Fidesz-csapda gazdáknak

Publikálás dátuma
2015.11.21. 06:24
Az árverések megyénként eltérő érdeklődés mellett folynak FOTÓ: MTI/BALÁZS ATTILA
A héten elfogadott törvény alapján a földtulajdonosokat semmi sem korlátozza a bérleti díjak emelésében. Az MSZP adóztatással akadályozná meg a piac elszabadulását. A kormány lehetővé tenné a hosszú távú bérleti szerződések felmondását is.

A Fidesz-propaganda a helyben lakó gazdák érdekiről harsog, a parlamenti kormánytöbbség a héten mégis elfogadta Győrffy Balázs fideszes képviselő, agrárkamarai elnök javaslatát, hogy a 2013 után kötött haszonbérleti szerződéseket tulajdonosváltáskor 90 napon belül, egyébként pedig 3 évente felül lehessen vizsgálni. "Elfelejtettek" azonban felső határt szabni, tehát a jelenlegi hektáronként 50-70 ezer forintos bérleti díjakat a föld tulajdonosa korlátozás nélkül emelheti. Ezzel akár meg is szabadulhat a jelenlegi bérlőjétől, ha az nem képes, vagy nem hajlandó kifizetni az akár irreálisan magas bérleti díjat.

Az MSZP szerint az adószabályok módosításával meg lehetne akadályozni, hogy "elszálljanak" a földbérleti díjak, illetve a túlságosan alacsony bérleti díjak ellen is fel lehetne lépni.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese elmondta, törvényjavaslatot nyújt be annak érdekében, hogy ha valaki hektáronként 55 ezer forint felett akar bérleti díjat szedni, az fizessen személyi jövedelemadót. Szerinte ez megakadályozná a bérleti díjak irreálisan magas emelését. A "másik oldalnak" Gőgös azt javasolja, hogy minden olyan földbérleti díjat, amely a jelenleg hatályos állami földbérleti díj, a aranykoronánként 1250 forint alatt van, terhelje nyereségadó. Megjegyezte, hogy van olyan cég, amely most aranykoronánként 580 forintért bérel állami földet. (Az átlagos szántó mintegy 20 aranykoronás.) A két összeg különbözetét - ha az Országgyűlés elfogadja az MSZP javaslatát - adóként kellene befizetni a költségvetésbe.

Évente átlagosan nagyjából 350 milliárd forintra rúghat összességében az földbérleti díjak összege, amely után a földtulajdonosnak adót sem kell fizetniük. Ebből azonban mintegy 240 milliárdot szedhetnek be olyanok, akiknek semmi köze a mezőgazdasághoz, s ezt a pénzt nem forgatják vissza az agráriumba - tudtuk meg Raskó György agrárközgazdásztól.

Győrffy Balázs fideszes képviselő, agrárkamarai elnök bérleti díjak felülvizsgálatát lehetővé tevő javaslatát az MSZP-s képviselő termelőellenesnek értékelte. Ha a kamara elnöke a termelőkkel szemben bérletidíj-emelést javasol, akkor elárulta az általa képviselteket és le kell mondania - közölte.

Az ellenzéki politikus a Népszavának elmondta, hogy egy szerdai nyíregyházi árverésen szerinte súlyos szabálytalanságok történt mert az egyik licitáló a családtagja helyett vett részt az árverésen, ráadásul többször is telefonált, holott a szabályok mindkettőt tiltják a mobiltelefon használatát. A terület jelenlegi bérlője óvást nyújtott be. A Gőgös szerint szabálytalanul licitáló ráadásul irreális áron, 60 millió forintért vitte el az elővásárlási joggal rendelkező állattartó elől a 40 hektáros területet.

A szocialista szakpolitikus megjegyezte, az Alföldön, ahol sok állami birtokon már lejárt, vagy hamarosan lejár a bérleti szerződés, jelentős az érdeklődés. Sok esetben úgy tűnik, "revans-licitről lehet szó, amikor a korábban a pályázaton vesztes fél addig veri fel az árat, amíg a jelenlegi bérlő feladja és nem él elővásárlási jogával. Gyakori a stróman gyanús licit is - említette lapunknak Gőgös Zoltán.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón közölte, a kormány hamarosan javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, hogy megnyissa a lehetőséget a földbérleti szerződések felülvizsgálata előtt. Ehhez újabb eszközök igénybevételéről döntött a kormány, ám ezekről csak a következő hetekben adnak majd tájékoztatást. Magyarán nem puszta pletyka volt amiről a gazdák beszéltek a liciteken, hogy Orbánék törvénnyel akarják felbontatni például a hosszú futamidejű haszonbérleti szerződéseket. Egy termelő megfogalmazása szerint az első Orbán kormány adta, a harmadik elveszi az 50 éves földbérleteket.

Gőgös Zoltán szerint azonban nem lesz könnyű ezt a visszamenőleges hatályú törvényt elfogadtatni az Országgyűlésben, mert ehhez kétharmados jogszabályt kellene módosítani. Az újabb "lex Simicska" is elbukhat.

Szerző

Alig látszik majd a minimálbér-emelés

Szeptemberben - egy esztendőre visszatekintve - 5,1 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek, míg a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó és nettó bérnövekedés 5,3 százalékos volt - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. 

Mivel ebben a hónapban negatív volt a fogyasztói árindex, ezért a reálbérek még ennél is nagyobb mértékben, 5,5 százalékkal lettek magasabb. A versenyszférában ennél mérsékeltebb, 4,3 százalékos volt a bérnövekedés, ennek oka, hogy az ide nem tartozó fegyveres testületeknél és a szociális szférában jelentős mértékű illetménynövelést, illetve kiegészítő pótlékemelést hajtottak végre.

A versenyszférában végrehajtott bérnövekedésnek a munkáltatók örülnek - erről beszélt lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára emlékeztetett arra, hogy az idei elfogadott bérajánlás 3-4 százalékos volt. Vagyis megfelelően "lőtték be" a 2015-ben várható béremelkedés mértékét. Mivel idén 3 százalék körüli gazdasági növekedésre lehet számítani, így a munkaadók megfelelően alakítottak a béreken - vélekedett a VOSZ főtitkára. Ugyanakkor az átlagok sokszor elfedik a részleteket - figyelmeztetett Dávid Ferenc. Például az egyik nagy áruházlánc nemrégiben jelentős béremelést jelentett be, ugyanis csak ilyen áron tudták orvosolni a pénztáros- és eladóhiányt. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kiskereskedelemben foglalkoztatott mintegy 350 ezer alkalmazott 30-40 százaléka minimálbéres.

A munkavállalók képviselői úgy vélik, hogy a mintegy félmillió, külföldön munkát vállaló magyar korábban nem minimálbéres volt, ezért azzal aligha lehetne hazacsábítani őket, ha a bérminimumot akár csak jelentős mértékben növelnék.

Dávid Ferenc arra nem vállalkozott, hogy a jövő évi minimálbér-növekedés mértékére javaslatot tegyen, tekintettel arra, hogy a kormány a már elfogadott költségvetés és az adótörvények miatt nem hajlandó az inflációt valamivel meghaladó bérfejlesztésnél többe belemenni. A munkáltatók szerint ennél nagyobb minimálbér-emelés csak a kormány hathatós közreműködésével, járulékcsökkentéssel, bérkompenzációval vagy pályázati úton képzelhető el - összegezte véleményét a VOSZ főtitkára.

Szerző

Az NGM csalódott - Felminősítést várt

A magyar gazdaság teljesítménye már rég indokolná a hitelminősítések javítását - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel pénteken azt követően, hogy a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet nem változtatott Magyarország besorolásán, így továbbra is BB+ minősítést tart érvényben pozitív kilátással.

A tárca közleménye szerint ezt támasztják alá a kötvényhozamok és az országkockázati mutató, az ötéves CDS-felár erőteljes csökkenése is. A piac szerint érdemben javult Magyarország nemzetközi megítélése, amit a hitelminősítők nemcsak a kilátásaikban, hanem a hitelbesorolás során se hagyhatnak figyelmen kívül - tette hozzá az NGM.

A tárca emlékeztetett arra, hogy a Fitch Ratings a most kiadott közleményében megállapította, a magyar gazdaság bővülése tartós lesz a következő években. A növekedést támogatja, hogy várhatóan javulni fog a bankok működési környezete, ami lökést adhat a hitelezésnek. A belső fogyasztás élénkülését továbbra is elősegíti a munkahelyteremtés, az alacsony infláció, illetve a devizahitelek forintosítása és a banki elszámoltatás.

A közlemény idézi a Fitch értékelését, miszerint a hasonló minősítésű országokhoz képest Magyarországon magasabb az egy főre jutó GDP. A költségvetési hiány egyre alacsonyabb lesz meglátásuk szerint, idén 2,3 százalék, jövőre 2,1 százalék lehet a deficit. Ezzel párhuzamosan az államadósság is csökkeni fog, 2017-ig 72 százalékra, 2022-ig 64 százalékra. Az önfinanszírozási programnak köszönhetően továbbra is javul az adósság szerkezete, így csökken a külföldiek aránya és a devizaarány is. A Fitch elemzői aláhúzták, a leminősítés veszélyének jelenleg nem látják érdemi valószínűségét.
Az NGM közleménye kiért arra is, hogy 2015-ben a Moody's és a Fitch is a felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította kilátását Magyarország tekintetében.

Szerző