Előfizetés

Hosszúék a dobogón

Publikálás dátuma
2015.11.06. 07:00
Verrasztó Dávid megelőzheti Chad Le Clost FOTÓ: EUROPRES/GETTY IMAGES
Utolsó állomásához érkezik az úszók idei világkupa-sorozata, melynek Dubaj ad otthont ma és holnap. Összetettben Hosszú Katinka, Jakabos Zsuzsanna és Verrasztó Dávid dobogós helyről várja az egyesült arab emírségekbeli viadalt.

A nőknél az 570 pontos Hosszú magabiztosan vezet a 381-gyel álló ausztrál Emily Seebohm előtt, akit hasonlóan jelentős különbséggel követ a 180 egységet összegyűjtő Jakabos Zsuzsanna. A magyar úszó mögött 132  ponttal a jamaicai Alia Atkinson áll. A férfiaknál Verrasztó a harmadik 123 egységgel, ám esélyesként pályázik a dobogó második fokára, mivel a dél-afrikai Chad Le Clos eddig 129 pontot gyűjtött. Az élen a szintén dél-afrikai Cameron Van der Burgh tanyázik 327-tel. A világkupa-sorozat dubaji állomásának mai napját 15.00 órától közvetíti a Digi Sport 1.

Ellenzéki földcsuszamlás Mianmarban?

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.11.06. 06:32
Aung Szan Szú Kjit nagy tömegek ünneplik választási gyűlésein FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/LAUREN DECICCA
Nagy várakozás előzi meg a vasárnapi mianmari (burmai) parlamenti választást, amely mérföldkő lehet az ázsiai ország életében. A Nobel-békedíjas ellenzéki vezető, Aung Szan Szú Kji pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) 1990 óta először indul országosan, s nagy eséllyel földcsuszamlásszerű győzelmet arathat. Sokan mégis attól tartanak, hogy megismétlődik a történelem, 1990-ben az ellenzék hiába szerzett elsöprő többséget, a katonai rezsim nem ismerte el az eredményt, s megakadályozta a kormányalakítást.

Mianmarban az elmúlt években megindult a demokratikus átmenet, a hadsereg azonban még nem vonult vissza teljesen a hatalomból. A parlamenti helyek negyedét a katonáknak tartják fenn, így továbbra is jelentős a befolyásuk a törvényhozásra, s csak jóváhagyásukkal – szupertöbbséggel - módosítható az alkotmány, a mundérosok gyakorlatilag vétójogot élveznek. Az NLD 2010-ben még bojkottálta a választásokat, 2012-ben azonban 45-ből 43 helyet is elnyertek a pótválasztásokon, akkor lett a több mint másfél évtizedig házi őrizetben tartott Aung Szan Szú Kji parlamenti képviselő.

Az egykori Burmában nem készülnek közvélemény-kutatások, így a politikai erők támogatottságát legfeljebb a választási gyűlések hangulatából lehet lemérni. A 70 éves Szú Kji választási gyűlésein, s pártja jelöltjeinek kampányrendezvényein rendre nagy tömeg gyűlt össze, hasonlót egyetlen más párt sem tudott felmutatni. Egy héttel a voksolás előtt a volt fővárosban, Rangunban több tízezres, a párt vörös színeibe öltözött tömeg ünnepelte, s máris győztesnek kiáltotta ki a Nobel-békedíjas ellenzéki vezetőt. Szú Kji mindazonáltal figyelmeztette a párthíveket, hogy még korántsem biztos a győzelem, s mindenkit felszólított, hogy menjenek el szavazni.

Mivel azonban több mint 90 párt sok ezer jelöltet indít, nehéz megjósolni, hogyan alakul a mandátumok eloszlása. Külön nehezíti a becsléseket, hogy brit mintára a győztes mindent visz elv érvényesül. A legnagyobb ellenzéki pártnak a hadsereg számára fenntartott helyeken kívüli mandátumok 67 százalékát kellene elnyerni a parlament mindkét házában ahhoz, hogy kormányt tudjon alakítani. A választási bizottság november 22-re ígéri a hivatalos eredmények közzétételét, s az új kabinet megalakítására jövő március előtt nem lehet számítani. Ez pedig azt jelenti, hogy a jórészt nyugalmazott katonákat tömörítő kormányerő, az Egyesült Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) még hónapokig manőverezhet.

Aggasztó jel, hogy Thein Sein elnök nemrégiben úgy nyilatkozott, jelenleg „nincs szükség további változtatásokra a politikai reformfolyamatban”. A civilbe öltözött, a mérsékelt reformok kezdeményezőjének tartott volt tábornok 2007-től ideiglenes kormányfőként, 2011 óta államfőként áll az ország élén. A kormányban a védelmi, a belügyi és a határvédelmi tárcát továbbra is a hadsereg ellenőrzi. Kyaw Myo Htut, Mianmar washingtoni nagykövete a választás előtt írt cikkében aláhúzta: „a demokrácia maratoni futás, nem pedig sprintelés”.

Az ellenzéki áttörés útjában álló egyik fő akadály, hogy Mianmarban az alkotmány szerint a legfőbb hatalmat az államfő gyakorolja, nem pedig a miniszterelnök. A jelenlegi alkotmány értelmében márpedig Szú Kji nem lehet Burma elnöke, mivel két gyermeke brit állampolgár, s ez kizáró oknak számít. Voltak ugyan kísérletek az alaptörvény módosítására, de ezeket a katonai rezsim meghiúsította. A nagy kérdés így az, hogy az ellenzék vezéralakja maga helyett kit szán az államfői posztra. Sokáig úgy nézett ki, hogy a házelnök, az USDP-t vezető Shwe Mann lehet ez a kompromisszumos személyiség, csakhogy őt három hónapja leváltották posztjáról. A bűne az volt, hogy támogatta a hadsereg hatalmának további korlátozását.

Szú Kji tegnapi nemzetközi sajtóértekezletén érdekes nyilatkozatot tett, azt mondta, hogy ha pártja győz, neki "nagyobb hatalma lesz, mint az elnöknek". A BBC tudósítója emlékeztetett, a mianmari alkotmány 58. cikkelye kimondja, hogy az elnök mindenki más fölött áll, ha tehát Szú Kji az államfő fölé helyezi magát, kiszámíthatatlanul alakulhat a helyzet. Az ellenzéki vezető szerint a választás nem tekinthető teljes mértékben szabadnak, jócskán voltak rendellenességek, amelyekkel a választási bizottság nem volt hajlandó foglalkozni.

Aggodalmának adott hangot a voksolás tisztaságát illetően Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is. Óvott a nyomásgyakorlástól, megfélemlítéstől, az egyének és szervezetek elleni gyűlöletkeltéstől, erőszaktól, az emberek vallás, etnikai hovatartozás vagy politikai nézetek miatti üldözésétől. A mianmari rezsim igyekszik megfelelni az elvárásoknak, legalábbis első alkalommal engedélyezte, hogy nemzetközi megfigyelők kísérhessék figyelemmel a voksolást. Az amerikai Carter-központ, az Európai Unió és Japán egyaránt küld megfigyelőket.

Az 51 milliós Mianmarban több mint két évtizednyi elszigeteltség után megkezdődött a gazdasági nyitás. 2010 óta évi 7 százalékos a növekedés, a külföldi tőkebefektetések 900 millió dollárról több mint 8 milliárd dollárra nőttek. Fellendült a turizmus is, míg 2009-ben 800 ezren keresték fel az országot, idén több mint 5 millió látogatóra számítanak a hivatalos adatok szerint. Megfigyelők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a gazdasági reformfolyamat sem teljes, a burmai gazdaság felét a hadsereg közvetlenül, további 20-25 százalékát a rezsimhez kötődő üzletemberek révén ellenőrzése alatt tartja.

Az óvatos burmai demokratizálást, a hadsereg és az ellenzék párbeszédét Washington is támogatta, s a nyitás elismeréseképpen – első amerikai elnökként – Barack Obama is látogatást tett az ázsiai országban 2012-ben, majd visszatért 2014-ben. Találkozhatott az ellenzék vezéralakjával, s tárgyalt az államfővel, Thein Seinnel. Miközben Obama méltatta a katonai rezsim engedményeit, szóvá tette, hogy Szú Kjit az alkotmány továbbra is eltiltja attól, hogy az elnöki posztért induljon, s szót emelt az üldözött rohingya muzulmán kisebbség mostoha helyzete, jogfosztottsága miatt is.

Maga Szú Kji az etnikai kisebbségekkel nemigen foglalkozik nyilvános beszédeiben, s megütközést keltette, amikor úgy nyilatkozott, nem tudja, hogy a rohingyákat megilleti-e a burmai állampolgárság. Idén februárban 750 ezer rohingyát fosztottak meg szavazati jogától Rakhine államban, csak a nem rohingya muszlim jelöltek indulását engedélyezték. Más, etnikai kisebbségek lakta területeken polgárháború folyik, s biztonsági megfontolásokból számos helyen elmaradhat a szavazás.

A Lady, aki senkitől sem fél

Mianmar emblematikus politikusa 1945. június 19-én született, apja, Aung Szan a modern burmai hadsereg megalapítója volt, ő vezette a függetlenségi tárgyalásokat Ngy-Britanniával 1947-ben, még ugyanabban az évben meggyilkolták. Özvegye, két fia és leánya Rangunban nőttek fel, Szú Kji öccse 8 évesen meghalt, bátyja Kaliforniába emigrált. Édesanyja is politikus volt, kormánytag, majd nagykövet Indiában és Nepálban. Szú Kjit a legjobb egyetemekre küldte, Új-Delhiben, majd Oxfordban végzett. Michael Aris brit történészhez ment férjhez, két fia Londonban született.

Több országban is végzett kutatómunkát, dolgozott az ENSZ-ben, 1988-ban tért vissza hazájába. A demokrácia helyreállításáért küzdő mozgalom élére állt, megalapította a Nemzeti Liga a Demokráciáért pártot. Az 1988 szeptemberében hatalomra került katonai junta 1989-ben házi őrizetbe helyezte, még beteg férje meglátogatását sem engedélyezték neki. Felajánlották, hogy szabad lehet, ha elhagyja országát, de ezt elutasította. Az erőszakmentes ellenállás szimbólumává vált.

Pártja ugyan nyert az 1990-es választásokon, de Szjú Ki nem kormányfő, politikai fogoly lett. 1991-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat, két fia vette át a nevében. Túlélt egy merényletkísérletet. Több mint két évtized alatt 15 évet töltött házi őrizetben, rövid megszakításokkal, 2010 novemberében szabadult, 2012-ben parlamenti képviselővé választották. Luc Besson filmet forgatott az életéről, The Lady címmel, 2011-ben mutatták be. Levelek Burmából című könyve magyarul is olvasható.



Ellenzéki földcsuszamlás Mianmarban?

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.11.06. 06:32
Aung Szan Szú Kjit nagy tömegek ünneplik választási gyűlésein FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/LAUREN DECICCA
Nagy várakozás előzi meg a vasárnapi mianmari (burmai) parlamenti választást, amely mérföldkő lehet az ázsiai ország életében. A Nobel-békedíjas ellenzéki vezető, Aung Szan Szú Kji pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) 1990 óta először indul országosan, s nagy eséllyel földcsuszamlásszerű győzelmet arathat. Sokan mégis attól tartanak, hogy megismétlődik a történelem, 1990-ben az ellenzék hiába szerzett elsöprő többséget, a katonai rezsim nem ismerte el az eredményt, s megakadályozta a kormányalakítást.

Mianmarban az elmúlt években megindult a demokratikus átmenet, a hadsereg azonban még nem vonult vissza teljesen a hatalomból. A parlamenti helyek negyedét a katonáknak tartják fenn, így továbbra is jelentős a befolyásuk a törvényhozásra, s csak jóváhagyásukkal – szupertöbbséggel - módosítható az alkotmány, a mundérosok gyakorlatilag vétójogot élveznek. Az NLD 2010-ben még bojkottálta a választásokat, 2012-ben azonban 45-ből 43 helyet is elnyertek a pótválasztásokon, akkor lett a több mint másfél évtizedig házi őrizetben tartott Aung Szan Szú Kji parlamenti képviselő.

Az egykori Burmában nem készülnek közvélemény-kutatások, így a politikai erők támogatottságát legfeljebb a választási gyűlések hangulatából lehet lemérni. A 70 éves Szú Kji választási gyűlésein, s pártja jelöltjeinek kampányrendezvényein rendre nagy tömeg gyűlt össze, hasonlót egyetlen más párt sem tudott felmutatni. Egy héttel a voksolás előtt a volt fővárosban, Rangunban több tízezres, a párt vörös színeibe öltözött tömeg ünnepelte, s máris győztesnek kiáltotta ki a Nobel-békedíjas ellenzéki vezetőt. Szú Kji mindazonáltal figyelmeztette a párthíveket, hogy még korántsem biztos a győzelem, s mindenkit felszólított, hogy menjenek el szavazni.

Mivel azonban több mint 90 párt sok ezer jelöltet indít, nehéz megjósolni, hogyan alakul a mandátumok eloszlása. Külön nehezíti a becsléseket, hogy brit mintára a győztes mindent visz elv érvényesül. A legnagyobb ellenzéki pártnak a hadsereg számára fenntartott helyeken kívüli mandátumok 67 százalékát kellene elnyerni a parlament mindkét házában ahhoz, hogy kormányt tudjon alakítani. A választási bizottság november 22-re ígéri a hivatalos eredmények közzétételét, s az új kabinet megalakítására jövő március előtt nem lehet számítani. Ez pedig azt jelenti, hogy a jórészt nyugalmazott katonákat tömörítő kormányerő, az Egyesült Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) még hónapokig manőverezhet.

Aggasztó jel, hogy Thein Sein elnök nemrégiben úgy nyilatkozott, jelenleg „nincs szükség további változtatásokra a politikai reformfolyamatban”. A civilbe öltözött, a mérsékelt reformok kezdeményezőjének tartott volt tábornok 2007-től ideiglenes kormányfőként, 2011 óta államfőként áll az ország élén. A kormányban a védelmi, a belügyi és a határvédelmi tárcát továbbra is a hadsereg ellenőrzi. Kyaw Myo Htut, Mianmar washingtoni nagykövete a választás előtt írt cikkében aláhúzta: „a demokrácia maratoni futás, nem pedig sprintelés”.

Az ellenzéki áttörés útjában álló egyik fő akadály, hogy Mianmarban az alkotmány szerint a legfőbb hatalmat az államfő gyakorolja, nem pedig a miniszterelnök. A jelenlegi alkotmány értelmében márpedig Szú Kji nem lehet Burma elnöke, mivel két gyermeke brit állampolgár, s ez kizáró oknak számít. Voltak ugyan kísérletek az alaptörvény módosítására, de ezeket a katonai rezsim meghiúsította. A nagy kérdés így az, hogy az ellenzék vezéralakja maga helyett kit szán az államfői posztra. Sokáig úgy nézett ki, hogy a házelnök, az USDP-t vezető Shwe Mann lehet ez a kompromisszumos személyiség, csakhogy őt három hónapja leváltották posztjáról. A bűne az volt, hogy támogatta a hadsereg hatalmának további korlátozását.

Szú Kji tegnapi nemzetközi sajtóértekezletén érdekes nyilatkozatot tett, azt mondta, hogy ha pártja győz, neki "nagyobb hatalma lesz, mint az elnöknek". A BBC tudósítója emlékeztetett, a mianmari alkotmány 58. cikkelye kimondja, hogy az elnök mindenki más fölött áll, ha tehát Szú Kji az államfő fölé helyezi magát, kiszámíthatatlanul alakulhat a helyzet. Az ellenzéki vezető szerint a választás nem tekinthető teljes mértékben szabadnak, jócskán voltak rendellenességek, amelyekkel a választási bizottság nem volt hajlandó foglalkozni.

Aggodalmának adott hangot a voksolás tisztaságát illetően Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is. Óvott a nyomásgyakorlástól, megfélemlítéstől, az egyének és szervezetek elleni gyűlöletkeltéstől, erőszaktól, az emberek vallás, etnikai hovatartozás vagy politikai nézetek miatti üldözésétől. A mianmari rezsim igyekszik megfelelni az elvárásoknak, legalábbis első alkalommal engedélyezte, hogy nemzetközi megfigyelők kísérhessék figyelemmel a voksolást. Az amerikai Carter-központ, az Európai Unió és Japán egyaránt küld megfigyelőket.

Az 51 milliós Mianmarban több mint két évtizednyi elszigeteltség után megkezdődött a gazdasági nyitás. 2010 óta évi 7 százalékos a növekedés, a külföldi tőkebefektetések 900 millió dollárról több mint 8 milliárd dollárra nőttek. Fellendült a turizmus is, míg 2009-ben 800 ezren keresték fel az országot, idén több mint 5 millió látogatóra számítanak a hivatalos adatok szerint. Megfigyelők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a gazdasági reformfolyamat sem teljes, a burmai gazdaság felét a hadsereg közvetlenül, további 20-25 százalékát a rezsimhez kötődő üzletemberek révén ellenőrzése alatt tartja.

Az óvatos burmai demokratizálást, a hadsereg és az ellenzék párbeszédét Washington is támogatta, s a nyitás elismeréseképpen – első amerikai elnökként – Barack Obama is látogatást tett az ázsiai országban 2012-ben, majd visszatért 2014-ben. Találkozhatott az ellenzék vezéralakjával, s tárgyalt az államfővel, Thein Seinnel. Miközben Obama méltatta a katonai rezsim engedményeit, szóvá tette, hogy Szú Kjit az alkotmány továbbra is eltiltja attól, hogy az elnöki posztért induljon, s szót emelt az üldözött rohingya muzulmán kisebbség mostoha helyzete, jogfosztottsága miatt is.

Maga Szú Kji az etnikai kisebbségekkel nemigen foglalkozik nyilvános beszédeiben, s megütközést keltette, amikor úgy nyilatkozott, nem tudja, hogy a rohingyákat megilleti-e a burmai állampolgárság. Idén februárban 750 ezer rohingyát fosztottak meg szavazati jogától Rakhine államban, csak a nem rohingya muszlim jelöltek indulását engedélyezték. Más, etnikai kisebbségek lakta területeken polgárháború folyik, s biztonsági megfontolásokból számos helyen elmaradhat a szavazás.

A Lady, aki senkitől sem fél

Mianmar emblematikus politikusa 1945. június 19-én született, apja, Aung Szan a modern burmai hadsereg megalapítója volt, ő vezette a függetlenségi tárgyalásokat Ngy-Britanniával 1947-ben, még ugyanabban az évben meggyilkolták. Özvegye, két fia és leánya Rangunban nőttek fel, Szú Kji öccse 8 évesen meghalt, bátyja Kaliforniába emigrált. Édesanyja is politikus volt, kormánytag, majd nagykövet Indiában és Nepálban. Szú Kjit a legjobb egyetemekre küldte, Új-Delhiben, majd Oxfordban végzett. Michael Aris brit történészhez ment férjhez, két fia Londonban született.

Több országban is végzett kutatómunkát, dolgozott az ENSZ-ben, 1988-ban tért vissza hazájába. A demokrácia helyreállításáért küzdő mozgalom élére állt, megalapította a Nemzeti Liga a Demokráciáért pártot. Az 1988 szeptemberében hatalomra került katonai junta 1989-ben házi őrizetbe helyezte, még beteg férje meglátogatását sem engedélyezték neki. Felajánlották, hogy szabad lehet, ha elhagyja országát, de ezt elutasította. Az erőszakmentes ellenállás szimbólumává vált.

Pártja ugyan nyert az 1990-es választásokon, de Szjú Ki nem kormányfő, politikai fogoly lett. 1991-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat, két fia vette át a nevében. Túlélt egy merényletkísérletet. Több mint két évtized alatt 15 évet töltött házi őrizetben, rövid megszakításokkal, 2010 novemberében szabadult, 2012-ben parlamenti képviselővé választották. Luc Besson filmet forgatott az életéről, The Lady címmel, 2011-ben mutatták be. Levelek Burmából című könyve magyarul is olvasható.