Előfizetés

A török elnök háborúja

G.M.
Publikálás dátuma
2015.10.28. 06:37
Erdogan és az AKP támogatói ugyan megfogyatkoztak, de még mindig tetemes fölényben vannak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GOKHAN TA
Figyelmen kívül hagyták a szíriai kurdok Törökország figyelmeztetését, Ankara azonnal bombázta a frissen létrejött fél-autonómiát. Erdogan rendszere nyíltan hadat üzent minden, Törökországon kívüli kurd önállósodási törekvésnek. Nagy ellenfele, Fethullah Gülen ellen is rohamot indított.

Nyíltan bombázni kezdte Ankara a szíriai kurdok állásait, a Kurd Munkáspárt (PKK) ellen indított, terrorellenesnek nevezett háborút kiterjesztve a szomszédos ország autonómiára törekvő kurd közösségére is. Ahmet Davutoglu miniszterelnök jelentette be, hogy a török hadsereg hétfőn este kétszer is lecsapott a kurd Demokratikus Egyesülés Pártjának (PYD) állásaira, mivel Ankara figyelmeztetése dacára átléptek az Eufrátesz nyugati oldalára is, vagyis a török határ közelébe. Hétfőn a török katonai vezetés még cáfolta, hogy az Iszlám Állam (IS) ellen harcoló, a nyugati katonai koalíció egyik legfontosabb partnerének számító kurd párt állásait vette volna célba a szomszédos országban.

Recep Tayyip Erdogan államfő az NTV által élőben közvetített beszédében jelezte, a török hadsereg intézkedéseket foganatosít az észak-kelet szíriai kurd adminisztráció ellen, mert az veszélyt jelent az országra. Török média beszámolók szerint Erdogan úgy fogalmazott, hogy „Törökország mindent meg fog tenni e veszély felszámolásáért”. Csakhogy ez esetben Törökország szembe kerülhet nyugati szövetségeseivel. A török határ közelében fekvő Tal Abyad várost korábban elfoglalta az IS, idén nyáron a kurd harcosok nyomására kivonultak, a PYD pedig átvette a város irányítását. A PYD, amely egy kurd önmagát demokratikus szocialista pártként meghatározó formáció Szíriában, stratégiai szövetséget kötött a terrorizmus elleni harcban az Erdogan fő ellenségének tekintett Kurd Munkáspárttal.

De nem ez a legnagyobb vétkük Ankara szemében, hanem az, hogy múlt héten a kurd milíciák fél-autonóm adminisztrációt vezettek be a kurd többségű Tal Abyadban. Egyik vezetőjük, Omar Alloush ekkor azt mondta, ez az első lépés egy független régió létrehozásához. 2013-ban a szíriai kurdok, akik nem rendelkeznek olyan széleskörű autonómiával, mint az irakiak, egy három részből álló félautonóm tartományt kiáltottak ki. Ez magába foglalta Afrint, Jazeerat és Kobanet. A régió új neve pedig Rojava lett, ami kurd nyelven nyugatot jelent. Törökország már többször jelezte, hogy ezt fenyegetésnek érzi, és nem fogja eltűrni a szíriai kurd autonómia kiterjesztését határai mentén.

Erdogan a november 1-re kitűzött előrehozott parlamenti választás hajrájában minden eszközt bevet pártja, a nyári választáson abszolút többségét elveszítő AKP támogatása növelésére. Az ország területi épsége veszélyeztetésének rémképe is olyan hívó szó lehet, amely az erős kezű elnök mögé sorakoztatja fel a törököket. Ugyancsak választási-kampány szagú az is, hogy a kormány egy nemzetközi ügyvédi irodát bízott meg Erdogan legnagyobb és legveszélyesebbnek tekintett ellenfele, az önkéntes amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen vallási vezető és a világ több országában jelenlévő mozgalma, a Hizmet tevékenységének kivizsgálására.

A Reuters hírügynökség a londoni központú ügyvédi iroda közleménye alapján számolt be a megbízásról. Robert Amsterdam, az Amsterdam and Partners LLP iroda társtulajdonosának beszámolója szerint cégét arra kérték fel, hogy fedjék fel a Güllen vezette nemzetközi hálózat illegális tevékenységét. Gülen induláskor Erdogan társa volt, mára viszont egyetlen számottevő riválisa. Mozgalma több millió tagot számlál már, sok bíró, rendőr, újságíró és ügyész is csatlakozott a Hizmethez. Egy török bíróság múlt héten vádat emelt Gülen ellen, államcsíny és terrorcsoport létrehozási kísérlet vádjával. A vallási vezetőt a 2013-ban kirobbant, Erdogant és környezetét célzó korrupciós botrány értelmi szerzőjének tartja az ankarai rezsim.

Putyin diktálja az ütemet Szíriában

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2015.10.28. 06:35
Szuhoj harci gépek a május 9.-i moszkvai parádén Fotó: Europress Getty Images/Dima Korotayev
Nem múlik el nap a nélkül, hogy ne érkeznének hírek a Szíriában bevetett orosz fegyverekről. Az orosz hírportálok gondoskodnak olyan igazi meglepetésekről, amelyek még az amerikai katonai körökben is fejtörést okoznak. Egyre több nyugati elemző hajlik annak a megállapítására, hogy alulértékelték az orosz katonai potenciált, aminek köszönhetően mostanában Putyin diktálja a közel-keleti menetrendet.

Az orosz drónok és kémműholdak jelesre vizsgáztak Szíriában. A katonai szakértők világszerte felkapták a fejüket, amikor végignézték az internetre is feltett hivatalos orosz videókat a Kaszpi-tengerről felbocsátott csapásmérő robotrepülőgépekről, amelyek az Iszlám Állam (IS) 1500 kilométerre lévő létesítményeit találták telibe. A szakértőket meglepte, hogy Oroszország rendelkezik olyan nagy hatótávolságú robotrepülőgépekkel, amelyek felbocsátásához nincs szükségük nagy hadihajókra. Négy kisebb korvett indította útnak azt a 26 darab Kalibr típusú robotrepülőgépet, amelyek közül az amerikaiak szerint 22 ért célba, négy iráni területre esett. Utóbbit az oroszok cáfolták, az viszont tény, hogy a 11 kijelölt célpontot a rakéták eltalálták, nagy pusztítást végezve. Irányító-központokat, lőszerraktárakat, kiképzőtáborokat semmisítettek meg.

A mintegy hat méter hosszú Kalibr típustól függően 1300-2300 kilogramm. Szárazföldi célpontok, tengeralattjárók és hajók ellen vethetik be. Igen alacsonyan repül, ezért észrevétlen marad a radarok számára. Célpontja közelébe érve a hangsebességnél gyorsabban száguld. Az orosz híradások sikeres légicsapásokról számolnak be, amelyeket Szuhoj sugárhajtású csatarepülőgépek, nehéz vadászbombázók és harci helikopterek hajtottak végre. Szu-25-ös csatarepülőgépek földig bombázták az IS Latakia tartományban lévő kiképzőközpontját, Dzsabal al-Akrad térségében. Nyugati források szerint az IS jelenléte itt minimális, a támadásnak a nyugati támogatást élvező csoportok voltak a szenvedő alanyai.

Szu-25-sök vették tűz alá az IS Damaszkusz-közeli hegyekben álcázott bázisát is, ahol jelentős haditechnikát semmisítettek meg. A nyolcvanas években kifejlesztett Szu-25-ös 30 mm űrméretű ikercsövű gépágyúval rendelkezik, amelyet lézertávmérő segít. A szárny alatt rakéták helyezkednek el. Acél tűzfalán kívül önvédelmi rakéták is szolgálják a védelmét. Megjárta az afganisztáni háborút, amelynek tapasztalatait felhasználták korszerűsítésekor.

Átmenetileg szünetelnek az IS elleni amerikai bombázások

Oroszország 94 terrorista célpontot bombázott Szíriában az utóbbi 24 órában, az amerikai vezetésű nyugati koalíció viszont október 22 óta nem hajtott végre légicsapást a közel-keleti országban. Legutóbb északon, Mara tartományban bombáztak. A Le Figaro beszámolója szerint a Pentagon időleges szünetről beszél, amelyet a körülmények tettek szükségessé. „Várjuk a hírszerzési információkat a célpontok koordinátáiról, hogy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük a civil károkat” mondta Jeff Davis belügyi szóvivő.

Jelen vannak a Szu-34-esek, a szovjet légierő egyik legfontosabb csapásmérő gépei is. A negyedik generációs, nagy hatótávolságú nehéz vadászbombázó már a kilencvenes évek fejlesztése. Sorozatgyártása 2008-ban kezdődött. Ilyen típusú gép bombázta a terroristák föld alá rejtett és gondosan álcázott állásait Hama tartományban. Idlib tartományban pedig egy parancsnoki állásra mértek csapást. Ezt a géptípust alkalmazták akkor is, amikor Damaszkusz tartományban egy olyan álcázott légvédelmi rakétakomplexumra csaptak le, amelyet a szír hadseregtől zsákmányoltak a terroristák.

Itt KAB-500-as légibombák törték át a rakétakilövő állás védelmét szolgáló betonfalakat. A még a szovjet időkből származó, később tökéletesített bombát betonfedezékek, olajtárolók, kikötők pusztítására fejlesztették ki. Alkalmazták a csecsenföldi háborúban is. Orrészében helyezték el a televíziós irányítóberendezést, amely folyamatosan képes korrigálni a repülési pályát. Másfél méter vastag betont tud áttörni, tíz méterre hatol a talajba. Sebessége meghaladhatja az ezer kilométert. Akár 17 kilométer távolságból is képes érzékelni a célt, de csak jó látási viszonyok közepette.

Parancsnoki állás ellen intézett támadást egy Szu-24-es változtatható szárnynyilazású szuperszonikus vadászbombázó is, miután egy pilótanélküli gép feltérképezte a helyszínt. A Szu-24 eredetileg a hetvenes években a Szovjetunió alapvető frontbombázó repülőgépe volt. Akadt olyan akció is, amelyben a Szu-34-esek és a Szu-25-sök együttesen támadtak. A Szíriában bevetett gépek között vannak Szu-24M típusúak is, egy ilyen gép bombázta le Aleppo tartományban az ellenállók egyik parancsnokságát. Bevetettek Szu30CM típust is. A Szu-30-as negyedik generációs nehéz vadászbombázó sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy exportálták Kínába, Indonéziába, Vietnamba, Venezuelába és Malajziába is. A közzétett adatokból kiderül, hogy többek között 30 darab Szu-24M, 12 darab Szu-25, 4 darab Szu-34, 7 darab Mi-24 típus vesz részt az akciókban.

A harci helikopterek közül a Mi-8 és a Mi-24 bevetéséről érkeztek hírek. A Mi-8-ast a Varsói Szerződés országainak hadseregei is használták, de alkalmazták Afganisztánban is, szolgált Bangladesben, Egyiptomban, Irakban, Észak-Koreában, Pakisztánban, Finnországban, Peruban, Szomáliában, Jemenben és Vietnamban is. Harminc katona vagy 3 tonna teher szállítására alkalmas. Felszerelhető géppuskával és rakétákkal is. A Mi-24 1976 óta van szolgálatban a hadseregnél. Stabilabb, mint a Mi-8, a pilótakabint és a deszant-teret páncélba öltöztették. Különböző változataiból sok ezer darab készült, amelyeket az afganisztáni háború tapasztalatai alapján modernizáltak, és a nehézgépágyútól a bombákig és az irányított páncéltörő rakétákig felfegyvereztek. Repülő harckocsinak is nevezik.

Előfordult, hogy az orosz légierő támadásaiban összehangoltan egyszerre több mint félszáz harci repülőgép és helikopter vett részt, például Hama és Idlíb tartományban. Az orosz gépek megnyitották az utat Aszad hadserege előtt, az amerikaiak szerint nem az IS ellen, hanem esetenként a Washington által is támogatott és felfegyverzett ellenzéki erőkkel szemben. Ezt szír ellenzéki oldalról is megerősítették. Az orosz védelmi miniszter viszont már október elején arról beszélt, hogy az IS több mint száz létesítményére mértek csapást. A hírportálok 934 légi bevetésről számoltak be, amelyek közül 819 az IS objektumait megsemmisítette. Ez a szám azonban e cikk megjelenésekor valószínűleg már felfelé módosul. A csapásokat az orosz, a szír, az iraki és az iráni hírszerzés adatai alapján tervezték meg.

A szír partoknál állomásozó orosz hadihajókon Sz-300-as rakétavédelmi rendszerek vannak. A Moszkva nehéz rakétacirkálóról a légierő csapásméréseit irányítják. Az Egyesült Államok NATO nagykövete döbbenetesen nagy katonai erőkről nyilatkozott, amikor felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország jelentősen növelte hadihajóinak jelenlétét a Földközi-tengeren, nagy hatótávolságú rakétákat és korszerű harckocsik által támogatott szárazföldi zászlóaljat küldött Szíriába. A T-90-es harckocsik páncéltörő fegyvereikkel nehezen sebezhetőek, a BTR-82A páncélozott szállító járművek gyorsaságukkal is kitűnnek.

Az orosz jelenlét költségeiről kevesebb szó esik, becslések szerint éves költsége meghaladhatja az egymilliárd dollárt. Megéri? A nemzetközi visszhangból az tűnik ki, Moszkvának mindent megér, hogy visszatérjen azok közé, akik a nemzetközi terepet uralják. Hogy ez sikerülhet-e, erre Niall Fergusson, a Harvard egyetem professzorának egyik legutóbbi – nyilvánvalóan vitatható - nyilatkozata is válasz lehet. Az orosz média által is idézett állásfoglalás abból indul ki, hogy az Egyesült Államok többé nem a legbefolyásosabb hatalom a Közel-Keleten, át kellett adnia helyét Oroszországnak.

Olyan helyzet állt elő, hogy Putyin elnök inkább tekinthető (a Közel-Kelet) befolyásos politikai szereplőjének, mint Obama elnök – jelentette ki. Ez merőben új állapot, hiszen a hetvenes évek eleje óta a régió meghatározó politikai ereje az Egyesült Államok volt. Ennek azonban vége szakadt. A professzor szerint az amerikai elnök pasziánszozik, miközben mások sakkoznak. Ma már sokkal nehezebb befolyásolni az eseményeket, mint a szíriai polgárháború kezdetén. Washington nagy árat fog fizetni a térségben elkövetett hibáiért, állítja Fergusson. A szíriai elnök moszkvai látogatása csak egyik jele annak a sakkjátszmának, amibe Putyin belekezdett.

Már  az ellenzéket is megpróbálták behálózni
Vasárnap még tagadták, hétfőn elismerték a Szabad Szíriai Hadsereg képviselői, hogy tárgyalnak Moszkvával. A Nyugat által támogatott ellenzéki ernyőszervezet egyik ezredese tegnap már nem zárta ki az együttműködést Moszkvával. Amikor vasárnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy interjúban azt mondta, hogy Oroszország kész légi támogatást nyújtani az Aszad ellenzékének számító szervezetnek, akkor a testület egyik szóvivője erre úgy reagált, hogy érthetetlennek tartja az orosz ajánlatot, hiszen Moszkva a Szabad Szíriai Hadsereget támadja, és továbbra is elkötelezett Aszad elnök iránt.
Tegnap módosították álláspontjukat. Szóvivőjük leszögezte - nem utasították vissza az orosz együttműködési ajánlatot, csupán azt kérték, hogy amennyiben Oroszország komolyan gondolja az ajánlatát, akkor azonnal véget kell vetnie a SZSZH állásainak és a civilek bombázásának. Leszögezte, ezt követően tárgyalhatnak majd a jövőbeni együttműködésről, de egyelőre nem folyik párbeszéd a felek között.Az orosz külügyminisztérium egyik tisztségviselője azonban úgy nyilatkozott, hogy az SZSZH képviselői már több alkalommal jártak Moszkvában tárgyalni.



Kémkedés Phenjanban

Az Intercept című leleplező portál szerint egy keresztény segélyszervezet kémkedett Észak-Koreában. A titkos program keretében a több mint 30 országban aktív tevékenységet folytató Humanitarian International Service Group (HISG) keresztény misszionáriusokat, segélyszervezetek munkatársait, valamint kínai csempészeket is toborzott. 

A portál állításait az amerikai védelmi minisztérium meg nem nevezett illetékeseire, a szervezet volt munkatársaira, valamint saját, hónapokig tartó kutatásaira alapozta. A Pentagon egy volt munkatársa azzal indokolta a lépést, hogy Phenjanban semmilyen kapcsolattal sem rendelkeztek, s így próbáltak meg valamiféle képet kialakítani az országban kialakult helyzetről.

A program keretében tesztként téli ruhákba rejtve csempésztek Bibliát Észak-Koreába, ahol szigorúan tiltott mindenfajta vallási tevékenység. Mivel a Bibliákat nem fedezték fel, ezért később más dolgokat is átcsempésztek, köztük navigációs szerkezeteket, szenzorokat. A cél az volt, hogy működésképtelenné tegyék az észak-koreai hadsereg kommunikációs csatornáit, s „nukleáris rendellenességeket” mérjenek – derül ki a jelentésből. A programot, amelyet még 2003-ban George W. Bush akkori amerikai elnök indított, 2012-ban állították le, 15 millió dollárral finanszírozták.