Előfizetés

PM: tévút a horvát határzár

A Párbeszéd Magyarország (PM) szerint az újabb határzár ellentétes a nemzetközi egyezményekkel, és nem oldja meg a menekültválságot.

Az ellenzéki párt közleményében azt írta, a határ lezárása nem csökkenti érdemben a Magyarországra nehezedő migrációs nyomást, csak arra jó, hogy a felelősséget a szomszédos országokra tolják. A szerb határ lezárása után is több menekült érkezett az országba, mint korábban - közölték.

Álláspontjuk szerint elfogadhatatlan, hogy a folyamatban lévő EU-s vizsgálat vége előtt lezárták a horvát határt, ezért a párt felszólította a kormányt, hogy oldja fel a határzárat, és tartsa tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi szabályokat a menekültválság kezelésekor. Emellett a PM garanciát vár arra, hogy a Fidesz-kabinet betartja a menekültkérelmek befogadásával kapcsolatos nemzetközi jogszabályokat.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken sajtótájékoztatón jelentette be, hogy éjféltől Magyarország lezárja a magyar-horvát zöldhatárt. Közölte: a határátkelőhelyek - szigorított ellenőrzéssel - továbbra is működnek a magyar-horvát határon.

Magyarország 2.0

A liberális tulajdonosi hátterű román Adevarulban Dragos Tirnaveanu közölt elemzést arról, mi az esélye annak, hogy 2018-ban a Jobbik kormányra kerüljön Budapesten.

A Magyarország 2.0 című cikkben a szerző megállapítja: az "erősen szétzilált" magyar baloldal nem tud életképes politikai programot kínálni, de még szavazóbázisát sem sikerült stabilizálnia, és folyamatosan teret veszít, így a Jobbik vált a Fidesz első számú kihívójává. Ez Tirnaveanu szerint a "szélsőjobboldal irányába torzítja" a Fidesz politikai diskurzusát, amellyel a kormánypárt a Jobbik szavazóit próbálja megszólítani.

Ugyanakkor a Jobbiknál ellentétes mozgás figyelhető meg: a Fideszben csalódott szavazók megszerzése érdekében a "szélsőjobboldali párt komoly erőfeszítéseket tesz ultranacionalista üzenete mérséklésére" - írja a szerző. Tirnaveanu szerint ez a "maszkcsere" lesz a meghatározó a 2018-as választási évben az új magyarországi politikai konfiguráció kialakulásánál. A szerző a Fidesz által elért gazdasági eredmények ellenére a társadalomban uralkodó feszültségek miatt jelentős átrendeződésekre számít mind az említett pártok diskurzusa, mind szavazóbázisaik átrendeződése tekintetében.

Elutasítóan viszonyul hozzá, de nem kezeli komoly következményekkel járó fejleményként a pozsonyi sajtó azt a helyi médiában kiemelt figyelmet kapott hírt, hogy a Jobbik alelnöke képviselői fogadóirodát nyitott a szlovákiai Dunaszerdahelyen.
Technikai értelemben véve semmi akadálya nincs annak, hogy Szávay István egy legális és a magyar törvényhozásban, illetve a brüsszeli parlamentben is képviselettel rendelkező párt tagjaként bármely európai ország lakosainak gondjai felől érdeklődjék, és azt sem akadályozhatja meg senki, hogy bárhol, bármikor pártjának propagandáját hirdesse, de a politika szemszögéből nézve teljesen más a helyzet - szögezi le pénteki kommentárjában a független pozsonyi Pravda. Megjegyzi: a Jobbik Szlovákiában kifejtett aktivitása ugyanis még elvben sem járulhat hozzá semmi máshoz, csak a két fél közötti kölcsönös bizalmatlanság újjáéledéséhez.

Hasonlóképpen vélekedik a liberális pozsonyi Sme. A lap pénteki kommentárjában megjegyzi, hogy az iroda megnyitása fél évvel a szlovákiai parlamenti választások előtt olyan, mintha éppen a Szlovák Nemzeti Párt vagy más szlovák nacionalisták kívánsága vagy megrendelése alapján történt volna. A Sme megjegyzi: a szlovák-magyar kapcsolatok történetében rendszeresen előfordultak zavaró pillanatok, és előfordulnak olyan időkben is, amikor úgy tűnik, minden jó úton halad. Hozzáteszi: míg a legutóbbi ilyen pillanatok - köztük a kettős állampolgárság ügye - a hivatalos magyar politika produktumai voltak, addig most csupán Szávay István egyéni kezdeményezéséről van szó.

A Bundesrat is megszavazta a menekültügyi reformcsomagot

A várakozásoknak megfelelően elfogadta a német szövetségi kormány menekültügyi csomagját a törvényhozás tartományokat képviselő kamarája, a Bundesrat pénteken, így november 1-jén életbe lépnek az új szabályok, amelyek az elutasított menedékkérők gyorsabb hazajuttatását és a menekültstátus megszerzésére esélyes kérelmezők gyorsabb beilleszkedését szolgálják, és új alapokra helyezik a menekültügyi rendszer finanszírozását.

A tartományi kormányok küldötteiből álló Bundesratban nagy többséggel fogadták el a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag) már csütörtökön megszavazott jogszabálycsomagot. A konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciós kormánya a Bundestagban ellenzékben lévő erők - Baloldal, Zöldek - támogatására szorult a Bundesratban.
A Baloldal csak Türingiában van kormányon, az SPD-vel és a Zöldekkel irányítja a tartományt. A tartományi kormánykoalíció előre jelezte, hogy tartózkodnak a Bundesrat szavazásán, mert a három párt nem jutott közös álláspontra a menekültügyi reform ügyében. Ugyanakkor a Zöldek részéről Baden-Württemberg tartomány miniszterelnöke, Winfried Kretschmann már korábban és a szavazás előtti vitában is kiemelte, hogy támogatják az új szabályokat.

Válság idején "konfliktuskereső magatartás helyett kompromisszumkészségre" van szükség, és a demokratikus pártoknak meg kell mutatniuk, hogy képesek az együttműködésre - mondta Winfried Kretschmann. Hangsúlyozta: a menekültügyi reform "fontos jelzés kifelé, Európának, de befelé is, a demagógoknak és a jobboldali populistáknak".

A Bajorországot kormányzó CSU részéről Marcel Huber, a bajor miniszterelnök, Horst Seehofer hivatalát vezető államminiszter beszédében hangsúlyozta, hogy Németország befogadóképességének korlátozottsága miatt gátat kell szabni a bevándorlásnak.

Felvetette, hogy az uniós külső határ védelme mellett arról is el kellene gondolkodni, hogy miként lehet megvédeni az uniós belső határokat, például a bajor-osztrák határt. Ugyanakkor jelezte, hogy ennek mikéntjéről a müncheni vezetésnek nincsenek határozott elképzelései. "Arról, hogy ez hogyan is nézne ki konkrétan, ma még nekem sincs válaszom" - mondta Marcel Huber.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi migrációs folyamatokat elemző részlegének vezető kutatója, Thomas Liebig szerint a Bundesrat döntésével útnak indított reformnak két fő hatása lehet.

Az átalakítás egyrészt "jelzés azoknak a menekülteknek, akik még nem indultak el Németország felé", másrészt pedig csökkenheti a menedékkérők egyik legnagyobb csoportját alkotó nyugat-balkáni kérelmezők számát - mondta Thomas Liebig a Bild című lapnak. Az albán kérelmezők száma már csökkenésnek is indult, ami a szigorításokról szóló diskurzusnak tulajdonítható - jegyezte meg.

A reform alapvető változást, az esélyek csökkenését, a lehetőségek szűkülését jelenti mindazok számára, akik nem háború vagy elnyomás elől menekülnek, de a Szíriából és más háborús övezetekből származó menekültek helyzetét nemigen befolyásolja - mondta az OECD szakértője.

November 1-jétől valamennyi EU-n kívüli nyugat-balkáni állam biztonságos származási országnak számít, így az onnan érkezett, becslések szerint több százezer menedékkérőt gyorsabban haza lehet toloncolni, és a berlini vezetés reményei szerint a biztonságos származási ország besorolás csökkenti az ösztönzést arra, hogy a szegénység és kilátástalanság miatt hazájukat elhagyó nyugat-balkáni emberek "bevándoroljanak" a német menekültügyi rendszerbe.

A védelemre nem szoruló embereket vonzó úgynevezett ösztönzők kiiktatását szolgálja egy sor további új szabály is; csökkentik a készpénz arányát a menedékkérők juttatásaiban, 6-ról 3 hónapra korlátozzák az ország elhagyására kötelező hatósági határozat felfüggesztésének maximális idejét, és aki nem távozik önként, attól a szállást és az élelmet leszámítva minden juttatást megvonnak, és eltűnését megakadályozandó nem közlik előre, hogy mikor toloncolják ki.

A menekültstátus megszerzésére esélyes menedékkérők beilleszkedését szolgálja, hogy megnyitják előttük az ingyenes nyelvi és integrációs kurzusokat, amelyeken eddig csak a menekültek vagy befogadottak vehettek részt, és szélesítik munkavállalási lehetőségeiket.

A reform új alapra helyezi a menekültügy finanszírozását, a menedékjogi kérelem elbírálásáig fizetett havi 670 eurós fejkvótával a szövetségi kormány átvállalja a menedékkérők ellátásáért felelős tartományoktól a menedékkérők számának és az eljárások átfutási idejének bizonytalanságából fakadó pénzügyi kockázatot.