Előfizetés

Pofavizit lesz a Fidesz-kongresszus

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.11.14. 06:03
Pokorni Zoltán, Kósa Lajos, Orbán Viktor, Pelczné Gáll Ildikó, Varga Mihály: alig marad régi ember a pártvezetésben FOTÓ: NÉPSZA
Pontos forgatókönyv szerint zajlott volna vasárnap a Fidesz sorrendben 26., tisztújító kongresszusa. Orbán Viktornak ezúttal sem lesz kihívója, és bár három új alelnököt is megválasztanak majd a küldöttek, hiszen Lázár János, Kósa Lajos, valamint Pokorni Zoltán leköszön, a résztvevők számára annyi izgalom sem marad, hogy ezért a három posztért legalább négy ember induljon, így formálissá válik a voksolás. Az is tudható, hogy a kongresszus politikai nyilatkozatot fogad el az uniós migrációs kvóták ellen, az egyetlen nyitott kérdés, Orbánt már most vagy csak később lesz-e ismét a párt hivatalos miniszterelnök-jelöltje.

Frissítés: Elhalasztják a Fidesz-kongresszust

Megerősítették Magyarország védelmét - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szombaton. A nemzetbiztonsági kabinet rendkívüli ülésén úgy döntöttek, elhalasztják a Fidesz vasárnapra tervezett kongresszusát, miután súlyos terrortámadás rázta meg Párizst. A merényletsorozatban 128 ember vesztette életét, és legalább 200-an megsérültek, közülük 80-an súlyosan. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója szombati rendkívüli sajtótájékoztatón mondta el: növelik a rendőri jelenlétet az utcákon, a tereken, a repülőtéren, de Paksnál is, és szigorítják a kiemelt intézmények, valamint a határok ellenőrzését is. Bakondi úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon nincs terrorveszély, de ezek az intézkedések szükségesek. Holnap nemzeti gyásznapot rendeltek el hazánkban.

Korábban írtuk: Pofavizit. Fideszes forrásunk így értékelte a kormánypárt vasárnapi kongresszusát. Hozzátette, a küldöttek többsége persze hónapokra muníciót kap majd a Millenárison, leginkább ahhoz, hogy szűkebb közösségében legyen mit mesélnie. A holdudvar számára viszont azért fontos az effajta esemény, mert mindenki megmutathatja, milyen fontos, hiszen meghívták a tisztújításra. A holnapi kongresszus ennek ellenére a korábbinál több változást hoz, hiszen a küldöttek három új alelnököt választanak. A jelenlegi négy alelnök közül ugyanis csak Pelczné Gáll Ildikó EP-képviselő marad a helyén Lázár János két, Kósa Lajos nyolc, Pokorni Zoltán pedig tizenkét év után távozik a pártvezetésből.

Lázár azért köszön le, mert a Fideszben íratlan szabály, hogy kormánytag nem vállal tisztséget a pártvezetésben. A Miniszterelnökség vezetője 2013 szeptemberében még államtitkárként váltotta ezen a poszton az akkor már miniszterré kinevezett Varga Mihályt. Az eddigi ügyvezető alelnök, Kósa Lajos októberben, amikor a Fidesz frakcióvezetőjévé választották bejelentette, miután emiatt amúgy is automatikusan résztvevője az elnökség üléseinek, átadja a helyét valaki másnak. Pokorni viszont már korábban jelezte, polgármesterként ki akar szállni az országos politikából. Helyüket Gulyás Gergely, a parlament alelnöke, Kubatov Gábor pártigazgató és Németh Szilárd rezsibiztos veszi át, ez már a múlt hét elején eldőlt. Ahogyan az is, hogy a választmány elnöke Kövér László házelnök marad.

Korábban több név is szerepel a lehetséges utódok között, egyebek mellett azért, hogy több vidéki alelnöke legyen a kormánypártnak, végül azonban forrásaink szerint nem találtak alkalmas ismert politikust. Kocsis Máténak állítólag felajánlották, döntse el, hogy az országos vagy a budapesti politikában kíván-e részt venni, a józsefvárosi polgármester végül a Fidesz fővárosi elnöke lett. Ez azt jelzi, hogy főpolgármester-jelölti ambíciói is vannak. Gyürk András EP-képviselő, aki már több Fidesz kampányt irányított szintén nem került az alelnökjelöltek közé, ennek ellenére nem esett ki a pikszisből. Sőt erősödött, hiszen ő irányítja a pártéletet a Lendvay utcai székházból. A pártot és a parlamenti frakciót immár Rogán Antal felügyeli, akivel Gyürk forró dróton tartja a kapcsolatot.

A holnapi, sorrendben 26. kongresszus egyetlen nyitott kérdése, hogy a küldöttek határoznak-e a 2018-as fideszes miniszterelnök-jelölt személyéről, bár erről valójában két év múlva kell dönteni. Az nyilvánvaló, hogy az egyetlen érvényes miniszterelnök-jelölt Orbán Viktor lehet, aki korábban már közölte, az őszi tisztújító kongresszuson örömmel vállalja a felkérést, hogy pártját felkészítse a következő parlamenti választásra. "Alig várom, hogy 2018-ban is sorompóba léphessek" - fogalmazott. Politikai pályafutásáról és lehetséges utódjáról azt mondta: "52 éves leszek hamarosan, szerintem még van egy-két jó évem, pár fekvőtámaszt még le tudok nyomni, de sokat dolgozom azon, hogy megtaláljam."

Orbán számára a kongresszus is megfelelő alkalom arra, hogy még egy fórummal elutasíttassa a kötelező menekültkvótát. A küldöttek az előzetes terveknek megfelelően várhatóan politikai nyilatkozatban felhatalmazzák majd a kormányt, hogy lépjen fel a kötelező betelepítés ellen. Ezt egyébként már a frakció is megtette, amikor törvényjavaslatot nyújtott be azt szorgalmazva, hogy a kabinet az Európai Unió luxemburgi bíróságán támadja meg a belügyminiszterek minősített többséggel meghozott döntését.

Az sem lesz meglepetés, ha Orbán délután, újraválasztását követően elsősorban a menekülthelyzetről fog beszélni és ostorozza az Uniót. A Millenárison mások mellett felszólal Kövér, Rogán, Lázár, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Szájer József EP-képviselő, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, valamint Tarlós István főpolgármester.

Már minden Rogánhoz tartozik

Illetékes elvtárs lett Rogán Antalból, aki mostantól nem csak a kormány általános politikai koordinációjáért és az egységes kormányzati kommunikációért felel, hanem azt is meghatározza, melyik miniszter, államtitkár, helyettes-államtitkár mikor szólalhat meg a nyilvánosság előtt és főleg mit mondhat. Az atv.hu úgy értesült, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK) panelmondatokat is gyárt majd, amiket a kormánytagoknak kell elmondaniuk. A lap szerint a minisztériumok sajtósai egész pályás letámadásként értékelik, hogy ezentúl csak az MK Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkársága dönthet arról, ki mikor, hol és miről beszélhet. Az interjúkérelmeket Rogánékhoz kell továbbítani, az érdeklődésre számot tartó téma háttéranyagát viszont az adott tárca dolgozza ki, hogy a MK munkatársai megalapozott döntést tudjanak hozni az engedélyezés során. Az MTI-t sem kereshetik meg közvetlenül. A jövőben a kormányzati honlapok, az állami protokoll-teendők, a kormányfő külföldi utazásai, a nemzetközi állami rendezvények, az állami kitüntetések, és a kormányfő kommunikációs felkészítése is Rogánékhoz tartozik. Az új rendszer azonban már kezdetben kudarcot vallott, sajtóhírek szerint ugyanis a TV2 ügyében Simicska Lajos feltűnése és Andy Vajna spontán nyilatkozatai felkészületlenül érték Rogán csapatát, amiért a miniszterelnök emelt hangon juttatta kifejezésre nemtetszését.



Orbán elítélő nyilatkozata az EU-csúcsról - Kerítést épít Ausztria

Publikálás dátuma
2015.11.14. 06:01
Ausztria határát jelző tábla a Spielfeldben kialakított befogadóállomás kerítése mögött. MTI Fotó: Varga György
Ausztria négy kilométeres kerítést épít Spielfeldnél, de "nem orbanizálódik". A magyar kormányfő meglehetősen elítélően nyilatkozott a máltai Vallettában megrendezett uniós csúcsról.

Az egykor büszke Európa biztonságot koldul, ahelyett, hogy saját erőből védené meg határait - kommentálta Orbán Viktor csütörtök este az M1-nek, a máltai Valettában megrendezett uniós csúcsot. A kormányfő azt mondta, a helyzet egyre inkább aggasztónak tűnik: miközben migránsok öt-, hat-, vagy akár tízezrei érkeznek naponta az Európai Unió területére mindenfajta ellenőrzés nélkül, folytatódik a "sehova sem vezető tanácskozások sorozata". A kormányfő arról is beszélt: bár "erről soha senki nem döntött, senki nem hagyta jóvá", mégis kezd körvonalazódni annak terve, hogy Törökországból Európába egymillió migránst szállítsanak át, és osszanak szét. Magyarországnak ezt el kell utasítania - mondta.

Az uniós külső határ magyarországi szakaszának védelme nem azt jelenti, hogy Magyarország bezárkózik - mondta Szájer József európai parlamenti képviselő, a Fidesz politikusa pénteken Berlinben a Magyar-Német Fórum 25. közgyűlésén. Szájer teljes értelmetlenségnek nevezte a menekültkvóták elképzelését. Hans-Peter Friedrich, a CDU/CSU parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője úgy vélte: a lehető leggyorsabban össze kell hívni egy európai határvédelmi konferenciát a schengeni külső határok hatékony védelmének biztosítása céljából, és be kell vezetni, hogy nem tartozhatnak az övezetbe olyan országok, amelyek nem képesek önállóan megvédeni külső határukat és nem hajlandóak elfogadni az erre felajánlott segítséget.

Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára is a kvótákról beszélt, amelyekkel kapcsolatban kifejtette: jelentős érték, hogy az Európa harmadik legnagyobb zsidó közösségét kitevő magyarországi zsidó közösség rendezvényein nincs szükség különösebb biztonsági intézkedésekre, és ezt nem szabad veszélyeztetni muzulmán vallású emberek tömeges bevándorlásával.

Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt politikusa arról beszélt, hogy amennyiben az uniós tagországi kormányokban megvan a kellő akarat az együttműködésre, és befejezik az egymás hibáztatásából álló "stratégiai játékokat", akkor közösen meg lehet oldani a válságot. Kerítésekkel nem lehet kezelni a globális méretű migrációs folyamatot. Sokkal "konstruktívabb" megoldásokra van szükség, például közös határőrizetre és egy új migrációs politikára. Az új minőségű, spontán módon kialakult migrációs hullám miatt az uniós integráció során megszokotthoz képest jóval intenzívebb és koncentráltabb együttműködésre van szükség a tagországok között.

Christine Langenfeld, a göttingeni egyetem közjogi tanszékének vezetője, az integrációval és migrációval foglalkozó alapítványok mellett működő szakértői testület elnöke rámutatott, hogy szét kell választani és külön kell kezelni a menekültügyet, illetve a menekültek beáramlásának kérdését és a gazdasági bevándorlást, amely Németország esetében mindenekelőtt az EU keleti és déli tagországaiból induló, igen jelentős bevándorlási folyamatot jelent. Ennek méreteit mutatja, hogy csak tavaly nagyjából félmillióan vándoroltak be Németországba, túlnyomórészt az uniós társállamokból.

A németek túlnyomó többsége a kormány menekültpolitikájának hirtelen változásaiból azt a következtetést vonta le, hogy Angela Merkel kancellár nem ura a helyzetnek - mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés. Az Emnid közvélemény-kutató intézet adatai szerint a német lakosság 69 százaléka úgy véli, a kancellár elveszítette az ellenőrzést a kormány menekültpolitikájának formálása felett. Különösen erős ez a vélemény a szociáldemokrata párt (SPD) szavazóinak körében, ahol 70 százalék gondolja azt, hogy a kancellár már nem tudja irányítani a folyamatokat. A CDU/CSU pártszövetség szavazótáborában is erős ez a véleményáramlat, a konzervatív uniópártok támogatóinak 50 százaléka tapasztal kontrollvesztést a kancellárnál az N24 hírtelevízió megbízásából készült felmérés szerint.

Ausztria egy 4 kilométeres kerítést épít Spielfeldnél, 25 kilométeres szögesdrótkerítést egyelőre nem. Ezt jelentette be pénteken Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter, illetve Konrad Kogler, a belügyminisztérium közbiztonságért felelős főigazgatója. A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) korábban azt szorgalmazta, hogy 25 kilométeres kerítés épüljön a határon. A néppárti belügyminiszter közlése szerint erről nem a szociáldemokrata koalíciós partner, hanem Szlovénia kérésére mondtak le. Szlovénia a továbbiakban kerítéssel körülvett folyosóval és a zöldhatár mentén folytatott szigorúbb ellenőrzés bevezetésével próbálja kézben tartani a helyzetet. Gerald Klug szociáldemokrata védelmi miniszter szerint nem kerítésről, hanem a rendezett irányításhoz szükséges rendszerről van szó. Úgy vélte: nem került sor Ausztria "orbanizálódására".

AI: semmibe vett emberi jogok
Csaknem két hónappal a szerb határon létesített műszaki határzár kiépítését követően az Amnesty International tegnapi budapesti sajtóbeszélgetésén kiderült, hogy Magyarország továbbra sem tesz eleget a menedékkérőkkel szembeni emberi jogi kötelezettségeinek, Szerbia pedig nem biztosít hozzáférést egy hatékony menekültügyi eljáráshoz, hiába minősítette biztonságos "tranzitországnak" a magyar kormány. A balkáni útvonalon érkező menekültek továbbra is elfogadhatatlan körülmények között, jogsértéseket elszenvedve kénytelenek az Unió területére érkezni.
A biztonságos és legális útvonalak biztosítása helyett az országok továbbra is saját határaik védelmét tekintik elsődlegesnek a védelemre szorulók jogainak tiszteletben tartása helyett.Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója kifejtette, hogy a szervezet súlyosan aggályosnak tartja a magyarországi fogadási körülményeket, a határzár tiltott átlépésének kriminalizálását, az ország területéhez való hozzáférés korlátozását, a tranzitzónák létrehozását, a gyorsított elfogadhatósági eljárásokat és Szerbia biztonságos harmadik országnak minősítését. Arra szólította fel a magyar kormányt, hogy vessen véget a menedékkérőkkel szembeni jogsértő eljárásoknak és az ország ne menjen szembe az EU-s és nemzetközi emberi jogi normákkal. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak az alapvető emberi jogi kötelezettségeket szem előtt tartva haladéktalanul strukturális párbeszédet kell kezdeményeznie Magyarországgal, hogy a menedékkérők jogai ne sérüljenek.



Orbán elítélő nyilatkozata az EU-csúcsról - Kerítést épít Ausztria

Publikálás dátuma
2015.11.14. 06:01
Ausztria határát jelző tábla a Spielfeldben kialakított befogadóállomás kerítése mögött. MTI Fotó: Varga György
Ausztria négy kilométeres kerítést épít Spielfeldnél, de "nem orbanizálódik". A magyar kormányfő meglehetősen elítélően nyilatkozott a máltai Vallettában megrendezett uniós csúcsról.

Az egykor büszke Európa biztonságot koldul, ahelyett, hogy saját erőből védené meg határait - kommentálta Orbán Viktor csütörtök este az M1-nek, a máltai Valettában megrendezett uniós csúcsot. A kormányfő azt mondta, a helyzet egyre inkább aggasztónak tűnik: miközben migránsok öt-, hat-, vagy akár tízezrei érkeznek naponta az Európai Unió területére mindenfajta ellenőrzés nélkül, folytatódik a "sehova sem vezető tanácskozások sorozata". A kormányfő arról is beszélt: bár "erről soha senki nem döntött, senki nem hagyta jóvá", mégis kezd körvonalazódni annak terve, hogy Törökországból Európába egymillió migránst szállítsanak át, és osszanak szét. Magyarországnak ezt el kell utasítania - mondta.

Az uniós külső határ magyarországi szakaszának védelme nem azt jelenti, hogy Magyarország bezárkózik - mondta Szájer József európai parlamenti képviselő, a Fidesz politikusa pénteken Berlinben a Magyar-Német Fórum 25. közgyűlésén. Szájer teljes értelmetlenségnek nevezte a menekültkvóták elképzelését. Hans-Peter Friedrich, a CDU/CSU parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője úgy vélte: a lehető leggyorsabban össze kell hívni egy európai határvédelmi konferenciát a schengeni külső határok hatékony védelmének biztosítása céljából, és be kell vezetni, hogy nem tartozhatnak az övezetbe olyan országok, amelyek nem képesek önállóan megvédeni külső határukat és nem hajlandóak elfogadni az erre felajánlott segítséget.

Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára is a kvótákról beszélt, amelyekkel kapcsolatban kifejtette: jelentős érték, hogy az Európa harmadik legnagyobb zsidó közösségét kitevő magyarországi zsidó közösség rendezvényein nincs szükség különösebb biztonsági intézkedésekre, és ezt nem szabad veszélyeztetni muzulmán vallású emberek tömeges bevándorlásával.

Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt politikusa arról beszélt, hogy amennyiben az uniós tagországi kormányokban megvan a kellő akarat az együttműködésre, és befejezik az egymás hibáztatásából álló "stratégiai játékokat", akkor közösen meg lehet oldani a válságot. Kerítésekkel nem lehet kezelni a globális méretű migrációs folyamatot. Sokkal "konstruktívabb" megoldásokra van szükség, például közös határőrizetre és egy új migrációs politikára. Az új minőségű, spontán módon kialakult migrációs hullám miatt az uniós integráció során megszokotthoz képest jóval intenzívebb és koncentráltabb együttműködésre van szükség a tagországok között.

Christine Langenfeld, a göttingeni egyetem közjogi tanszékének vezetője, az integrációval és migrációval foglalkozó alapítványok mellett működő szakértői testület elnöke rámutatott, hogy szét kell választani és külön kell kezelni a menekültügyet, illetve a menekültek beáramlásának kérdését és a gazdasági bevándorlást, amely Németország esetében mindenekelőtt az EU keleti és déli tagországaiból induló, igen jelentős bevándorlási folyamatot jelent. Ennek méreteit mutatja, hogy csak tavaly nagyjából félmillióan vándoroltak be Németországba, túlnyomórészt az uniós társállamokból.

A németek túlnyomó többsége a kormány menekültpolitikájának hirtelen változásaiból azt a következtetést vonta le, hogy Angela Merkel kancellár nem ura a helyzetnek - mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés. Az Emnid közvélemény-kutató intézet adatai szerint a német lakosság 69 százaléka úgy véli, a kancellár elveszítette az ellenőrzést a kormány menekültpolitikájának formálása felett. Különösen erős ez a vélemény a szociáldemokrata párt (SPD) szavazóinak körében, ahol 70 százalék gondolja azt, hogy a kancellár már nem tudja irányítani a folyamatokat. A CDU/CSU pártszövetség szavazótáborában is erős ez a véleményáramlat, a konzervatív uniópártok támogatóinak 50 százaléka tapasztal kontrollvesztést a kancellárnál az N24 hírtelevízió megbízásából készült felmérés szerint.

Ausztria egy 4 kilométeres kerítést épít Spielfeldnél, 25 kilométeres szögesdrótkerítést egyelőre nem. Ezt jelentette be pénteken Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter, illetve Konrad Kogler, a belügyminisztérium közbiztonságért felelős főigazgatója. A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) korábban azt szorgalmazta, hogy 25 kilométeres kerítés épüljön a határon. A néppárti belügyminiszter közlése szerint erről nem a szociáldemokrata koalíciós partner, hanem Szlovénia kérésére mondtak le. Szlovénia a továbbiakban kerítéssel körülvett folyosóval és a zöldhatár mentén folytatott szigorúbb ellenőrzés bevezetésével próbálja kézben tartani a helyzetet. Gerald Klug szociáldemokrata védelmi miniszter szerint nem kerítésről, hanem a rendezett irányításhoz szükséges rendszerről van szó. Úgy vélte: nem került sor Ausztria "orbanizálódására".

AI: semmibe vett emberi jogok
Csaknem két hónappal a szerb határon létesített műszaki határzár kiépítését követően az Amnesty International tegnapi budapesti sajtóbeszélgetésén kiderült, hogy Magyarország továbbra sem tesz eleget a menedékkérőkkel szembeni emberi jogi kötelezettségeinek, Szerbia pedig nem biztosít hozzáférést egy hatékony menekültügyi eljáráshoz, hiába minősítette biztonságos "tranzitországnak" a magyar kormány. A balkáni útvonalon érkező menekültek továbbra is elfogadhatatlan körülmények között, jogsértéseket elszenvedve kénytelenek az Unió területére érkezni.
A biztonságos és legális útvonalak biztosítása helyett az országok továbbra is saját határaik védelmét tekintik elsődlegesnek a védelemre szorulók jogainak tiszteletben tartása helyett.Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója kifejtette, hogy a szervezet súlyosan aggályosnak tartja a magyarországi fogadási körülményeket, a határzár tiltott átlépésének kriminalizálását, az ország területéhez való hozzáférés korlátozását, a tranzitzónák létrehozását, a gyorsított elfogadhatósági eljárásokat és Szerbia biztonságos harmadik országnak minősítését. Arra szólította fel a magyar kormányt, hogy vessen véget a menedékkérőkkel szembeni jogsértő eljárásoknak és az ország ne menjen szembe az EU-s és nemzetközi emberi jogi normákkal. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak az alapvető emberi jogi kötelezettségeket szem előtt tartva haladéktalanul strukturális párbeszédet kell kezdeményeznie Magyarországgal, hogy a menedékkérők jogai ne sérüljenek.