óvadék és egyéb óvintézkedés elrendelése nélkül - közöl Kresimir Devcic bírósági szóvivő. Sanader védőügyvédei újságíróknak elmondták: a megyei bíróság az alkotmánybíróság keddi döntésére hivatkozva szüntette meg a volt kormányfő fogva tartását. A horvát alkotmánybíróság kedden jóváhagyta Sanader ügyvédeinek fellebbezését, és úgy döntött, hogy a legfelsőbb bíróság korábban alkotmányellenesen hosszabbította meg a volt kormányfő vizsgálati fogságát.

A védelem beadványában arra mutatott rá, hogy Sanadernek joga van szabadlábon védekezni, arra hivatkozva, hogy letelt a törvényben meghatározott legfeljebb három és fél éves határidő, ameddig a vizsgálati fogság Horvátországban tarthat. A volt kormányfő pedig már csaknem négy éve van börtönben, mert Sanadert korábban a bíróság jogerősen nyolc és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Hypo Bank- és a Mol-INA-ügy egyesített perében.

A volt horvát kormányfőt a zágrábi megyei bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A legfelsőbb bíróság a büntetést tavaly jogerősen nyolc és fél évre enyhítette. A volt horvát miniszterelnök ezt követően eljárási hibák miatt az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, amely idén júliusban hatályon kívül helyezte az erre vonatkozó ítéletet.

Az egyik vádpont szerint Ivo Sanader a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett - a veszteséges gázüzletág kivételével. A Mol Nyrt. számos alkalommal visszautasította a Sanader-perben elhangzottakat, s közölte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze az INA-ban az irányítási jogokat.

Józanságra kérik Ankarát és Moszkvát

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2015.11.26. 06:31
Korábban még kifejezetten jó viszonyban volt egymással Putyin és Erdogan FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A nemzetközi szereplők mindent igyekeznek elkövetni azért, hogy csökkentsék a feszültséget Ankara és Moszkva között. Tegnap Recep Tayyip Erdogan elnök azt hangoztatta, nem akarja a viszony elmérgesedését Törökországgal, Oroszország pedig közös orosz-amerikai-török parancsnokság létrehozására tett javaslatot. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is visszafogottságra szólította fel a feleket.

Már az alkotmány tiszteletének látszatára sem adnak

A török gép lelövése egy a török belpolitika szempontjából is kivételesnek mondható helyzetben történt, hiszen éppen kedden, az incidens napján mutatta be kormánylistáját Ahmet Davutoglu kormányfő. Ez azt igazolja, hogy Erdogan totális befolyása érvényesült a kabinet összeállításánál. Ali Babacannak például nem ajánlottak fel posztot, annak a politikusnak, aki többször is hangoztatta, hogy nem ért egyet Erdogan gazdaságpolitikájával. Kivált az elnök azon követelését támadta, mely szerint csökkenteni kell a jegybanki alapkamatot. Szerinte a nemzeti valuta, a líra nem annyira stabil, hogy ezt az intézkedést megvalósíthatnák.

Korábbi állítások arról szóltak, hogy Babacan posztot kaphat a külügyminisztériumban, végül azonban teljesen kimaradt a kabinetből. Hírek szerint Babacan ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is a gazdaság irányításában kapjon szerepet, a külügyi poszttal nem érte be. Babacan egyértelműen Ahmet Davutoglu miniszterelnök embere. Az ő személye körüli huzavona mindenesetre szintén azt igazolja, amit a török ellenzéki sajtó már hónapok óta állít, nevezetesen Davutoglu és Erdogan elnök között nem felhőtlen az együttműködés.

Sokatmondó az is, hogy Erdogan veje, Berat Albayrak is szóhoz jutott az új kabinetben, őt nevezték ki új energetikai miniszternek. Albayrak jelölése semmiképpen sem meglepetés. A fiatalember villámkarriert futott be hazájában. Évekig az Egyesült Államokban dolgozott a Calik Holding pénzügyi képviselőjeként, 2007-ben aztán, 35 évesen, bekerült a cég felügyelő bizottságába. A holding rendkívül befolyásos vállalattá terebélyesedett Recep Tayyip Erdogan miniszterelnöksége alatt. Jelenleg már legalább 20 ezer alkalmazottja van országszerte. Számos közbeszerzést, pályázatot nyert meg.

Erdogan áldását adta arra, hogy a külügyi tárcát továbbra is Mevlüt Cavusoglu irányítsa. Erdogan ugyanis előzőleg büszkén jelentette be, hogy ő maga is szerepet vállalt a kormánylista kialakításában, ami egyértelműen az alaptörvény megsértése, hiszen az államfőnek pártpolitikailag semlegesnek kellene lennie. Igaz, az elnök a mostani, illetve a júniusi parlamenti választást megelőző kampányban is nyíltan az AKP mellett folytatott hadjáratot, illetve az elnöki rendszer mellett tört lándzsát.

Évszázadok óta élnek itt türkmének
Az orosz gép lelövését követően egy türkmén lázadócsoport azt közölte, megölték az orosz gép egyik pilótáját. Mit is tudni erről a kisebbségről? Már a 11. század óta a mai Szíria, Irak és Irán területén élnek. Nincs pontos kimutatás, hányan lehetnek, de becslések szerint számuk 1,5-3,5 millió közé tehető. Az Aszad-rezsim idején nem írhattak anyanyelvükön.
A Szíriai Türkmén Brigádok nevű fegyveres csoportnak körülbelül 10 ezer tagja lehet. 2012-ben alakult meg. Katonai felépítése laza, több nem homogén csoportból tevődik össze – írja a BBC. A Latakia tartományban lévő sejtet 2013-ban alakították meg, s 12katonai csoport alkotja. A Második Tengerparti Divízió 2015-ben jött létre, s a mérsékeltnek nevezett lázadócsoporttal, a Szabad Szíriai Hadsereggel (FSA) működik együtt. A csoport tagjai harcban állnak a kormányerőkkel és az Iszlám Állammal egyaránt. Fegyveresei együtt harcoltak a kurd Népvédelmi Egységekkel (YPG).



Józanságra kérik Ankarát és Moszkvát

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2015.11.26. 06:31
Korábban még kifejezetten jó viszonyban volt egymással Putyin és Erdogan FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A nemzetközi szereplők mindent igyekeznek elkövetni azért, hogy csökkentsék a feszültséget Ankara és Moszkva között. Tegnap Recep Tayyip Erdogan elnök azt hangoztatta, nem akarja a viszony elmérgesedését Törökországgal, Oroszország pedig közös orosz-amerikai-török parancsnokság létrehozására tett javaslatot. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is visszafogottságra szólította fel a feleket.

Már az alkotmány tiszteletének látszatára sem adnak

A török gép lelövése egy a török belpolitika szempontjából is kivételesnek mondható helyzetben történt, hiszen éppen kedden, az incidens napján mutatta be kormánylistáját Ahmet Davutoglu kormányfő. Ez azt igazolja, hogy Erdogan totális befolyása érvényesült a kabinet összeállításánál. Ali Babacannak például nem ajánlottak fel posztot, annak a politikusnak, aki többször is hangoztatta, hogy nem ért egyet Erdogan gazdaságpolitikájával. Kivált az elnök azon követelését támadta, mely szerint csökkenteni kell a jegybanki alapkamatot. Szerinte a nemzeti valuta, a líra nem annyira stabil, hogy ezt az intézkedést megvalósíthatnák.

Korábbi állítások arról szóltak, hogy Babacan posztot kaphat a külügyminisztériumban, végül azonban teljesen kimaradt a kabinetből. Hírek szerint Babacan ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is a gazdaság irányításában kapjon szerepet, a külügyi poszttal nem érte be. Babacan egyértelműen Ahmet Davutoglu miniszterelnök embere. Az ő személye körüli huzavona mindenesetre szintén azt igazolja, amit a török ellenzéki sajtó már hónapok óta állít, nevezetesen Davutoglu és Erdogan elnök között nem felhőtlen az együttműködés.

Sokatmondó az is, hogy Erdogan veje, Berat Albayrak is szóhoz jutott az új kabinetben, őt nevezték ki új energetikai miniszternek. Albayrak jelölése semmiképpen sem meglepetés. A fiatalember villámkarriert futott be hazájában. Évekig az Egyesült Államokban dolgozott a Calik Holding pénzügyi képviselőjeként, 2007-ben aztán, 35 évesen, bekerült a cég felügyelő bizottságába. A holding rendkívül befolyásos vállalattá terebélyesedett Recep Tayyip Erdogan miniszterelnöksége alatt. Jelenleg már legalább 20 ezer alkalmazottja van országszerte. Számos közbeszerzést, pályázatot nyert meg.

Erdogan áldását adta arra, hogy a külügyi tárcát továbbra is Mevlüt Cavusoglu irányítsa. Erdogan ugyanis előzőleg büszkén jelentette be, hogy ő maga is szerepet vállalt a kormánylista kialakításában, ami egyértelműen az alaptörvény megsértése, hiszen az államfőnek pártpolitikailag semlegesnek kellene lennie. Igaz, az elnök a mostani, illetve a júniusi parlamenti választást megelőző kampányban is nyíltan az AKP mellett folytatott hadjáratot, illetve az elnöki rendszer mellett tört lándzsát.

Évszázadok óta élnek itt türkmének
Az orosz gép lelövését követően egy türkmén lázadócsoport azt közölte, megölték az orosz gép egyik pilótáját. Mit is tudni erről a kisebbségről? Már a 11. század óta a mai Szíria, Irak és Irán területén élnek. Nincs pontos kimutatás, hányan lehetnek, de becslések szerint számuk 1,5-3,5 millió közé tehető. Az Aszad-rezsim idején nem írhattak anyanyelvükön.
A Szíriai Türkmén Brigádok nevű fegyveres csoportnak körülbelül 10 ezer tagja lehet. 2012-ben alakult meg. Katonai felépítése laza, több nem homogén csoportból tevődik össze – írja a BBC. A Latakia tartományban lévő sejtet 2013-ban alakították meg, s 12katonai csoport alkotja. A Második Tengerparti Divízió 2015-ben jött létre, s a mérsékeltnek nevezett lázadócsoporttal, a Szabad Szíriai Hadsereggel (FSA) működik együtt. A csoport tagjai harcban állnak a kormányerőkkel és az Iszlám Állammal egyaránt. Fegyveresei együtt harcoltak a kurd Népvédelmi Egységekkel (YPG).