Előfizetés

Simon-ügy: nem találnak bizonyítékot a nyomozók

Negyedszer is meghosszabbították a költségvetési csalással vádolt volt MSZP-elnökhelyettes, Simon Gábor elleni nyomozás határidejét, december 14-ig. Az ügyészség még mindig nem talált bizonyítékot a vádemeléshez - írja a Bors.

A nyomozás 2014 februárjában indult, amikor kiderült: egy Simon Gábor nevén lévő bécsi bankszámlán 238 millió forintot érő euró van, amelynek eredetét nem igazolta és a képviselői vagyonnyilatkozataiban sem tüntette fel. Simon akkor azt állítot­ta, hogy a pénz nem az övé, csu­pán annak vagyonkezelője. A Központi Nyomozó Főügyészség ezért költségvetési csalással (az ismeretlen jövedelem után be nem fizetett adó miatt) és hamis magánokirat-felhasználással gyanúsította meg.

Simon bécsi számláján azonban csak 73 milliót zároltak, az expolitikus pedig utóbb 128 milliót fizetett be a NAV-nak adóhátralék címén. Emiatt – ha el is ítélnék adócsalásért – büntetése korlátlan mértékben csökkenthető. Ha Simont a magánokirat-csalásért ítélnék el, csak egy év szabadságvesztéssel sújthatják, ebből két hónapot már előzetes letartóztatásban letöltött.

Az ex-politikus elleni szigor a nyomozás sikertelenségével párhuzamosan enyhült. Előbb házi őrizetbe került, majd lakhelyelhagyási tilalmat kapott. A Bors értesülése szerint egy alkalommal ügyészi engedéllyel el is hagyhatta Budapestet, hogy felkeresse édesapja vidéki sírját. 

Harangozó Tamás nem akar elnök lenni

F. Á.
Publikálás dátuma
2015.10.13. 15:48
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Harangozó Tamás nem száll be az MSZP elnöki székéért folytatott küzdelembe. Ezt a politikus tette nyilvánvalóvá egy más témában tartott keddi háttérbeszélgetésen. A kormányközeli Magyar Idők szellőztette meg, hogy Harangozó lehet Tóbiás József utóda, mert a pártelnökkel a megyei elnökök és a "talpas" szocialisták egyaránt elégedetlenek. Úgy tudni, sem Botka László szegedi polgármester, az országos választmány elnöke, sem Mesterházy Attila nem kíván most elnök lenni. 

Mesterházy ennek ellenére hosszú ideje járja az országot. Forrásaink szerint sokan szívesen látnák a poszton Ujhelyi István EP-képviselőt, a szocialisták alelnökét, ám számolnak azzal is, hogy ő most nem fog Brüsszeltől elszakadni, bár nem költözött a belga fővárosba. Vannak viszont önjelöltek; néhány hete még közéjük sorolták Lukács Zoltánt, akiről jelenleg nem tudni, mik a szándékai.

MSZP-s körből úgy értesültünk, Tóth Bertalanra, akiről augusztusban elterjedt, hogy Puch László egykori pártpénztárnok miniszterelnök-jelöltnek szánja, nem bíznák az elnöki posztot. Tóth egyébként nyáron lapunknak azt állította, nem Puch, hanem a baloldal embere, és nem örül a kiszivárogtatásnak, mert a szocialistáknál nincs casting. Ismert szocialista politikusok néhány hete lapunknak arról beszéltek, a legnagyobb gond, hogy nem látják a lehetséges új elnököt, csak az önjelölteket. 

Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke viszont tegnap lapunkban, ha kimondatlanul is, de meghirdette elnöki programját. Véleménye szerint akkor lesz jövője az MSZP-nek, ha nem önmagával foglalkozik, hanem azoknak az embereknek a problémáival, akiktől a szavazatokat várja. Nem elég azt mondani: Orbán takarodj!, mert a tagadás csak az örökké való ellenzékiséget kódolja a párt jövőjébe.

Nem lesz palotaforradalom az MSZP-ben, és előrehozott tisztújításra sem készülnek. Erről napok óta igyekeznek meggyőzni a közvéleményt a szocialisták. Forrásaink szerint viszont az országos választmány legutóbbi ülésén forrtak az indulatok. A november 28-i kongresszusra készülve többen elmondták, nem lehet csupán az alapszabály módosításáról dönteni, mert egy helyben toporognak, színtelenek, és ha ez így folytatódik, soha nem lesz váltópárt az MSZP-ből. Többen az elnökség menesztését sürgették, mások viszont arra figyelmeztettek, nem szabad kapkodni. Az előrehozott tisztújításnak azért nincs sok értelme, mert ha azt novemberben el is rendelné a kongresszus, az alapszabály értelmében március elejénél korábban akkor sem lehetne lebonyolítani. Akkor pedig már meg lehet várni a néhány hónappal később esedékes soros tisztújítást.

Egy belső használatra készült felmérés szerint állítólag a tagság sem bízik abban, hogy a jelenlegi vezetéssel választást nyerhetnek 2018-ban, pedig sokan azt gondolják, hogy a szocialisták alakíthatnak kormányt akár már a következő ciklusban Magyarországon. A közvélemény-kutatásból forrásaink szerint kiderült, hogy a baloldali választók többsége nem tudja, hogy jelenleg Tóbiás József vezeti a pártot és az elnökség tagjai közül is keveset ismernek. Információnk szerint a felmérés azt is megmutatta, hogy a választók csak három pártot ismernek: a Fideszt, a Jobbikot és a szocialistákat, a többi demokratikus ellenzéki párt nem "látszik", politikusaikat pedig az MSZP-hez sorolják. 

400 millióból tüntetik el a veszélyes hulladékot - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.10.13. 15:39
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Megkezdődött a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) szomszédságában lévő veszélyeshulladék-tároló felszámolása hétfőn Balmazújváros-Lászlóháza térségében - jelentette be a Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott kedden a helyszínen, sajtótájékoztatón.

Rácz Róbert emlékeztetett arra, hogy a kormány 400 millió forintot biztosított a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, a telep teljes felszámolására. Elmondta azt is, hogy a telep korábbi tulajdonosai ellen felszámolás indult, ezért maradt az államra a kármentesítés. Az egykori tulajdonos cég egyébként korábban már 2700 tonna veszélyes hulladékot elszállított a lászlóházai telepről. 

A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség - amely áprilistól főosztályként integrálódott a kormányhivatalba - a volt tulajdonostól bankgaranciaként lehívott 25 millió forintból 3 milliót már felhasznált azonnali veszélyelhárításra, a fennmaradt 22 millió forintból kezdődött meg most a telephely biztonsági szempontoknak megfelelő átrendezése és az első ütemben 450 tonna veszélyes hulladék elszállítása.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A közbeszerzés alatt álló és januárban kezdődő második ütemben - a kormány biztosította 400 millió forint felhasználásával - folytatódik a telep teljes felszámolása és a környezet helyreállítása - mondta Rácz Róbert hozzátéve, hogy egyidejűleg felszámolják a volt tulajdonos egykori debreceni, Határ úti telepét is, ahonnan további 700-800 tonna veszélyes hulladékot kell elszállítani.

Kórós Csaba, a kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának vezetője elmondta: a harmincéves lászlóházai telepen jelenleg mintegy 2200-2300 tonna veszélyes hulladékot tárolnak. A 88-féle hulladék hű lenyomata az 1980-as évek debreceni iparának: van köztük csapágygyári, nyomdaipari, mezőgazdasági gépgyártásból származó olajos hulladék, galvániszap, festékmaradvány - sorolta a szakember.

Kórós Csaba ugyanakkor utalt rá, hogy a Balmazújváros-lászlóházai telep kimondottan veszélyes hulladék tárolására épült: beton talapzattal, fedett területen, hat monitoring kúttal, a hulladéktároló mellett húzódó burkolt (beton) kármentő árokkal.

A folyamatosan végzett vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a hulladéktárolás sem Lászlóházán, sem a debreceni Határ úton azonnali beavatkozást igénylő közvetlen veszélyt nem okoz, ami nem jelenti azt, hogy a veszélyes hulladékok a tárolóhelyeken tovább maradhatnak. A veszélyes hulladékot az észak-magyarországi veszélyeshulladék-lerakóba szállítják, a munkák 2016 elejéig tartanak - fűzte hozzá a főosztályvezető. 

Az ügy előzménye, hogy egy civil szervezet 2014 januárjában hívta fel a közvélemény figyelmét a balmazújvárosi telephelyen tárolt veszélyes hulladékokra, illetve a tárolás körülményeire. A helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak után a kiborult, kiszóródott hulladékokat a felügyelőség a saját költségén - a bankgarancia terhére - összeszedette, a szükséges átcsomagolásokat elvégeztette, a lehetőségek szerinti rendrakás megtörtént, s a telephely őrzését azóta 24 órában biztosíttatta.