Tajvan: ejtették a női elnökjelöltet

Csökkenő népszerűségi mutatói miatt a tajvani kormánypárt ejtette eddigi elnökjelöltjét, a friss felmérések alapján ugyanis a Kuomintang illetékesei attól tartottak, hogy Hung Hsziu-csu kudarcot vall a januárban esedékes voksoláson.

 A hétvégén tartott rendkívüli kongresszuson helyette a párt elnökét, Eric Csut jelölték az államfői posztra. A távol-keleti Tajvanon – akárcsak az elmúlt jónéhány politikai erőpróbán – a szigetet Kínához fűző viszony tűnik az első számú kampánytémának, s a jelek szerint sokan úgy ítélik meg, hogy Hung Hsziu-csu asszony túl szorosra fűzné a Pekinggel fenntartott kapcsolatokat – márpedig Tajvanon inkább a tartós függetlenséget pártoló irányzatok vannak erősödőben. E közvélekedés az ellenzéki Demokratikus Haladó Párt jelöltjét, Tsai Ing-went segíti, aki jóval távolságtartóbb álláspontot képvisel a szigetet mindig is Kína részeként kezelő pekingi vezetéssel szemben. Külön érdekesség, hogy (mivel az ellenzéki jelölt is nő) mindeddig úgy látszott, bárki győz is, mindenképp a gyengébb nem képvisleője kerülhet a legmagasabb közjogi posztra Tajvanon, márpedig korábban erre nem volt még példa. Tsai Ing-went pozícióját az gyengíti, hogy legutóbb, 2012-ben megpróbálkozott már az államfői megbízás elnyerésével, de vereséget szenvedett a Kuomintang által indított Ma Jing-jeouval szemben.

Szerző

November végéig tart az egyiptomi voksolás

Meglehetősen elhúzódó folyamatnak igérkezik a parlamenti választás Egyiptomban. A voksolás tegnap a külföldön élő állampolgárok számára kezdődött meg, ma az észak-afrikai országban is kinyitnak két napra a szavazóhelyiségek, ám ez csak az első forduló, míg a másodikra november 22-23-án kerül sor. Az új törvényhozás pedig tervek szerint az év végéig áll fel. A több mint 90 milliós, a közel-keleti helyzet szempontjából kulcsfontosságú államban körülbelül 55 millióan járulhatnak az urnákhoz.

A mostani választás hivatalosan lezárni hivatott az elmúlt évek zaklatott időszakát, s biztosítani az ország visszatérését a demokrácia keretei közé. Egyiptomban 2012 nyara óta nem működik a parlament, ekkor oszlatták fel bírói végzés nyomán a Muzulmán Testvériség többségével ténykedő törvényhozást. Sőt, az iszlám szervezetet be is tiltották, miután a hadsereg főparancsnoka, Abdel Fattah al-Sziszi lépett a 30-éves Mubarak-korszak utáni első államfő, Mohamed Murszi helyére. A tábornok megnyerte a tavaly nyári elnökválasztást, ám a parlament megújítása immár több mint három éve várat magára.

Szerző

Medvegyev: az Iszlám Államot kell legyőzni

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök tegnap igen érdekes interjút adott a szíriai helyzettel kapcsolatban a Rosszija tévécsatorna munkatársának. Noha az orosz (kül)politika első számú irányítója vitathatatlanul Vlagyimir Putyin elnök, több szakértő felfigyelt arra, hogy a kormányfő néhány vonatkozásban kissé másképp fogalmazott, mint az államfő.

Medvegyev például kijelentette, hogy Moszkva fő katonai célja Szíriában az Iszlám Állam legyőzése – noha az elmúlt időben a nyugati bírálatok oka épp az volt, hogy az orosz légitámadások nem annyira az IS állásai, mint az Asszad-rendszer fegyveres muzulmán ellenzéke ellen irányultak. Az orosz kormányfő azonban, aki korábban maga is betöltötte az államfői posztot, így fogalmazott: Oroszországnak nem az a célja, hogy Basar al-Asszadot hatalmon tartsa. „Nem az a fontos, hogy a jövőben ki vezeti Szíriát, hanem az, hogy ez ne az IS legyen” – fogalmazott Medvegyev, hozzátéve: „Civilizált, legitim kormányzatra van szükség”. Az orosz politikus ugyanakkor bírálta Washingtont is, hibának nevezve azt, hogy az Egyesült Államok visszautasítja az egyeztetést Moszkvával és Damaszkusszal. „Butaságnak” titulálta a Fehér Ház álláspontját, s kijelentette, hogy az amerikai vezetésű katonai koalíció légitámadásainak hatékonysága „szinte nulla”. Az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor közölte, hogy a legutóbbi szíriai légicsapásaik 49 IS-bázist vettek célbe, Hama, Idlib és Aleppo körzetében.

Szerző