Bombának nézték az óráját, milliókat kér

Tizenötmillió dolláros kártérítést követel annak a muszlim fiúnak a családja, akinek saját maga által összeszerelt óráját pokolgépnek hitték a gyerek iskolájában az Egyesült Államokban. A 14 éves Ahmed Mohamedet rendőrök vitték el és hallgatták ki órákon keresztül, közben nem engedték meg, hogy a szüleit telefonon értesítse.

Miután kiderült, hogy a bomba ártalmatlan, a fiúból valóságos sztár lett. Az amerikai médiának nyilatkozva arra panaszkodott, hogy pusztán a vallása és a "faji" hovatartozása miatt nézték terroristának, az eset után nem sokkal Barack Obama amerikai elnökhöz, valamint a Google társalapítójához is meghívták, de találkozhatott a török miniszterelnökkel, Jordánia királynőjével, a NASA tudósaival is, egy katari iskola pedig ösztöndíjat ajánlott fel neki. A család el is költözött a texasi Irving városából a Perzsa-öbölbe.

Nem sokkal később azonban kiderült: a fiú által összetákolt szerkezet nemhogy bomba, de még nagy találmány sem volt, hiszen miután azt szakértők is megvizsgálták, kiderült, hogy Ahmed nem tett mást, mint más órák alkatrészeit illesztette össze. A fiú családjának ügyvédjei most levélben közölték, hogy korábbi otthonuk polgármesterétől és a rendőrfőnöktől írásos bocsánatkérést kérnek, illetve 10 millió dollárt követelnek Irving városától és 5 milliót az iskolától, mert fizikailag és mentálisan is megviselte őket az etnikai és vallási hovatartozásuk miatti megalázó bánásmód. Amennyiben a család hatvan napon belül nem kapja meg a kért összeget, úgy pert indít.

Szerző
Frissítve: 2015.11.24. 21:18

Kis többség a bécsi városvezetőnek

Bár többséget kapott Michael Häupl polgármester a bécsi közgyűlésben, a százfős testületben csak 52-en adták rá a voksukat, ami azt jelzi, hogy a szociáldemokrata-zöld koalícióban sem mindenki szavazott a húsz éve hivatalban lévő városvezetőre, ráadásul a minimális többségnél csak eggyel több voksot kapott.

Häupl beszédében kifejtette, hogy Bécs a párizsi merényletek után sem korlátozza a demokratikus alapértékeket. „Nem félünk” – hangoztatta. Ezt követően rendezték a voksolást, melynek eredménye csalódás lehetet számára, mivel koalíciójának 54 mandátuma van a városi közgyűlésben. A különbség az előző, 2010-es választáshoz képest is szembetűnő. Akkor ugyanis 65 képviselő adta rá a voksát, tehát koalícióján kívül is öten adták rá szavazatukat.

Michael Häuplnak ez a hatodik mandátuma az osztrák főváros élén. Miután Bécs Ausztria egyik tartománya is, kedden délután Heinz Fischer elnök iktatta be tartományi vezetőnek. Bécs jelentős fejlődésen ment keresztül az eltelt két évtizedben, jelentősen kiépült a metróhálózat, megújult a Főpályaudvar. A lakosság száma is nő, jelenleg 1,8 millióan élnek a fővárosban, ami 2029-ig elérheti a 2 millió főt.

A fejlődés ellenére csökkent a városvezetésbe vetett bizalom, ami nem feltétlenül Häupl csapatának szól, hanem annak, hogy helyi szinten is jelentősen nőtt az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) népszerűsége, amely sikeresen épít az emberek bevándorlókkal szembeni ellenérzéseire. Az október 11-én megrendezett bécsi tartományi választást megelőzően a közvélemény-kutatások nagy része fej-fej melletti küzdelmet vetített előre a szociáldemokraták és az FPÖ között, végül az SPÖ több mint 39 százalékos eredményt ért el, ami azt is jelentette, hogy folytatódhat a baloldali koalíció a Zöldekkel. Azért is volt fontos az SPÖ elsősége, mert az FPÖ bécsi listavezetője maga a pártelnök, Heinz-Christian Strache volt.

Szerző
Frissítve: 2015.11.24. 21:50

Washington sikert remél a klímacsúcson

Washington ambíciózus, hatékony, igazságos és tartós megállapodás elérését reméli a párizsi klímacsúcson – hangsúlyozta tegnap Todd D. Stern, az Egyesült Államok klímaügyekben illetékes különmegbízottja.

A washingtoni külügyminisztérium által szervezett videókonferencián Stern rámutatott, Párizs nem lesz Kiotó, a készülő új klímamegállapodás nem csupán a fejlett államok számára szab meg feladatokat, s nem ismétlődik meg, hogy a fejlődő országok a partvonalra kerülnek. Eddig már 170 állam nyújtotta be klímakibocsátási nemzeti vállalásait, a világ valamennyi országa szerepet fog vállalni, ez hatalmas előrelépés.

A párizsi egyezménynek egyes részei jogilag kötelezőek lesznek, az átláthatóság és az elszámoltathatóság terén, de a célkitűzések nem kötelezőek, mivel ebben az esetben számos ország eleve nem is tudna részt venni a folyamatban, mondta Stern. Mint rámutatott, az Egyesült Államok robusztus megállapodást szeretne, méghozzá most. „Ez a megfelelő pillanat, nem halogathatjuk a cselekvést” – mondta Stern.

Szerző