Tarlós megint üzent Lázárnak

Publikálás dátuma
2015.10.31. 06:06
BKV: pénzügyi satuban FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Szó sincs arról, hogy az állam a BKV működésének finanszírozásért cserébe kapna fővárosi ingatlanokat. A Dagály fürdő értékét sem ezért szeretné megismerni a Fővárosi Közgyűlés. A tömegközlekedés működtetésére csak kölcsön adta a 13,5 milliárd forintot Budapest, de jogi értelemben elképzelhetetlen, hogy az összeget ne kapnák vissza az államtól, így az nem hiányzik majd a büdzséből. Tarlós István legalábbis ezeket állította lapunknak a tegnapi Budapestinfón. A főpolgármester elismerte, hogy a BKV még nem kapta meg az idei 24 milliárdos állami támogatást, és megállapodás híján jövőre "már csak pedagógiai okokból is" járatritkításra lehet számítani.

Csak kölcsönt adott a főváros a BKV finanszírozására. Jogi értelemben elképzelhetetlen, hogy azt a 13,5 milliárd forintot, amit erre a célra szavazott meg szerdán a közgyűlés, ne kapják vissza az államtól. Nyugodjunk meg, ez az összeg nem fog hiányozni a város költségvetéséből és elő sem fordulhat, hogy a kényszerű kölcsön miatt bármilyen fejlesztés elmaradjon. Legalábbis Tarlós Istvány erről igyekezett mindenkit meggyőzni lapunk kérdésére válaszolva. A főpolgármester ugyan a tegnapi Budapestinfón bevallotta, hogy a BKV működésére az idei költségvetésben meghatározott 24 milliárd forintból még egyetlen fillér sem érkezett meg, de bízik a miniszterelnökben. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel is tárgyalt csütörtökön a fővárosi közösségi közlekedés hosszútávú finanszírozásáról és hogy még az idén megállapodás születik. Ha mégsem, akkor jövőre "már csak pedagógiai okokból is" járatritkítás lépne életbe. A "pedagógiai ok" azt jelenti, hogy nem fogják mindenáron elkerülni a járatritkítást. "Arra senki ne számítson, hogy beleszakadunk abba, nehogy járatritkítás legyen". Annyi szolgáltatást rendelnének meg, amennyire pénz és fedezet lenne.

Tarlós szerint a 24 milliárd forint a napokban vagy egy-két héten belül megérkezhet, a hosszútávú finanszírozásról pedig még ebben az évben egyeztetni fog Orbán Viktorral. A főpolgármester elismerte, hogy Budapesten sokkal rosszabb a helyzet, mint a nyugati nagyvárosokban, mert azok esetében a tömegközlekedés finanszírozását nagyjából egyenlő arányban a közlekedési társaság, a városi önkormányzat és az állam oldja meg. Ezt figyelembe véve a magyar államnak évente körülbelül 49 milliárd forintot kellene erre a célra fordítania. Ezzel szemben nálunk jelenleg összesen körülbelül 40 milliárd forintnyi, azaz 26,8 százalékos az állami részvétel.

Szó sincs arról, hogy az állam a BKV működési finanszírozásért cserébe kapna fővárosi ingatlanokat. A Dagály fürdő értékét sem ezért szeretné megismerni a Fővárosi Közgyűlés. Ezt szintén lapunk kérdésére válaszolta a főpolgármester, aki ez előtt logikusnak nevezte, hogy az állam átvegye a fürdőt, hiszen 2017-ben itt tartják majd az úszó világbajnokságot. A komplexumot később sem kérné vissza, mivel az szerinte kihasználatlan maradna. Az átadásról elvi döntést már hozott a közgyűlés, de szerdán azért nem döntöttek az átadásról, mert az ingatlan értékének meghatározásáról folynak még az egyeztetések, valamint arról is meg akarnak állapodni, milyen ellentételezést kapjon a főváros gyógyfürdőcége, amiért az augusztus 31-ei bezárásáig üzemelteti a fürdőt. A Dagály sorsáról várhatóan december 2-án dönt a Fővárosi Közgyűlés. (Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó-szövetség elnöke erre lapunknak úgy reagált: az építkezés szempontjából nem okozhat problémát, hogy az eredeti időponthoz képest később kerül állami kézben a Dagály.)

Tarlós beszélt Péterfalvi Attilával, de a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke nem tudott arról, hogy a főpolgármesternek ki kell adnia azt a levelet, amit a tömegközlekedés finanszírozásával, valamint a dugódíjjal kapcsolatban írt Orbán Viktornak. Ezt Tarlós állította lapunknak. A levelet Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke közérdekű adatigénylés címén kérte, de eddig nem kapta meg. A főpolgármester saját bevallása szerint a kicsi pártokkal különösen udvarias akar lenni, de kezdi unni, hogy amelyik egy százalékról kettőre igyekszik feltornázni magát, az gyanakvó megkeresésekkel bombázza. Az Együttnek képviselője sincs a közgyűlésben, így azt sem tudhatja, mi van a levélben, ami egyébként nem hétpecsétes titok, de közérdekű adat sem szerepel benne. A főpolgármester azon gondolkodik, ha sok ilyen ügyben keresik, akkor több, ezer oldalas anyagot küld majd a kispártoknak. A tájékoztató után Pataki lapunknak azt mondta, szívesen várja az előterjesztéseket, amiket el is fog olvasni, majd elküldte az NAIH levelét, amelyben Péterfalvi az Együttnek ad igazat, és fölszólítja a főpolgármestert, tartsa be a törvényeket, és hozza nyilvánosságra a dokumentumot.

Nem támogatja és nagy valószínűséggel a Fővárosi Közgyűlés sem fogja támogatni a PM népszavazási javaslatát. Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere, a párt társelnöke sokkal jobb kerületi vezető, közgyűlési ember, mint azt a főpolgármester a ciklus elején gondolta, ám a Városliget beépítéséről, az olimpiai pályázatról és a Római-parti mobilgátról szóló helyi népszavazási kezdeményezést "olcsónak tűnő, politikai haszonszerzésnek" tartja. Az olimpiával kapcsolatos vita korai, hiszen a helyszínről csak 2017-ben lesz döntés. A fővárosi múzeumnegyed ötlete eredetileg tőle származott, az már a 2009-es Budapest-programjában is szerepelt, a Nyugati pályaudvar mögötti helyszínnel. A negyed kialakítása jó gondolat, akár a Városligetben, akár a Nyugatinál. Tarlós mindkét koncepciót támogatja. "Vannak dolgok, amivel kapcsolatban nem lehet viccelni", ilyen az árvízvédelem is. 2012-ben például hat centiméter hiányzott ahhoz, hogy a Szentendrei útig menjen fel a víz. Agresszív és felelőtlen, ha az árvízvédelmet akadályozzák. "Lehet ide liberális katasztrófaturistákat kirendelni, de felesleges: nekem ebből már nagyon elegem van, a Római-parti mobilgát akkor is meg fog épülni" - fogalmazott a főpolgármester. Hozzátette: a védmű nyomvonalát az Országos Vízügyi Főhatóság fogja kijelölni. A tavalyi új mértékadó árvízszint alapján folyik az áttervezés, a Barát-patak és az Aranyhegyi-árok védelmét is megoldva.

A 3-as metró szerelvényeit folyamatosan ellenőrzik, hibás vonat nem állhat forgalomba. A metró infrastruktúrája ugyan a tervezett élettartamát meghaladta, műszaki állapota leromlott, de gyakori beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a műszaki kockázatokat és a meghibásodások számát. A vasúti pálya állapota jelenleg megfelelő, az ellenőrzéseket folyamatosan végzik. A tegnapi tájékoztatón Tarlós bohózatnak nevezte, hogy a Budapestre tervezett "szuperkórházról" a főváros dönthetne. Erről még a csütörtöki Kormányinfón beszélt Lázár János. A főpolgármester kijelentését azzal indokolta, hogy az építésre az állam ad pénzt, majd az intézményt is az állam működteti, akkor hogyan jelölhetné ki a helyszínt a főváros. Tarlós egyébként nagyon örül annak, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter is szakmainak és nem személyesnek tartja a vitájukat. "Ha ezek szakmai viták, akkor ezeket nagyon könnyű megszüntetni. Át kell gondolni, hogy érdemes-e kéretlenül beavatkozni Budapest életébe" - fogalmazott, hozzátéve: Budapestnek van választott köztestülete, amit nem érdemes levegőnek nézni, és nem érdemes jelentős fővárosi ügyeket "a háta mögött reszelgetni".

Keményebben tárgyalhatnak
Ha a 24 milliárdot átutalja is az állam Budapestnek, akkor is hiányozni fog az a 13,5 milliárd forint, amit a fővárosi büdzséből a közgyűlés adott a BKK-nak a tömegközlekedés működtetésére. Ehhez ugyanis az idén 39 milliárdra van szükség. Igaza van annak, aki megkérdezi, milyen fejlesztések késhetnek a kölcsön miatt. Erről már Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi képviselője beszélt lapunknak tegnap. A várospolitikus szerint a főpolgármesternek fogalma sincs, hogy mikor és hogyan oldódik meg a BKV finanszírozása. Az MSZP-SZDSZ-es városvezetés nem 26,5 százalékot vállalt ebből, hanem 55 százalékot. Horváth cáfolta, hogy 26 éve megoldatlan a fővárosi tömegközlekedés anyagi helyzete, mert 2009 decemberében az akkori kormány garanciát vállalt, hogy megadott pénzügyi szisztéma szerint finanszírozza a BKV-t, hogy ne kelljen "érdemtelen alkukba bocsátkozni évről évre". Arra emlékeztetett, hogy 2006-2011-ig 36 milliárd forintról 80 milliárdra emelkedett a kormány által a BKV-nak nyújtott működési támogatás, ami azonban 2011-től a felére csökkent. Horváth arra hívta fel a figyelmünket, hogy a Dagály Strandfürdő, valamint más ingatlanok átadását az arról készült előterjesztésben logikailag összefüggésbe hozzák a BKV finanszírozásával. A politikus úgy vélte, az, hogy a fürdőt egyelőre nem adták át az államnak, alap lehet arra, hogy a főváros egy "kicsit keményebben tárgyaljon a kormánnyal" és talán a főpolgármester eléri azt, hogy november-december végére megszülessen a megoldás. Ez a történet azt mutatja, hogy a fővárosi közgyűlésben ülő fideszes polgármestereknek lobbierejük nincs.

Szerző

Sokba kerülnek a kórházi fertőzések

Publikálás dátuma
2015.10.31. 06:04
A kórházi fertőzések több mint 50 százalékát meg lehetne akadályozni azzal, hogy az egészségügyi alkalmazottak alkoholos fertőtl
Egyre gyakoribbak a kórházi fertőzések, amelyek sok esetben halállal is végződhetnek, de alapvető higiéniai szabályok betartásával, például kézmosással megelőzhetőek lennének. Sok kórházban azonban a minimumfeltételek sincsenek biztosítva, a súlyos szakemberhiány mellett például kézfertőtlenítőből is kevés van.

Összesen 889 millió forint többletkiadása volt tavaly a magyar kórházaknak az egyik leggyakoribb kórházi fertőzés, a Clostridium difficile nevű baktérium okozta megbetegedések (CDI) miatt - derült ki az IME egészségügyi szaklap nemrégiben megtartott IV. Infekciókontroll Konferenciáján, amelyről a Medicalonline.hu közölt beszámolót. A rendezvényen az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) 2014-es évre vonatkozó, kórházi fertőzésekkel kapcsolatos jelentését is ismertették, amelyből kiderült, hogy a hasmenéssel és súlyos vastagbélgyulladással járó CDI komoly kihívást jelent a hazai kórházakban, ez a fertőzéstípus a leggyakoribb és az egyik legveszélyesebb is, hiszen egy legyengült immunrendszerű betegnél halálos is lehet.

Bár a kórházaknak kötelességük jelenteni a különböző multirezisztens, vagyis a gyógyszeres kezelések többségének ellenálló kórokozók okozta fertőzéseket, ha ezt mégsem teszik meg, az semmiféle szankcióval nem jár - így a bejelentett esetszámok valószínűleg nem a valós helyzetet tükrözik. A CDI okozta megbetegedésekről tavaly 90 intézmény számolt be, összesen 6551 esetet jelentettek (2013-ban 85 kórház 6182 esetet jelzett, 2012-ben 82 intézmény 4465-öt). Még ha a jelentő kórházak száma kis arányban növekszik is, az nem arányos a fertőzések számnak növekedésével, az adatokból is jól látszik, hogy a CDI sajnos egyre gyakoribb. Annak ellenére, hogy még augusztusban arról szóltak a hírek, hogy tavaly összesen 18-an haltak meg valamilyen kórházi fertőzés miatt, az OEK jelentéséből kiderül: csak a CDI 228 beteg halálában közrejátszott vagy annak oka lehetett.

A kórházi fertőzések számának növekedése nem hazai probléma: az unió betegségmegelőzési és járványügyi központjának (ECDC) felmérése szerint évente mintegy 4,5 millióan fertőződnek meg kórházi kezelésük alatt, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések minden huszadik kórházi beteget érintenek. Magyarországon még ennél is rosszabb a helyzet, becslések szerint évente mintegy 100 ezer embert betegít meg valamilyen kórházi baktérium - a fertőzöttek körébe nemcsak a kezelt beteg, de a kórházi dolgozók is beletartoznak. Az ECDC ráadásul a CDI fertőzések számának további növekedésére számít.

Pedig a fertőzések megfelelő higiénével megelőzhetőek, könnyebben kezelhetőek lennének. - Egyre kisebb a kórházi személyzet, nincs megfelelő takarítás, nincs elég egyszer használatos eszköz, kézfertőtlenítő gél, sok esetben a minimumfeltételek sincsenek biztosítva - sorolja a fertőzések terjedéséért felelős problémákat Falus Ferenc. A volt országos tisztifőorvos szerint a fertőtlenítés, de még az alapvető kézmosás hiánya miatt is a kórokozókat a kórházi személyzet is szabadon terjeszti, ráadásul a betegek megfelelő elkülönítését sem tudják szakszerűen biztosítani még az intenzív osztályokon sem.

A kórházi fertőzések több mint 50 százalékát meg lehetne akadályozni azzal, hogy az egészségügyi alkalmazottak alkoholos fertőtlenítőszerrel kezet mosnának a betegek kezelése előtt FOTÓ: THINKSTOCKS

A kórházi fertőzések több mint 50 százalékát meg lehetne akadályozni azzal, hogy az egészségügyi alkalmazottak alkoholos fertőtlenítőszerrel kezet mosnának a betegek kezelése előtt FOTÓ: THINKSTOCKS

Az OEK szerint tudományosan igazolt, hogy a kórházi fertőzések megelőzése akkor a leghatékonyabb, ha az intézményekben 250 ágyanként legalább egy főállású infekciókontroll nővért foglalkoztatnak. Falus tapasztalatai szerint ez sok helyen nincs meg, s ha egy kórházban összesen van egy ilyen személy, már az jónak mondható. Az ECDC 2012-es vizsgálata rávilágított: Magyarországon 477 ágy mellé jutott egy ilyen szakember. Hazánkban azonban sem az uniós szervezet, de a hazai szakértők sürgetése nyomán sem született hatékony stratégia a kórházi fertőzések visszaszorítására. Falus Ferenc szerint aggályos, hogy az adatokat sem gyűjtik megfelelően - úgy véli, erre még a szándék sincs meg.

Veszélyesebb a kórház, mint a repülés?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint évente több millióan halnak meg orvosi műhibák és kórházi fertőzések következtében, ezért a kórház sokkal veszélyesebbnek számít mint a repülés.
"Ha valakit most vennének fel bármelyik országban egy kórházba, egy a tízhez az esélye annak, hogy valamilyen hiba áldozatává válik ellátása során. Az egészségügyi műhiba következtében bekövetkező halálozás esélye pedig egy a háromszázhoz" - számolt be Liam Donaldson, a WHO frissen kinevezett betegbiztonsági megbízottja. Ezzel szemben repüléskor az utasok elhalálozásának valószínűsége csupán egy a tízmillióhoz - írja a betegszoba.hu.
A WHO adatai szerint a fejlett országokban egy adott pillanatban egyszerre hét, a fejlődő országokban pedig tíz beteg kap legalább egy kórházi fertőzést. Minél hosszabb időt tölt egy beteg az intenzív osztályon, annál nagyobb a fertőzés kialakulásának kockázata, mert a katéter, a lélegeztető gép és a többi orvosi eszköz összefüggésben állnak a fertőzések magas előfordulásával.
Jelenleg körülbelül 100 ezer kórház követi a WHO műtétekhez ajánlott biztonsági ellenőrzőlistáját, amely a szervezet szerint 33 százalékkal csökkentette a műtéti szövődmények, és 50 százalékkal a halálozás kockázatát. Ha ezt az ellenőrzőlistát mindenütt használnák a világon, a becslések szerint körülbelül 500 ezer halálozást lehetne megelőzni.



Szerző

TV2: zöld az út Vajna előtt?

Publikálás dátuma
2015.10.31. 06:03
FOTÓ: Népszava
Jelenleg tanulmányozzuk a GVH indoklását, hamarosan reagálunk a döntésre - mondta lapunknak Óvári Győző, a Megapolis Media Zrt. ügyvédje miután a Gazdasági Versenyhivatal közölte, Andy Vajna Magyar Broadcasting Co. Kft.-je átveheti az irányítást a TV2 Média Csoport Kft. és a CEE Broadcasting Limited (CEE) felett.

A hatóság megállapította, hogy a két cégcsoportnak nincs azonos tevékenysége, így a fúzió megtörténhet. Polyák Gábor szerint a GVH szerepe másodlagos: „egyértelmű volt, hogy nem aggályos az üzlet, hiszen Vajnának nincsenek médiaérdekeltségei. Ugyanakkor egy hasonló vizsgálat Fonyó Károly esetében lehet, hogy nem zárulna pozitív eredménnyel, hiszen ő érdekelt más médiumokban is” – fejtette ki a médiajogász hozzátéve, hogy a GVH döntés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Vajna automatikusan házon belülre kerül, csupán azt, hogy versenyjogilag nincs akadálya az üzletnek. A cégbíróságon a Megapolis van előnyben, a cég adta be elsőként kérelmét a tulajdonjog bejegyzésére. Igaz, Simicska Lajos üzleti körének a TV2 Media Group Holdings Kft.-re volt elővásárlási joga, ez a cég tulajdonolja csatornát üzemeltető TV2 Csoportot.

A hatóság hiánypótlásra szólította fel Fonyóékat, akiket az sem akadályoz, hogy a korábbi tulajdonos Pro7Sat1-nek zálogjoga van a vállalatra, amelynek törléséhez nem járultak hozzá. Óvári korábban azt közölte, már letétbe is helyezték az elővásárlási szerződésbe foglalt vételárat. A zálogjoggal kapcsolatban elmondta, azt átvennék, így törlését nem is kérték. Az ügyvéd szerint hosszú jogi procedúra lesz, mire a kiderül, hogy a TV2 Holding körüli cégmozgások jogszerűen történtek-e. Tavaly októberben ugyanis a TV2 Holdingot fele-fele arányban tulajdonló CCA Vízió Kft. és Double 6 Dominoes Kft. (D6D) - ezekre volt elővételi opciója Fonyónak - eladta az üzletrészét saját tulajdonosainak, Simon Zsoltnak és Yvonne Dedericknek. A TV2 két ügyvezető-tulajdonosa így próbálta kiüresíteni az elővételi opciót.

Mielőtt Vajna házon belülre kerül, ki kell fizetnie a csatornát: a vásárláshoz szükséges, nagyjából 20 milliárdos hitelt akár az állami tulajdonú Eximbank is biztosíthatja. Mivel közpénzzel foglalkozó bankról van szó, korábban megkerestük az Eximbankot, hogy hiteleznek-e a kormánybiztosnak, ám banktitokra hivatkozva nem válaszoltak. Ugyanakkor Polyák szerint az állam a terjesztési díjjal és a kormányhirdetésekkel együtt sem tud annyi pénzt juttatni a TV2-höz, hogy a csatorna fenntartható legyen, ám az összeg "kezdőtőkének" megfelelő lehet. A médiajogász úgy látja, ha Simicska köréhez kerülne a csatorna, akkor jóval nehezebben menne az üzemeltetés „főleg, ha az állam ellenséges lesz a csatornával, ami garantált”.

Szerző