Százmilliárdok saját rögeszmére

Publikálás dátuma
2015.11.20. 06:22
Az Eiffel Palace luxusirodaház az MNB fölösleges költéseinek mintapéldája FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Matolcsy György "egy öntörvényű közgazdász" - írta 2013 márciusában, a magyar jegybankelnök kinevezésekor a Financial Times. Majd egy év múlva, 2014 tavaszán, tevékenységét már az "elszabadult hajóágyúhoz" hasonlították, bár elismerték, hogy a forint alapkamatának drasztikus gyengítésének vannak pozitív hozadékai is. Vajon mit mondana a vezető pénzügyi napilap publicistája 2015 késő őszén, amikor az MNB elnöke több százmilliárd forintra tehető pénzszórása már egyértelműen személyes érdekeket is szolgál azzal, hogy balatonakarattyai polgármesterként tevékenykedő felesége szűkebb pátriájában vásároltatott a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) egy üdülőingatlant?

Lassan elérkezik az az idő, amikor már terjedelmi korlátokra kell lapunknak hivatkoznia, ha fel kívánjuk sorolni azokat a jegybanktörvényben lefektetett alapfeladataitól idegen kiadásokat, amelyre az MNB igazgatósága, illetve Monetáris Tanácsa fejbólintó Jánosként áldását adta. Ez a 200 milliárd forintot meghaladó, értelmetlen és pazarló pénzszórás a közelmúltban újabb állomásához érkezett: Matolcsy György nem átallott azon a Balatonakarattyán egy üdülőt megvetetni a jegybankkal, ahol történetesen felesége tölti be a polgármesteri posztot.

Az indok ezúttal is a jegybankelnök által gyakran hangoztatott vágy: a magyar közgazdasági képzés és továbbképzés nem jár megfelelő utakon - értsd nem az általa megalkotott és gyakorolt - unortodox nézeteket képviseli. Ezért indokolttá vált egy második, amolyan "árnyék" képzési rendszer kialakítása, amelyhez nemcsak Matolcsy-féle tanokat buzgón követő oktatókra, és ezt a szellemet sugalló tananyagokra, hanem úgymond megfelelő, jó minőségű ingatlanokra is szükség van. Ilyennek tartják kecskeméti egykori pszichiátriai pavilont, 1,7 milliárd forintért, - a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány céljaira -, vagy a budapesti Kálmán Imre utcai az Ipartestületek Országos Szövetsége korábbi székházát, ami hozzávetőleg 450 millió forintba került, és a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány fogja használni. Ezek az ingatlanok az alapítvány céljaira nem alkalmasak, de sebaj a Matolcsy György által kreált, összességében a 200 milliárd forintot meghaladó tőkéjű hat Pallas Athéné Alapítvány egyikének vagyonából a rekonstrukcióra bőven telik. Az egyik alapítvány a Kecskeméti Főiskolán közgazdasági és pénzügyi kart hoz létre, Marosvásárhelyen (!) is egy pénzügyi kart.

De Budapest sem marad ki a sorból. Jellemző példa az egyik unortodox közgazdaságtant terjesztő alapítvány, a 37 milliárd forinttal alapított Domus Innovationis ténykedése. Az alapítvány létrehozott egy Vízház Ingatlanfejlesztő Zrt. nevű ingatlanfejlesztő társaságot is, amely a működését segíti elő. Négy másik Pallas Athéné alapítvány hasonló céllal alapított egy másik céget, a Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő Zrt.-t. Ezzel kapcsolatban az alapítványok jelezték is, hogy a volt Luxus Áruház épületének megvételére jött létre ez a társaság, hogy a múlt század elején Kasselik Jenő alapítványa építtetett házat megszerezzék. A vétel végül is a Deák Ferenc utca – Vörösmarty tér – Harmincad utca és a Bécsi utca által határolt területen lévő, műemléki védettséget élvező épületre irányult.

Vásároltak ingatlanokat a budai Várnegyedben is, ahol rendezvényközpontot, valamint angol nyelvű doktori iskolát alakít ki a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA). A másik budai villában az alapítvány székháza működik majd, itt oktatási programokat, szemináriumokat tartanak a jövőben. Ez az eredetileg Ybl Miklós tervei szerint épült műemléképület, a második világháborúban elpusztult volt Lónyay-Hatvany villa, amelyet az eredeti tervek alapján fogja rehabilitáltatni a PADA. A központnak helyet adó ingatlant a PADA a Budapanoráma Ingatlanforgalmazási és Hasznosítási Kft.től vásárolta meg, nettó 11,2 millió euró vételáron.

De ezzel még a budapesti épületeknek koránt sincs vége, egy, a Svábhegyen lévő luxusingatlant a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány egy offshore hátterű cégtől vett meg 1,3 milliárd forintért és itt hozzák majd létre az alapítvány képzési és tudományos kutatási központját. (Az épület korábban francia iskolának is otthont adott, az alapítvány arra hivatkozik, hogy most "visszakerül a tudomány és az oktatás szolgálatába." )

Családi kötődés
Matolcsy Györgyöt számos családi szál fűzi Balatonakarattyához. Nemcsak felesége, Matolcsy Györgyi révén, aki a balatoni kistelepülés függetlenként indult, ámde Fidesz-támogatottságú polgármestere lett, hanem egykor nagyapja minisztériumi hivatalnokként részt vett a nyaralótelep parcellázásában, és a családnak jelenleg is van egy kúriája a faluban. A jegybank Pallas Athéné alapítványai egyébként 2016 nyarától oktatási és konferenciaközpontot terveznek itt létesíteni Magyar Vezetéstudományi Iskola hangzatos elnevezéssel.

A sort folytathatjuk: a régi budai városháza műemléképületét az MNB versenytárgyalás során 1,85 milliárd forintért vásárolták meg a Magyar Tudományos Akadémiától a PADA részére. Ebben az épületben "egy Magyarországon egyedülálló, angol nyelvű, nemzetközi oktatóbázissal és hallgatói körrel rendelkező doktori iskolát kívánnak üzemeltetni 2016 szeptemberétől. (Az ingatlanok megvásárlásának körülményeit a hvg.hu tárta fel.)

Az MNB egyébként - a jogszabályoknak megfelelően - a pénzt úgy bocsátotta a Pallas Athéné-program rendelkezésére, hogy az alapítványok a tőkét nem, csak annak hozamát használhatják fel. A tőkét egyébként állampapírokban tartják, ami látszólag teljesen szabályos, ám a jegybank nincs felhatalmazva állampapírok vásárlására. Az MNB ugyan azt állítja, hogy nem saját maga az állampapírok vásárlója, hanem a tőle függetlenül működő alapítványok, a folyamatban lévő bírósági eljárások során jó esély van arra, hogy ez a hamis állítás elbukjon, hiszen valamennyi Pallas Athénét kizárólag saját céljai érvényesítése végett hozta létre a jegybank.

De arról sem szabad megfeledkezni, hogy az alapítványok jelentős többletjövedelemhez juttatják a jegybank teljes vezérkarát, mint kuratóriumi elnököket és tagokat. Többen közülük azt állítják, hogy ezt a pénzt karitatív célokra felajánlják, ez korántsem mindenkinél bizonyítható, az azonban igen, hogy nem egy közülük, Matolcsy Györggyel az élen a vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel. (A kuratóriumi elnökök a mindenkori mindenkori minimálbér hétszeresét, a tagok pedig ötszörösét kaphatják kézhez egy közelmúltbeli törvénymódosítás nyomán, vagyis havi hétszázezer, illetve félmillió forintot.)

Kulturális misszió a közjóra hivatkozva
A jegybank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programjukat, amelynek célja: az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára. A mintegy százmillió eurós (harmincmilliárd forintos) keretből eddig mintegy 8,7 milliárd forintot költött erre a célra.
Megvásárolt festmények:
Tiziano Vecellio: Mária gyermekével és Szent Pállal - 4,5 milliárd forint,
Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt - 1,6 milliárd forint,
Orbán Dezső: A nagy akt - 65 millió forint,
Moholy-Nagy László-festményei és más képzőművészeti alkotások gyűjteménye - 50 millió forint,
Gulácsy Lajos: A mulatt férfi és a szoborfehér asszony - 42 millió forint,
Vaszary János: Kereszténység című festménye - 40 millió forint.
Valamint megvettek egy 216 darabos, jórészt tallérokból álló gyűjteményt, amely az erdélyi fejedelmek által 1562 és 1686 között kibocsátott érmékből, és néhány ezüst emlékéremből áll, ára 1,1 milliárd forint volt. Emellett Péterváry István fegyvergyűjteményét 59 millió forintért. Bachman Gábor építészeti és formatervezői gyűjteményét 55 millió forintot adott a jegybank. A Szentendrei Szabadtéri Múzeum Erdélyi Tájegységé­nek bemutatására háromszázmillió forintot kap. Kövesi István festménygyűjteményért 795 millió forintot fizetett a jegybank. Az Artpool Művészetkutató Központ 1965 és 1991 közötti gyűjteménye pedig, amely 90 millió forintot ért az MNB-nek.

Az unortodoxia egyik alaptézisének így már eleget is tettek a Pallas Athéné alapítványok, illetve a hozzájuk kapcsolódó intézmények létrehozásával, hiszen az MNB elnöke mindezt sajátos reformelképzeléseinek szellemében teszi. Mivel iskolateremtőnek képzeli magát, így biztos abban, hogy előbb vagy utóbb, itthon és külföldön követőkre talál ez a módszer, még ha mindez a közvagyon felelőtlen elherdálása nyomán is jöhet létre.

Matolcsy György egyik gyakran hangoztatott téveszméje - amelyet büszkén elő is adott a minap az Országgyűlés szónoki pulpitusán az MNB elmúlt mintegy két és fél éves működéséről szóló beszámolója során -, hogy mindezt a közjó érdekében teszi. Arról természetesen hallgatott, ha valóban a közjót kívánná szolgálni a jegybank, akkor a devizavásárlásain és egyéb - az alapműködésével összhangban lévő - tőkepiaci műveletein elért nyereséget nem szabadon, elképzelhetetlen mértékű, értelmetlen és rögeszmeszerű pazarlás révén költenék el, hanem annak rendje-módja szerint befizetnék a központi költségvetés kasszájába. Ha ez így történne, akkor a kormány, illetve a nemzetgazdasági miniszter döntésétől függene az, hogy mire költsék el ezt a pénzt. (Ismerve Orbán Viktor miniszterelnök ebbéli tevékenységét, természetesen az sem zárható ki, hogy ebből a jelentős vagyonból visszajuttatna az MNB-nek is valamennyit.)

Ha egy külföldi szemügyre veszi a Matolcsy-féle költéseket, az az egyébként természetesen téves benyomása keletkezhet, hogy ez a Magyarország a kontinens egyik leggazdagabbja, hiszen olyan jól megy neki, hogy - mint erről már volt szó - könnyedén kifizetnek 890 millió forintot egy Balaton-parti, hat hektáros egykori MÁV gyermeküdülőért. Látszólag itt az állam nem károsodik, hiszen a mindig pénzszűkében lévő állami vasúttársaság zsebébe vándorol át a jegybank pénze, de senki sem gondolhatja komolyan, hogy az állami vagyon eladásának - és végeredményben továbbra is állami kézben maradásának ez a kézenfekvő módja. Még akkor sem, ha, feltehetően csak a formalitások kedvéért, ez a transzakciót - annak értékbecslési részét - közbeszerzési pályázat előzte meg.

A Matolcsy György-féle bűnös pénzszórásnak emblematikus darabja a budapesti Nyugati tér szomszédságában álló egykori nyomdaépület megvásárlása volt. A ma Eiffel Palace-nak hívott irodaházért 14 milliárd forintot fizettek, az előzetes értékbecslést jóval meghaladó összeget, 40 millió helyett 45,3 millió eurót. Itt ugyan hamarosan létrejöhet az MNB számára egy konferenciaterem - amiből a Szabadság téri székházban több is van - valamint egy elnöki tárgyaló is (a közbeszerzési pályázatot már kiírták), de mindez az egyébként teljesen felesleges beruházás eltörpül amellett, hogy az irodaházat az MNB, mint ingatlanhasznosító, bérbeadó kezeli. (A legnagyobb bérlője a világ egyik legjelentősebb pénzügyi tanácsadó cégének magyarországi irodája.) Márpedig - a jegybankról szóló törvény szerint - az ilyesfajta üzleti tevékenység ugyancsak nem köthető a pénzügyi stabilitás megőrzésére, a kormány gazdaságpolitikájának támogatására, illetve a forint pénzkibocsátásra korlátozódó alapfeladatok közé.

Ezek mellett már szinte alig észrevehető a tiszaroffi kastélyért kiadott 415 millió forint. Az épület megvásárlása egy belső oktatási-képzési, szabadidős, sport- és üdülési létesítmény kiépítését jelenti. Állítólag a jegybank dolgozói üdülhetnek itt. (Ha bejutnak egyáltalán, ugyanis az MNB alkalmazotti állományához képest túl kicsi ez a kastély, éppen ezért felesleges.) Az MNB egyébként ingatlanvásárlásokra 50 milliárd forintot, míg épület-felújításokra 40 milliárdos keretet különített el.

Pallas Athéné alapítványok és tőkéjük

- Pallas Athéné Domus Animae (Úri utca) - 42 milliárd forint

- Pallas Athéné Domus Scientiae (Kálmán Imre utca) - 42 milliárd forint

- Pallas Athéné Domus Concordiae (Krisztina körút) - 42 milliárd forint

- Pallas Athéné Geopolitikai (MNB-székház) - 22 milliárd forint

- Pallasz Athéné Domus Mentis (Kecskemét) - 12 milliárd forint

A jegybanki alapítványok ingatlanvásárlásai

- XII., Mátyás király út kastélyépület

- I., Szentháromság tér (Régi budai Városháza)

- II. Pusztaszeri út (volt MTA Központi Kémiai Kutatóintézet)

- Bács-Kiskun megyei Kórház volt pszichiátriai részlege (Kecskemét, Izsáki út)

- Kecskeméti szálloda

- Borbély kastély (Tiszaroff)

- I., Döbrentei utca (Vízház)

- V., Vörösmarty tér - Deák Ferenc utca - Bácsi utca - Harmincad utca (háztömb)

- Balatonakarattya, volt MÁV gyermeküdülő

Tőzsdét vesz a jegybank
Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) megveszi a Budapesti Értéktőzsde 68,8 százalékát az osztrák CEESEG-től (bécsi tőzsde) és az Österreiche Kontrollbanktól (osztrák elszámolóbank, amely a bécsi tőzsde tulajdonában áll). A tegnapi Figyelő értesülése szerint állítólag 3500 forintot fizetnének részvényenként. Mivel a budapesti tőzsde teljes értéke 18,5 milliárd forint lehet, így a mostani 68,5 százalékos bevásárlás nagyjából 12 milliárdba kerülhet az MNB-nek, amelynek már most is van 7 százaléka.
A többségi tulajdon megvásárlása mögött az a szándék áll, hogy felpörgessék a magyar tőkepiacot és ezen keresztül a gazdaságot. Nagy Márton, a jegybank alelnöke korábban elmondta: az év végéig publikálni fognak egy átfogó anyagot arról, pontosan mi a céljuk a BÉT-tel, de a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy minél több magyar vállalat tőzsdére lépését szeretnék segíteni.
Erre nagy szükség is lenne, mert a biztos tőzsdére belépőnek látszó Waberer's visszatáncolt, a Duna House is az utolsó pillanatban adta fel a tőzsdére vonulási szándékát, egy új törvényjavaslat hatására.

Szerző

Bakondi: nincs konkrét információ készülő terrorcselekményről

Nincs konkrét információ Magyarországon készülő terrorcselekményről, de a fokozott biztonsági intézkedések érvényben maradnak, amíg a migrációs helyzet nem változik és Európában a terrorista gócpontokat föl nem számolják - jelentette ki Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Szinte valamennyi uniós országban a magyarországihoz hasonló megelőző intézkedéseket hoztak - mondta a nyugalmazott tábornok újságíróknak egy nem sajtónyilvános fórum előtt.

A lakosság biztonságérzetének javítása érdekében megerősítették a rendőri és katonai jelenlétet a közterületeken és fokozták a kiemelt objektumok fegyveres őrzését. A nyílt műveletek mellett pedig a titkosszolgálatok között széleskörű az információcsere - közölte a főtanácsadó.

Bakondi György úgy fogalmazott: nem lehet megjósolni, a biztonsági intézkedéseket meddig kell fönntartani. Amíg azonban az unió külső határainak biztonságát nem lehet garantálni és Európában a terrorista gócpontokat föl nem számolják, addig szükség van ezekre.

A szerb és a horvát határ lezárása óta gyakorlatilag alig érkeznek illegális bevándorlók. Magyarország migrációs szempontból talán a legbiztonságosabb országnak számít. Nehéz azonban kiszámítani, hogy az embercsempészek miként reagálnak a nyugat-balkáni országok intézkedéseire, hogy a gazdasági migránsokat nem akarják fogadni - jelentette ki Bakondi György.

Hangsúlyozta, hogy a magyar hatóságoknak megfelelő az együttműködése a román társszervekkel. Jelenleg naponta néhány migránst fognak el ezen a határszakaszon.

A főtanácsadó kijelentette: amennyiben szükséges, Magyarország kész ugyanazokat a határrendészeti intézkedéseket bevezetni a román-magyar határon, amelyet a szerb vagy a horvát szakaszon alkalmazott. Hozzátette: bízik benne, erre nem lesz szükség.

Szerző

Bakondi: nincs konkrét információ készülő terrorcselekményről

Nincs konkrét információ Magyarországon készülő terrorcselekményről, de a fokozott biztonsági intézkedések érvényben maradnak, amíg a migrációs helyzet nem változik és Európában a terrorista gócpontokat föl nem számolják - jelentette ki Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Szinte valamennyi uniós országban a magyarországihoz hasonló megelőző intézkedéseket hoztak - mondta a nyugalmazott tábornok újságíróknak egy nem sajtónyilvános fórum előtt.

A lakosság biztonságérzetének javítása érdekében megerősítették a rendőri és katonai jelenlétet a közterületeken és fokozták a kiemelt objektumok fegyveres őrzését. A nyílt műveletek mellett pedig a titkosszolgálatok között széleskörű az információcsere - közölte a főtanácsadó.

Bakondi György úgy fogalmazott: nem lehet megjósolni, a biztonsági intézkedéseket meddig kell fönntartani. Amíg azonban az unió külső határainak biztonságát nem lehet garantálni és Európában a terrorista gócpontokat föl nem számolják, addig szükség van ezekre.

A szerb és a horvát határ lezárása óta gyakorlatilag alig érkeznek illegális bevándorlók. Magyarország migrációs szempontból talán a legbiztonságosabb országnak számít. Nehéz azonban kiszámítani, hogy az embercsempészek miként reagálnak a nyugat-balkáni országok intézkedéseire, hogy a gazdasági migránsokat nem akarják fogadni - jelentette ki Bakondi György.

Hangsúlyozta, hogy a magyar hatóságoknak megfelelő az együttműködése a román társszervekkel. Jelenleg naponta néhány migránst fognak el ezen a határszakaszon.

A főtanácsadó kijelentette: amennyiben szükséges, Magyarország kész ugyanazokat a határrendészeti intézkedéseket bevezetni a román-magyar határon, amelyet a szerb vagy a horvát szakaszon alkalmazott. Hozzátette: bízik benne, erre nem lesz szükség.

Szerző