Előfizetés

Adóváltozások: szigor és kedvezmény

A kedden elfogadott adócsomag könnyítéseket, egyszerűsítéseket jelent az adózó magánszemélyek és vállalkozások számára egyaránt - állította Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, az adóhatóság átalakításáért felelő kormánybiztos a parlamenti döntést követően tartott sajtótájékoztatóján.

A személyi jövedelemadó (szja) körében jelentős változás, hogy 2016-tól 1,5 millió ember helyett az adóhatóság készíti el az adóbevallást, 2017-től pedig már minden magyar magánszemély esetében.

A vállalkozások körében bevezetik a megbízható, az átlagos és a kockázatos adózó fogalmát. A megbízható kategóriába kerülők előnyöket élveznek majd, a kockázatos minősítés pedig hátrányokkal jár, utóbbiaknak az lesz érdekük, hogy legalább az átlagos kategóriába átkerüljenek - közölte Tállai.

Szigorúbb lesz az adóregisztráció, így azok, akik jelentős köztartozással hagynak ott egy céget, és egy másikat szeretnének alapítani, ezt sokkal nehezebben tehetik meg.

A környezetkímélő elektromos autók adózása kedvezőbb lesz, nem kell regisztrációs adót, illetéket, gépjárműadót, cégautó-adót fizetni rájuk. A fuvarozók is jelentős adókedvezményben részesülnek, a külföldön és belföldön megfizetett autópályadíj 7,5 százalékát levonhatják a helyi iparűzési adóból, illetve a jövőben nem kell átírási illetéket fizetniük a beszerzett gépjármű után.

Az Astra Biztosító ügyfeleinek az általuk megfizetett baleseti adót kérelemre vissza fogja adni az adóhatóság, ami 180 ezer embert érint. Kitért az államtitkár arra is, hogy január 1-jétől összevonják az adó- és a vám folyószámlákat, helyettük egy NAV folyószámla lesz. Az állandó meghatalmazottak minden további adminisztráció nélkül jövőre is hozzáférhetnek az immár közös folyószámlához.

Jövőre is lehet otthon pálinkát főzni - ennyi a pálinka-szabadságharc egyetlen megmaradt eredménye. Ugyanakkor párlat adójegyet kell vásárolni, ami literenként 700 forintba kerül, és minimum ötöt, maximum 86-ot kell megvenni belőle. Fontos változás az is, hogy a jövőben egy feljelentés önmagában nem lesz elegendő a becslési eljárás alkalmazásához, ha az adóhatóságnak nincs megfelelő bizonyítéka.

A társasági adózásban pozitív változás lesz, hogy a növekedési adóhitel területén további kedvezmények lesznek, és bevezetik a munkavállalói részvényprogram újraszabályozott változatát.

Az adóhatóság szervezeti átalakításáról várhatóan mai ülésén dönt a kormány.

BKV: tanácsadó karbantartókért cserébe?

Miközben több mint száz karbantartó kirúgására készül a BKV, vezérigazgatói tanácsadóként alkalmazta a Volánbusz áprilisban menesztett vezérigazgatóját – értesült a Népszabadság. Dévényi Gergelytől, úgy tudni, félresikerült közbeszerzési ügyek miatt váltak meg.

Mint arról lapunk is beszámolt: Bolla Tibor múlt csütörtökön jelentette be, 111 dolgozójától válik meg a BKV. A cég vezérigazgatója hétfőig adott haladékot a szakszervezeteknek arra, hogy szakmai érveikkel meggyőzzék őt arról, hogy szüksége van a cégnek minden jelenlegi karbantartójára. Amennyiben ez idő alatt nem sikerül méltányolható érveket felsorakoztatni, 111, többségében buszos járműjavítót küldenek el még az idén. Indoklása szerint a buszágazat nagy arányú kiszervezése, illetve az új bérleti konstrukció miatt már nincs szükség ennyi karbantartóra.

Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke értetlenül áll a hír előtt, hiszen a Fővárosi Közgyűlés októberi ülésén a buszbérléssel és vásárlással kapcsolatos döntésükkel a képviselők megmentettek 70 karbantartót, akiket a cégvezetés már akkor is kirúgni készült. Csakhogy a karosszéria lakatosok és a szerelők már most is túlóráznak, és jövőre – a metrópótló járatok miatt - a jelenleginél is több karbantartóra lesz szükség. Nemes Gábor – Bolla kérésnek eleget téve - elküldte érveit és javaslatait a létszámleépítés elkerülésére, egyben vizsgálatot kezdeményezett az elbocsátások ügyében. Levelében többek között azt javasolta, hogy az újratárgyalandó bérleti szerződésbe vegyék bele, hogy a karbantartást a BKV végezze a jövőben a bérelt buszokon is.

Az üggyel kapcsolatban arról kérdeztük a BKV-t, hogy a szakszervezet érvei után milyen lépéseket terveznek. A sajtóosztálytól a következő választ kaptuk: ,,Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója és kollégái folyamatában tárgyalnak, egyeztetnek a szakszervezetekkel a tömeges létszámleépítés elkerülhetőségéről, így - az ellenkező híresztelések ellenére - a szakszervezet nem kaphatott és nem is kapott semmilyen határidőt. Nemes Gábor levelében semmi olyan dolog nem volt, amit a BKV menedzsmentje ne tudott volna, így új információval nem szolgál. Mindamellett jelezzük, hogy a BKV a napokban is tárgyalást folytat más társaságokkal létszám átvétel érdekében, illetve hónapok óta dolgozik azokon a megoldási lehetőségeken, amelyek a csoportos leépítés elkerülését okozhatják. Mindezek lezárulta után születnek meg a szükséges döntések.”

A BKV munkaadói és munkavállalói képviselőkből álló állandó bizottsága a holnapi mindenesetre a tervezett létszámelépítést is felvette holnapi ülésének napirendjére.

Égből pottyant milliárdok oktatásra

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.11.18. 06:12
Az állam több ezer óraadó pedagógusnak tartozik – A mostani átcsoportosítással talán minden elmaradt bért kifi zethetnek FOTÓ: N
Hirtelen több mint 30 milliárd forintot adott oktatásra a kormány, az összeg nagyobbik részét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kapja meg, a pénzt teljes egészében személyi kifizetésekre költik majd. Az állami fenntartó rendszeresen késve fizeti például az óraadó tanárok bérét, a szakszervezet szerint az állam országszerte több ezer pedagógusnak tartozhat.

Összesen 33,6 milliárd forintot csoportosított át a kormány a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), a szakképzési centrumok, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működésére - derült ki a Magyar Közlöny múlt pénteki számában megjelent kormányhatározatból, amelyre a Napi.hu hívta fel a figyelmet. Az NSZFH összesen 563 millió forintot, a szakképzési centrumok pedig 6,3 milliárd forintot kapnak bérekre és dologi kiadásokra. Nem meglepő, hogy az összeg nagyobbik felét - mintegy 26,6 milliárd forintot - a megalakulása óta forráshiánnyal küzdő állami iskolafenntartó kapja.

A Klik által fenntartott iskolák jelentős részében szinte mindennaposak a pénzhiányból fakadó működési gondok, a mammutszervezet költségvetése évről évre alultervezett, s ebből fakadóan vannak olyan iskolák, ahol az oktatási-nevelési munkához elengedhetetlen eszközöket (papír, kréta, stb.) a szülőknek vagy a tanároknak kell beszerezniük. A Magyar Államkincstár adatai szerint a Klik - mely létrehozásának célja éppen az volt, hogy átláthatóbb és kiegyensúlyozottabb legyen a közoktatás finanszírozása - mind a mai napig a legnagyobb adós. Emlékezetes: idén májusban már közel 12 milliárd forint volt az intézményfenntartó tartozása, amelyet szeptember végéig sikerült 6 milliárdra redukálni. A Napi.hu szerint azonban a teljes adósságállomány nem nyilvános, de nagyságát informálisan 20-30 milliárd forintra teszik.

Az iskolák pedig továbbra sincsenek jobb helyzetben, például a budapesti Szent István Gimnáziumban borzalmas körülményekről számoltak be még október közepén: a tető több helyen is beázott, az iskola felében nem volt fűtés, a falakon a villanyvezetékek mellett folyt a víz. A szakszervezetek szerint a Klik nem képes ellátni feladatát, s ezt az is alátámasztja, hogy országszerte egyre több önkormányzat dönt úgy, visszaveszik iskoláik működtetési jogát az állami fenntartótól, mert azt sokkal költséghatékonyabban - akár 20-30 millió forintot is megspórolva - tudják megoldani. Az iskolák fenntartója viszont továbbra is a Klik marad.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy véli: a központ eddigi tevékenységét értékelve kijelenthető, hogy a Klik a rendszerváltás utáni köznevelés legnagyobb kudarca. A kormány oktatáspolitikáját Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa is bírálta. A volt oktatási miniszter a HVG Középiskolai Rangsor című kiadványban megjelent interjújában kijelentette: "Magyarország szégyenpadban ül", amiért a magyar oktatás nem képes ellensúlyozni a társadalmi egyenlőtlenség tovább mélyülését. Ebben nagy szerepet játszik, hogy más országokhoz képest nálunk alacsony a közpénzből finanszírozott tanulási idő: a képzés egy részét (például külön angol- vagy zeneórákat) nem közintézmények biztosítják a gyerekeknek, hanem a szülő finanszírozza - ha van rá pénze. "Így még szép, hogy nyílik az olló azok között, akik ezt ki tudják fizetni, és azok között, akik nem" - mondta Pokorni, hozzátéve: a Klik is jóval túl van az optimális méretén, amit a fennálló feltételek, beleértve a közigazgatás felkészültségét is, lehetővé tennének.

A múlt pénteki kormányhatározatból az is kiderül, hogy a Klik a most kapott 26,6 milliárd forintot személyi kiadásokra költi. Megírtuk: a kifizetések sok esetben késnek a Klikes iskolákban, az óraadó pedagógusok bére csúszik a legtöbbet: van olyan tanár, aki még a szeptemberi fizetését sem kapta meg. Azok, akik panaszt tettek a tankerületeknél, azt a választ kapták, hogy a Klik még mindig nem utalt, az állami fenntartó pedig - tanári beszámolók szerint - elintézte az egészet annyival, hogy nincs pénz. A Pedagógusok Szakszervezete közölte: elfogadhatatlan, hogy a Klik ilyen indokkal tartja vissza a tanárok bérét. Úgy vélik, a magyar állam országszerte több ezer pedagógusnak tartozhat.

Egyre képzettebbek a munkavállalók, de nehezen találnak megfelelő állást
Egyre képzettebbek a munkavállalók világszerte, azonban nem mindig találnak megfelelő állást, azaz a felsőfokú oktatáshoz való egyre jobb hozzáférés nem csökkenti a munkanélküliséget - derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb felméréséből, amelyben az oktatás és a munkaerőpiaci elhelyezkedés kapcsolatát vizsgálták.
A hétfőn este nyilvánosságra hozott kutatás szerint az elemzésben résztvevő 64 országból 62 esetében nőtt a felsőfokon képzett munkavállalók száma az utóbbi 15 évben. A legnagyobb mértékben Kanadában, Luxemburgban és Oroszországban emelkedett a diplomás alkalmazottak száma. Az alapfokú, vagy alacsonyabb szintű oktatásban részesült munkavállalók száma ezzel párhuzamosan csökkent.S
teven Kapsos, az ILO adatelőállítási és elemzési részlegének vezetője szerint pozitív fejlemény, hogy több képzett munkavállaló kap magasabb fizetést és dolgozhat jobb munkakörülmények között. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a diplomás munkavállalóknak jobb esélyeik lennének a munkaerőpiacon - hívják fel a figyelmet az elemzés készítői. Bár ők a magas jövedelmű országokban kisebb eséllyel válnak munkanélkülivé, azonban a közepes vagy alacsony jövedelmű országokban jobban ki vannak téve a munkanélküliségnek, mint az alacsonyabban képzett emberek. Világszerte a munkavállalók 72 százaléka dolgozik közepes, ötödük magas, és 8 százalékuk alacsony jövedelmű országban.
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az átlagos globális munkanélküliségi ráta 6,4 százalékra csökkent tavaly a 2007-es 7,2 százalékról. A magas jövedelmű országokban 5,2 millióval csökkent a termelő vállalatoknál dolgozók száma 2000-hez képest, míg a közepes jövedelmű országok esetében 195 millióval nőtt - számolnak be a kutatásban.


További bérfeszültségek az iskolákban

Elviselhetetlen bérfeszültséget jelent, hogy például a dajkák vagy az iskolatitkárok 2008 óta nem kaptak fizetésemelést, és erre a jövő évben sem számíthatnak – közölte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A szakszervezet óvodapedagógiai tagozata tegnap bizottsági ülést is tartott a témában, ahol Szabó Zsuzsa, a PSZ alelnöke elmondta: továbbra is harcolni fognak a neveléstoktatást segítők, valamint az egyéb munkakörökben foglalkoztatott, nem pedagógus végzettségű dolgozók béremeléséért.

Az alelnök emlékeztetett arra, hogy a nevelést-oktatást segítő dolgozók, például az iskolatitkárok a kormányzattal folytatott hosszas tárgyalás eredményeként az idén két alkalommal 25 ezer forintos béren felüli juttatást kapnak – a dadusoknak viszont nem jár ilyen juttatás, ugyanis az óvodák főként az önkormányzatokhoz tartoznak. Ezért a PSZ elnöke, Galló Istvánné nyár elején levelet írt a Belügyminisztériumnak, de elutasító választ kapott.

Szabó Zsuzsa megjegyezte: tavaly, a Magyar Közoktatás Napján a PSZ tüntetést szervezett, s az ott elfogadott petíció egyik pontja volt, hogy a nevelést-oktatást segítő dolgozók mielőbb kapjanak fizetésemelést. A közjogi méltóságoknak és a szaktárcának átadott követelésekre mind ez ideig – egy év elteltével – sem érkezett hivatalos válasz. Az ülésen elhangzott: a Magyar Közoktatási Napja előtt, vagyis 2015. november 21-én a PSZ fórumot tart „Az igazság pillanata – hogy érzed magad?” címmel. Az ország minden részéből érkező pedagógusok saját hétköznapi tapasztalataik ismertetésével kívánják felhívni a döntéshozók, a kormány figyelmét arra, hogy a köznevelés helyzete tarthatatlan. A PSZ akciót is indított annak felmérésére, hogy a jövő év elején milyen tiltakozó akcióra lennének hajlandók a köznevelésben dolgozók.