Edgar Allan Poe-hangulatú idők jönnek (fotó)

Publikálás dátuma
2015.10.18. 17:33
Köd a somoskői vár közelében 2015. október 18-án. MTI Fotó: Komka Péter
Az  MTI fotósa, Komka Péter Salgótarján közelében, a Medves-fennsíkról fotózva "lőtte" október 18-án ezt a lenyűgöző képet, ahogy az őszi köd ráül a tájra. 
Köd a somoskői vár közelében 2015. október 18-án. MTI Fotó: Komka Péter

Köd a somoskői vár közelében 2015. október 18-án. MTI Fotó: Komka Péter

A köd, a szürkületbe vont táj hangulata Edgar Allan Poe műveinek hangulatát is felidézi. Poe 19. századi amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus volt, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője. 

Thinkstock

Thinkstock

A leginkább misztikus, hátborzongató történetei révén ismert író az első amerikai novellisták egyike volt, emellett őt tartják a detektívregény „feltalálójának.” Az első közismert amerikai író volt, aki pusztán az írásból akart megélni; emiatt szinte egész életében anyagi gondokkal küzdött. Írói pályája szerényen kezdődött: a Tamerlane and Other Poems című kötete 1827-ben név nélkül, „egy bostoni” aláírással látott napvilágot.

1845 januárjában jelent meg A holló (The Raven) című verse, ami azonnali sikert aratott.  Poe munkássága az egész világirodalomra hatással volt. (forrás: Wikipédia)

Szerző

Európa élmezőnyében a budapesti állatkert

Publikálás dátuma
2015.10.18. 15:32
Fotók: Facebook/Fővárosi Állat és Növénykert
Európa vezető állatkertjeinek élmezőnyébe tartozik a Fővárosi Állat- és Növénykert. Ez derül ki Anthony Sheridan felméréséből - újságolja a jó hírt honlapján az intézmény.  A legjobb európai kertek rangsorát rendszeresen összeállító üzletember a budapesti állatparkban tartott előadást.

A rangsorolás azonban ne egyszerű, miután ha a nagy múltú és szakmai tekintélyű klasszikus állatkertektől a mutatványos állatseregletekig minden állatkert jellegű intézményt számításba veszünk, akkor a világon tízezer, Európában pedig háromezer körülire becsülhetjük az állatkertek számát. Ezek között azonban akkorák a különbségek, hogy egységes szempontok szerinti objektív rangsorolásuk csaknem megoldhatatlan feladat lenne. Ezért az állatkerti szakma általában kerüli is az ilyenfajta listák készítését, s az egyes intézményeket általában akkreditációs fokozat alapján minősítik - olvasható a portálon.

Eszerint az állatkertek alapvetően kétfélék: akkreditált és nem akkreditált állatkertek. A nem akkreditált állatkertek között akadnak állandó helyen, inkább üzleti célokat követő mutatványos állatkertek, amelyek sok tekintetben a cirkuszi állatseregletekhez hasonlítanak, bár lényeges különbség, hogy állandó helyen működnek. Legfőbb jellemzőjük azonban az, hogy elsősorban bemutató és szórakoztató intézmények, ismeretterjesztő, természetvédelmi és tudományos munkával nemigen foglalkoznak.

Az akkreditált állatkertek valamilyen nemzeti, regionális vagy nemzetközi állatkerti szakmai szervezet tagságát nyerték el, rendszerint alapos akkreditációs eljárás keretében, amely során vizsgálják, hogy az adott intézmény megfelel-e a szervezet által támasztott szigorú szakmai elvárásoknak. A világ állatkertjei közül mintegy ezerkétszáz tekinthető akkreditált állatkertnek, ennyi intézmény a tagja az állatkerti világhálózatnak. Az európai élmezőnybe az a mintegy 350 állatkert tartozik, amely teljes jogú tagja az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének, a világ vezető állatkertjeinek pedig azok a kertek nevezhetők, amelyek saját jogon tagjai az Állatkerti Világszervezetnek (WAZA).

A legnagyobb látogatottságú, évente egymillió főnél több látogatót fogadó európai állatkertek kategóriájában a német nyelvterület hat neves állatkertje kapta a legtöbb pontot: Bécs, Lipcse, Zürich, Basel, Berlin és München. Őket Chester, Prága, Rotterdam, Stuttgart, St. Aignan (Beauval), Köln és Arnhem állatkertje követi. A Fővárosi Állat- és Növénykert a legjelentősebb, az egymillió főnyi látogatószám feletti európai állatkertek mezőnyében a tizennegyedik helyre került. Budapestet követi Sheridan pontjai szerint például Amszterdam, Hamburg, Hannover, Koppenhága, Nürnberg, London, Antwerpen, Berlin (Friedrichsfelde), Duisburg, Barcelona, Dublin, Párizs és Madrid állatkertjei.

Mivel a magyar főváros állatkertje nemcsak az egymillió fő feletti látogatottságú, hanem az összes vizsgált állatkert közül is a tizennegyedik legtöbb pontot kapta, elmondható, hogy Anthony Sheridan értékelése alapján a Fővárosi Állat- és Növénykert Európa vezető állatkertjeinek élmezőnyébe tartozik.

Szerző

Európa élmezőnyében a budapesti állatkert

Publikálás dátuma
2015.10.18. 15:32
Fotók: Facebook/Fővárosi Állat és Növénykert
Európa vezető állatkertjeinek élmezőnyébe tartozik a Fővárosi Állat- és Növénykert. Ez derül ki Anthony Sheridan felméréséből - újságolja a jó hírt honlapján az intézmény.  A legjobb európai kertek rangsorát rendszeresen összeállító üzletember a budapesti állatparkban tartott előadást.

A rangsorolás azonban ne egyszerű, miután ha a nagy múltú és szakmai tekintélyű klasszikus állatkertektől a mutatványos állatseregletekig minden állatkert jellegű intézményt számításba veszünk, akkor a világon tízezer, Európában pedig háromezer körülire becsülhetjük az állatkertek számát. Ezek között azonban akkorák a különbségek, hogy egységes szempontok szerinti objektív rangsorolásuk csaknem megoldhatatlan feladat lenne. Ezért az állatkerti szakma általában kerüli is az ilyenfajta listák készítését, s az egyes intézményeket általában akkreditációs fokozat alapján minősítik - olvasható a portálon.

Eszerint az állatkertek alapvetően kétfélék: akkreditált és nem akkreditált állatkertek. A nem akkreditált állatkertek között akadnak állandó helyen, inkább üzleti célokat követő mutatványos állatkertek, amelyek sok tekintetben a cirkuszi állatseregletekhez hasonlítanak, bár lényeges különbség, hogy állandó helyen működnek. Legfőbb jellemzőjük azonban az, hogy elsősorban bemutató és szórakoztató intézmények, ismeretterjesztő, természetvédelmi és tudományos munkával nemigen foglalkoznak.

Az akkreditált állatkertek valamilyen nemzeti, regionális vagy nemzetközi állatkerti szakmai szervezet tagságát nyerték el, rendszerint alapos akkreditációs eljárás keretében, amely során vizsgálják, hogy az adott intézmény megfelel-e a szervezet által támasztott szigorú szakmai elvárásoknak. A világ állatkertjei közül mintegy ezerkétszáz tekinthető akkreditált állatkertnek, ennyi intézmény a tagja az állatkerti világhálózatnak. Az európai élmezőnybe az a mintegy 350 állatkert tartozik, amely teljes jogú tagja az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének, a világ vezető állatkertjeinek pedig azok a kertek nevezhetők, amelyek saját jogon tagjai az Állatkerti Világszervezetnek (WAZA).

A legnagyobb látogatottságú, évente egymillió főnél több látogatót fogadó európai állatkertek kategóriájában a német nyelvterület hat neves állatkertje kapta a legtöbb pontot: Bécs, Lipcse, Zürich, Basel, Berlin és München. Őket Chester, Prága, Rotterdam, Stuttgart, St. Aignan (Beauval), Köln és Arnhem állatkertje követi. A Fővárosi Állat- és Növénykert a legjelentősebb, az egymillió főnyi látogatószám feletti európai állatkertek mezőnyében a tizennegyedik helyre került. Budapestet követi Sheridan pontjai szerint például Amszterdam, Hamburg, Hannover, Koppenhága, Nürnberg, London, Antwerpen, Berlin (Friedrichsfelde), Duisburg, Barcelona, Dublin, Párizs és Madrid állatkertjei.

Mivel a magyar főváros állatkertje nemcsak az egymillió fő feletti látogatottságú, hanem az összes vizsgált állatkert közül is a tizennegyedik legtöbb pontot kapta, elmondható, hogy Anthony Sheridan értékelése alapján a Fővárosi Állat- és Növénykert Európa vezető állatkertjeinek élmezőnyébe tartozik.

Szerző