Előfizetés

Orbán most elégelte meg Lázár húzásait

F. Á.
Publikálás dátuma
2015.10.28. 18:17
Fotó: Népszava
Lázadni is készek a helyi emberek a Fideszben. Információk szerint Lázár János viselkedése már a párt elnökségi ülésén is napirendre került, és a miniszter kezdi elveszíteni a kormányfő bizalmát. Ezzel kapcsolatban lapunkat arra figyelmeztették, "akinek halálhírét keltik, az sokáig él", azt viszont fideszes körből elismerték, többen nehezen viselik, hogy amíg a "talpasok" csöndben dolgoznak, a "reflektorfényben" lévők egymással balhéznak.

Már a Fidesz elnökségében is téma volt, hogy Lázár János gyakran tesz gúnyos megjegyzéseket a pártra és vezetőire, illetve személyesen Orbán Viktorra. A pártelnök-miniszterelnök azzal is elégedetlen, hogy a Miniszterelnökség vezetője néha már helyette is mer döntéseket hozni. Orbán az elnökségi ülésen állítólag azt mondta, kezdi zavarni, hogy a miniszter "nem bír a vérével" és őt magát sem kímélte az elmúlt időkben. A kormánypártban úgy látják, Lázárnak vége - írja a vs.hu. A lap szerint a Kövér László által kezdeményezett vitában a házelnök megengedhetetlennek nevezte, hogy a miniszter és a posztjáról nemrég távozott Giró-Szász András államtitkár többeket bírált, ami feszültséget okoz a nyárra ismét összekovácsolódott kormánypártban.

Fideszes körből lapunkat arra figyelmeztették, "akinek halálhírét keltik, az sokáig él". Ha volt ilyen vita, az vélhetően a miniszter előtt zajlott, hiszen jelenleg Lázár még a párt alelnöke. Forrásaink arra emlékeztettek, Rogán Antal miniszteri kinevezését is Lázár "járta ki", ami nem a meggyengülésére utal. Az viszont elismerték, hogy a "nagyok" szűnni nem akaró háborúját nehezen viselik a Fideszben. A helyi emberek örültek annak, hogy a menekültválság elterelte a figyelmet a korrupciós botrányokról és a "beszóláshullám" is csitult a pártban. Most viszont úgy érzik, az ismét élesedő pozícióharcnak a novemberi kongresszus sem feltétlenül vet majd véget. Vidéken állítólag többen azt várják, hogy Orbán hallgattassa el az egymással vetélkedőket, különben fellázadnak.

A káderhiány is feszültséget okoz. A novemberi kongresszuson a négy alelnök közül várhatóan csak Pelczné Gáll Ildikó EP-képviselő marad a helyén. Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere már bejelentette, hogy nem indul a tisztségért. A Miniszterelnökség vezetője, a párt íratlan szabályai szerint, nem száll ringbe, míg a nemrégiben frakcióvezetővé választott Kósa Lajos automatikusan tagja lett az elnökségnek. Helyettük kell majd új alelnököket választani, de az ismert politikusok többsége kormánytag, vagy más tisztséget visel. A fővárosi fideszesek között még találnának alkalmas embereket, de a vidékiek közül keveseket ismer az ország. Talán Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármestert választhatják alelnöknek, bár a Fidesz korábbi helyettes szóvivőjére sem emlékszik mindenki. A fiatalok közül Gulyás Gergely jöhet szóba, aki a menekültválság idején hibátlanul "felmondta" a kormánypárti leckét, ám korábban több intézkedést bírált. Kocsis Máté lehetett volna alelnök, de a józsefvárosi polgármester úgy tűnik az országos politika helyett a fővárost választotta, ezért lett kedd este a párt budapesti alelnöke.

Rogán egyébként ugyancsak kedd este az RTL II Magyarul Balóval című műsorának vendégeként arról beszélt, az ő szava néha pont annyit ér majd kabinetfőnökként, mint Orbán Viktor szava, hiszen feladatait a miniszterelnök nevében látja el. Baló György kérdésére, hogy hogy miért nem vállalnak vitát a kormánytagok a televíziós műsorokban, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter azt válaszolta, "ez akkor működik normálisan szerintem egy politikai kultúrában, hogyha mondjuk létezik a másik oldalon egy árnyékkabinet". Ha az ellenzékből egyetlen párttal vitáznának azt jelentené, hogy van kormányzóképes alternatíva, pedig ilyen nincsen.

Rogán embere kerül a 25 milliárdot kezelő hivatal élére
Lenkei Mirtill, a fejlesztési minisztérium sajtófőnöke lehet a kormányzati reklámköltést felügyelő Nemzeti Kommunikációs Hivatal vezetője. A jogász végzettségű Lenkeit, aki korábban az MTV műsorvezetője volt, majd Rogán polgármestersége idején az V. kerületi City TV-nél dolgozott, a miniszter már felkérte, hogy tekintse át az NKH működését és feladatait.
Ez a szervezet dönt az állami hirdetések elosztásáról, jelenleg 25 milliárd forint áll a rendelkezésükre. Nobilis Márton, az előző elnök azután mondott le posztjáról, hogy kiderült, a hivatal a Miniszterelnökségtől a Miniszterelnöki Kabinetirodához kerül. Az NKH-vezető személyéről holnap döntenek.



Telihold Debrecen felett

Publikálás dátuma
2015.10.28. 10:50

Az MTI Fotósa, Czeglédi Zsolt lőtte az elképesztő felvételt a város felett 2015. október 27-én.

A Hold a Föld egyetlen holdjának neve. A Földtől vett átlagos távolsága 384 402 kilométer, ami nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa — más mértékegységekben 0,002 CsE vagy 1,3 fénymásodperc (a Nap visszaverődő fénye 1,3 másodperc alatt jut el róla a földi megfigyelőhöz). Átmérője 3476 kilométer, ami hozzávetőleg negyede a Földének. Ezzel a Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kallisztó és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után.

A felszíni nehézségi gyorsulás (és így a testek súlya) körülbelül hatoda a földinek, így a rajta járó űrhajósok a 80–90 kg-os űrruhában is könnyedén mozogtak, ugráltak. A légkör hiánya miatt égboltja nappal is teljesen fekete. Kötött keringése miatt mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé, és az innenső oldalán álló holdi megfigyelő (például az Apollo űrhajósai) számára a Föld mindig ugyanott látszik állni az égen (persze bolygónk ugyanúgy fázisokat mutatva elfogy és megtelik, mint a földi égen is a Hold). A Holdról azonban a Földnek nem mindig ugyanaz az oldala látszik.

A Hold különleges helyet foglal el az emberiség kultúrtörténetében. Az őskor és az ókor vallásaiban istennek tekintették. Az európai kultúra legismertebb holdistensége a görög Szeléné és római megfelelője, Luna istennő, de az egyiptomiak Honszu istenétől a maják Ixchelén át az észak-amerikai navahó indiánok Yoołgai asdząąn istennőjéig még tucatnyi kultúrában tisztelték istenként.

A Holdat először 1959-ben a szovjet Luna-program első űrszondája, a Luna–1 érte el, de ez még csak elrepült mellette. Az első olyan, ember alkotta tárgy, amely valóban eljutott a Holdra, a Luna–2 szonda volt ugyancsak 1959-ben: ez a szonda egyszerűen becsapódott a felszínbe, és ettől megsemmisült. A Hold felszínéről először a Luna–3 készített közelképet, amikor elrepült mellette. Az első sikeres sima leszállás a Luna–9-é volt 1966. február 3-án, az Oceanus Procellarumon. Nem sokkal később, 1966. április 3-án a Luna–10 lett az első olyan szonda, amely Hold körüli pályára állt.

A Holdat nemcsak űrszondákkal kutatták, hanem mindeddig ez az egyetlen olyan Földön kívüli égitest, amelyen ember is járt. Az amerikai Apollo-program keretében először az Apollo–8-as repüléssel sikerült Hold körüli pályára állnia embert szállító űrhajónak (1968. december 24.). Majd az Apollo–11 űrhajósai, Neil Armstrong parancsnok és Buzz Aldrin holdkomp-pilóta lettek az első emberek, akik holdkompjukkal sikeres leszállást hajtottak végre (1969. július 20.) és küldetésük csúcspontjaként kiléphettek a holdfelszínre a Nyugalom Tengerén (Mare Tranquilitatis). A Szovjetuniónak is megvolt a maga holdprogramja, ám amikor nyilvánvalóvá vált elmaradásuk az amerikaiaktól, felhagytak a költséges versennyel. Eközben az Egyesült Államokban szintén pénzügyi okokból törölték az Apollo-program utolsó három repülését, így máig mindössze 12 amerikai űrhajósnak sikerült járnia a Hold felszínén.

forrás: Wikipédia

Telihold Debrecen felett

Publikálás dátuma
2015.10.28. 10:50

Az MTI Fotósa, Czeglédi Zsolt lőtte az elképesztő felvételt a város felett 2015. október 27-én.

A Hold a Föld egyetlen holdjának neve. A Földtől vett átlagos távolsága 384 402 kilométer, ami nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa — más mértékegységekben 0,002 CsE vagy 1,3 fénymásodperc (a Nap visszaverődő fénye 1,3 másodperc alatt jut el róla a földi megfigyelőhöz). Átmérője 3476 kilométer, ami hozzávetőleg negyede a Földének. Ezzel a Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kallisztó és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után.

A felszíni nehézségi gyorsulás (és így a testek súlya) körülbelül hatoda a földinek, így a rajta járó űrhajósok a 80–90 kg-os űrruhában is könnyedén mozogtak, ugráltak. A légkör hiánya miatt égboltja nappal is teljesen fekete. Kötött keringése miatt mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé, és az innenső oldalán álló holdi megfigyelő (például az Apollo űrhajósai) számára a Föld mindig ugyanott látszik állni az égen (persze bolygónk ugyanúgy fázisokat mutatva elfogy és megtelik, mint a földi égen is a Hold). A Holdról azonban a Földnek nem mindig ugyanaz az oldala látszik.

A Hold különleges helyet foglal el az emberiség kultúrtörténetében. Az őskor és az ókor vallásaiban istennek tekintették. Az európai kultúra legismertebb holdistensége a görög Szeléné és római megfelelője, Luna istennő, de az egyiptomiak Honszu istenétől a maják Ixchelén át az észak-amerikai navahó indiánok Yoołgai asdząąn istennőjéig még tucatnyi kultúrában tisztelték istenként.

A Holdat először 1959-ben a szovjet Luna-program első űrszondája, a Luna–1 érte el, de ez még csak elrepült mellette. Az első olyan, ember alkotta tárgy, amely valóban eljutott a Holdra, a Luna–2 szonda volt ugyancsak 1959-ben: ez a szonda egyszerűen becsapódott a felszínbe, és ettől megsemmisült. A Hold felszínéről először a Luna–3 készített közelképet, amikor elrepült mellette. Az első sikeres sima leszállás a Luna–9-é volt 1966. február 3-án, az Oceanus Procellarumon. Nem sokkal később, 1966. április 3-án a Luna–10 lett az első olyan szonda, amely Hold körüli pályára állt.

A Holdat nemcsak űrszondákkal kutatták, hanem mindeddig ez az egyetlen olyan Földön kívüli égitest, amelyen ember is járt. Az amerikai Apollo-program keretében először az Apollo–8-as repüléssel sikerült Hold körüli pályára állnia embert szállító űrhajónak (1968. december 24.). Majd az Apollo–11 űrhajósai, Neil Armstrong parancsnok és Buzz Aldrin holdkomp-pilóta lettek az első emberek, akik holdkompjukkal sikeres leszállást hajtottak végre (1969. július 20.) és küldetésük csúcspontjaként kiléphettek a holdfelszínre a Nyugalom Tengerén (Mare Tranquilitatis). A Szovjetuniónak is megvolt a maga holdprogramja, ám amikor nyilvánvalóvá vált elmaradásuk az amerikaiaktól, felhagytak a költséges versennyel. Eközben az Egyesült Államokban szintén pénzügyi okokból törölték az Apollo-program utolsó három repülését, így máig mindössze 12 amerikai űrhajósnak sikerült járnia a Hold felszínén.

forrás: Wikipédia