Felborult egy autó Répcelaknál

Felborult egy személyautó péntek délután a 86-os főúton Répcelak és Beled között, a balesetben egy ember súlyosan, egy másik pedig könnyebben megsérült - közölte a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

 A tájékoztatás szerint a műszaki mentés idejére az útszakaszt fél pályán lezárták. 

Szerző

DK: fideszes trükk a népszavazás "átengedése"

 A Demokratikus Koalíció (DK) szerint fideszes trükk a boltzáras népszavazás "átengedése" - közölte az ellenzéki párt.

Azt írták, hogy az Orbán-kormány tovább folytatja "ócska játékát" a vasárnapi boltbezárás eltörléséről szóló népszavazás ügyében. Úgy fogalmaztak, hogy a fideszes többségű Nemzeti Választási Iroda "átengedte egy álcivil kezdeményezését", aki ráadásul az eredetihez képest ellentétes tartalmú beadványt nyújtott be "Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?" címmel.

A DK véleménye az, hogy a kérelmet benyújtó fideszes "civil" a boltzár fenntartása érdekében kíván kampányolni, míg az ellenzék a nyitva tartásért akarta a népszavazást elindítani, vagyis a kormány így akadályozza meg a valódi népszavazást, amelyet a pártok közül elsőként a DK, majd később a Magyar Szocialista Párt is kezdeményezett - hangsúlyozták.

A DK szerint az "álcivil" javaslat éppen azt a célt szolgálja, hogy ne gyűlhessen össze a szükséges aláírás-mennyiség, hónapokkal csússzon egy hiteles ellenzéki kezdeményezés lehetősége, így a boltok továbbra is zárva maradhatnak, adóbevételektől és munkahelyektől fosztva meg Magyarországot.

Szerző

Rendőri bántalmazás - Úgy megrúgta, hogy eltört a bordája

Pótmagánvádra volt szükség ahhoz, hogy elítéljék azokat a rendőröket, akik még 2013-ban súlyosan bántalmaztak két embert egy hatvani kukoricaföldön. A Magyar Helsinki Bizottság kutatása szerint hiába jelentenek fel rendőröket bántalmazás, kényszervallatás vagy jogellenes fogvatartás miatt, az ügy csak az esetek elenyésző részében jut el a vádemelésig, a legtöbb esetben a bántalmazó rendőröket futni hagyják.

Három rendőrt ítélt el szerdán első fokon a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa bántalmazás hivatalos eljárásban és testi sértés bűncselekménye miatt, amiért megrugdostak és ütlegeltek két sértettet. Az eset még 2013 nyarán történt Hatvan határában, egy kukoricaföldön: három férfi és két nő gyógyszeralapanyaghoz kukorica címert gyűjtött, amikor a rendőrök - máig sem derült ki, pontosan milyen bejelentésre - megjelentek, és (egyébként jogszerű) intézkedés alá vonták őket. Az események azonban eldurvultak, az érintetteket megbilincselték, majd az egyik rendőr - az ügy másodrendű vádlottja - először gyomorszájon, majd úgy oldalba rúgta az egyik férfit, hogy annak eltört a bordája; a másik sértettet pedig olyan erősen rúgta combon, hogy az összeesett - erről a rendőrről később kiderült, hogy profi thai-box harcos.

Az intézkedés során a tetten ért, megbilincselt címerszedőket a földre fektették és órákon keresztül ott is tartották őket, vizet még kérésre sem kaptak. Egy másik rendőr, az ügy elsőrendű vádlottja, többször a földre kényszerített emberekbe rúgott, nem egyszer rájuk is taposott. Később egy civil ruhás nyomozó is a helyszínre érkezett, s ő is bekapcsolódott a bántalmazásba: kukorica címerekkel csapkodta a két sértett arcát. Ezután a hatvani rendőrkapitányságra szállították őket, ahol egy orvos is megvizsgálta a bántalmazott embereket, sérülést azonban nem állapított meg. Kiderült, hogy a rendőri brutalitásnak kitett emberek nem okoztak anyagi kárt (a kukorica termését nem szedték), ezt a kukoricaföld tulajdonosa is alátámasztotta. Ennek ellenére mégis 20 ezer forintos bírságot állapítottak meg, a sértetteket két napig őrizetben tartották.

Az eset után a sértettek felkeresték a Magyar Helsinki Bizottságot (MHB), hogy jogi segítséget kérjenek. Az Egri Nyomozó Ügyészség nyomozást is indított az ügyben, összesen öt rendőrtanút hallgattak meg. A nyomozás során a sértetteket azonban tanúként sem hallgatták meg, az eljárást pedig megszüntették - anélkül, hogy a sértettek és a tanúk által egyértelműen felismert vádlottakat egyáltalán meggyanúsították volna vagy orvos szakértőt rendeltek volna ki a sérülések vizsgálatára. A nyomozást a Legfőbb Ügyészség utasítására újraindították, de újból arra jutottak, hogy a rendőrök ellen nem lehet vádat emelni. Holott a nyomozás során nem merült fel egyetlen ésszerű kétség sem, amit a bántalmazó rendőrök javára lehetett volna fordítani - igaz, a másodrendű vádlott jelentésében arra hivatkozott, hogy a sértett (aki ekkor már bilincsben volt) agresszíven közeledett, ezért kellett testi kényszert alkalmazni. A tanúként meghallgatott rendőrök, akik jelen voltak, de nem avatkoztak közbe, nem számoltak be ilyenről, és a nyomozás során is kiderült, hogy a bántalmazott emberek semmilyen ellenállást nem tanúsítottak.

A sértettek kénytelenek voltak pótmagánvádas eljárásban érvényesíteni igazukat, amelyben az MHB ügyvédje képviselte a vádat. Az első fokú bíróság végül a sértettek - orvos szakértő által is alátámasztott - verzióját fogadta el a bántalmazások megtörténtét illetően. Egy rendőrt egy év letöltendő szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra, két rendőrt pedig felfüggesztett szabadságvesztésre és lefokozásra ítélt a bíróság.

- Az ítélet szóbeli indoklásakor a bíróság hangsúlyozta: a büntetés kiszabásánál az ítélet prevenciós jellegét hangsúlyozták, fontos szempont volt, hogy elrettentsen minden hivatalos személyt hasonló bűncselekmények elkövetésétől - mondta Győző Gábor, az MHB ügyvédje. A tanácsbíró szerint ugyanis szaporodnak az ilyen cselekmények, s ezeknek minél előbb megálljt kell parancsolni. Az ítélet nem jogerős, a vádlottak felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek, a pótmagánvádlók pedig két vádlott esetében súlyosításért.

A jelenlegi helyzet valóban nem túl rózsás, s ezt az MHB friss kutatásának eredményei is alátámasztják: ha rendőrt, börtönőrt jelentenek fel bántalmazás, kényszervallatás vagy jogellenes fogvatartás miatt, az eseteknek csak elenyésző részében emelnek vádat. 2008 óta nem volt olyan év, hogy ez az arány 5 százalék felett lett volna, letöltendő szabadságvesztés büntetést is csak a legritkább esetekben szab ki a bíróság. Ezzel ellentétben a hivatalos személy elleni erőszak miatt tett feljelentéseknek kétharmada végződik vádemeléssel, s a büntetőperek átlagosan 72 százaléka zárul felfüggesztett vagy végrehajtandó szabadságvesztéssel.

- Az eredmények fényében a hatvani eset tipikus, a büntetés viszont teljesen atipikus. A hivatalos személyek által elkövetett bántalmazás eseteiben mindig vannak bizonyítási nehézségek, de sok esetben az ügyészség a minimálisan elvárhatót sem teszi meg annak érdekében, hogy kiderüljön, mi is történt valójában - mondta a kutatás eredményeinek ismertetésekor Kádár András Kristóf, az MHB társelnöke. Kiemelte: a hatvani ügyben is pótmagánvádas eljárást kellett indítani.

Az MHB kutatása során azt vizsgálta, 1985-től mi jellemezte a rendőrség és a büntetés-végrehajtás tagjai által elkövetett bántalmazások és kényszervallatások miatt indult eljárásokat. Kiderült: bár a jogszabályi háttér folyamatosan javul, a bántalmazással kapcsolatos esetek, a feljelentések száma nem csökken számottevően. - Bár a kétezres évek elején valamivel kevesebb feljelentés érkezett, 2006-tól ismét folyamatosan növekszik ez a szám, 2010-ben pedig olyan sok feljelentés érkezett, amennyire a rendszerváltás óta nem volt példa - mondta Kádár. Szerinte ebben nagy szerepe van a büntetőpolitikának: amikor egy szervezeten, például a rendőrségen nagy a társadalmi és politikai nyomás, vagyis felmutatható eredményt kell produkálni, olyankor a testi bántalmazástól sem riadnak vissza. Persze a statisztikákat fenntartással kell kezelni: joggal feltételezhetjük, hogy a valóságban magasabb a bántalmazások száma, mint a feljelentéseké, az adatok azonban a trendet jól mutatják.

A gyorsjelentés szerint a feljelentések számának csökkenése egybeesik a liberális büntetőpolitika időszakával, míg a büntetőpolitika szigorítása magával hozta az esetszám növekedését is: hiába javult a jogi környezet, a "keményebb" fellépésre vonatkozó társadalmi, politikai elvárások kihatnak a gyakorlatra. Napjainkban a feljelentések száma 900-1000 körül van évente, míg például 2005-2006-ban ennek fele volt jellemző. Kádár hangsúlyozta: az ilyen nyomásnak akkor tud ellenállni a szervezet, ha megvannak annak belső és külső feltételei, ám ezek a magyar rendőrség estében több tekintetben is hiányoznak. Az egyik ilyen belső feltétel, hogy a rendőri állomány fiatal, tapasztalatlan, terepen sem áll mellettük egy idősebb rendőr, akitől tanulhatnának. A vizsgálati eredmények is azt mutatják, hogy a kényszervallatások nagy részét fiatal rendőrök követik el. A külső feltételek között pedig a leghangsúlyosabb az egyenruhások által elkövetett erőszakkal szembeni jogalkalmazói engedékenység.

A tapasztalat azt mutatja, hogy kevés ügy jut el a vádemelésig akkor, ha hivatalos személy a bántalmazó: az ilyen ügyekben indított eljárások mindössze 2-6 százalékában emelnek vádat, de ha például rendőr tesz bejelentést, a vádemelés az esetek 70 százalékában megtörténik. A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazások bizonyítását nehezíti, hogy nem lehet videófelvételeket felhasználni: a bántalmazás vagy zárt helyen zajlik, ahol felvétel sem készül, vagy ha készül is felvétel, a szalag vagy eltűnik vagy "utólag megrongálódik". A váderedményesség egyébként igen magas Magyarországon, az aránytalanság azonban jól látható: az átlag 64,5 százalék azokban az esetekben, amikor hivatalos eljárásban bántalmaznak valakit, 97 százalék pedig akkor, amikor hivatalos személy ellen követnek el erőszakot.

A büntetéskiszabási gyakorlat azonban gyenge, s az is aggályokat vet fel, hogy sokszor olyan rendőr követ el bántalmazást, akinek korábban már volt hasonló ügye, mégis az állomány tagja maradhatott. - A büntetéskiszabás gyakorlatának enyhesége oda vezet, hogy az ilyen esetek ismétlődnek - mutatott rá Kádár. Az MHB kutatási eredményei alapján ajánlásokat fogalmazott meg a helyzet javítása érdekében. Ezek egy része a jogszabályi háttér fejlesztésére irányul, például hogy a kihallgatásoknál tegyék lehetővé legalább hangfelvétel készítését, valamint hogy a fogvatartottakat a rendőrök jelenléte nélkül vizsgálhassa meg az orvos. Ajánlják továbbá, hogy a jogerősen elítélt elkövetők ne folytathassák szolgálatukat, csökkentsék a társadalmi-politikai nyomást a szervezeteken, illetve hogy fejlesszék a rendvédelmi szervekben szolgálatot teljesítők kiválasztási, ellenőrzési rendszerét.

Néhány emlékezetes ügy

Siófok: 2006 augusztusában egy parkolóban történt koccanásos balesetet követően ittas vezetés gyanújával állították elő egy férfit. A vér- és vizeletvizsgálatot követően visszavitték a helyszínre, hogy ott fényképeket készítsenek, a fiatalember azonban megpróbált elszaladni, és eközben elsodorta az egyik rendőrt. Előállítása után a fogda folyosóján súlyosan bántalmazták: ütötték, rúgták, majd arccal a falnak nyomták, terpeszbe kényszerítették, és hátulról többször erőteljesen ágyékon rúgták. Az ügyben nyomozás indult, ekkor a sértett azonosított két rendőrt a bántalmazók közül. Azonban az ügyészség - azzal az indokkal, hogy elkövetők kiléte nem volt megállapítható - megszüntette a nyomozást. Az ügy a strasbourgi bíróságig jutott, ahol megállapították, hogy az ügyben megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt, az embertelen és megalázó bánásmódot tiltó rendelkezést. A férfinak több mint tízezer euró jóvátételt ítéltek meg.

Izsák: 2013. április 8-án a rendőrök bejelentésre felkerestek egy román állampolgárságú, magyar nemzetiségű férfit. Egy láncfűrész eltulajdonítását kérték számon a jelentősen ittas sértetten, majd kényszer alkalmazásával előállították. A férfi megkérdezte a rendőröktől, hogy miért állították elő, ellenállást azonban nem tanúsított. Egy becsukott ajtajú irodában kényszervallatást alkalmaztak, a sértettet folyamatosan ököllel ütötték az arcán és a mellkasán, majd a földre került férfi mellére térdeltek, ököllel és gumibottal folyamatosan verték. Majd levették róla a bilincset, ám a férfi elvesztette eszméletét. A mentők már csak azt tudták megállapítani, hogy a férfi meghalt. Az ügy első- és másodrendű vádlottját 12 és 10 év fegyházra ítélték, másik két vádlott felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

Sátoraljaújhely: 2013 szeptemberében egy négytagú családot állítottak elő az egyenruhások. A sértettek épp egy benzinkút dohányüzletéből jöttek ki, amikor rendőrök léptek hozzájuk igazoltatásra. "Otromba hangnemben" célzásokat tettek a négy férfi származására, majd a szolgálati kocsi motorháztetejére fektetve megbilincselték és a kapitányságra szállították őket. Ott az idősebb férfit - aki két héttel korábban gerincműtéten esett át - súlyosan bántalmazták. A férfi fiát egy asztal lábához bilincselték, többször megrúgták, rátapostak a fejére, a bántalmazás következtében eltört a csuklója. A fiú két unokatestvérét is bántalmazták, a fiatalabbik sokkot is kapott. A Miskolci Nyomozó Ügyészség a család feljelentését követően, tavaly nyomozást indított ismeretlen tettes ellen.

Szerző