Előfizetés

Hosszú két, Gyurta és Verrasztó egy-egy aranyat nyert ma

 Hosszú Katinka két szám döntőjében győzött, és egy-egy aranyat Gyurta Dániel és Verrasztó Dávid is nyert Dohában, az úszók idei világkupa-sorozatának utolsó előtti állomásán, a hétfői nyitónapon.

Hosszú - amint az a viadal honlapjának eredménysorából kiderült - esti programja indításaként 1:56.60 perces teljesítménnyel diadalmaskodott a 200 méteres gyors fináléjában, többek között a világcsúcstartó olasz Federica Pellegrinit is megelőzve. A folytatásban, a 200 méteres vegyesúszás döntőjében 2:10.22 perces idővel ugyancsak mindenkit maga mögé utasított. Ezzel - két váltósikert is beleszámítva - 150. vk-győzelmét aratta. Begyűjtött még hétfőn egy ezüstöt 200 méter háton (2:08.73 p), és egy bronzot 50 méter háton (28.40 mp), utóbbiban 23 századra megközelítve országos csúcsát. A 800 méteres gyorson pedig 8:39.22 perces délelőtti idejével összesítésben a hatodik helyet érdemelte ki.

A vk-sorozatba ezúttal bekapcsolódó Gyurta Dániel - a szám londoni olimpiai bajnokához méltóan - fölényes magabiztossággal nyert 200 méter mellen 2:10.33, Verrasztó Dávid pedig 400 méter vegyesen 4:16.17 perccel. Utóbbi hatból hatszor győzött a vk-sorozatban ezen a távon, míg a 200 méteres pillangóúszás döntőjében a hetedik helyet szerezte meg 1:59.11-gyel hétfőn.
A Dohában szintén rajthoz állt Jakabos Zsuzsanna a nyitónapon egy ezüstéremmel gazdagodott 100 méter pillangón, amelynek fináléjában 58.98 másodperc alatt ért célba, míg 200 méter háton az ötödik (2:12.52), 200 méter vegyesen pedig hatodik lett (2:13.17).

Most Soros György a célkeresztben

Publikálás dátuma
2015.11.02. 20:25
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ MATT CARDY
Miközben a kormányoldal új ellenségképre lelt Soros Györgyben, újabb és újabb erőforrásokat mozgósít a menekültellenes hangulat szítására. A közmédia például egy saját megrendelésű, tehát az adófizetők pénzéből fizetett, kérdéses reprezentativitású külföldi felméréssel manipulálná a közvéleményt, a kabinet pedig újabb 60 milliárddal emelte meg rendkívüli keretét - a migrációs krízisre hivatkozva. Hétfőn a Házban Kósa Lajos már azt állította: nem bibliai csapás, hanem hús-vér emberek állnak a menekültügy és a kvótarendszer mögött. A Fidesz-frakcióvezető kijelentette: a migrációs válság Soros György "érdeke". Az üzletember reagált is vádakra, egyértelművé téve amit Rogán Antal propagandaminiszter is kimondott a Házban: menekültügyben két egymással ellentétes álláspont létezik, Orbán Viktoré és Sorosé. 

Nem bibiliai csapás, hanem hús vér emberek állnak a menekültügy, és a kvótarendszer mögött. "Ez az illegális bevándorlási hullám nem valamiféle sors által ránk mért csapás, ez azoknak az embereknek a műve, akik közül Soros György most meg is szólalt". A hétvégén legalábbis Kósa Lajos szerint kiderült, hogy a jelenlegi migrációs válság és az Európára erőltetett kvótarendszer mögött a tőzsdeguru áll, aki elismerte, hogy támogatja a kvótát, sőt egyetért vele, mert erre hosszú időn keresztül szüksége lesz Európának.

A Fidesz frakcióvezetője hétfőn a Házban napirend előtt közölte, Sorost ugyan senki nem kérdezte, ám ő elmondta, hogy szerinte évi 1 millió embernek kellene bevándorolni Európába, és ezeknek a bevándorlóknak 4 és fél millió forintnak megfelelő összeget is adni kellene. Ha az uniós országoknak nincs pénzük erre, az üzletember szerint kötvényeket vehetnének, csakhogy Magyarország sem ebből, sem a kvótából nem kér. Magyarország harcol ezek ellen, a Fidesz meg fogja védeni az országot. "Nem tehetünk mást ha kicsit is hiszünk a keresztényi Európában" - fogalmazott Kósa, aki Sorosnak azt üzente, "jobban tenné, ha máshol kereskedne".

"A magyar miniszterelnök célja a menekültektől megvédeni a nemzeti határokat, míg a mi célunk a megvédeni azokat, akik menekülésre kényszerültek" - reagálta a fideszes "össztűzre" Soros György az Index kérdésére. Eközben a parlamentben a kormányoldal tovább ostorozta Sorost és az uniós kvótákat. "Menekültügyben két egymással ellentétes álláspont létezik, egyik amit Orbán Viktor képvisel, a másik a kötelező kvótát elrendelni akaró Soros Györgyé". Erről már a kormány nevében Rogán Antal beszélt a frakcióvezető felszólalására reagálva.

Egyre több közpénzt fordít a kormány a menekültellenes hangulat fenntartására – Soros György a következő ellenségkép FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Egyre több közpénzt fordít a kormány a menekültellenes hangulat fenntartására – Soros György a következő ellenségkép FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a "Juncker-képletet" ábrázoló papírral kezében közölte, nem egyszerű, ráadásul nem jó Magyarországnak. Ha az EU azt életbe lépteti, akkor Magyarországra évi 13 200 ember jutna - állította, noha nem tudni, miből következtetett erre a számra, hiszen az uniós modellszámítások ennek töredékéről szóltak. A családegyesítési szabályok miatt a miniszter szerint ráadásul ez a szám tovább nőne, és így öt év alatt Szegednyi ember érkezne az országba, amit a magyar kormány nem akar hagyni.

A kvótarendszer amúgy is meghívót jelent a menekültek számára, és semmi biztosíték arra, hogy például a nálunk letelepítettek nem indulnak el később Németország felé. Az uniós határok nyitottak, de a vándorlás miatt megtörténhet, hogy egyes országok korlátozni akarják a schengeni övezetet majd, vagy határokat állítanak fel az unión belül, ami a magyarok számára kedvezőtlen lenne - figyelmeztetett Rogán. A kvótát jogtalannak tartják, ezért bírósághoz akarnak fordulni, amihez a parlament és az emberek támogatását szeretnék megszerezni.

Közben mintegy 60 milliárd forinttal emelte meg a kormány a költségvetésben a rendkívüli tartalékot, az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert az eredetileg 100 milliárd forintos keret szinte teljesen kimerült, részben a migránsválság kezelésére fordított 30 milliárd forint miatt.

És még...
  • A menekültek befogadása körüli vitában nem szabad erkölcsi alapon "ujjal mutogatni" az Európai Unió keleti térségének tagállamaira, de le kell folytatni a vitát, mert a menekültválság miatt minden eddiginél nagyobb a veszélye annak, hogy zátonyra fut az EU - mondta Sigmar Gabriel. A német alkancellár Berlinben arról is beszélt, mindenképpen meg kell akadályozni az EU szakadását, mert "gazdasági és mentális katasztrófa" következne be, ha Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnökének akarata érvényesülne, vagyis ha Németország lezárná a határait és visszatérne "Dublin III-hoz", az uniós menekültügyi szabályok alkalmazásához. Egyébként Németországban a kormányzó konzervatív CDU és bajor testvérpártja, a CSU vezetői hetekig tartó vita után vasárnap megállapodtak egy sor menekültügyi intézkedés közös kezdeményezéséről.
  • "Igyekszem a lehető legenyhébben fogalmazni, ezért csupán annyit mondok, hogy nagyon rossz érzéssel távoztam az egyik csehországi menekülttáborból" - összegezte tapasztalatait a cseh emberi jogi miniszter miután Anna Sabatová ombudsman társaságában egy napot töltött a közép-csehországi Belá-Jezovában.
  • Magyarország óriási sikert aratott a menekültek blokkolásában - írta az amerikai keresztény-konzervatív WND hírportál, amely szerint a szerb határ lezárása után a Magyarországra érkező szíriai menekültek száma a napi nagyjából 10 ezerről néhány tucatnyira olvadt. A magyar kabinet azonban nem örülhet felhőtlenül a messziről jött dicséretnek, hiszen a most a magyar kerítést ünneplő WND korábban több ellentmondásos cikkről, cikksorozatról is ismertté vált.
  • A cseh védelmi tárcánál azt állítják, hogy nem volt teljes félreértés a korábbi információ, hogy oroszok szállították a Balkán déli részeiről Magyarországra a menekülteket. A NATO védelmi miniszterei tényleg beszéltek erről, de csak a brüsszeli csúcs szünetében.

Manipulatív felmérés - közpénzből

Ez a 800 megkérdezett fő éppen csak az elfogadhatóság határán van, ha már rendelnek egy ilyen felmérést, legalább a látszat kedvéért több embert is megkérdezhettek volna” -– mondta lapunknak egy piaci szakértő, miután a közmédia az általa rendelt reprezentatív felmérésre hivatkozva azt állította, Ausztria és Németország lakossága súlyos problémának ítéli a migrációs válságot. A Millward Brown által végzett kutatás során a 80 milliós népességű Németországban mindössze 800 embert kerestek fel telefonon, a 8 milliós Ausztriában pedig 500 ember válaszolt a kérdésekre. Szakértőnk szerint így megkérdőjelezhető a felmérés reprezentativitása, ráadásul hozzátette, ritkán fordul elő olyan, hogy hírforrások egy másik országból ily módon szereznek információkat, sokkal elfogadottabb az, hogy helyi közvélemény-kutatásokra hivatkoznak.

A köztévé felméréséből az is kiderült, hogy „a németek 61 százaléka fél a növekvő terrorveszélytől”, az osztrák „közvélemény” esetében ugyanez az adat 54 százalék. A hirado.hu mindezt azzal a címmel hozta le, hogy „a német és az osztrák közvélemény Orbán Viktor javaslatai mellett áll, arról ugyanakkor nem számoltak be, miért költöttek vélhetően milliókat a külföldi felmérésre”. Megkérdeztük a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztályától, hogy mennyibe került az adófizetőknek a közvélemény-kutatás, ám ők erre közölték: kérdésünket „közérdekű adatigénylésként kezelik”, a jogszabályok szerint 15 napjuk van válaszolni. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint az ár függ a kérdőív hosszától, de Magyarországon 5-600 ezer forintból már el lehet készíteni egy hasonló felmérést, Németországban nagyjából ennek a duplájába kerül egy ilyesféle közvélemény-kutatás.

Most Soros György a célkeresztben

Publikálás dátuma
2015.11.02. 20:25
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ MATT CARDY
Miközben a kormányoldal új ellenségképre lelt Soros Györgyben, újabb és újabb erőforrásokat mozgósít a menekültellenes hangulat szítására. A közmédia például egy saját megrendelésű, tehát az adófizetők pénzéből fizetett, kérdéses reprezentativitású külföldi felméréssel manipulálná a közvéleményt, a kabinet pedig újabb 60 milliárddal emelte meg rendkívüli keretét - a migrációs krízisre hivatkozva. Hétfőn a Házban Kósa Lajos már azt állította: nem bibliai csapás, hanem hús-vér emberek állnak a menekültügy és a kvótarendszer mögött. A Fidesz-frakcióvezető kijelentette: a migrációs válság Soros György "érdeke". Az üzletember reagált is vádakra, egyértelművé téve amit Rogán Antal propagandaminiszter is kimondott a Házban: menekültügyben két egymással ellentétes álláspont létezik, Orbán Viktoré és Sorosé. 

Nem bibiliai csapás, hanem hús vér emberek állnak a menekültügy, és a kvótarendszer mögött. "Ez az illegális bevándorlási hullám nem valamiféle sors által ránk mért csapás, ez azoknak az embereknek a műve, akik közül Soros György most meg is szólalt". A hétvégén legalábbis Kósa Lajos szerint kiderült, hogy a jelenlegi migrációs válság és az Európára erőltetett kvótarendszer mögött a tőzsdeguru áll, aki elismerte, hogy támogatja a kvótát, sőt egyetért vele, mert erre hosszú időn keresztül szüksége lesz Európának.

A Fidesz frakcióvezetője hétfőn a Házban napirend előtt közölte, Sorost ugyan senki nem kérdezte, ám ő elmondta, hogy szerinte évi 1 millió embernek kellene bevándorolni Európába, és ezeknek a bevándorlóknak 4 és fél millió forintnak megfelelő összeget is adni kellene. Ha az uniós országoknak nincs pénzük erre, az üzletember szerint kötvényeket vehetnének, csakhogy Magyarország sem ebből, sem a kvótából nem kér. Magyarország harcol ezek ellen, a Fidesz meg fogja védeni az országot. "Nem tehetünk mást ha kicsit is hiszünk a keresztényi Európában" - fogalmazott Kósa, aki Sorosnak azt üzente, "jobban tenné, ha máshol kereskedne".

"A magyar miniszterelnök célja a menekültektől megvédeni a nemzeti határokat, míg a mi célunk a megvédeni azokat, akik menekülésre kényszerültek" - reagálta a fideszes "össztűzre" Soros György az Index kérdésére. Eközben a parlamentben a kormányoldal tovább ostorozta Sorost és az uniós kvótákat. "Menekültügyben két egymással ellentétes álláspont létezik, egyik amit Orbán Viktor képvisel, a másik a kötelező kvótát elrendelni akaró Soros Györgyé". Erről már a kormány nevében Rogán Antal beszélt a frakcióvezető felszólalására reagálva.

Egyre több közpénzt fordít a kormány a menekültellenes hangulat fenntartására – Soros György a következő ellenségkép FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Egyre több közpénzt fordít a kormány a menekültellenes hangulat fenntartására – Soros György a következő ellenségkép FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a "Juncker-képletet" ábrázoló papírral kezében közölte, nem egyszerű, ráadásul nem jó Magyarországnak. Ha az EU azt életbe lépteti, akkor Magyarországra évi 13 200 ember jutna - állította, noha nem tudni, miből következtetett erre a számra, hiszen az uniós modellszámítások ennek töredékéről szóltak. A családegyesítési szabályok miatt a miniszter szerint ráadásul ez a szám tovább nőne, és így öt év alatt Szegednyi ember érkezne az országba, amit a magyar kormány nem akar hagyni.

A kvótarendszer amúgy is meghívót jelent a menekültek számára, és semmi biztosíték arra, hogy például a nálunk letelepítettek nem indulnak el később Németország felé. Az uniós határok nyitottak, de a vándorlás miatt megtörténhet, hogy egyes országok korlátozni akarják a schengeni övezetet majd, vagy határokat állítanak fel az unión belül, ami a magyarok számára kedvezőtlen lenne - figyelmeztetett Rogán. A kvótát jogtalannak tartják, ezért bírósághoz akarnak fordulni, amihez a parlament és az emberek támogatását szeretnék megszerezni.

Közben mintegy 60 milliárd forinttal emelte meg a kormány a költségvetésben a rendkívüli tartalékot, az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert az eredetileg 100 milliárd forintos keret szinte teljesen kimerült, részben a migránsválság kezelésére fordított 30 milliárd forint miatt.

És még...
  • A menekültek befogadása körüli vitában nem szabad erkölcsi alapon "ujjal mutogatni" az Európai Unió keleti térségének tagállamaira, de le kell folytatni a vitát, mert a menekültválság miatt minden eddiginél nagyobb a veszélye annak, hogy zátonyra fut az EU - mondta Sigmar Gabriel. A német alkancellár Berlinben arról is beszélt, mindenképpen meg kell akadályozni az EU szakadását, mert "gazdasági és mentális katasztrófa" következne be, ha Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnökének akarata érvényesülne, vagyis ha Németország lezárná a határait és visszatérne "Dublin III-hoz", az uniós menekültügyi szabályok alkalmazásához. Egyébként Németországban a kormányzó konzervatív CDU és bajor testvérpártja, a CSU vezetői hetekig tartó vita után vasárnap megállapodtak egy sor menekültügyi intézkedés közös kezdeményezéséről.
  • "Igyekszem a lehető legenyhébben fogalmazni, ezért csupán annyit mondok, hogy nagyon rossz érzéssel távoztam az egyik csehországi menekülttáborból" - összegezte tapasztalatait a cseh emberi jogi miniszter miután Anna Sabatová ombudsman társaságában egy napot töltött a közép-csehországi Belá-Jezovában.
  • Magyarország óriási sikert aratott a menekültek blokkolásában - írta az amerikai keresztény-konzervatív WND hírportál, amely szerint a szerb határ lezárása után a Magyarországra érkező szíriai menekültek száma a napi nagyjából 10 ezerről néhány tucatnyira olvadt. A magyar kabinet azonban nem örülhet felhőtlenül a messziről jött dicséretnek, hiszen a most a magyar kerítést ünneplő WND korábban több ellentmondásos cikkről, cikksorozatról is ismertté vált.
  • A cseh védelmi tárcánál azt állítják, hogy nem volt teljes félreértés a korábbi információ, hogy oroszok szállították a Balkán déli részeiről Magyarországra a menekülteket. A NATO védelmi miniszterei tényleg beszéltek erről, de csak a brüsszeli csúcs szünetében.

Manipulatív felmérés - közpénzből

Ez a 800 megkérdezett fő éppen csak az elfogadhatóság határán van, ha már rendelnek egy ilyen felmérést, legalább a látszat kedvéért több embert is megkérdezhettek volna” -– mondta lapunknak egy piaci szakértő, miután a közmédia az általa rendelt reprezentatív felmérésre hivatkozva azt állította, Ausztria és Németország lakossága súlyos problémának ítéli a migrációs válságot. A Millward Brown által végzett kutatás során a 80 milliós népességű Németországban mindössze 800 embert kerestek fel telefonon, a 8 milliós Ausztriában pedig 500 ember válaszolt a kérdésekre. Szakértőnk szerint így megkérdőjelezhető a felmérés reprezentativitása, ráadásul hozzátette, ritkán fordul elő olyan, hogy hírforrások egy másik országból ily módon szereznek információkat, sokkal elfogadottabb az, hogy helyi közvélemény-kutatásokra hivatkoznak.

A köztévé felméréséből az is kiderült, hogy „a németek 61 százaléka fél a növekvő terrorveszélytől”, az osztrák „közvélemény” esetében ugyanez az adat 54 százalék. A hirado.hu mindezt azzal a címmel hozta le, hogy „a német és az osztrák közvélemény Orbán Viktor javaslatai mellett áll, arról ugyanakkor nem számoltak be, miért költöttek vélhetően milliókat a külföldi felmérésre”. Megkérdeztük a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztályától, hogy mennyibe került az adófizetőknek a közvélemény-kutatás, ám ők erre közölték: kérdésünket „közérdekű adatigénylésként kezelik”, a jogszabályok szerint 15 napjuk van válaszolni. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint az ár függ a kérdőív hosszától, de Magyarországon 5-600 ezer forintból már el lehet készíteni egy hasonló felmérést, Németországban nagyjából ennek a duplájába kerül egy ilyesféle közvélemény-kutatás.