OECD: egyre romló egészségű a magyar

Még mindig a nemzetközi listák végén vagyunk a legtöbb egészségünkkel összefüggő összehasonlító adatsorban - derült ki a világ fejlett ipari országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 34 tagországának egészségügyét összehasonlító jelentésből. 

Egyedül a mexikóiak élnek rövidebb ideig nálunk, az átlagos 77,8 év helyett a magyar férfiaknak csak 72,2 év jut, a nők átlagos 83,1 évét már jobban megközelítjük, de a 79,1 évünkkel még így is rosszul állunk. Magyarországon több mint 10 évvel tovább élnek a diplomások, mint a legkevesebbet tanulók, akik többet isznak és dohányoznak. A magas vérnyomás mellett ugyanez az oka, hogy egyedül Szlovákiában halnak meg gyakrabban az emberek szív és érrendszeri betegségekben, mint nálunk. Az összes rákos betegségben meghalók arányában vezetjük a negatív statisztikát, ezen belül is kiemelkedik a vastagbélrák okozta veszteség. Pedig amúgy sokat járunk orvoshoz, évente majdnem tizenkétszer, ez majdnem kétszer annyi, mint a 34 ország átlaga, miközben az OECD-adatokból az is kiderült: a magyar nővéreket fizeti a legrosszabbul az állam.

Szerző

Kétségek közt vergődnek a családsegítők

Publikálás dátuma
2015.11.09. 06:04
Hiába szorulnak segítségre, sok kistelepülésen, falun, tanyán élő aligha jut majd el a családvédelmi szakemberekhez FOTÓ: NÉPSZA
Az alacsony bérek miatt nincs utánpótlás magasan képzett szociális szakemberekből, a terület elnőiesedett és most már az átalakítás miatti félelem is bénítja a munkát. A családsegítő és gyermekvédelmi hálózat összevonásának örülnek, de helyi szinten elbocsátásoktól tartanak a területen dolgozók, a kisvárosokban nem is alaptalanul.

A szakma majdnem húsz éve kéri a családsegítő és a gyermekvédelmi szolgálatok összevonását, mégsem felhőtlen az öröm, hogy a szociális törvény nyári módosításának eredményeként január 1-től megtörténik a két terület integrációja. "Egy szervezeti és szakmai egységben", de két szinten, a településeken és járásonként osztják szét a feladatokat.

Néhány tájékoztatót leszámítva állami szinten nem szerveznek felkészítést, ezért a Magyar Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálatok Országos Egyesülete (MACS GYOE) próbál eljutni minden térségbe, hogy elmagyarázzák a változások részleteit kollégáiknak. Ennek ellenére van, aki "kivéreztetésről" beszél, nagy a bizonytalanság, hogy mi lesz a sorsa a minimális szolgáltatások napi ellátását, vagyis a kemény terepmunkát végző kollégáknak. Különösen a kisvárosokban tartanak a létszámcsökkentéstől. Ezeket az aggodalmakat látszik igazolni, hogy az önkormányzatok kevésnek tartják a szociális munka fedezeteként érkező állami támogatást.

Az átszervezést előkészítő, interneten is elérhető dokumentumok közül elég csak egyet idézni; a Csongrád képviselő-testülete számára augusztusban készült előterjesztés úgy fogalmaz: "sajnálattal kell tudomásul vennünk, hogy az idei évhez viszonyítva ezen kötelező feladatok ellátásához nem biztosít kiegészítő támogatást a (jövő évi) központi költségvetés, így lényegesen szűkösebb pénzügyi forrás fog rendelkezésre állni a többlet feladatok végrehajtására, ráadásul kevesebb számított létszám mellett".

A MACS GYOE alelnöke úgy látja, a kistelepülések jobban járnak, de az 5-15 ezer fős kisvárosok finanszírozása valóban romlik. Szabó János ugyanakkor nem tart komoly létszámcsökkentéstől, szakmai szempontból pedig előrelépésnek tartja, hogy januártól a kétezer fő alatti településeken is kötelező lesz családsegítő szolgáltatást működtetni, az eddig sokszor egyedül dolgozó szociális munkásnak pedig szakmai segítséget nyújt majd a járási szinten dolgozó, többnyire magasan képzett szakember ellenőrzése. Ezzel szerinte csökken a munkájuk, mert a hatósági döntések átkerülnek magasabb szintre. A szakmai szervezet alelnöke a Népszavának úgy fogalmazott, hogy a kistelepülések többségében eddig sem működött a szétválasztás, hiszen egyetlen szociális munkás látta el mindkét feladatot, az pedig javítja a gondoskodást, hogy járási szinten pszichológusok, jogászok, családterapeuták állnak majd rendelkezésre. Ugyanakkor azt - kétkedő kollégáihoz hasonlóan - ő sem tudta megmondani, vajon az önkormányzatok tudnak-e új szakembert foglalkoztatni, ha a 25 család ellátásában meghúzott mostani teljesítménykorlát kevésnek bizonyul, mert egyre több család és gyermek szorul valamilyen segítségre.

Mivel a járási székhelyek közül 160-ban új szervezetet kell létrehozni a családsegítő és gyermekvédelmi feladatok ellátására, biztosra vehető, hogy a rendszer működésére szolgáló keret félmilliárd forinttal történt megemelése kevés lesz. A speciális feladatok járási szintre emelése ellen tiltakozók egyik legfőbb érve, hogy ha a többnyire filléres gondokkal küszködő embereknek kell majd beutazni a falvakból a járási székhelyekre, akkor biztos nem kapják meg a pszichológus, vagy jogász segítségét, mert sem pénzük, sem idejük nem lesz az utazgatásra. Érzi ezt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is, ezért egyszeri 400 millió forintos keretet ad a járásoknak, hogy fejlesszék a napi szociális munkát segítő infrastruktúrát. Szabó János ugyanakkor azt hangsúlyozza, ha ezt a kevés pénzt egyforma részletekben osztják szét, sehol nem jutnak messzire belőle. Ezért az egyesület javasolja, hogy azok a járások kapjanak lehetőséget például gépkocsi vásárlásra, ahol több mint 30 települést látnak el, míg Debrecenben, ahol a megyeszékhely mellett csak Hajdúsámson tartozik a járáshoz, nincs szükség erre.

A rendeletek szerint oda kell menni a speciális szolgáltatásokkal, ahol arra igény van, de azt nem mondják meg, hogyan közlekedjenek a szakemberek a kistelepülések között. Akárkinek kell is utazni, ezt gépkocsi nélkül nehéz megoldani például a maglódiaknak, akik a vecsési járáshoz tartoznak, de a két település között sem vonat, sem buszközlekedés nincs. A "kliens" vagy a gyalogos szakember tehát előbb bemegy Pestre, majd onnan tovább. A hasonló esetekre tehát megoldást kell találni.

A szociális munka egyéb területeihez hasonlóan az alacsony fizetések miatt a családsegítésben és gyermekvédelemben is egyre több nő dolgozik, amihez a szakmai egyesület alelnöke azt is hozzátette, a nyugdíjba készülő kollégák helyére mind nehezebb megfelelően képzett szakembert találni. Javítani kellene a képzések színvonalát, hogy felkészülhessenek például a családokban egyre inkább terjedő erőszak kezelésére és nagyon várják a legutóbb már csak 2018-ra ígért életpálya modell bevezetését is, mert a mostani megoldás a bérkiegészítések és pótlékok bonyolult rendszerével sok belső feszültséget generált a munkahelyeken. Az egyesület számításai szerint másfél milliárdnyi plusz pénz kellene, hogy a most kialakítandó, általuk jónak tartott szerkezet valóban működőképes lehessen a családsegítés és gyermekvédelem területén.

Közpénzből épül Felcsút, a "tehetséges falu"

Publikálás dátuma
2015.11.09. 06:00
Mészáros Lőrinc gyakran jár a felcsúti stadionba is FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
"Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig" - mondta Orbán Viktor a Felcsút óvodájának 60. születésnapján rendezett ünnepségen. A kormányfő szerint azért támadják kedvenc települését, mert "történik valami a faluban, fejlődik a falu". Megjegyezte, mivel Felcsút adja a miniszterelnököt, minden helyi fejlesztés támadásnak van kitéve - ennek ellenére folytatják a munkát. Orbán célja, az, hogy a Váli-völgy minden települése sikeres legyen.

Ugyanakkor Felcsútról szólva a kormányfő úgy fogalmazott: "mindig is tehetséges falu voltunk". Ha másban nem is, fociban biztos, ezért kapott a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia csapata tavaly egy 3,8 milliárdos stadiont, mely néhány méterre van Orbán házától. A Pancho Aréna 3500 fő befogadására alkalmas, igaz, Felcsúton csupán 1800-an laknak, tehát akkor lenne félház, ha az egész falu kilátogatna a meccsekre. A stadion javarészt társasági adó-támogatásokból (TAO) épült: a kormány egy 2011-es törvényjavaslattal tette lehetővé, hogy a cégek fizetendő társasági adójuk egy részét a meghatározott sportcélokra ajánlhatják fel olyan sportszervezetek számára, melyek erre lehetőséget kaptak az öt látvány-csapatsportág (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) szövetségének valamelyikétől.

A vállalatok ezzel adókedvezményt is kapnak, és nem az államkasszába, hanem a csapatoknak fizetnek. A Mészáros Lőrinc polgármester elnökölte Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a tavalyi 2,25 milliárd forinttal együtt az elmúlt öt évben összesen 9,047 milliárdot zsebelt be a TAO-pénzekből - a többi magyar klub csak a töredékét kapta e forrásnak ebben az időszakban. Orbán a felcsúti stadion átadásán ugyan igyekezett nyomatékosítani, hogy a TAO nem tekinthető közpénznek, a források nagy részét biztosító program azonban hivatalosan is állami támogatás. Ráadásul a múlt héten derült ki, hogy a Pancho Aréna mellé 3,1 milliárdért egy "Makovecz-stílusú kazánház", illetve két új edzőpálya is épül: az akadémia szerint azért volt szükség a beruházásra, mert anélkül 18 csapatuk nem tudott volna hol edzeni télen. Az összegből 2,25 milliárdot a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) áll, véletlenül épp TAO-támogatás formájában.

Nem csak a stadionnal változott azonban az utóbbi években Felcsút látképe: mintegy 600 milliós uniós forrásból épül ugyanis a már említett kisvasút is, amely az arénától a szintén az akadémia által fenntartott alcsúti arborétumig közlekedik majd - persze csak ha nem érik további "támadások" a projektet. A beruházást egyébiránt korábban kiemeltté nyilvánította a kormány, azaz az engedélyeztetési folyamatokat kikerülhetik, az építési pályázatot pedig a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány nyerte el, akik a Swietelsky Vasúttechnika Kft. -t bízták meg a munkával. Az 5,7 kilométer hosszan robogó kisvasutat eredetileg október 31-én kellett volna átadni, ám az esős idő miatt igencsak megcsúszott az építkezés, így erre november közepéig várni kell. A tanulmányok szerint a vonalon napi átlag 2-7 ezren utazhatnak majd. Összehasonlításképp a budapesti Gyermekvasút a legforgalmasabb hónapokban is legfeljebb 1500 utast szállít naponta, így a felcsúti becslések enyhén fogalmazva is irreálisnak tűnnek - az új stadion és az arborétum nem vonzhat annyi turistát, a településen pedig kevesebb, mint kétezren laknak. A kisvasút-projekt az Uniónak is szemet szúrt: a Figyelő szerint az EU csalásellenes hivatala, az OLAF májusban vizsgálódni kezdett az ügyben, ám erről azóta nem sokat hallani.

Ám Felcsút nemcsak ezekben a projektekben "tehetséges", legalábbis amióta Orbán hatalmon van. Néhány hónapja derült ki például, hogy egyes számítások szerint a kormányfő kedvenc falujában egy lakosra 4 millió forintnyi támogatási pénz jut.

Közoktatásban a futball?
Olyan módosítást nyújtott be a kerettantervhez Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter, amely értelmében a labdarúgás bekerülhet az általános- és középiskolai tantervbe már az első évfolyamtól, kötelező jelleggel - szúrta ki az Origo.hu. Az előterjesztés évfolyamokra bontva, részletesen taglalja, hogy a gyerekeknek a heti két futballórán melyik évben mit kellene elsajátítaniuk. Az elvárásokat két évfolyamos ciklusokra bontott szakaszok szerint határozták meg, például az első ciklus végére a gyerekeknek meg kell tanulniuk "a lábfej különböző részeivel történő labdakezelést" és a "labdavesztés utáni rendezett visszatámadást". Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a változásnak nincs "egyenlegrontó hatása", ám később a tárca pontosította a portál cikkét: szerintük ugyanis a labdarúgás oktatásának bevezetése csak "opcionális" lenne az intézmények számára, 30 másik választható tematikus tantervhez hasonlóan. A fociórákat a heti öt testnevelésóra részeként vezethetik be az alap- és középfokú oktatási intézmények, így azok nem növelik az óraszámot - tette hozzá a tárca.

Szerző
Témák
Felcsút