Előfizetés

Hosszú hatból hat döntőt nyert

Cseh László 50 méter pillangón magyar csúccsal lett első az úszók rövidpályás országos bajnokságának harmadik versenynapján Százhalombattán. Hosszú Katinka is folytatta remeklését: a csütörtöki öt után ezúttal hat döntőben utasította maga mögé a teljes hazai élmezőnyt.

A jövő hónapban 30 esztendős Cseh azután, hogy csütörtökön 200 méter vegyesen nyert, pénteken a legrövidebb pillangószám fináléjában ért célba elsőként, 23.26 másodperc alatt, s adta át ezzel a múltnak saját, 2009 óta élt 23.29-es országos rekordját. Nem ez volt az egyetlen győzelme az Eger színeiben versenyző olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok klasszisnak, aki az egyik legnehezebb számban, 200 méter pillangón, majd a zárószámban, 100 méter vegyesen is győzött.

A Vasas világ- és Európa-bajnoknője, Hosszú a harmadik versenynapon 50 méter háton kezdte meg a babérgyűjtést, majd rögtön utána 50 méter mellen, aztán 200 méter gyorson, 100 méter pillangón, 200 méter mellen, végül pedig 100 méter vegyesen lett magyar bajnok - alig másfél óra leforgása alatt. Így a szerdán 800 méter gyorson szerzett ezüst után sorozatban 11 aranyat gyűjtött be, s a kollekciót még tovább gyarapíthatja szombaton.

A 200 méteres mellúszás londoni olimpiai bajnoka, Gyurta Dániel előző napi sikerei - kedvenc távja és az 50 méter megnyerése - után 100 méter mellen is roppant magabiztosan végzett az első helyen.

Bernek Péter a csütörtöki 400 méter gyors bajnoki címének megszerzését követően pénteken 200 méter háton diadalmaskodott, méghozzá hatalmas csatában, csupán néhány századmásodperccel előzve meg Földházi Dávidot és Balog Gábort.

A bajnokság szombaton, a délelőtti selejtezőket követően 15 órától 11 szám döntőjével zárul.

A pénteki bajnokok:
nők:
50 méter hát: Hosszú Katinka (Vasas SC) 27.17 mp
50 méter mell: Hosszú 31.20 mp
200 méter gyors: Hosszú 1:54.37 p
100 méter pillangó: Hosszú 57.66 mp
200 méter mell: Hosszú 2:23.69 p
100 méter vegyes: Hosszú 58.77 mp
férfiak:
50 méter pillangó: Cseh László (Egri ÚK) 23.26 mp - országos csúcs, régi 23.29 (2009)
100 méter gyors: Takács Krisztián (Győri ÚSE) 48.78 mp
200 méter hát: Bernek Péter (BVSC-Zugló) 1:53.06 p
200 méter pillangó: Cseh 1:52.36 p
100 méter mell: Gyurta Dániel (UTE) 58.23 mp
100 méter vegyes: Cseh 53.23 mp

4x50 méteres vegyes vegyesváltó: Győri Úszó Sportegyesület (Balog Gábor, Gyurinovics Fanni, Touretski Sasha, Lobanovszkij Maxim) 1:44.66 p

Ismeretlen szervezet vállalta az ungvári robbantásokat

Publikálás dátuma
2015.11.13. 18:24
A helyi Lavriscseva utcai többszintes lakóépület előtti parkolóban felrobbantott gyalogsági gránát szilánkjainak nyomait nézi au
A magát Kárpátaljai Hazafias Nemzeti Mozgalomnak (PNRZ) nevező szervezet vállalta magára azt a három robbantást, amelyet péntek hajnalban hajtottak végre Ungváron három ellenzéki politikai aktivista lakásánál, illetve autója ellen.

Az eddig ismeretlen szervezet a Facebookon péntek délután közzétett nyilatkozata szerint "a nemzeti hazafiak magukra vállalják a felelősséget az Ungváron 2015. november 13-án éjjel végrehajtott figyelmeztető-büntető műveletért. Ma éjjel három akciót hajtottunk végre a Janukovics-rezsim és a jelenlegi tolvaj hatalom kiszolgálói ellen, mivel ezek a személyek szavazatokat vásárolnak fel (az október végi helyhatósági választások idején és az ungvári polgármester-választás vasárnapi második fordulója előtt), miáltal szakadékba taszítják az ukrán államot és a régiót".

A közlemény szerint a támadásokat azért követték el, mert a rendvédelmi szervek tétlenek, és a regnáló hatalom szemet huny afölött, hogy a Janukovics-féle egykori Régiók Pártjának (PR) politikusai és bűnözők szavazatfelvásárlással hatalomra törnek. "Úgy döntöttünk, hogy ellenőrzésünk alá vonjuk a helyzetet, és fizikailag megsemmisítjük Ukrajna ellenségeit" - áll a nyilatkozatban.

A PNZR név szerint felsorolja azokat a személyeket, akik ellen a robbantások irányultak, megnevezve a lakcímeket, ahol a detonációk történtek. Eszerint az egyik pártaktivista házánál RGD-, a másikénál F-1 típusú kézigránátokat robbantottak, a harmadik célszemély autóját ugyancsak RGD gyalogsági kézigránáttal semmisítették meg.

Péntekre virradó éjszaka Ungváron három kézigránátos robbantás történt. Az egyik robbanószerkezetet egy városi önkormányzati képviselő udvarára dobták az ismeretlen elkövetők, a második gránát egy többszintes lakóépület mellett, a harmadik egy parkoló személygépkocsi alatt robbant.

Az ungvári rendőrség a robbantások kapcsán két bűncselekmény ügyében folytat nyomozást - közölte pénteki sajtótájékoztatóján Szerhij Knyazev ezredes, a Kárpátalja megyei rendőrség parancsnoka

Kapcsolódó
Lakóépületeknél robbant a kézigránát

Elbukott a NAV bosszúhadjárata?

B.I.M.
Publikálás dátuma
2015.11.13. 17:22
Átszervezés alatt. FOTÓ: Népszava
Sorra veszíti el a bírósági pereket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve annak korrupciós vádakkal kapcsolatban érintetté vált vezetői. Néhány napja az Átlátszó.hu portál ellen indult eljárást is "elbukta" az adóhatóság, amely tavasz óta sorozatban lépett vissza, vagy épp szégyenült meg azokban a perekben, amelyekkel a kétes ügyeket nyilvánosságra hozókat kívánták megfélemlíteni.

Orbán Viktor a bő másfél éve indult áfa-botránnyal kapcsolatban többször is azzal próbált kihátrálni a kérdések elől, hogy nincsenek konkrétumok, a kormány nem tudja, "ki követett el, mit és mikor". A miniszterelnök és az illetékes nemzetgazdasági miniszter - valamint más kormánytagok, így Lázár János kancelláriaminiszter - rendre azzal érvelt, a NAV hatékonyan látja el feladatát, semmiféle bizonyíték nincs mindazokra a visszaélésekre és belső szervezeti problémákra, amelyeket Horváth András volt adóellenőr nyilvánosságra hozott. Hogy azonban a kormányfő nem mondott igazat, azt nem csupán a kabinet újdonsült, a NAV átalakítását célzó, éppen a jövő heti kormányülésen szereplő tervei bizonyítják, hanem az is erősítheti, hogy a visszaélési gyanúkat nyilvánosságra hozó szakértőket, illetve az adóhatóság vezetőségét érintő vádakat boncolgató médiumokat ugyan sorra beperelte az adóhatóság, most mégis úgy tűnik, lyukra futott a bosszúhadjárat.

Emlékezetes: 2013. november 8-án Horváth András, a NAV ellenőrzési szakkoordinátora nyilvánosság elé állt, mert semmilyen más módon nem tudott föllépni az ellen, hogy tapasztalatai és vizsgálata szerint nagyobb hazai és multinacionális cégek évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak el áfát, amelyhez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. Tényekkel és dokumentumokkal igyekezett is alátámasztani állításait, az elhíresült zöld dosszié öt témakört ölelt fel. Ezek közül a legfontosabb, hogy a NAV-on belüli szervezeti és személyi változások jelentősen gyengítették a hivatal ellenőrzési képességét, elsősorban a kiemelt adózók vonatkozásában. Az adóhatóság ezután egyetlen hétvége alatt vizsgálatot folytatott le, amelynek eredménye az volt, hogy minden rendben van a szervezeten belül. Ezután Horváth kilépett a NAV állományából, feljelentést tett az illetékes szerveknél, ám nemcsak a NAV, hanem a hatóságokat korrupcióval vádoló szakértő ellen is indult eljárás.

Horváth korrupciós és hivatali bűncselekmények gyanúját vetette fel, több ügyben is bizonyítékokat szolgáltatott az ügyészségnek, míg egykori munkaadója információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményért jelentette fel őt. Miközben az Orbán-kormány semmilyen módon nem vizsgálta, vizsgáltatta ki a Horváth által felvetett vádakat, az adózás tisztasága érdekében fellépő, közérdekű bejelentőt számtalan hatósági retorzió érte, holott a jogszabályok védenék. Pár hónap után az általa robbantott ügy talán kezdett alábbhagyni, de 2014. március 27-én a nyilvánosság elé lépett egy másik volt adóhatósági dolgozó, Vancsura István is, aki nem csupán megerősítette a Horváth által elmondottakat, de újabb tényekkel támasztotta alá: a NAV, főként egyes vezetők személyes közbeavatkozása és működése nyomán nem látja el feladatát, s nem lép föl hatékonyan az áfa-csalásos esetek jelentős hányadában. Vancsurára ugyanolyan módon támadt vissza a NAV. Sőt, az adóhatóság lényegében minden, az üggyel foglalkozó közszereplőt, szakértőt és újságírót is perrel fenyegetett, akik a súlyos botrányról tájékoztatták a nyilvánosságot.tavaly ősszel a kitiltási botrány a Horváth által felfestett képet támasztotta alá.

Horváth a jó ügyében kockáztatta egzisztenciáját, amit a magyar társadalom azzal hálált meg neki, hogy azóta sincs munkája - pedig volt, hogy megpályázott állásokat a közigazgatásban -, miközben a korrupciógyanús ügyekben érintett vezetők (többsége) ma is a NAV-ban dolgozik. Horváth számára vélhetően elégtétel, hogy jogilag "nem találtak fogást" rajta, a bíróságok ugyanis lényegében minden esetben az ő, illetve társai javára döntöttek. Áldozatvállalását ugyanakkor az Átlátszó.hu most egy új felhívással hálálja meg: a közérdekű bejelentők védelme érdekében azokat a perköltségeket, melyeket a NAV kontra Átlátszó, illetve a Vida Ildikó kontra Vágó Gábor perben az Átlátszónak, illetve Vágónak ítélt a bíróság (80, illetve 35 ezer forintot), az oknyomozó portál Horváthnak utalja át, s a volt adóellenőr támogatására buzdítja a nyilvánosságot is.

NAV kontra Átlátszó

Egymillió forintra perelte az adóhatóság másfél éve az Átlátszót, mert az egyik cikkükben néhány állítás a NAV szerint személyiségi jogot sértett. Az Átlátszó friss cikkében felidézték, a per tárgyát az jelentette, hogy a portál megírta: mivel Somos Katalin (NAV-főigazgató) megtagadta egy áfacsaló-hálózat felderítését célzó vizsgálat lefolytatását, meghiúsult egy csalássorozat résztvevőinek azonosítása, s így a NAV látókörébe került cégek fantomizálódhattak, méghozzá százmilliós adótartozást hagyva maguk mögött. A perben korábban kétszer is kimentette magát az Átlátszó által tanúként megidézett NAV-főigazgató, de a "harmadik fordulóban", e héten szerdán már tanúvallomást tett. Bár - mint a portál fogalmaz - "az inkriminált cikkben bemutatott két konkrét üggyel kapcsolatban érdemben nem sokat tudtunk meg a főigazgató asszony vallomásából", a NAV keresetét mégis elutasította a bíró. Az ítélet indoklása szerint a kifogásolt cikknek az adóhatóság vezetőjének eljárására vonatkozó megállapításai lényegében egy közéleti vita részét képezik, mert a cikk állít valamit az adóhatóság egyes intézkedéseivel kapcsolatban, amivel az adóhatóság nem ért egyet - ez viszont nem lehet alapja egy személyiségjogi pernek. Félreértések elkerülése végett: a bíróság nem abban döntött, hogy melyik félnek van igaza a cikk által tárgyalt ügyben, pusztán annyit szögezett le, hogy a sérelmi díj nevű jogintézményt nem lehet használni ebben a vitában.

NAV kontra Horváth

Még folyamatban van az az eljárás, amit a NAV kezdeményezett Horváth Andrással szemben, miután kirobbantotta az áfacsalási botrányt. Az adóhivatal információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményért tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, ebből lett az a törvénysértő házkutatás Horváth lakásán, amelynek során lefoglalták az áfacsaló céghálózatokat tartalmazó zöld dossziét. Horváth ugyan nem volt gyanúsított, csak célszemély, a volt adórevizor tagadja, hogy bármikor is jogosulatlanul jutott volna adatokhoz, ő a munkáját végezte. A megkérdőjelezhető, s akár strasbourgi vizsgálatot is érdemlő nyomozóhatósági eljárásmód célja vélhetően az volt, hogy megfélemlítsék az áfacsalási botrány kirobbantóját. Horváthot ugyanis ebben az eljárásban egyetlen alkalommal sem hallgatták ki, s miközben az utóbbi hónapokban elkezdték visszaszolgáltatni a lefoglalt bizonyítékokat is, érdemi fejleményről nincs hír. Az idén júliusban megszüntették azt a büntetőügyben indított nyomozást is, ami a NAV feljelentése nyomán indult az áfacsalási botrány miatt ismeretlen tettes ellen. Ebben az adóhivatal álláspontja lényegében az volt, hogy Horváth rágalmazta a hivatalt, amikor kirobbantotta az áfacsalási botrányt.

NAV kontra Klubrádió

Első- és másodfokon is elveszítette a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt a Klubrádió ellen indított pert, amit Jávor István nyilatkozata miatt indítottak. A szociológus-korrupciókutató a saját tanulmányai alapján NAV-os szervezeti korrupcióról beszélt a rádióban és azt mondta, az adóhivatal törvényellenes utasításokat kapott a minisztériumtól.

NAV kontra Horváth és Jávor

A bíróság nemrég második körben is elutasította a NAV Horváth András és Jávor István ellen benyújtott keresetét, amelyben a hivatal becsületsértés és jó hírnév megsértése miatt perelt volna, 3-3 millió forintot követelve tőlük. A bíróság pontatlanságra hivatkozva elutasította az adóhatóság keresetét, a NAV fellebbezett, de mivel azon érdemben nem módosítottak, ismét visszadobták a keresetüket.

NGM kontra Jávor

A nemzetgazdasági tárca rágalmazás miatt keresetet nyújtott be a szociológus ellen, de azt is mindkét fokon elbukta az NGM. Aztán az idén tavasszal újabb keresetet nyújtottak be Jávor ellen, de már becsületsértést akartak kimondatni a bírósággal.

NAV kontra Érsek

A NAV egy nappal a tárgyalás előtt elállt a pertől abban az ügyben, amit Érsek Zsolt, az MSZP Heves megyei elnöke és az Eger Televízió ellen indított. A politikus azt mondta a kitiltási botrány során, hogy "a NAV vezetői a legnagyobb adócsalók". Az adóhatóság eredetileg vezetői személyiségi jogainak megsértéséért követelte, hogy kérjenek elnézést, amit saját költségükön tegyenek közzé az MTI-n keresztül, az Eger Televízióban és annak honlapján. Emellett egymillió forint sérelemdíjra is igényt tartott. Az elállást mégis azzal indokolta, hogy a per beláthatatlan ideig tartana, és a bírósági gyakorlat szerint a közfeladatot ellátó személyeknek az átlagosnál többet kell elviselniük, hiszen funkciójukból fakadóan közszereplőnek minősülnek.

Dávida kontra Népszava

Szeptemberben pert vesztett első fokon Dávida Marianna, a NAV Központi Hivatalának még Vida Ildikó által kinevezett ellenőrzési főosztályvezetője is - éppen lapunkkal szemben. Dávida neve a Horváth által kirobbantott NAV-botrányban került elő először, ám személye a tavaly ősszel kirobban kitiltási botrányban is felmerült. Végül nem is az ő személyes érintettségét firtató Vs.hu-t, hanem a hírportált mint forrást idéző lapunkat és laptársunkat perelte be, mert az amerikai korrupciós botrány idején azt írtuk, hogy a neve rajta lehet a kitiltottak listáján. A per tárgya volt az is, hogy Vancsura István volt NAV-igazgató azt nyilatkozta, hogy Dávida ellenőrzéseket lehetetlenített el a Kiemelt Ügyek Igazgatóságán.

Vida kontra Vágó

Vida Ildikó, a pár hónapja a NAV éléről távozott elnök végül elállt attól a pertől, amelyet Vágó Gábor volt LMP-s képviselővel szemben indított. Vida 3,5 millió forintot követelt sérelemdíjként, valamint nyilvános bocsánatkérést, amiért tavaly novemberben, a kitiltási botrány során Vágó szerinte a becsületét és a jó hírnevét sértő megnyilatkozásokat tett. Ilyen volt például, hogy Vágó kiírta a Facebook-oldalára, hogy "a korrupció nagyasszonya, Vida Ildikó". Az azóta távozott, Amerikában nem szívesen látott NAV-elnök azt is sérelmezte, hogy Vágó a Facebook-on közzétett egy Vida-mémet, amelyen cselédruhában látható.

Az ellehetetlenítésre mennek

Több olyan munkaügyi per is folyik, amelyet a NAV dolgozói indítottak a hivatal ellen. A perek lényege, hogy az alkalmazottak sérelmezik, hogy a NAV indoklás nélkül elbocsátotta vagy áthelyezte őket a szervezeten belül, úgy érzik, mintha az ellehetetlenítésük lenne a cél. Ilyen áthelyezéseket ugyanis a volt és jelenlegi dolgozók szerint csak azok kaphattak a szervezetben, akik bírálták, hogy a hivatal nem vizsgálta ki az áfacsalásokat és a hivatali vezetők visszaéléseit. Munkaügyi pere van például Hegedűs-Deme Zsoltnak, a megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága volt igazgatójának. Hegedűs-Deme azt kifogásolja, hogy a NAV egyoldalúan módosította a munkakörét, és az igazgatói szintről egy afféle segéd-adóellenőri munkakörbe helyezte. Jelenleg is ebben a beosztásban van a NAV állományában. 2011-es leváltásáig a hálózatos áfacsalás elleni harc irányítója volt, egyike annak a néhány vezetőnek, akik kidolgozták a hálózatos adócsalás elleni hatékony fellépés információtechnológiai módszertanát, illetve megteremtették az ehhez szükséges feltételeket. Hegedűs-Deme áprilisban tanúskodott a lapunk és a Népszabadság ellen indított Dávida-perben, és súlyos állításokat tett a NAV felső vezetésének intézkedéseivel kapcsolatban. Ezeket azóta sem cáfolta az adóhivatal, ám másnap a hírek szerint behívatta felettese, rosszallását fejezte ki a tanúvallomás miatt, és nyilatkozatokat íratott alá vele, melyekkel - mint az később kiderült - hozzájárult az áthelyezéséhez. Így végeredményben végrehajtói munkakörbe fokozták le.


Elhal-e a nyomozás?

Az áfacsalási botrányként elhíresült ügyben Horváth András feljelentése alapján 2013 decemberében rendelték el a nyomozást hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt. A nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda végzi, és már több alkalommal elhalasztották a lezárását. Jelenleg december 13. a nyomozás befejezésének határideje, de még ez is meghosszabbítható. Az ügyben Polt Péter legfőbb ügyész beszámolója szerint eddig egy gyanúsítottat hallgatott ki a hatóság, ami megfelel a fél, vagy akár egy évvel ezelőtti állapotnak. Korábban már kiderült, hogy egy NAV-vezetőről van szó. Eközben a rendőrségen hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt folyik a nyomozás, egy gyanúsított van, de további információt - a nyomozás érdekeire tekintettel - nem adnak a hatóságok.