Januártól alakul át az adóhatóság

Megváltozik az adóhatóság vezetési modellje, egy államtitkár és négy helyettes-államtitkár fogja irányítani - mondta Tállai András a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete éves szakmai konferenciáján. 

A Napi.hu tudósítása szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezeti átalakításával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos elmondta azt is, hogy változik az adóhatóság státusza is, úgynevezett központi hivatal lesz. Az államtitkár az átalakítás további részének nevezte, hogy változik majd az adóhatóság felépítése, megszűnik a középszintű regionális adóhatóság és ezzel kétszintűvé válik a szervezet. A közeli jövőben gyakorlatilag is megtörténik az adó- és a vámterület teljes szervezeti és vezetésirányítási összevonása - idézik az államtitkárt, aki kiemelte: minden olyan szakemberre számítanak, aki szakértelmével, elkötelezettségével, valamint az újra és a változásra való nyitottságával a továbbiakban is segíti a munkát.

Tállai András szavai szerint kétarcú adóhivatalra van szükség, amely egyrészt ügyfélbarát, szolgáltató módon tájékoztatja és támogatja az ügyfeleket. Másrészt szisztematikus és hatékony ellenőrzésekkel kiszűri azokat a törekvéseket, amelyek az adófizetés elkerülésére, a társadalom megkárosítására irányulnak. A változásokat megalapozó új törvény a tervek szerint 2016. január elsején léphet hatályba.

Szerző

Jöhet Brüsszel vétója?

Publikálás dátuma
2015.11.06. 06:22
Amíg a miniszter dicsekedett, addig a kereskedők felháborodtak a kormány által tervezett kötelező foglalkoztatáson FOTÓ: MOLNÁR
A kormány konszolidálta a magyar gazdaságot, és ennek is köszönhető a kereskedelmi forgalom és a fogyasztás folyamatos bővülése - állította Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter az Európai Kereskedelmi Nap rendezvényén beszélt. Ugyanakkor a jelenlévő szakmai szervezetek képviselői inkább azon háborogtak, hogy megkérdezésük nélkül dönthet majd az Országgyűlés arról, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb élelmiszer kiskereskedelmi üzleteben 70 négyzetméterenként kötelező lenne egy munkavállalót foglalkoztatni.

A kereskedelmi forgalom 27 hónapja bővül, a tegnap megjelent statisztikai adatok szerint szeptemberben 5,1 százalékkal bővült a megelőző 12 hónaphoz viszonyítva - erről beszélt mondta Varga Mihály a csütörtöki azon az Európai Kereskedelmi Napon, amelyet a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) szervezett. A tárcavezető emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt öt évben a magyar gazdaságot sikerült konszolidálni, a növekedés tavaly 3,7 százalékos volt, ezzel Magyarország az unió élmezőnyébe került. Varga Mihály a kereskedelmi forgalom erősödése mögött is kedvező gazdasági folyamatokat vélt fölfedezni, köztük a foglalkoztatottak számának emelkedését, a reálbérek és a lakossági fogyasztás növekedését. A vasárnapi zárva tartására utalva, azt állította, hogy még így is növekedett a boltokban alkalmazottak száma, ennek ellenére ebben az ágazatban is a munkaerőhiány a jellemző - tette hozzá.

Nem szerencsés az ha az állam kvótarendszert fogalmaz meg ott is, ahol nem foglalkoztató és nem tulajdonos - így reagált Varga Mihály szavaira Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára arra a kormánypárti sajtóban megjelent elképzelésre utalt, amely szerint meghatároznák a nagy alapterületű áruházak számára a minimális eladói létszámot. A szakma szervezeti vezető Ferenc főleg a bértárgyalások előtt nem tartja szerencsésnek az ilyen tervek megszellőztetését, mert a foglalkoztatásról szóló jogszabály alakulása kedvezőtlenül befolyásolhatja ezeknek az eszmecseréknek kimenetelét. Mire a miniszter megjegyezte: hogy "parlamenti kezdeményezés" volt a foglalkoztatottak számának a kereskedelmi egységek négyzetméteréhez való kötése, amelyről kormányzati álláspont még nincs. Megjegyezte, a foglalkoztatás bővítése stratégiai kérdés, a kereskedelem érdekeit a kormány képviselni fogja - mondta Varga Mihály.

Az említett képviselői indítvány nem csak a multikat, de a nagy hazai kézben lévő üzletláncokat is nehéz helyzetbe hozhatja. Dávid Ferenc a fórum után a Népszavának úgy fogalmazott, ez a tervezet az üzleti szférára terhelt közfoglalkoztatásnak tekinthető. Dávid Ferenc azt is kifogásolta, hogy a szakmai szervezetekkel most sem egyeztetett a kormányzat részéről senki sem, így csak a sajtóból tudták meg, hogy milyen javaslatról tárgyalhat majd a kabinet. Az egyeztetésen elmondhatták volna - egyebek mellett - azt is, hogy ha ez az elképzelés megvalósul, akkor az visszatérés lesz az 1993. előtti kötött létszám- és bérszabályozáshoz, amely a szocialistának nevezett gazdaságban volt gyakorlat. Az élelmiszer kiskereskedelemben 25 év után újra megjelenhetnek a "vatta emberek", akiket kényszerből vesznek föl. Ez a lépés tovább gyengítheti a jogbiztonságot, hiszen Brüsszelben "elmeszelték" a progresszív élelmiszer-biztonsági felügyeleti díjat, erre a kormányzat most az ágazatot egy másik teherrel sújtja - mondta a VOSZ főtitkára, aki szerint borítékolható, hogy Brüsszelben a "400 négyzetméteres" jogszabály sem megy át. Az egyelőre senkivel nem egyeztetett javaslat ugyanis versenyidegen, mert megszab egy alapterületet. Ráadásul egy ágazaton, a kereskedelmen belül diszkriminál, hiszen a műszaki cikkeket árusító üzleteket nem kényszerítené létszámbővítésre. Nem lehet egy adott szakmát így fölparcellázni. Bár arra sincs garancia, hogy nem terjesztik ki maholnap a vendéglőkre, a szállodákra is ezt a szabályt - figyelmeztetett Dávid Ferenc.

Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója a fórumon némileg árnyalta a Varga Mihály festette rózsaszín képet. Elmondta, hogy az elmúlt 10 évben tíz megyében veszített a lakosság a vásárlóerejéből. A többiben stagnált, vagy némileg erősödött.A magyar fogyasztó az uniós átlag harmadával rendelkezik. A kutató azt is hangsúlyozta, ha a kereskedelmet nem sújtaná annyi büntető adó és egyébkorlátozás, akkor a kiskereskedelem és a fogyasztás a jelenleginél gyorsabban bővülhetne. A kiskereskedők pedig jelentős beruházásokat hajthatnának végre. Ez a "400-as csapás" ezzel ellentétesen hathat.

Prosits Attila, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnökségi tagja, a Westend City vezető szakembere a vasárnapi zárva tartás kapcsán megjegyezte: ebben a bevásárlóközpontban vasárnaponként mindössze 70 üzlet tart nyitva a korábbi 400 helyett.

Szerző

Tesco: bocsi, tévedtem a munkabeosztással!

Publikálás dátuma
2015.11.05. 22:09
Jeff J Mitchell/Getty Images Hírek
Tisztázta a karácsonyi munkaidő-beosztás körüli félreértéseket a Tescóval - közölte a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ). A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) pedig azt közölte, hogy az ünnepi nyitva tartás vitás ügyét az ő kezdeményezésükre sikerült rendezni.

A KASZ MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint csütörtökön egyeztettek a Tesco képviselőivel. A szakszervezet örömmel vette tudomásul, hogy a vállalat korábban tévesen küldte ki a munkavállalóknak igen kedvezőtlen ünnepi munkaidő-beosztást - hangsúlyozták a közleményben.

Az egyeztetésen kiderült, hogy december 24-én az üzletek 12 órai zárása után minden munkavállalónak csak addig kell az áruházban maradnia, amíg a saját munkafolyamatát befejezi. Kivételt jelentenek az áruátvétellel foglalkozó munkatársak, de ők is legkésőbb 15 órakor elmehetnek. Az üzletek erre a munkára az önként jelentkezőket osztják be. Azokban az áruházakban, ahol biztosan nem érkezik áru 12-15 óra között, az áruátvevőknek sem kell tovább bent maradniuk 12 óra után - közölte a KASZ.

A Tesco áruházakban az ünnepek után a munkavégzés legkorábban december 27-én reggel 6 órakor kezdődik. A szilveszteri munkavégzés is hasonlóan alakul, a 12 órai zárás után az árufeltöltés délután fél ötkor befejeződik, és csak az áruátvétellel foglalkozó munkatársaknak kell az áruházakban maradniuk maximum este hatig.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) közleményében azt írta: az egyezség az ő érdemük, a KASZ a tárgyalásokon "meghívott vendégként" volt jelen.



Szerző