11/13 - A terrorkrónika fekete lapjai

Publikálás dátuma
2015.11.16. 19:25
Másfél óra alatt omlottak össze az ikertornyok 2001. szeptember 11-én FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SPENCER PLATT
Európa szeptember 11-éjeként emlegetik a múlt heti párizsi vérengzést, s kétségtelen, hogy 2001. szeptember 11. óta minden nagy terrortámadást az Egyesült Államok területét ért, első nagy al-Kaida csapáshoz hasonlítanak. E gyilkos akciók listája sajnos tragikusan hosszú: a 9/11-es repülőgép-eltérítéseket brutális terrorcselekmények sora követte. 2002-ben Balin, 2004-ben Madridban, 2005-ben Londonban, 2008-ban Mumbaiban gyilkolt az Oszama bin-Laden vezette al-Kaida, ám a jelek szerint az Iszlám Állam felül akar kerekedni tömeges gyilkolásban még elődjén is. A New York-i ikertornyok lerombolása után a világ megfogadta, nem engedi, hogy győzzenek a terroristák és eluralkodjon a félelem, de úgy látszik, egyre inkább együtt kell élni a hétköznapivá vált erőszakkal.

Sokkolta a világot a 2001. szeptember 11-i terrortámadás, amely a legerősebb szuperhatalmat vette célba. Az afganisztáni tálib rezsim védőszárnyai alatt élő és terjeszkedő al-Kaida terrorszervezet az amerikai hatalom szimbolikus épületeire csapott le, a Wall Street, azaz a pénzvilág büszkeségére, a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) két ikertornyára, New York legmagasabb felhőkarcolóira. Célkeresztbe került a Pentagon, az amerikai védelmi minisztérium, s vagy a Capitolium vagy a Fehér Ház lett volna a következő célpont.

Voltak figyelmeztető jelek, például floridai repülőiskolákban vettek tanórákat, s gyanús lehetett volna, hogy csak a felszállást akarták gyakorolni, a leszállás nem érdekelte őket. A 9/11-es vizsgálat utóbb ki is derítette, hogy ha a különféle amerikai ügynökségek jobban koordinálták volna tevékenységüket, ha megosztották volna egymással az információkat, talán hamarabb összeáll a kirakós kép.

Tizenkilenc – többségében szaúdi – terrorista (a huszadik alighanem véletlen folytán maradt le az akcióról) négy teljes tankkal feltöltött amerikai utasszállító gépet térített el, felismerve, hogy a belföldi járatokon jóval lazább az ellenőrzés. Két gép csapódott az ikertornyokba, egy a Pentagonba. A negyedik eltérített repülő, a híres 93-as járat utasai ártalmatlanná próbálták tenni a terroristákat, s ezzel elejét vették egy nagyobb tragédiának. A gép Pennsylvaniában csapódott a földbe. A négyes terrorcsapásban 2996 ember esett áldozatul, köztük a négy gép utasai és a 19 öngyilkos merénylő.

Aktiválták az 5. cikkelyt

„Valamennyien amerikaiak vagyunk!” – ezzel a címlappal jelent meg a merénylet másnapján a francia Le Monde. A NATO megalakulása óta első alkalommal léptette életbe a Washingtoni Szerződés kulcsfontosságú 5. cikkelyét, amely kimondja: bármely tagállam elleni támadást az összes tagállam elleni támadásnak kell tekinteni. George W. Bush amerikai elnök meghirdette a terrorizmus elleni háborút, október elején megkezdődött a támadás Afganisztán ellen, s széleskörű nemzetközi koalíció támogatta az al-Kaida felszámolására meghirdetett hadjáratot. Némiképp más volt a helyzet 2003-ban, Bush második háborúját Bagdad ellen kevesebben pártolták, s idővel kiderült, megalapozatlan indokok alapján indult meg az offenzíva az állítólag tömegpusztító fegyvereket rejtegető Irak ellen, Szaddám Huszein rezsimjének megdöntésére. E háború utóhatásai, hibás döntései is ott rejlenek az Iszlám Állam megerősödésének okai között.

A terrorizmus elleni háború meghirdetésével párhuzamosan az Egyesült Államokban megszigorították a határok védelmét, a nemzetközi és belföldi légiközlekedés szabályait. A terrorveszély árnyékában fogadták el 2002-ben a Patriot Act nevű jogszabályt: az amerikai belbiztonsági törvény adta rendkívüli felhatalmazások a magánélethez való jog határait szűkítették. A sokat bírált paragrafusok nagyrészt máig érvényben maradtak. Belbiztonsági minisztérium alakult, s akkor kezdett kiépülni a félelmetesen kiterjedt „Big Brother-rendszer”, vagyis a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tömeges adatgyűjtésre alapozott hálózata, amelynek valódi méreteiről csak Edward Snowden leleplezései óta alkothatott fogalmat a világ.

Mumbai lehetett a minta?

Nemzetközi szakértők meggyőződése, hogy a pénteki párizsi merénylők a 2007-es mumbai terrorakció mintájára hajtották végre akciójukat. A terroristák célja az volt, hogy egy teljes város működését ellehetetlenítsék, magukra vonják a világ figyelmét, s azt az üzenetet közvetítsék, hogy egy teljes kontinenst képesek terror alatt tartani – vélekedett Bruce Riedel, a washingtoni Brooking Intézet szakértője. 2008. november 26-án tíz fiatalember részben csónakokon érkezett az indiai Mumbaiba, amelynek több pontja ellen intéztek szimultán támadást. Célpontjaik között két luxusszálloda, egy pályaudvar, kávéházak, valamint egy zsidó centrum volt. Párizzsal szemben a terror itt három napig tartott. A támadók 166 embert öltek meg, 300-an megsérültek. A mumbai merénylet során egy terrorista maradt életben, akit 2012 novemberében végeztek ki.

Gyenge pontokat keresnek

A 9/11-es merénylet nem volt teljesen előzmények nélküli, hiszen a WTC épületegyüttesét már 1994-ben célba vették egyszer, akkor a föld alatti parkolóban robbantottak. Pár évre rá, 1998-ban az Egyesült Államok kenyai és tanzániai követségénél támadtak dzsihadista szélsőségesek, 224 halottja, több mint négyezer sebesültje volt a két merényletnek. Jórészt a nyugati civilizációt, a turistáskodó amerikaiakat és nyugat-európaiakat vették célba a közkedvelt indonéziai nyaralóhelyen, Bali szigetén 2002 októberében végrehajtott robbantás kitervelői és végrehajtói: 202-en haltak meg, köztük 88 ausztrál és 20 másik ország polgárai, több mint kétszázan megsérültek. Azt a merényletet a Dzsemaja Iszlamija terrorcsoport vállalta, három bombát robbantottak, egyiket az amerikai konzulátus mellett.

Európai területen Spanyolországban csapott le először az al-Kaida, 2004. március 11-én, három nappal az esedékes parlamenti választások előtt. Az Ibériai-félsziget nagyobbik államában persze korábban sem volt ismeretlen jelenség a terror, s a konzervatív kormány első reakcióként rögvest az ETA baszk szeparatista szervezetet sejtette a vonatrobbantások mögött, noha a támadás számos jegye különbözött a baszk terroristák megszokott módszereitől, elmaradt például az előzetes figyelmeztetés.

Az ETA logisztikailag sem lett volna képes ennyire összehangolt merényletsorozatra. A gyilkos támadás kitervelői ismét gyenge pontot találtak: zsúfolt, nem védett, madridi elővárosi vonatokat vettek célba, ahol nem keltettek feltűnést a hátizsákokat hátrahagyó, símaszkos fiatalemberek. A reggeli csúcsforgalomban négy vonatszerelvényen tíz bombát robbantottak fel távirányítással. Számos ingázó külföldi vendégmunkás volt az áldozatok között.

Spanyolország történetében ez volt a legnagyobb terrortámadás: 191 ember halt meg, több mint kétezren megsebesültek. Oszama bin-Laden előzőleg többször figyelmeztette Madridot. Formálisan egy, az al-Kaidához köthető csoport, az Abu Hafsz al Maszri Brigádok vállalta a merényletsorozat elkövetését. A robbantásokat valószínűleg az afganisztáni és az iraki madridi szerepvállalás miatti megtorlásnak szánták. A következmények a spanyol politikát is átrendezték: a terrorcsapás utáni helyzet hibás kezelésébe, a tények elhallgatásába belebukott José María Aznar néppárti kabinetje. A választásokat a szocialisták nyerték, a Zapatero-kormány pedig egyik első intézkedéseként kivonta a spanyol kontingenst Irakból, aminek nyomán érthetően hosszú időre mélypontra süllyedt az amerikai-spanyol kapcsolat.

A madridi merényletek nyomán az Európai Parlament március 11-ét a terrorizmus elleni harc napjává nyilvánította, az Egyesült Államok és valamennyi európai ország segítséget ajánlott a nyomozáshoz. Március 12-én Madridban, zuhogó esőben 2,5 milliós tömeg vonult fel, élen a királyi család több tagjával, tiltakozva a terrorcsapás ellen. „Valamennyien ezen a vonaton utazunk!” – írták az egyik, szolidaritást kifejező transzparensen.

3/11 után 7/7

Újabb világvárost bénított meg a terror Európában 2005. július 7-én. Előbb a brit főváros „ütőerét”, a metróhálózatot vették célba az iszlamista terroristák: négy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, hárman metrószerelvényeken, míg negyedik társuk egy emeletes buszon hozta működésbe a pokolgépet. Egy nappal azután csaptak le a merénylők, hogy London elnyerte a 2012-es nyári olimpia rendezési jogát. (Az akkori aggodalmak ellenére a játékok teljes biztonságban zajlottak.)

A 7/7-es merényletsorozat elkövetői közül hárman pakisztáni bevándorlók Nagy-Britanniában született gyermekei voltak, negyedik társuk Jamaikában született, s áttért az iszlám hitre. Lutonból indultak végzetes útjukra, Londonban a King’s Cross metróállomásnál a térfigyelő kamera rögzítette megjelenésüket, akkor indultak a bevetésre Aldgate, Edgware és Russell Square állomásokhoz. A legfiatalabb a merénylők közül alig 18 éves volt, ő volt az, aki metró helyett végül a Travistock térnél, egy emeletes busz tetején robbantott, ott 14 ember vesztette életét. Összesen 52 halálos áldozata, több mint hétszáz sebesültje volt a bombatámadásoknak. Az egyik merénylőt, Mohammad Sidique Khant kétszer is igazoltatta a rendőrség 2005-ben, de elengedték, mivel úgy vélték, nem képvisel igazi veszélyt. A brit hírszerzés nem tudott előzetes fenyegetésekről, pedig egy szíriai hitszónok már a madridi terrortámadások után úgy nyilatkozott, hogy Londonban is merényletre készülődik egy jól szervezett csoport.

Egymást követik a sokkoló támadások, 2013 áprilisában a bostoni maraton (négy halott, 264 sebesült), május 7-én egy brit katona, Lee Rigby lefejezése Londonban, 24-én négy ember lemészárlása a brüsszeli zsidó iskola előtt. 2015 januárban a Charlie Hebdo és a kóser szupermarket elleni iszlamista támadás, 17 áldozattal, márciusban 21 ember legyilkolása Tuniszban, a Bardo múzeumnál, áprilisban az Al-Shabab rendezett mészárlást egy kenyai egyetemi kampuszon, júniusban újra turistákra lőttek Tunéziában, ezúttal a tengerparton, 37 ember maradt ott, júliusban Törökországban júliusban 31, októberben 95 áldozatot szedett a terror, bomba okozhatta az orosz Airbus katasztrófáját, Bejrútban november 12-én 43 ember halt meg. A lista messze nem teljes.

Csecsen túszdrámák
Korántsem csak Nyugat-Európa és az Egyesült Államok nagyvárosai lehetnek az iszlám szélsőségesek célpontjai. Oroszország is két borzalmas túszdrámának lehetett tanúja. Moszkvában, a Dubrovka-színházban 850 túszt tartottak fogva csecsen terroristák. Egy esti előadáson rohamozták meg a zsúfolásig megtelt színházat, fegyverekkel és robbanószerkezetekkel felszerelkezve.
A kegyetlen túszejtők a Csecsenföldön állomásozó orosz csapatok visszavonását követelték.Három napig tartott a rémálom, 2002. október 23-26. közt. Az orosz különleges erők túszszabadító akciója végül balul végződött, számos túsz halálát a nézőtérre beeresztett vegyszer okozta. Összesen 173 ember veszítette életét, 133 civil és 40 terrorista. Kilenc külföldi volt az áldozatok között.
Az orosz hatóságok nem voltak hajlandók felfedni, milyen vegyi anyagot (feltehetőleg ideggázt) vetettek be, noha ezzel akadályozták az életmentést. Több túlélő az Emberi Jogok Európai Bíróságánál keresett jogorvoslatot.2004. szeptember 1-én az észak-oszétiai Beszlánban egy iskolát foglaltak el ingus és csecsen terroristák, több mint 1100 embert, köztük 777 gyereket ejtettek túszul.
A merénylők aláaknázták a tornatermet, ahová a túszokat összezsúfolták. Több mint 52 órán át tartották fogva étlen-szomjan a gyerekeket,. Az orosz kormány megpróbált tárgyalni a terroristákkal, de végül vérfürdőbe torkollott a túszszabadítás, két robbanás rázta meg az iskolát, a tornaterem beomlott, 334 túsz, köztük 186 gyerek halt meg, többszázan megsérültek.



Szerző

A CIA-igazgató újabb terrortámadásokkal fenyegetett

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója szerint elkerülhetetlen, hogy az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet a párizsihoz hasonló merényleteket kíséreljen meg, de szerinte ezt meg lehet akadályozni.

"Szerintem nem elkerülhetetlen, hogy sikerrel járjanak" - mondta John Brennan egy hétfői washingtoni biztonságpolitikai tanácskozáson. Brennan, aki először szólalt meg a nyilvánosság előtt a péntek éjszakai párizsi terrortámadásokat követően, leszögezte, hogy nem tekinti elszigetelt eseménynek a francia fővárosban történteket. Ugyanakkor cáfolta azt a feltételezést, miszerint az Egyesült Államok alábecsülte volna az IÁ képességeit.

Véleménye szerint az Iszlám Állam azért "tekint külföldre", mert Irakban és Szíriában az Egyesült Államok vezette koalíció feltartóztatta a terrorszervezet lendületét. A határok hermetikus lezárását a CIA főnöke lehetetlennek és igazságtalannak nevezte. Úgy vélekedett, nem szabad megengedni, hogy a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetben a terroristák aláássák a nyugati értékeket és intézményeket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy megfelelő módon ellenőrizni kell a migránsok áramlását.

A washingtoni Fehér Házon egyébként, csakúgy mint minden más amerikai szövetségi középületen, a csütörtöki naplementéig félárbócon marad az amerikai lobogó, a párizsi áldozatok előtti tisztelgés jeléül. Az erről kiadott elnöki utasítás a külföldi képviseletekre, a katonai bázisokra és a hadihajókra is vonatkozik.

Szerző

Az Iszlám Állam tucatnyi terroristáját gyilkolták meg

Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet egyiptomi ágának legkevesebb tizenkét - egyes források szerint 24 - harcosával végeztek hétfőn a kormányerők a Sínai-félsziget középső részén.

Egyiptomi sajtójelentések szerint a hadseregnek ezenkívül sikerült a Vilájat Színáa (Sínai Tartomány) további 12 tagját elfognia. Hírügynökségi források mindazonáltal 24 megölt terroristáról tudnak.  A hadművelet helyszíne 70 kilométerre van attól a ponttól, ahol két hete lezuhant egy orosz repülőgép 224 emberrel a fedélzetén. Az október 31-i tragédia után néhány órával a Vilájat Színáa egy közleményben azt állította, hogy a dzsihadisták "szedték le a gépet az égről". Míg ezt a forgatókönyvet egyre több ország valószínűsíti, Kairó elutasítja az ilyen fajta következtetéseket a jelenleg még tartó vizsgálatok lezárása előtt.

A vasárnapi hadműveletet megelőzően a fegyveres erők arról értesültek, hogy a szélsőségesek a sivatagi régióban álló al-Mugára-hegy barlangjaiban rejtőzködnek. Az al-Bavvába című hírportál szerint az összecsapás a robbanószerkezetekkel is rendelkező fegyveresek és a hadsereg között egy óra hosszat tartott.

Szerző
Témák
terrorista