Egészségügyi kérdések, válaszolók nélkül

Az egészségügyi kormányzat senkit nem küldött tegnap az egyik legrangosabb hazai szakmai találkozóra, a Figyelő 32. Medicina konferenciájára, márpedig az ágazat jövőjével kapcsolatos tervekre, különösen a kutatási eredmények gyakorlatba ültetésének lehetőségeire sokan kíváncsiak lettek volna. Ehelyett a jelenlegi külügyi államtitkár és egykori egészségügyi miniszter Mikola István igen lendületes előadásában megtudhatták a résztvevők, hogy az ágazat tudástőkéje milyen nehézségek árán jut el Dél-Kelet Ázsiába, ahol a magyar Eximbank hitelével Vietnamban építünk 500 ágyas onkológiai kórházat.

Egy másik erős kormányzati ember, a volt akadémiai elnök, majd kormánybiztos Pálinkás József előadásában rendre sajátjaként aposztrofálta a januárban az ő vezetésével létrehozott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, amelynek pályázatai között ígérete szerint kiemelt helyet kapnak az egészségipar fejlesztései. A 80 milliárd forintos hazai innovációs alap mellett két uniós csomagban 270 milliárdos közösségi forrás elosztása lesz a kezükben.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója úgy fogalmazott, az egyesület tagvállalatai nagyon fontosnak tartják, hogy növekedjen Magyarországon a tudományos fejlesztésekbe hozott befektetés. Némethi Erika hozzátette, nálunk évente 15-20 ezer beteg vesz részt klinikai vizsgálatokban, sokaknak ez az egyetlen lehetőségük, hogy megkaphassák a legkorszerűbb kezeléseket. Az intézményekben ezeknek a vizsgálatoknak eredményeként modern terápiás eljárások jelennek meg, hozzájárulnak a szakemberek itthon tartásához, és növelik mind a gyógyító helyek, mind az orvosok jó hírnevét.

Az orvosi klinikai vizsgálatok engedélyezésében 2017-re tervezték az egységes és az Európai Unió területén egyformán kiszámítható szabályozás bevezetését, de legalább két éves csúszásban vannak a tagállamok – tudtuk meg Pozsgay Csillától. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója hangsúlyozta hogy még mindig gyógyszerközpontúak ezek a vizsgálatok, mert az egészségpolitika nem hajlandó kidolgozni más módszerek, például műszeres beavatkozások finanszírozási rendszerét, márpedig e nélkül a szükségesnél nehezebben terjedhetnek ezek a korszerű eljárások.

Hegedűs Zsuzsa nincs képben

Publikálás dátuma
2015.11.13. 06:00
Esznek, ha lesz mit FOTÓ: Tóth Gergő
Hegedűs Zsuzsa szerint teljesen fölösleges a Nemzeti Minimum program, hiszen az Orbán-kormány már rég felszámolta a rendszerszintű gyermekéhezést. Ám a miniszterelnöki főtanácsadó nincs tisztában a helyzettel - reagálta Király Gábor. A Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke felidézte: adataik szerint jelenleg hazánkban 100 ezer gyerek él nyomorban. Király cáfolta Hegedűs vádjait, hogy a Nemzeti Minimum támogatói elavult adatokra hivatkozva bírálják a kormányt. Bangóné Borbély Ildikó szerint, ha Hegedűs igazat mond, akkor a munkájára nincs szükség többé.

„Hegedűs kijelentéseivel ellentétben mi friss, 2014-15-ös adatokra hivatkozunk, a felmérést az MTA, a Tárki és a Máltai Szeretetszolgálat készítette” – mondta lapunknak Király Gábor miután Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó a Heti Válasznak azt állította, a Nemzeti Minimum program támogatói elavult, 2008-as adatokat emlegetve bírálják a kormány szegénységpolitikáját. A Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke úgy vélekedett, Hegedűs nincs tisztában a helyzettel, hiszen a magyar lakosság 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él: „ez több mint félmillió gyerek, közülük százezer nyomorog”. A főtanácsadó az interjúban azt is kifejtette, azért felesleges a Nemzeti Minimum, mert az Orbán-kormány többek közt a 2011-ben elindított közmunkaprogrammal már rég felszámolta a gyermekéhezést. Hozzátette, ha valahol mégis éhezik a gyerek, az a szülei hibája. Király nem látja, hogy a Hegedűs által emlegetett kormányintézkedések megoldották volna a problémát, és ez szerinte a jövőben sem lesz másképp. Orbán Viktor főtanácsadójának szavai Bangóné Borbély Ildikót is meglepték. A népjóléti bizottság MSZP-s tagja szerint, ha a kormány valóban felszámolta a gyermekéhezést, akkor Hegedűsre nincs is szükség, „jövő héten bejelentheti a lemondását”.

Hasonló véleményen van Szabó Tímea (PM) is, aki a Facebookon azt írta, „ha ezek után valaki még egyszer azt mondja nekem, hogy én a gyermekéhezéssel kapcsolatban provokálom a kormányt, azt esküszöm, összezárom egy hétre Hegedűs Zsuzsával”. A Párbeszéd Magyarországért társelnöke korábban Balog Zoltán segítségét is kérte a Nemzeti Minimum program elfogadásához. Ez után nem sokkal az emberi erőforrások minisztere a Népszabadságnak azt mondta, tiszta a lelkiismerete, mivel már „beletette” a magyar adófizetők pénzét a kezdeményezésbe, hisz ingyenes napot biztosított az Arénában civilek által szervezett Nemzeti Minimum koncertnek. A miniszter azt is hozzátette, részben a szülők felelőssége, ha gyermekük éhezik. Ezzel szemben Orbán hétfőn a Parlamentben azt mondta, Magyarországon a gyermekek 90 százalékáról óvodás korától kezdve gondoskodik az állam, hisz napi négyszer kap enni az állam pénzén, tehát egy gyerek sem éhezhet hazánkban. Ezzel kapcsolatban Bereg-Szász Tamás, a DK elnökségi tagja csütörtökön közölte: kezdeményezik, hogy az ingyenes óvodai étkeztetési rendszert fokozatosan terjesszék ki az alap- és középfokú közoktatási rendszerre is minél nagyobb számban. Király szerint ma Magyarországon mintegy kétmillió kiskorú él, így ha Orbán pontos számokat említett, akkor is lenne 200 ezer gyermek, aki éhezhet.

A "felszámolt" gyermekéhezés számokban
Hazánkban jelenleg 30-50 ezer gyermek éhezik nap mint nap - derült ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közös tanulmányából . Azon kiskorúak száma, akik időszakosan - például tanítási szünetekben, hétvégén - nem jutnak elég ételhez meghaladhatja a 200 ezret. A Tárki adatai szerint jelenleg a három- és többgyerekes családok fele él a szegénységi küszöb alatt Magyarországon. Ez az arány 2010-ben csak 21 százalék volt.

Lángokban állt egy üzlet Sződligeten

Tűz ütött ki Sződligeten egy korábban üzletként használt ingatlan egyik helyiségében csütörtök este, két ember megsérült - közölte a Pest megyei katasztrófavédelem szóvivője.

 Csámpai Attila tájékoztatása szerint a Somogyi Bacsó utcában lévő épület érintett része már teljes terjedelmében égett, amikor kiértek a váci tűzoltók. Az ingatlanban egy nő és egy férfi tartózkodott. Egyikük magától kijött, az első jelentések szerint füstmérgezést szenvedhetett. Társát a tűzoltók hozták ki, őt szintén füstmérgezés gyanúja, valamint égési sérülései miatt ápolják. A lángokat eloltották, jelenleg az utómunkálatok folynak - mondta a szóvivő.

Szerző
Témák
tűz Sződliget