Kairó üdülni küldi imámjait

Vallási vezetők üdülésre szólították fel az egyiptomiakat annak érdekében, hogy megmentsék az országot a gazdaság számára létfontosságú idegenforgalmat sújtó csapás veszélyeitől - jelentette csütörtökön a helyi sajtó, amely egyöntetűen a másfél hete történt légi katasztrófa kapcsán kialakult "külföldi összeesküvést" okolja az üdülőközpontok kiürülése miatt.

A vallásügyi tárca vezetője, Mohtár Gomaa váratlanul bejelentette, hogy száz belföldi utat szerveznek imámok és minisztériumi alkalmazottak részére az ország közkedvelt turistaparadicsomaiba. "Ugyanazokban a szállodákban fogunk megszállni, mint a külföldiek. A köztük való elvegyülés, valamint a medencék használata nem elvetendő, feltéve hogy az imámok és a minisztériumi alkalmazottak az iszlám előírásainak megfelelő fürdőruhát hordanak" - mondta. Belföldi nyaralásra szólított fel minden egyiptomit az ország kopt keresztény pápája is, annak érdekében, hogy "kárpótolják az egyiptomi idegenforgalmi szektort".

Az idegenforgalmi miniszter, Hisám Zaazúa szerdán bejelentette, hogy az említett lépések miatt az ország gazdasága havonta mintegy 2,2 milliárd egyiptomi fonttól (81,7 milliárd forint) esik el, mivel az orosz és a brit turisták a Sarm-es-Sejkbe látogatók 66 százalékát tették ki. A Hurgadába irányuló orosz turizmus továbbá elérte az ottani idegenforgalom 25 százalékát - mondta. A turizmust ért negatív hatások okozójaként Zaazúa is a külföldi médiát, kiváltképp az amerikai és brit sajtót nevezte meg.

Szerző

Lesz jövője vagy csak történelme van a V4-nek?

Publikálás dátuma
2015.11.13. 06:38
Kovács László: A nézetkülönbségek ellenére a visegrádi együttműködés fennmaradása valószínűsíthető FOTÓ: NÉPSZAVA
A menekültválság szétrobbantani látszik az Európai Uniót. A nemrég még tetszhalottnak tűnő Visegrádi négyek együttműködésébe azonban mintha új életet lehelt volna. A négy tagállam a migráció kérdésében azonos álláspontot képvisel. De elég lehet ez a túléléshez? Együtt maradnak a négyek? Van-e értelme és jövője a visegrádi együttműködésnek? Kovács László volt külügyminisztert kérdeztük.

- Külügyminiszterként többször "volt dolga" a V4-kel, különböző időszakokban, az uniós csatlakozás előtt és után egyaránt. Visszapillantva, milyennek látja ezt az együttműködést? Elérte célját, tényleg segítette a négyeket a csatlakozásban? Összekovácsolta-e valamilyen szinten ezeket az országokat? Adott-e plusz erőt?

- Meggyőződésem, hogy helyes volt, Antall Józsefnek, a rendszerváltás utáni első demokratikusan megválasztott miniszterelnöknek a kezdeményezése az Anjou Károly Róbert magyar király, Luxembourgi János cseh király és III. Kazimir lengyel király 1335-ös visegrádi találkozója hagyományának a felújítására összehívott 1991-es visegrádi találkozó. Ezen Antall József magyar kormányfő mellett Vaclav Havel cseh államfő és Lech Walesa lengyel elnök vett részt. Csehszlovákia szétválása után az együttműködéshez az új állam, Szlovákia is csatlakozott.

A V4 csoport megalakulásakor kitűzött legfontosabb közös cél a csatlakozás érdekében történő együttes fellépés volt, amit sikerült is elérni. Valóban adott plusz erőt a folyamat végig viteléhez. Volt ugyan olyan időszak, amikor a négy ország vezetői úgy gondolták, hogy talán külön-külön hatékonyabban lehet fellépni, de a célhoz közeledve újra felerősödött az együttműködés. Ugyanakkor az összefogás és együttműködés ellentmondásosságát jelezte, hogy a csatlakozási folyamatot lezáró 2002. decemberi koppenhágai uniós csúcs előtt a négy kormányfő budapesti találkozóján „vérszerződéssel” erősítették meg a koppenhágai közös fellépés fontosságát, a csúcson azonban a négy delegáció közül először a lengyelek „tűntek el”, majd a keresésükre indult csehek sem tértek vissza. Végül számunkra és a szlovákok számára kínos meglepetésként észleltük, hogy a két eltűnt küldöttség közben már külön-külön tárgyalásokat kezdett a dán házigazdákkal. Bár végül ez nem járt számunkra hátránnyal, számomra fontos figyelmeztetés volt.

- Az Európai Unióhoz való csatlakozás után, 2004-ben a folytatás mellett döntöttek. Miért? Milyen újat, pluszt reméltek a V4-ek továbbélésétől?

- Az EU-csatlakozás után helyes döntés volt a visegrádi együttműködés folytatása. Erre ösztönzött a Benelux-országok – Hollandia, Belgium és Luxemburg több évtizede kialakított sikeres együttműködése, amely a közepes méretű Hollandia és Belgium mellett a legkisebb tagállamok közé tartozó Luxemburgot is jelentős befolyással bíró országgá tette. De a folytatásra ösztönzött az északi és a balti országok regionális együttműködése is. A csatlakozástól eltelt több mint tíz évben jó néhány kérdésben eredményesnek bizonyult a V4-ek fellépése és kétségtelenül erősítette az egymás közötti, azaz térségbeli együttműködést, illetve a négy érintett ország egymás közötti kétoldalú kapcsolatait is.

- Idén januárban nem kis meglepetést okozott, hogy a V4-ek két tagja, Szlovákia és Csehország egy új hármast hozott létre Ausztriával, Lengyelország és Magyarországot kihagyva. A V4-ek konkurenciájáról van szó, vagy tényleg megférhet békésen egymás mellett a két struktúra?

- Meggyőződésem szerint az osztrák, cseh és szlovák hármas létrejöttét a három ország egyaránt baloldali kormánya ösztönözhette. Lengyelország valószínűleg túlsúlya, Magyarország pedig az Orbán-kormánynak az Európai Unióval szembeni folyamatosan kritikus viselkedése miatt maradt ki ebből az új struktúrából. A két együttműködési rendszer szerintem elférhet egymás mellett, de a korábbihoz képest valószínűleg csökkenteni fogja a Visegrádi négyek csoport súlyát. Ebbe az irányba hathat az is, hogy a lengyel választások eredményeként ott is a magyarhoz hasonló nacionalista, a közösségi jogköröket erőteljesen csökkenteni kívánó kormány jött létre.

- Véleménye szerint "hogyan tovább V4-ek?", tekintettel a lengyel választásra és az ukrán válság, Oroszország-EU, Oroszország-NATO feszültség kapcsán megmutatkozott ellentétekre? Elég lesz a négyek összetartására a menekültkérdésben tanúsított azonos álláspont?

- A menekültkérdésben valóban a közös uniós megoldásokkal szembeni nemzetállami önzéssel jellemezhető a V4 csoport minden tagjának álláspontja. Az Oroszországhoz való viszonyban a csoporton belül a két szélsőséget az oroszokkal szemben bizalmatlan, sőt néha ellenséges lengyel és az oroszok iránt sokak szerint túlságosan is barátságos magyar álláspont jelenti. Ukrajna támogatásával kapcsolatos álláspontokat is érthetően ez befolyásolja. Az Európai Unión belüli közös fellépés azonban továbbra is fontos egy sor kérdésben, mint például a szomszédságpolitika, az Unió további bővítése és az integráció mélyítése, az energiafüggőség csökkentése, az infrastrukturális kapcsolatok erősítése vagy az éghajlatváltozás lelassítása. Változatlanul fontos a V4-es csoport működése a regionális együttműködés és a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is. Így minden nézetkülönbség ellenére a V4 csoport fennmaradása valószínűsíthető.

Szerző

Athéni zavargások

Publikálás dátuma
2015.11.13. 06:36
Délután elszabadult a pokol a görög fővárosban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Tegnap egynapos általános sztrájkot rendeztek Athénban. Ez az első általános munkabeszüntetés, amelyet a Sziriza januári hatalomra kerülése alatt tartottak. A fővárosban tüntetések zajlottak, melyek során összecsapások törtek ki a rendfenntartók és a megmozdulások résztvevői között.

A tegnapi görögországi sztrájk során bezártak az állami intézmények, a múzeumok, iskolák, gyógyszertárak, fennakadások voltak a tömegközlekedésben, a kompok a kikötőkben maradtak, a kórházakban pedig csak a sürgős eseteket látták el. Több százezren vettek részt a Sziríza hatalomra jutása óta első munkabeszüntetésben. A megmozdulások során a kormány megszorító intézkedései ellen tiltakoztak. Alekszisz Ciprasz kormányának kemény intézkedéseket kell elfogadnia ahhoz, hogy megkapja a harmadik, 86 milliárd euró összértékű hitelcsomag következő hitelrészletét. Legutóbb a parlament a gazdák kedvezményeit nyirbálta meg: több adót kell fizetniük a jövőben a benzinért.

Becslések szerint 20 ezren vettek részt a három athéni tüntetésen. Ezek közül kettőt a két nagy szakszervezet, egyet pedig a kommunista párt rendezett. A magánszektort képviselő érdekvédelmi szervezet azzal vádolta Cipraszékat, hogy szegénységbe sodorják a lakosság jelentős részét. „Tovább csökken az életszínvonal Görögországban” – hangoztatták a szakszervezet hívei. Bár a parlament előtt tüntetők nagy része békés volt, a délutáni órákban elszabadult a pokol, amikor mintegy száz álarcot viselő fiatal köveket és füstbombákat kezdett dobálni a rendfenntartókra. Utóbbiak könnygázzal válaszoltak, majd rendőrségi helikopter jelent meg Athén városközpontja felett. A helyszínt gomolygó füstfelhő lepte el.

Ciprasz számára rendkívül veszélyes helyzet kezd kialakulni. A megszorítások elleni programjával sokáig ő jelentette a reménységet sok görög számára, ám júliusban, amikor kis híján összeomlott a bankrendszer, kénytelen volt elfogadni az újabb hitelcsomagot. A szeptemberi választást azonban még a Sziriza biztos többséggel nyerte meg, ám a baloldali párt és a Független Görögök (ANEL) koalíciójának mindössze négyfős a többsége a törvényhozásban, ami folyamatosan apadhat a kormányellenes megmozdulások hatására. Ez pedig további belpolitikai bizonytalanságot vetít előre Görögországban. Annál is inkább, mert az euróövezet pénzügyminiszterei hétfőn kifejtették, nem elégedettek a reformok elfogadásának ütemével, további lépéseket várnak el Athéntól ahhoz, hogy megítéljék az országnak az újabb hitelrészletet.

Szerző