Non-paper: szándékos kiszivárogtatás?

Publikálás dátuma
2015.10.17. 07:09
Fehér Ház/Thinkstock
Szándékos kiszivárogtatás történt. Nem véletlenül került nyilvánosságra, ráadásul a jelek szerint az Egyesült Államokban ez a non-paper, amely gyakorlatilag megismétli mindazt, amit 2011-es budapesti útján Hillary Clinton akkori külügyminiszter is elmondott Orbán Viktornak. Azóta olyan újabb intézkedései voltak a magyar kormánynak, amelyek felbőszítették az elkötelezett demokratákat. Ara-Kovács Attila így reagált arra a nyilvánosság számára eddig ismeretlen, 2014. októberi diplomáciai iratra, ami a Mandiner birtokába jutott és amit magyarul, illetve angolul közölt a hírportál.

A DK külügyi kabinetvezetője szerint a feljegyzésből kiderül, hogy Amerika tökéletesen tisztában van a magyar helyzettel és azzal, mit kellene a kormánynak tennie. A kiszivárgott non-paperben határozott javaslatok, sőt követelések is szerepelnek. A papírok megerősítik, hogy Amerika a kitiltási botrányt követően egy évet adott az Orbán-kormánynak politikája felülvizsgálatára. Lehet, hogy a feljegyzés kiszivárogtatása elindítója lesz egy folyamatnak, amelynek a részleteit még nem ismerjük, de biztos, hogy nagyon kellemetlen lesz az Orbán-kormány számára - figyelmeztetett Ara-Kovács Attila. A történtek ugyanis jelzik, az USA mennyire elégedetlen azzal, ami Magyarországon zajlott, illetve nem zajlott le.

Súlyos gondok vannak az alaptörvénnyel, az Alkotmánybíróság jogköreivel, a média-szabályozással, a civilek elleni támadások sem csitulnak, ez mutatja, hogy a tavalyi non-paper átadása óta szinte semmi nem változott Magyarországon. Azt ugyan hallani lehet, hogy változik az egyházi törvény, a DK kabinetvezetője azonban még nem tudja, így lesz-e. A választójogi törvényben, aminek megváltoztatását a feljegyezésben szintén sürgették, Ara-Kovács szerint csak a "kamupártok" tekintetében lesz változás, a törvényben szereplő súlyos "ficamokat" nem akarják korrigálni. Pedig az EBESZ pontosan fogalmazott, amikor kimondta, szabad, de nem fair választások zajlottak le 2014-ben, amit Amerika is oszt.

Mire számíthat Magyarország? - ezt az ellenzéki politikus nem tudja, de arra figyelmeztet, az Egyesült Államok profi diplomáciával rendelkezik, miközben a magyart éppen tönkre teszik. De ha nem így lenne, a kimagyarázhatatlant akkor sem lehetne kimagyarázni. Amerika kreatív, az egy évvel ezelőtti kitiltás megrengette az Orbán-kormányt, és Ara-Kovács szerint újabb lépések várhatók.

Fejezzék be a civilek zaklatását, megfélemlítését, beleértve a vizsgálatokat, ellenőrzéseket és razziákat. "Tegyék lehetővé, hogy a civil társadalom szabadon és függetlenül működhessen". Az állami hirdetéseket osszák fel egyenletesen a nagy médiumok között ahelyett, hogy a kormánypárthoz közel állóknak juttatnák, töröljék el a Médiatanács azon jogát, hogy bírságokat és büntetéseket vethet ki "kiegyensúlyozatlan" tájékoztatás miatt, ez ugyanis túlzott tartalmi ellenőrzést takar. A választási törvénybe építsék be az EBESZ összes ajánlását, érvénytelenítsék a törvényt, amely szerint a köztisztviselőknek indoklás nélkül fel lehet mondani, illetve "szigorúan érvényesítsék a bírókra gyakorolt politikai nyomás és befolyásolás tilalmát". Állítsák vissza az Alkotmánybíróság jogosítványait, kinevezési gyakorlatát. Egyebek mellett erre szólít fel Amerika a non-paperben, amelyben hat téma szerint 27 pontban foglalták össze, mit várnak Orbánéktól. A Mandiner szerint a feljegyzés rávilágít, hogy az amerikai fél konkrét törvénymódosításokat követelt a magyar kormánytól, pedig André Goodfriend, aki a dokumentum átadásakor az Egyesült Államok budapesti ügyvivője volt korábban azt állította: "Nem mondjuk meg, milyennek kellene lenni a törvényeknek".

A Mandiner idézte a VS.hu-t, amelyik egy hete arról értesült, amíg tart a menekültválság, az Egyesült Államok nem fogja nyíltan bírálni a magyar kormányt korrupciós ügyek, vagy a demokrácia állapota miatt, de ha véget ér, a kabinet ismét kellemetlen ügyekre számíthat. Ez állítólag egy zárt zárt körű rendezvényen hangzott el szeptember végén. Az esemény házigazdája Colleen Bell nagykövet volt, aki ugyanakkor azt is elmondta, szerinte jelenleg jók a kétoldalú kapcsolatok, és javulnak is, főként a kereskedelemben.

Szerző

Meglepetés! - Tarlós egyetért Lázárral

Publikálás dátuma
2015.10.17. 07:08
A főpolgármestert most a külügyminiszter megbízatása ejtette zavarba FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Talán sokak meglepetésére "puccsszerűen" támogatja Lázár János elképzeléseit a főpolgármester. Tarlós István elfogadja, ha Pest megye leválik Budapestről és a jövőben nem tartoznak majd közös régióba, hogy a megye több EU-s pénzhez juthasson. Ha igaz a hír, hogy Szijjártó Péternek kell megvalósítania tíz művészeti produkciót Budapest külföldi népszerűsítésére, a főpolgármester kezd zavarba jönni a kompetenciákat illetően.

Budapest ennél rosszabb helyzetbe nem kerülhet, akkor viszont legalább Pest megye részesüljön uniós forrásokból. Tarlós István ezért elfogadja, ha a fővárosról leválik a megye és a jövőben nem tartoznak majd közös régióba. "Talán sokak meglepetésére puccsszerűen támogatom Lázár úr elképzeléseit" - fogalmazott lapunk kérdésére a tegnapi Budapestinfón a főpolgármester. Az Európai Unió a GDP-hez köti a támogatásokat, és mert annak 40 százalékát Budapest termeli, így az Unió kevesebb támogatást ad a régiónak, ahová Pest megye is tartozik. Arról nem Brüsszel tehet, hogy a főváros túl keveset kap vissza ebből a 40 százalékból. Pedig a pénznek lenne helye, sok fejlesztési terv készült. Tarlós egyebek mellett rendbe hozatná az elöregedett belvárosi épületek homlokzatait.

Lázár János kancelláriaminiszter a csütörtöki Kormányinfón nem kívánt jelzőket mondani arra, milyen lesz az, amikor Budapest kiválik Pest megyéből, hogy ne a régióhoz tartozzon, mert tart Tarlós haragjától, de azt megerősítette, a kormány azt szeretné, ha a megye és a főváros külön régió lenne. Erre az uniós pénzek elosztása miatt van szükség. A mostani fejlesztési ciklusnak ugyanis vesztese Pest megye, és ha a régiós besoroláson nem változtatnak, 2020-tól Budapest és az agglomeráció fejlettsége miatt a megye már nem kaphat elegendő támogatást. A kormány munkacsoportot jelöl ki, legkésőbb 2016-ban megszülethet a döntés Pest megye és Budapest elválasztásáról.

Ha igaz a hír, kezd zavarba jönni a kompetenciák területén. A főpolgármester így reagált arra, hogy a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében Szijjártó Péter felel azért, hogy 2015 és 2018 között 10 produkciót mutassanak be Budapest külföldi népszerűsítésére. A külgazdasági és külügyminiszter erre összesen 475 millió forintot kap a költségvetésből. Tarlós arra figyelmeztetett, van kultúráért felelős államtitkár, illetve turisztikai hivatal, ezért hozza zavarba ez a friss történet.

Mielőtt bárki megkérdezhette volna, mi van a BKV idei büdzséjéből hiányzó 15 milliárddal, a főpolgármester bevallotta, nem kaptak választ arra az egy hónapja elküldött levélre, amiben a fővárosi tömegközlekedés finanszírozására tettek javaslatot. A kerületekkel egyeztetett elképzeléseket négy kerületi polgármesterrel és a pénzügyi főpolgármester-helyettessel együtt küldték a Miniszterelnökségre és a nemzeti fejlesztési miniszternek. Bár szeptember végére ígértek választ, eddig semmi nem érkezett. Tarlós ennek ellenére bízik Orbán Viktorban, a miniszterelnök korábban mindig segített. Ez már nem róla, hanem a budapestiekről és a fideszes kerületi polgármesterekről szól - állítja a főpolgármester. A BKV működése nincs veszélyben, a fővárosi költségvetés tartalékából akkor is finanszírozni fogják, ha a kormány nem adja oda a szükséges 15 milliárdot, a pénz viszont hiányozni fog a büdzséből.

Nem balesetveszélyes a 3-as metró, ha az lenne, azonnal leállítanák. Kiderült, a főpolgármester jelentést kért a metró állapotáról, és a BKV vezetése azt közölte, az eszközpark elhasználódott, "ma már a leggondosabb karbantartással sem megelőzhető meghibásodások jelennek meg", ennek ellenére még szállíthat utasokat. Tarlós arra kérte az újságírókat, ne riogassák azzal a budapestieket, hogy süllyed a 3-as metró alagútja, mert ez nem igaz. A szerelvények felújítása megkezdődött, és a kormány határozatában erősítette meg, hogy 125 milliárd forintot biztosít az infrastruktúra felújítására. A legnagyobb problémát jelenleg az építés idejére a felszíni közlekedés biztosítása jelenti. Körülbelül 150 autóbuszra lesz szükség ahhoz, hogy pótolják a kimaradó metrójáratokat. Ez mintegy 15 milliárd forintba kerül majd. Ha ehhez Budapest nem kap segítséget, akkor is biztosítani tudja a főváros a fedezetet arra, hogy ezek a járművek rendelkezésre álljanak. A projektgazda a BKV lesz, a felújítás befejezési határideje 2018 vége.

Szerző

7-en a 7-ről - Ki vásárolhatta meg az izlandiakat és a letteket?

Arató András, Klubrádió

Ha a lakosság elhiszi, hogy a magyar focisták foglalkozása ugyanaz, mint amit a spanyol, német, argentin, albán, stb. labdarúgók végeznek, akkor elfogadják európai színvonalúnak az itteni egészségügyet, amiből csak a törődés hiányzik. A hitért cserébe kapjuk a stadionokat. Megjegyzem, Izland lakóinak száma kevesebb, mint ahány honfitársunk külföldön kamatoztatja képességeit. A TAO-t viszont adhatjuk a kertvégi akadémiának, de holmi kórházaknak nem. Ez lett velünk.

Avar János, újságíró

Akárki tette, rém ravaszul csinálta, főleg az izlandiakkal, akik látszólag körömszakadtáig, egészen az utolsó percig ellenálltak a török támadásoknak, s csak akkor engedtek fondorlatosan egy szabadrúgást, természetesen abban a holtbiztos tudatban, hogy a török csatár a sorfal fölött hajszálpontosan, védhetetlenül betalál a bal felső sarokba, centivel sem fölé. Zseniális, bár ismerjük el, hogy kissé kockázatos bunda volt.

Bolgár György, rádiós újságíró

Csak mi fizethettük le őket, miután már az ukránokat is megvettük kilóra. Látszólag persze nem előnyös számunkra ez a kis bunda, de egyrészt megint azt az érzést lehet kelteni a magyar népben, hogy minden és mindenki ellenünk esküszik össze, másrészt meg még nagyobb lesz a diadal, ha saját erőből jutunk ki Franciaországba. Éljen a nagy vezér és csapatkapitány, aki még erre is gondolt!

Farkasházy Tivadar, Hócipő

Az izlandiakat senki, egy ilyen hideg ország nem eladó, legfeljebb egy kiadós bankbotrányban vesz részt, de a lettek esetében a törökökre gyanakszom, már voltak ilyen buliban, s a lettek, akik kétszer döntetleneztek velük, s a csehekkel is, át sem mentek otthon a félpályán a kazahok ellen. Nem beszélve arról, hogy Jumurdzsák már 1552 előtt is próbált megvenni nálunk keresztény gyerekeket. De jobban izgat, ki vásárolta meg a TV2-t, mert nem szeretném, ha az M1 hazugságáradata fokozódna.

Horváth István, hírlapíró

Soros György.

Horváth Zoltán, újságíró

Alighanem maga Orbán Viktor, a Nemzet Szövetségi Kapitánya. A fair play, de még inkább a Nemzeti Lovagiasság szellemében. Az aktuális Nemzeti Tizenegy penge játékkal párosuló heroikus küzdelmét kevéssé értékelő nemzetietlen ellendrukkerek érdemtelennek tekinthették volna, ha a csapat karakánul megvívott pótselejtező kihagyásával jut ki a tornára. Elérte a célnak leginkább megfelelő eredményeket, hogy makulátlan lehessen a Nemzeti Teljesítmény. Járjon Neki ezért (is) hála és köszönet!

Veress Jenő, a Népszava főmunkatársa

A kérdés megmosolyogtatóan naiv. Minden kisgyerek tudja már, hogy a háttérhatalom, a globális összeesküvés, Angela Merkel, Obama, és főképpen Gyurcsány áll ilyenkor a hálónk mögött. Delej, szipoly, lidérc, vudu sújtja hazánkat, egyszerűen nem bír jó lenni a foci, amiről mi nem tehetünk. A focisták sem, a stadionok sem. Az igazi kérdés tehát az, ki vásárolja meg rendre a magyar fiúkat, hogy majd minden meccsüket elveszítsék? Mert ahhoz képest túl nagy (bal)lábon élnek.

Szerző