Előfizetés

Orbán lezáratná a görög határt

Publikálás dátuma
2015.10.15. 18:39
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
Magyarország teljesen felkészült arra, hogy a schengeni megállapodásnak megfelelően csak ellenőrzötten, szigorú előírások szerint lehessen belépni az országba a magyar-horvát határszakaszon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak, az Európai Tanács csütörtöki brüsszeli ülésére érkezve.

Az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója előtt a kormányfő kiemelte: ezt az állapotot Magyarország ha kell, egy órán belül meg tudja valósítani. Viszont ez csak "a második legjobb megoldás", a legelőnyösebb a görög határ lezárása lenne, ezt szeretnénk most elérni - hangsúlyozta. Orbán Viktor kifejtette: péntek reggel lehet véglegeset mondani a magyar-horvát határszakasz esetleges lezárásáról, egyelőre meg kell várni a V4-es országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) és az Európai Tanács egyeztetését.

Mindenesetre Magyarország felkészült, "a zöldhatár védelméhez szükséges műszaki létesítmények elkészültek, a szükséges magyar élőerő jelen van", és a visegrádi partnerekkel nemzetközi összefogást is sikerült felépíteni - közölte. Hozzátette: ez "szívbéli barátságon nyugvó közép-európai együttműködés", amelynek keretében a V4-es partnerek több terhet átvesznek a határvédelemben.

Orbán Viktor magyar (b) és Robert Fico szlovák (b3), Bohuslav Sobotka cseh (j4) és Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök (j2) az Európai Tanács ülése előtt tartott V4-es kormányfői egyeztetésen. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Orbán Viktor magyar (b) és Robert Fico szlovák (b3), Bohuslav Sobotka cseh (j4) és Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök (j2) az Európai Tanács ülése előtt tartott V4-es kormányfői egyeztetésen. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy "le kell menni délre és meg kell védeni" a görög-török határt. Most remélhetőleg olyan irányt vesz a megbeszélés, hogy megegyeznek e határszakasz lezárásáról - mondta. Közölte: Magyarország hajlandó ebben részt venni, mert bár képes arra, hogy schengeni szabályok alá vonja a horvát határszakaszt, ahogyan azt korábban a szerb szakasszal is megtette, de ez csak a második legjobb megoldás.

Arra lenne szükség, hogy Görögország magától ellássa a szerződéses kötelezettségeit, amit eddig nem tett meg, és "ezért kerültünk mi is bajba" - magyarázta. Hozzátette: ha ezt Görögország "nem tudja ellátni, akkor lássuk el helyette mi".
Az Európai Tanács szeptember 23-i ülésén Orbán Viktor azt javasolta, hogy Görögország engedje át külső határvédelmét azoknak az európai országoknak, amelyek készek ebben részt venni. Kezdeményezte a menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztását még a schengeni övezet határán kívül, valamint a biztonságosnak tekintett országok listájának európai szintű meghatározását.

Orbán Merkellel is tárgyalt
A brüsszeli csúcstalálkozó előtt a magyar miniszterelnök az európai néppárt vezetőinek megbeszélésén vett részt a belga királyi akadémián, ahol külön találkozott Angela Merkel német kancellárral. Délután a visegrádi országok (V4) miniszterelnökei egyeztettek.

 

 MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Megkezdődött az uniós csúcstalálkozó

Megkezdődött csütörtök délután az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli találkozója, amelynek legfőbb témája a nemzetközi migránsválság. Az előzetes nyilatkozatok szerint az ülésen - amely előreláthatólag péntekre virradóra befejeződik - főleg az eddig meghozott döntések megvalósítását tekintik majd át, illetve az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, a Világélelmezési Programnak és a külön létrehozott pénzalapoknak tett pénzügyi felajánlásokról lesz szó, különös tekintettel arra, hogy ezek teljesítésével számos EU-tagállam elmarad. 

Végérvényes döntések ezúttal nem várhatók, de egyetértés születhet arról, hogy bővítsék az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex jogköreit, és az ügynökség egymaga is kezdeményezhesse a menekültstátusra nem jogosultak hazaküldését.

Donald Tusk, az állam- és kormányfői tanács elnöke egy sajtónyilatkozatban úgy vélte, hogy a tagországok többet tudnak tenni és többet is kell tenniük az anyagi tehervállalást illetően. 

Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár érkezési nyilatkozatában kiemelt hangsúlyt helyezett a külső uniós határok védelmére.

A Törökországgal folytatott együttműködést az ülés előtt megszólalók többsége különösen fontos kérdésnek nevezte, de például Hollande hangoztatta azt is, hogy a vízumliberalizációhoz Ankarának is teljesítenie kell az unió szabta feltételeket, és jobban fel kell lépnie az embercsempészek ellen.

Az állam- és kormányfők a találkozón beszámolót hallgatnak meg az uniós tagsággal kapcsolatban tervezett brit népszavazásról, a gazdasági és monetáris unió jövőjéről, valamint a decemberi párizsi ENSZ-klímacsúcs előkészítéséről is.

Juncker: most a tagállamokon a sor

A migrációs válság ügyében az Európai Unió intézményei megtették a szükséges lépéseket, most a tagállamokon a sor - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Brüsszelben.

A csúcs előtt a bizottság vezetője Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével egyeztetett, majd a közösen tartott sajtótájékoztatójukon Jean-Claude Juncker kiemelte: fel kell gyorsítani a dublini rendszer reformját. A bizottság elnöke egyúttal megerősítette, hogy a tagállamoknak be kell tartaniuk a szeptemberben tett pénzügyi vállalásaikat. Úgy vélte, ez a tagállamok szavahihetősége miatt is nagyon fontos.

Martin Schulz ugyancsak a tagállamokat sürgette, hogy biztosítsanak forrást a válság kezelésére. Az nem lehet, hogy a csúcs után a tagállamok vezetői elmondják, hogy "milyen döntést hoztunk, majd ha az nem valósul meg, azt mondják, az EU nem tesz semmit" - fogalmazott.

Jean-Claude Juncker arra is kitért, hogy az uniós testület alelnöke, Frans Timmermans, illetve Johannes Hahn, szomszédságpolitikáért és EU-csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos hajnali négyig tárgyalt Törökország képviselőivel egy közös akciótervről, és jók az esélyek a sikerre. "A helyes irányban mozdultunk el" - közölte Juncker további részletek közlése nélkül. Martin Schulz is hangsúlyozta az "intenzív együttműködés" szükségességét Törökországgal.

A Bundestag megszavazta a menekültügyi reformcsomagot

Nagy többséggel elfogadta csütörtökön a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag a menekültügyi rendszer reformját szolgáló törvénycsomagot. Angela Merkel kormányának előterjesztését valamennyi jelenlévő konzervatív képviselő támogatta.

A 630 tagú Bundestagban 600 képviselő szavazott, a kormány előterjesztéseit 475 képviselő támogatta és 68 utasította el. A név szerinti szavazáson 57-en tartózkodtak. 

Az Angela Merkel kancellár vezette konzervatív CDU és a bajor testvérpárt, a CSU 310 fős közös frakciójából 300-an vettek részt a szavazáson, és a Bundestag honlapján késő délután közölt részletes eredmények szerint valamennyien igennel voksoltak.

A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) frakciójában az előterjesztésekre 173 igen szavazat érkezett, 2 nem és 6 tartózkodás mellett.

Az ellenzéki pártok - Baloldal, Zöldek - egyöntetűen elutasították a javaslatcsomagot. 

A törvényhozás másik kamarája, a tartományokat képviselő Bundesrat pénteken szavaz a reformról, amelyet a berlini vezetés a tartományi kormányokkal közösen dolgozott ki. Így a Bundestag után várhatóan a Bundesrat is elfogadja majd a csomagot.

A változtatások célja a menedékjogi eljárások felgyorsítása és az elutasított kérelmezők mielőbbi távozásának előmozdítása, a menekültstátus megszerzésére esélyes menedékkérők beilleszkedésének támogatása és a menekültügyi rendszer finanszírozásának biztosítása.

A Bundestagban elfogadott reform a menekültügyi rendszer legnagyobb szabású átalakítása a legutóbbi - a délszláv háború miatt megindult - nagy menekülthullám révén, 1993-ban bevezetett szigorítások óta. Az új szabályok november 1-jén léphetnek érvénybe.

A biztonságos származási országok körét Albániával, Koszovóval és Montenegróval bővítik. A másik három nyugat-balkáni államot - Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Szerbiát - már tavaly biztonságos származási országnak minősítették. Ezeknek az országoknak az állampolgárai az esetek csaknem 100 százalékában nem kapnak menekültstátust. Ugyanakkor a besorolás nem menti fel a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalt (BAMF) a kérelmek részletes, a kérelmezők egyéni, személyes helyzetének tanulmányozásán alapuló elbírálása alól, és a belügyminisztérium szerint nem is gyorsítja lényegesen az eljárást.

A biztonságos származási ország besorolás révén mindössze 10 percet lehet megtakarítani az ügyintézésben, de ennél sokkal fontosabb a besorolás üzenete, az, hogy az adott ország állampolgárainak nem érdemes próbálkozniuk Németországban - érvelt a tárca még a javaslatok előkészítése idején.

A védelemre nem szoruló embereket a német menekültügyi rendszerbe vonzó úgynevezett rossz ösztönzők kiküszöbölését szolgálja egy sor további új szabály is; csökkentik a készpénz arányát a menedékkérők juttatásaiban és legfeljebb egy hónapra előre fizetik ki, 6-ról 3 hónapra korlátozzák az ország elhagyására kötelező BAMF-határozat felfüggesztésének maximális idejét, és aki nem távozik önként, attól a szállást és az élelmet leszámítva minden juttatást megvonnak, és eltűnését megakadályozandó nem közlik előre, hogy mikor toloncolják ki.

A menekültstátus megszerzésére esélyes menedékkérők beilleszkedését szolgálja, hogy megnyitják előttük az ingyenes nyelvi és integrációs kurzusokat, amelyeken eddig csak a menekültek vagy befogadottak vehettek részt, és szélesítik munkavállalási lehetőségeiket. 

A reform új alapra helyezi a menekültügy finanszírozását, a menedékjogi kérelem elbírálásáig fizetett havi 670 eurós fejkvótával a szövetségi kormány átvállalja a menedékkérők ellátásáért felelős tartományoktól a menedékkérők számának és az eljárások átfutási idejének bizonytalanságából fakadó pénzügyi kockázatot, továbbá növelik a szociális lakások építésére és a felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorú menedékkérők ellátására, nevelésére nyújtott szövetségi támogatást.

A szavazás előtti vitában egy időben mondott beszédet Angela Merkel a Bundestagban, és a kancellár menekültpolitikáját ellenző, a menedékkérők áradatának korlátozását sürgető bajor miniszterelnök, Horst Seehofer a müncheni tartományi gyűlésben (Landtag).

A kancellár a nemzetközi összefüggésekről beszélt, kiemelte, hogy szerinte "nem túlzás Európa történelmi próbatételeként felfogni" a menekültválságot, amelynek megoldása egyszerre "nemzeti, európai (uniós) és globális" feladat.

Angela Merkel a bajor kormányfőre és más bírálóira célozva hangsúlyozta, hogy ábrándokat kerget, aki azt hiszi, hogy a digitalizáció és a globalizáció korában be lehet zárkózni. A konzervatív politikus a kormány menekültpolitikáját bíráló konzervatív képviselőkre utalva hangsúlyozta, hogy a szavazáskor "a tartózkodás nem opció".

A bajor miniszterelnök a menekültválságból fakadó németországi gondokról, az ország egyre súlyosabb túlterheltségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a bevándorlás korlátozása nélkül kezelhetetlen a menekültválság, a bevándorlás ügye pedig kizárólag a szövetségi kormányra tartozik, ezért a berlini vezetésnek kell tennie a menekültáradat korlátozásáért.

Mindenekelőtt egy "politikai nyilatkozat" szükséges "a világ nyilvánossága számára arról, hogy még egy olyan gazdag országban is vannak határai a bevándorlásnak, mint Németország, és hogy "nem tudunk befogadni mindenkit, aki hozzánk jön" - mondta Horst Seehofer.

Hernádi-ügy - Horvátország tiltakozik

Horvátország tiltakozó jegyzéket küld Ausztriának és Németországnak Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatójának ottani útjai miatt - közölte Ranko Ostojic horvát belügyminiszter.

A tárcavezető arra reagált, hogy Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szerdán délután Bécsben tárgyalt az OMV vezérigazgatójával, Rainer Seele-vel.

Ostojic szerint az utazás vitatható, ugyanis Hernádi Zsolt szerepel az Interpol körözési listáján. Az üzletember erre került fel, mert a horvát ügyészség azzal vádolja, hogy 10 millió euró kenőpénzt adott Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek, annak fejében, hogy a Mol megszerezhesse az irányítási jogokat az INA horvát olajipari cég felett.

A Mol Nyrt. számos alkalommal visszautasította ezt a vádat, és leszögezte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze az INA-ban az irányítási jogokat.

Hernádi Zsolt idén februárban került fel ismét a nemzetközi rendőri szervezet Interpol körözési listájára. Az ügyben kiadott vörös jelzés a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel az Interpol tagjait, helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kezdeményezte.

A Mol a Hina horvát hírügynökségnek is megerősítette, hogy Hernádi Zsolt jogszerűen tartózkodott Ausztriában, és az elmúlt hónapokban több hivatalos látogatást tett Németországban, többek között Berlinben is, ahol tárgyalásokat folytatott a közép-európai régió ellátásbiztonságáról.