Titokzatos fejcserék az egészségügyben

Publikálás dátuma
2015.11.14. 06:02
Illusztráció: Thinkstock
Az érintett szervezetek érdeklődésünkre nem cáfolták, hogy valósak a Népszabadság tegnap megjelent értesülései az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatójának leváltásáról, de az Emberi Erőforrások Minisztériumára mutogattak, a tárca viszont ezidáig nem válaszolt ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.

Az OEP csak annyit közölt, hogy nem volt olyan csütörtöki vezetői értekezlet, ahol elköszönt volna a főigazgatójuk, ahogyan azt a lap állította. Azt, hogy elküldik Sélleiné Márki Máriát, nem kommentálták, mint ahogy azzal a kérdéssel is az egészségügyi államtitkársághoz irányítottak bennünket, hogy vajon a menesztésben mekkora szerepe van a nyári kórházi konszolidáció óta újra rohamtempóban emelkedő intézményi tartozásoknak, meg annak, hogy az év elején megváltónak kikiáltott megyei és fővárosi egészségügyi irányító bizottságok az OEP szakmai felügyelete alatt eddig a nagy semmit tudták felmutatni. Az ágazati Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan Tagozata és Tanácsa már januárban figyelmeztette a tárcát, hogy az OEP szakmai műhelyeiben összeállított módszertani útmutató alapján a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok nem lesznek képesek a kórházi kapacitások átrendezésére, „mivel a szükségleteken alapuló kapacitástervezés alapvető módszertani szabályait az útmutató elkészítésénél nem vették figyelembe”.

A parlament népjóléti bizottságának szocialista alelnöke is csak annyit tud az azóta eltelt tíz hónap eredményeiről, hogy a bizottságok tavasszal letettek az asztalra egy javaslatot, hogy melyik legyen a megyében a vezető kórház és a többi intézménynek milyen feladatai maradjanak, de Orbán Viktor szemétbe dobta a terveket. Azóta Korózs Lajos sem hallott a bizottságokról, miközben szűkebb hazájában, a hevesi megyeszékhelyen már komplett kórházi osztályok ürülnek ki az orvosok távozása miatt. A vezetőcserék indokainak keresésekor csak ehhez hasonló értékelésekre és találgatásokra támaszkodhatunk, mert az egy hónappal ezelőtt kinevezett új egészségügyi államtitkár nemcsak a nyilvánosságot kerülte az utóbbi hetekben, szakmai konferenciákon is legföljebb semmitmondó köszöntőket mondott, hanem a parlament illetékes bizottságában sem vázolta elképzeléseit, amit Korózs alelnök szintén kifogásol.

Az OEP főigazgatójával kapcsolatos kérdésben még magyarázható azzal az embertárca hallgatása, hogy őt a miniszterelnök bízta meg, így ő is hívhatja vissza, de a főmentőst a mindenkori államtitkár nevezi ki. Burány Béla 2013-ban került a szervezet élére és a Népszavának a Mentőszolgálat szóvivője cáfolta, hogy a mostani vezetőcsere oka a mentőállomások építésére, felújítására és új mentőautók beszerzésére szolgáló uniós projektek jelentős csúszása lehet. Győrfi Pál úgy fogalmazott: "a műszaki átadás-átvétel a projektben érintett 82 helyszínből 81-en október 31-ig megtörtént (csúszás csak Mezőberényben van, ahol új kivitelezőt kellett találni, mert a régi nem teljesített). A garanciális hibák javítása, illetve a szakhatósági, használatbavételi engedélyezési eljárás egyes helyszíneken jelenleg is folyik, ez azonban nem befolyásolja a projekt sikeres lezárását."

Cáfolatok nélkül azt kell elfogadnunk, hogy a két említett háttérintézményben biztosra vehető a vezetőváltás. Közben pedig már egy hónapja keresik az utódot Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár helyére is az Állami Egészségügyi Ellátó Központ élére.

Orbán elítélő nyilatkozata az EU-csúcsról - Kerítést épít Ausztria

Publikálás dátuma
2015.11.14. 06:01
Ausztria határát jelző tábla a Spielfeldben kialakított befogadóállomás kerítése mögött. MTI Fotó: Varga György
Ausztria négy kilométeres kerítést épít Spielfeldnél, de "nem orbanizálódik". A magyar kormányfő meglehetősen elítélően nyilatkozott a máltai Vallettában megrendezett uniós csúcsról.

Az egykor büszke Európa biztonságot koldul, ahelyett, hogy saját erőből védené meg határait - kommentálta Orbán Viktor csütörtök este az M1-nek, a máltai Valettában megrendezett uniós csúcsot. A kormányfő azt mondta, a helyzet egyre inkább aggasztónak tűnik: miközben migránsok öt-, hat-, vagy akár tízezrei érkeznek naponta az Európai Unió területére mindenfajta ellenőrzés nélkül, folytatódik a "sehova sem vezető tanácskozások sorozata". A kormányfő arról is beszélt: bár "erről soha senki nem döntött, senki nem hagyta jóvá", mégis kezd körvonalazódni annak terve, hogy Törökországból Európába egymillió migránst szállítsanak át, és osszanak szét. Magyarországnak ezt el kell utasítania - mondta.

Az uniós külső határ magyarországi szakaszának védelme nem azt jelenti, hogy Magyarország bezárkózik - mondta Szájer József európai parlamenti képviselő, a Fidesz politikusa pénteken Berlinben a Magyar-Német Fórum 25. közgyűlésén. Szájer teljes értelmetlenségnek nevezte a menekültkvóták elképzelését. Hans-Peter Friedrich, a CDU/CSU parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője úgy vélte: a lehető leggyorsabban össze kell hívni egy európai határvédelmi konferenciát a schengeni külső határok hatékony védelmének biztosítása céljából, és be kell vezetni, hogy nem tartozhatnak az övezetbe olyan országok, amelyek nem képesek önállóan megvédeni külső határukat és nem hajlandóak elfogadni az erre felajánlott segítséget.

Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára is a kvótákról beszélt, amelyekkel kapcsolatban kifejtette: jelentős érték, hogy az Európa harmadik legnagyobb zsidó közösségét kitevő magyarországi zsidó közösség rendezvényein nincs szükség különösebb biztonsági intézkedésekre, és ezt nem szabad veszélyeztetni muzulmán vallású emberek tömeges bevándorlásával.

Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt politikusa arról beszélt, hogy amennyiben az uniós tagországi kormányokban megvan a kellő akarat az együttműködésre, és befejezik az egymás hibáztatásából álló "stratégiai játékokat", akkor közösen meg lehet oldani a válságot. Kerítésekkel nem lehet kezelni a globális méretű migrációs folyamatot. Sokkal "konstruktívabb" megoldásokra van szükség, például közös határőrizetre és egy új migrációs politikára. Az új minőségű, spontán módon kialakult migrációs hullám miatt az uniós integráció során megszokotthoz képest jóval intenzívebb és koncentráltabb együttműködésre van szükség a tagországok között.

Christine Langenfeld, a göttingeni egyetem közjogi tanszékének vezetője, az integrációval és migrációval foglalkozó alapítványok mellett működő szakértői testület elnöke rámutatott, hogy szét kell választani és külön kell kezelni a menekültügyet, illetve a menekültek beáramlásának kérdését és a gazdasági bevándorlást, amely Németország esetében mindenekelőtt az EU keleti és déli tagországaiból induló, igen jelentős bevándorlási folyamatot jelent. Ennek méreteit mutatja, hogy csak tavaly nagyjából félmillióan vándoroltak be Németországba, túlnyomórészt az uniós társállamokból.

A németek túlnyomó többsége a kormány menekültpolitikájának hirtelen változásaiból azt a következtetést vonta le, hogy Angela Merkel kancellár nem ura a helyzetnek - mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés. Az Emnid közvélemény-kutató intézet adatai szerint a német lakosság 69 százaléka úgy véli, a kancellár elveszítette az ellenőrzést a kormány menekültpolitikájának formálása felett. Különösen erős ez a vélemény a szociáldemokrata párt (SPD) szavazóinak körében, ahol 70 százalék gondolja azt, hogy a kancellár már nem tudja irányítani a folyamatokat. A CDU/CSU pártszövetség szavazótáborában is erős ez a véleményáramlat, a konzervatív uniópártok támogatóinak 50 százaléka tapasztal kontrollvesztést a kancellárnál az N24 hírtelevízió megbízásából készült felmérés szerint.

Ausztria egy 4 kilométeres kerítést épít Spielfeldnél, 25 kilométeres szögesdrótkerítést egyelőre nem. Ezt jelentette be pénteken Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter, illetve Konrad Kogler, a belügyminisztérium közbiztonságért felelős főigazgatója. A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) korábban azt szorgalmazta, hogy 25 kilométeres kerítés épüljön a határon. A néppárti belügyminiszter közlése szerint erről nem a szociáldemokrata koalíciós partner, hanem Szlovénia kérésére mondtak le. Szlovénia a továbbiakban kerítéssel körülvett folyosóval és a zöldhatár mentén folytatott szigorúbb ellenőrzés bevezetésével próbálja kézben tartani a helyzetet. Gerald Klug szociáldemokrata védelmi miniszter szerint nem kerítésről, hanem a rendezett irányításhoz szükséges rendszerről van szó. Úgy vélte: nem került sor Ausztria "orbanizálódására".

AI: semmibe vett emberi jogok
Csaknem két hónappal a szerb határon létesített műszaki határzár kiépítését követően az Amnesty International tegnapi budapesti sajtóbeszélgetésén kiderült, hogy Magyarország továbbra sem tesz eleget a menedékkérőkkel szembeni emberi jogi kötelezettségeinek, Szerbia pedig nem biztosít hozzáférést egy hatékony menekültügyi eljáráshoz, hiába minősítette biztonságos "tranzitországnak" a magyar kormány. A balkáni útvonalon érkező menekültek továbbra is elfogadhatatlan körülmények között, jogsértéseket elszenvedve kénytelenek az Unió területére érkezni.
A biztonságos és legális útvonalak biztosítása helyett az országok továbbra is saját határaik védelmét tekintik elsődlegesnek a védelemre szorulók jogainak tiszteletben tartása helyett.Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója kifejtette, hogy a szervezet súlyosan aggályosnak tartja a magyarországi fogadási körülményeket, a határzár tiltott átlépésének kriminalizálását, az ország területéhez való hozzáférés korlátozását, a tranzitzónák létrehozását, a gyorsított elfogadhatósági eljárásokat és Szerbia biztonságos harmadik országnak minősítését. Arra szólította fel a magyar kormányt, hogy vessen véget a menedékkérőkkel szembeni jogsértő eljárásoknak és az ország ne menjen szembe az EU-s és nemzetközi emberi jogi normákkal. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak az alapvető emberi jogi kötelezettségeket szem előtt tartva haladéktalanul strukturális párbeszédet kell kezdeményeznie Magyarországgal, hogy a menedékkérők jogai ne sérüljenek.



Szerző

Hegedűs Zsuzsa újabb felháborító kijelentéseket tett

Publikálás dátuma
2015.11.13. 21:48
Illusztráció: Thinkstock
Újabb felháborító kijelentéseket tett a gyermekéhezéssel kapcsolatban Hegedűs Zsuzsa. A miniszterelnöki főtanácsadó az RTL Híradónak azt mondta, a szegény családoknál tulajdonképpen nem is éheznek a gyerekek, mivel szerinte a szülők „ha kell, lopnak is”. Hozzátette, olyan nélkülöző családban, ahol nincs alkohol- vagy drogprobléma, nem fordul elő, hogy a gyerek délután 4 és másnap reggel között ne kapna enni. 

Erre reagálva Szabó Tímea (PM) közölte, Orbán főtanácsadójának kijelentései nemcsak elfogadhatatlanok, hanem „méltatlanná teszik őt arra, hogy havi egymillió forint közpénzt markoljon fel”. Az MSZP szerint a kormány akkor kérje számon a magyar szülőket, ha már teljesítette az emberek jogos fizetésemelési követelését. A párt szerint ugyanis ez garantálná, hogy a magyar szülők megfelelő mennyiségű és minőségű ételt tehessenek a gyerekeik tányérjára.

Annak ellenére, hogy Hegedűs korábban azt hangoztatta, az Orbán-kormány felszámolta a rendszerszintű gyermekéhezést Magyarországon, a kabinet némi egyeztetés után újra a parlament elé vinné az ellenzéki képviselők által benyújtott Nemzeti Minimum programot - legalábbis Czibere Károly így nyilatkozott az MTI-nek. A szociális államtitkár némileg ellentmondásosan válaszolt arra a kérdésre, hogy a kormányzat korábban miért nem szavazta meg a javaslatot, azt felelte, minden olyan kezdeményezés mellé állnak, amelynek célja a gyermekéhezés felszámolása.

Az ellenzék szerint a kormány gyermekvédelmi törvényt módosító javaslata sem nyújt kellő megoldást a szünidei gyermekéhezésre. Az LMP-s Szél Bernadett például arra vár választ, mire elég a problémára szánt 4,5 milliárd forint, ugyanis a párt számításai szerint erre legkevesebb 17 milliárdot kellene szánni. Mint írta, szó nincs arról, hogy a kabinet minden nap ételt biztosítana a rászoruló gyermekeknek a szünetekben: a kormánypárti törvényjavaslat minimum előírásaival kalkulálva - ami nyaranta 43, a többi szünetben összesen 6 napi ingyenes étkezést nyújtana a gyermekeknek -, napi 440 forint normatívával és 200 ezer gyerekkel számolva 4,3 milliárd jön ki - jelenleg 200 ezer kiskorút érint ugyanis a probléma. Az ellenzéki politikus szerint csak azok a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek jutnának segítséghez is, akik egyben hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek.

Szél kifejtette, a kormány a lehető legszűkebbre vette az ellátandó gyerekek és az ellátási napok számát. Ezzel szemben Czibere korábban azt mondta, hogy jövő évtől az önkormányzatok minden szünetben kötelesek leszek napi egy ingyenes étkezést biztosítani a rászorulóknak – emlékeztetett Szél. Az MSZP szerint sem megoldás a kormány javaslata, mivel a hangzatos kommunikáció mögött ismét csak „hamis ígéreteket és hazugságokat találtak”. A módosítás egyáltalán nem azt tükrözi, amivel a kormánypárti politikusok a médiában kampányolnak - közölték.

Szerző