Sándor Mária: Én az inkubátor mellett akarok állni

Publikálás dátuma
2015.11.03. 06:00
Sándor Mária hisz abban, hogy megnyerik az egészségügyi bérháborút FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Nincs miről tárgyalni a kormánnyal, amíg nincs akarat az egészségügyben dolgozók megbecsülésére - állítja Sándor Mária. A fekete ruhás ápolónő szerint nincs szükség szakszervezetre, már ma is a civilek oldják meg az ország gondjait, s reméli, a most alapított Magyarország a Magyar Egészségügyért csoport utcai akciói rákényszeríthetik végre az ország vezetőit, hogy adják fel a dacos ellenfeszülést és találjanak pénzt az ágazat rendbetételére.
FOTÓ: Molnár Ádám

FOTÓ: Molnár Ádám


- Egy zárkózott emberből hogy lesz Jeanne d’Arc?

- Egyszerűen szeretem a társaimat. Nem csak az utcára viszem ki őket, hanem például meghívtam a szakszervezeti választás előtt a Szent István Bazilikába az egész csapatomat, nagy boldogsággal töltött el, hogy sokan voltunk, két padsort elfoglaltunk.

- Istenhitből táplálkozik az ereje?

- Igen, római katolikus vagyok.

- Ezt kellene kihasználni a kormánynál…

- Lehet, hogy terjed a híre, az atya odaült a mise után hozzánk beszélgetni, és olyan volt, mintha rábólintott volna, hogy igaz ügyért harcolunk. Mindenesetre nem értem ennek a kormánynak a politikáját. Érzek egy borzasztó nagy nekifeszülést, egy dacot, de abban reménykedem, hogy ez megtörik bennük és beismerik, hogy a magyar ember többet érdemel. Addig pedig mozgósítjuk a civileket, mert lehet, hogy ez az én valódi feladatom: egymással összehozni és összefogni a sok kis civil mozgalmat.

- Nem gondolja, hogy épp ez volt a politika célja, hogy belekényszerítse a civil világba, amelyiknek mégis csak kisebb a súlya Magyarországon?

- Ebben az országban már jó ideje a civilek oldják meg a gondokat, gondoljunk csak a menekülteket segítő csoportokra a pályaudvarokon, és máshol. A kisemberek, a dolgozók próbálnak azokon segíteni, akik már végletesen el vannak lehetetlenítve. Egyre nagyobb a civil összefogás az országban.

- De mi kellene ahhoz, hogy a betegek, és az ő gyerekeik, a családok is megmozduljanak?

- Már mozdulnak, ezért járjuk az országot, az emberek megértették, mit akarunk, nem győzzük gyártani a kitűzőket: Az ápolókkal vagyok. Még el kell jutnunk sok helyre, de érik a pillanat, hogy azt mondják, csak a jelre várnak.

- Volt szegénykórház-akció Ajkán, Kecskeméten, Debrecenben...

- Hajdúszoboszlón is voltunk a múlt héten, novemberben jön Baja, Pécs, Tapolca és így tovább.

- Meddig lehet folytatni, meddig lehet pénzzel bírni?

- Hát ez baj, kell találni valakit, aki ezt finanszírozza. A kollégák a háromezer forintos buszdíjat sem tudják megfizetni, tehát keresünk támogatókat. Eddig a Jóisten segítségével kaptunk kisbuszokat, de már sokan vagyunk, nagy buszra lenne szükség.

- Mit lehet elérni ezzel az akciósorozattal?

- Megmozdítani az embereket.

- És tavasszal lehet azt mondani, hogy induljunk?

- Igen.

- A Kossuth térre?

- Talán.

- Pengeélen táncol.

- Lehet, de hiszek abban, hogy ezt az országot a kisemberek fogják talpra állítani és hiszek az egységben is. Olyan ellenzéki politikusok fognak egymással kezet a mi kérésünkre, akik eddig szóba sem álltak egymással.

- Ez az erő mostanra gyűlt össze, vagy korábban is megmutatkozott?

- Mindig is bennem volt, az igazságtalanságot soha nem viseltem el, nyilván ezért is volt sok munkahelyem. Magamért soha nem tudtam kiállni, de ha valakit sérelem ért, akkor nem tudtam csendben maradni, vagy ha láttam egy osztály lepusztítását, minőségi romlását, akkor léptem, szóltam.

- Meddig megy el? Jövő tavaszig van forgatókönyv, de hol van az a pont, amikor azt kell mondani, eddig elmentem, de innen már a gyerekemet, a családomat kell néznem?

- Ebben benne van a gyerekem is, a lányom is boldog ezek között az emberek között. S látja, mennyire hiszek abban, hogy ezt a csatát megnyerjük.

- Miben lehet mérni a sikert, béremelésben?

- Igen, sajnos csak ebben. Ez kulcskérdés, hogy egészségügyi dolgozók maradjanak és jöjjenek, akik még itthon élnek. Nem az a fontos, hogy ki ír alá asztaloknál megállapodásokat, nem az a célom, hogy én legyek az. Én az inkubátor mellett akarok állni és ezt mások is tudják rólam.

Varga Mihály: a megoldás feltétele a menekültáradat megállítása

 A magyar és a német kormány az európai migrációs válság ügyében a meglévő nézetkülönbségek ellenére egyetért abban, hogy európai megoldásra van szükség, és ennek előfeltétele a beáramlás kontrollálása és megállítása - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek hétfőn Berlinben, miután megbeszélést folytatott Sigmar Gabriel német alkancellárral, gazdasági miniszterrel és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszterrel.

Varga Mihály kiemelte: a német vezetők azt is egyre inkább felismerik, hogy kulcsfontosságú az uniós külső határok, mindenekelőtt a görög-török határ védelme. Továbbá közös meggyőződés, hogy az EU felé vezető migrációs útvonal legfontosabb szakaszán, Törökországban a vasárnapi választások révén megszilárdulhat a politikai helyzet, és egy stabil kormány létrejöttével "prioritást kaphat" a Görögországgal közös határ ellenőrzése.

A magyar és a német kormány Oroszország szerepéről is egyformán gondolkodik, mindkét fél úgy véli, hogy szükség van Oroszországra a globális kérdések, így a szíriai helyzet megoldásához. Ugyanakkor elengedhetetlen az ukrán válság rendezésére kidolgozott minszki megállapodások betartása, ez azonban nemcsak Oroszországon, hanem Ukrajnán is múlik - mondta a nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve, hogy az Oroszországot sújtó gazdasági szankciók enyhítésének előfeltétele a minszki egyezményekben foglaltak végrehajtása.

"Mindenki érzi, hogy Európa az utóbbi 25 évben példa nélkül álló kihívással került szembe" - mondta Varga Mihály arra a felvetésre, hogy berlini látogatása azt mutatja, hogy az európai migrációs válság gazdaságpolitikai ügyekkel foglalkozó miniszterek tárgyalásain is kiemelt téma. A válság miatt "kiéleződtek az európai együttműködés, az uniós döntéshozatal kérdései, és ebben lehetnek félreértések, amelyeket érdemes tisztázni" - tette hozzá.

Rámutatott, hogy tárgyalópartnerei más-más politikai oldalt képviselnek - Sigmar Gabriel a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke, Wolfgang Schäuble a konzervatív CDU egyik legtekintélyesebb vezetője -, mégis mindkét tárgyaláson "azokat a pontokat tudtuk keresni, amelyek elősegítik a kölcsönös megértést".

Különösen a Sigmar Gabriellel folytatott megbeszélésen volt érezhető, hogy "valóban vannak nézetkülönbségek, de ezek ellenére is azt kerestük, hogy hogyan tudjuk egymás álláspontját megérteni" - mondta Varga Mihály.

Szerző

Most Soros György a célkeresztben

Publikálás dátuma
2015.11.02. 20:25
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ MATT CARDY
Miközben a kormányoldal új ellenségképre lelt Soros Györgyben, újabb és újabb erőforrásokat mozgósít a menekültellenes hangulat szítására. A közmédia például egy saját megrendelésű, tehát az adófizetők pénzéből fizetett, kérdéses reprezentativitású külföldi felméréssel manipulálná a közvéleményt, a kabinet pedig újabb 60 milliárddal emelte meg rendkívüli keretét - a migrációs krízisre hivatkozva. Hétfőn a Házban Kósa Lajos már azt állította: nem bibliai csapás, hanem hús-vér emberek állnak a menekültügy és a kvótarendszer mögött. A Fidesz-frakcióvezető kijelentette: a migrációs válság Soros György "érdeke". Az üzletember reagált is vádakra, egyértelművé téve amit Rogán Antal propagandaminiszter is kimondott a Házban: menekültügyben két egymással ellentétes álláspont létezik, Orbán Viktoré és Sorosé. 

Nem bibiliai csapás, hanem hús vér emberek állnak a menekültügy, és a kvótarendszer mögött. "Ez az illegális bevándorlási hullám nem valamiféle sors által ránk mért csapás, ez azoknak az embereknek a műve, akik közül Soros György most meg is szólalt". A hétvégén legalábbis Kósa Lajos szerint kiderült, hogy a jelenlegi migrációs válság és az Európára erőltetett kvótarendszer mögött a tőzsdeguru áll, aki elismerte, hogy támogatja a kvótát, sőt egyetért vele, mert erre hosszú időn keresztül szüksége lesz Európának.

A Fidesz frakcióvezetője hétfőn a Házban napirend előtt közölte, Sorost ugyan senki nem kérdezte, ám ő elmondta, hogy szerinte évi 1 millió embernek kellene bevándorolni Európába, és ezeknek a bevándorlóknak 4 és fél millió forintnak megfelelő összeget is adni kellene. Ha az uniós országoknak nincs pénzük erre, az üzletember szerint kötvényeket vehetnének, csakhogy Magyarország sem ebből, sem a kvótából nem kér. Magyarország harcol ezek ellen, a Fidesz meg fogja védeni az országot. "Nem tehetünk mást ha kicsit is hiszünk a keresztényi Európában" - fogalmazott Kósa, aki Sorosnak azt üzente, "jobban tenné, ha máshol kereskedne".

"A magyar miniszterelnök célja a menekültektől megvédeni a nemzeti határokat, míg a mi célunk a megvédeni azokat, akik menekülésre kényszerültek" - reagálta a fideszes "össztűzre" Soros György az Index kérdésére. Eközben a parlamentben a kormányoldal tovább ostorozta Sorost és az uniós kvótákat. "Menekültügyben két egymással ellentétes álláspont létezik, egyik amit Orbán Viktor képvisel, a másik a kötelező kvótát elrendelni akaró Soros Györgyé". Erről már a kormány nevében Rogán Antal beszélt a frakcióvezető felszólalására reagálva.

Egyre több közpénzt fordít a kormány a menekültellenes hangulat fenntartására – Soros György a következő ellenségkép FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Egyre több közpénzt fordít a kormány a menekültellenes hangulat fenntartására – Soros György a következő ellenségkép FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a "Juncker-képletet" ábrázoló papírral kezében közölte, nem egyszerű, ráadásul nem jó Magyarországnak. Ha az EU azt életbe lépteti, akkor Magyarországra évi 13 200 ember jutna - állította, noha nem tudni, miből következtetett erre a számra, hiszen az uniós modellszámítások ennek töredékéről szóltak. A családegyesítési szabályok miatt a miniszter szerint ráadásul ez a szám tovább nőne, és így öt év alatt Szegednyi ember érkezne az országba, amit a magyar kormány nem akar hagyni.

A kvótarendszer amúgy is meghívót jelent a menekültek számára, és semmi biztosíték arra, hogy például a nálunk letelepítettek nem indulnak el később Németország felé. Az uniós határok nyitottak, de a vándorlás miatt megtörténhet, hogy egyes országok korlátozni akarják a schengeni övezetet majd, vagy határokat állítanak fel az unión belül, ami a magyarok számára kedvezőtlen lenne - figyelmeztetett Rogán. A kvótát jogtalannak tartják, ezért bírósághoz akarnak fordulni, amihez a parlament és az emberek támogatását szeretnék megszerezni.

Közben mintegy 60 milliárd forinttal emelte meg a kormány a költségvetésben a rendkívüli tartalékot, az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert az eredetileg 100 milliárd forintos keret szinte teljesen kimerült, részben a migránsválság kezelésére fordított 30 milliárd forint miatt.

És még...
  • A menekültek befogadása körüli vitában nem szabad erkölcsi alapon "ujjal mutogatni" az Európai Unió keleti térségének tagállamaira, de le kell folytatni a vitát, mert a menekültválság miatt minden eddiginél nagyobb a veszélye annak, hogy zátonyra fut az EU - mondta Sigmar Gabriel. A német alkancellár Berlinben arról is beszélt, mindenképpen meg kell akadályozni az EU szakadását, mert "gazdasági és mentális katasztrófa" következne be, ha Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnökének akarata érvényesülne, vagyis ha Németország lezárná a határait és visszatérne "Dublin III-hoz", az uniós menekültügyi szabályok alkalmazásához. Egyébként Németországban a kormányzó konzervatív CDU és bajor testvérpártja, a CSU vezetői hetekig tartó vita után vasárnap megállapodtak egy sor menekültügyi intézkedés közös kezdeményezéséről.
  • "Igyekszem a lehető legenyhébben fogalmazni, ezért csupán annyit mondok, hogy nagyon rossz érzéssel távoztam az egyik csehországi menekülttáborból" - összegezte tapasztalatait a cseh emberi jogi miniszter miután Anna Sabatová ombudsman társaságában egy napot töltött a közép-csehországi Belá-Jezovában.
  • Magyarország óriási sikert aratott a menekültek blokkolásában - írta az amerikai keresztény-konzervatív WND hírportál, amely szerint a szerb határ lezárása után a Magyarországra érkező szíriai menekültek száma a napi nagyjából 10 ezerről néhány tucatnyira olvadt. A magyar kabinet azonban nem örülhet felhőtlenül a messziről jött dicséretnek, hiszen a most a magyar kerítést ünneplő WND korábban több ellentmondásos cikkről, cikksorozatról is ismertté vált.
  • A cseh védelmi tárcánál azt állítják, hogy nem volt teljes félreértés a korábbi információ, hogy oroszok szállították a Balkán déli részeiről Magyarországra a menekülteket. A NATO védelmi miniszterei tényleg beszéltek erről, de csak a brüsszeli csúcs szünetében.

Manipulatív felmérés - közpénzből

Ez a 800 megkérdezett fő éppen csak az elfogadhatóság határán van, ha már rendelnek egy ilyen felmérést, legalább a látszat kedvéért több embert is megkérdezhettek volna” -– mondta lapunknak egy piaci szakértő, miután a közmédia az általa rendelt reprezentatív felmérésre hivatkozva azt állította, Ausztria és Németország lakossága súlyos problémának ítéli a migrációs válságot. A Millward Brown által végzett kutatás során a 80 milliós népességű Németországban mindössze 800 embert kerestek fel telefonon, a 8 milliós Ausztriában pedig 500 ember válaszolt a kérdésekre. Szakértőnk szerint így megkérdőjelezhető a felmérés reprezentativitása, ráadásul hozzátette, ritkán fordul elő olyan, hogy hírforrások egy másik országból ily módon szereznek információkat, sokkal elfogadottabb az, hogy helyi közvélemény-kutatásokra hivatkoznak.

A köztévé felméréséből az is kiderült, hogy „a németek 61 százaléka fél a növekvő terrorveszélytől”, az osztrák „közvélemény” esetében ugyanez az adat 54 százalék. A hirado.hu mindezt azzal a címmel hozta le, hogy „a német és az osztrák közvélemény Orbán Viktor javaslatai mellett áll, arról ugyanakkor nem számoltak be, miért költöttek vélhetően milliókat a külföldi felmérésre”. Megkérdeztük a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztályától, hogy mennyibe került az adófizetőknek a közvélemény-kutatás, ám ők erre közölték: kérdésünket „közérdekű adatigénylésként kezelik”, a jogszabályok szerint 15 napjuk van válaszolni. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint az ár függ a kérdőív hosszától, de Magyarországon 5-600 ezer forintból már el lehet készíteni egy hasonló felmérést, Németországban nagyjából ennek a duplájába kerül egy ilyesféle közvélemény-kutatás.

Szerző