Szilícium-völgy - Átadták az élettudományi, matematikai és fizikai díjakat

Publikálás dátuma
2015.11.10. 14:04
Zuckerberg a díjazottak, munkatársak körében, a magyar pulikutya társaságában Fotó: Facebook/Mark Zuckerberg
Átadták a kimagasló tudományos eredményekért odaítélt, összesen 22 millió dollárral (6,4 milliárd forinttal) járó élettudományi, matematikai és fizikai díjakat a kaliforniai Szilícium-völgyben.

A Facebook-alapító Mark Zuckerberg, a Google-társalapító Sergey Brin és mások által támogatott Breakthrough Prize átadásán Seth MacFarlane színész volt a házigazda - írta kedden a BBC News.  Élettudományi díjat - egyenként 3 millió dolláros (875 millió forintos) pénzjutalommal - öt kutató kapott: Karl Deisseroth és Edward Boyden az optogenetika úttörőiként, John Hardy az Alzheimer-kór genetikai kutatásáért, Helen Hobbs a genetika orvostudományi alkalmazásáért, valamint Svante Pääbo, az ősi DNS kutatásának úttörője, aki a Neander-völgyi ősember genomjának szekvenálását vezette.

A fizikai díjat öt úttörő neutrínórészecske-kísérleten dolgozó tudóscsoport, összesen 1300 kutató érdemelte ki. A kísérleteket a kanadai Sudbury Neutrino Obszervatóriumban, valamint egy kínai és három japán kutatóintézetben végezték. Ennek a tudományterületnek a képviselői kapták idén a fizikai Nobel-díjat is.

 A matematikai díjat Ian Agol vehette át az úgynevezett háromdimenziós sokaságok tanulmányozásáért.

 Az elismeréseket olyan hírességek adták át a gálán, mint Russell Crowe és Hilary Swank, Pharrell Williams pedig fellépett a ceremónián.  A Breakthrough Prize a világ egyik legnagyobb pénzjutalommal járó tudományos elismerése, a Nobel-díjjal még fele ennyi pénz sem jár. Az először 2013-ban átadott díjat informatikai-internetes óriáscégek alapítói hozták létre: Zuckerberg mellett Sergey Brin és felesége, Anne Wojcicki, Jack Ma kínai üzletember, valamint Jurij Milner orosz vállalkozó és felesége, Julia.

Szerző

Speciális katéteres szívbillentyűműtét - Először Magyarországon

Publikálás dátuma
2015.11.09. 17:37
Illusztráció/Thinkstock
Először végeztek Magyarországon speciális katéteres szívbillentyűműtétet, a beavatkozást a Semmelweis Egyetem (SE) Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján hajtották végre - közölte az intézmény.

A SE honlapján olvasható beszámoló szerint a műtétet egy katéterrel szívbe juttatható speciális csipesszel végezték el. A közlemény szerint a múlt héten operált 69 éves és 73 éves beteg jól van, a műtét után négy nappal elhagyhatták a klinikát, már csak kontrollra járnak vissza.

A műtétet végző Merkely Béla klinikai rektorhelyettest idézve azt írták, az új terápiás módszer elsősorban azoknak a betegeknek jelentheti az egyetlen érdemi kezelést, akik esetében a hagyományos szívsebészeti billentyűplasztika vagy billentyűcsere túlságosan kockázatos lenne.Az új beavatkozás lényege, hogy a kéthegyű billentyű vitorláinak záródását egy speciális, katéteres úton szívbe juttatható csipesszel lehet elősegíteni. Ez a billentyűelégtelenség jelentős csökkenéséhez, akár teljes megszűnéséhez vezethet - mondta a rektorhelyettes.

Az intézetvezető professzor felidézte, a háromdimenziós szívultrahang-vezérelt katéteres műtétre több mint két évig készültek a klinikán. Hasonló beavatkozást korábban csak egyedi méltányosság alapján Németországban végeztek magyar betegeken. A külföldi beavatkozás 18 millió forintba került az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, ugyanez a műtét Magyarországon feleannyiba kerül majd - összegezte Merkely Béla. Több ezer embert érint Magyarországon a leggyakoribb szívbillentyű-betegség, a billentyű záródási zavara, amikor a vér visszaszivárog a szív másik üregébe.

Szerző

Tudomány Világfóruma: erősebb hang kell

A világnak egyre nagyobb szüksége van a tudományra, az innovatív megközelítésekre a különböző ágazatokban, emellett pedig határozott kapcsolatokra a tudomány és a politika között. Erről is beszélt Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója a tudomány és a politika kapcsolatáról szóló Tudományos világfórum (WSF) szombati záróülésén. 

"Beléptünk abba a korba, amikor bolygónk erőforrásai korlátozottá váltak. Sokkal többet kell kihoznunk a rendelkezésre álló megújuló energiákból, az emberi találékonyságból, a kreativitásból. Ezért fontos, hogy a tudomány olyan új megoldásokat dolgozzon ki, amelyek befogadóak, igazságosak és ami a legfontosabb, fenntarthatóak" - fogalmazott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének vezetője Budapesten.

Bokova felidézte, hogy szeptemberben a világ vezetői elfogadták a fenntartható fejlődés 2030-ig megtervezett napirendjét. Mint mondta, mindent meg kell tenni, hogy a papíron rögzített ígéreteket kézzelfogható változássá fordítsák. A tudomány kezében vannak a válaszok azokra a kérdésekre, amelyekkel a társadalmaknak foglalkozniuk kell, hogy erősödjön az energia-, a víz- és élelmiszerbiztonság, megakadályozzák a katasztrófákat, fenntartható városok működjenek.

Ha sikerül magasabb szinten gondolkodni a globális kihívásokat jelentő változásokról, akkor esély lehet arra, hogy kellő összefogással orvosolni tudjuk őket - erről már Áder János beszélt. A köztársasági elnök kiemelte: a klímaváltozás kérdésében a tudomány felelőssége, hogy olyan hangon szóljon, amire felfigyel a világ, ha szükséges, vészjelzéseket adjon és megoldási javaslatokat tárjon a világ elé. Szerinte a politikusoknak abban jut kulcsszerep, hogy érvényt szerezzenek az igazságnak.

A záróülésen Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia, egyben a WSF Irányító Testületének elnöke kifejtett, a tudós közösségnek erősítenie kell a hangját, és nagyobb erőt kell kifejtenie, hogy a tudományos tényekre, azok következményeire felhívja a döntéshozók figyelmét. Elhangzott az is, napjainkban politikai realitást, hogy a tudományra fordított pénz általában csak a büdzsé csekély hányadát teszi ki.

Szerző
Frissítve: 2015.11.08. 20:49