Előfizetés

Közép-Európa megérzi a VW-botrányt

Londoni pénzügyi elemzők szerint a közép-európai EU-gazdaságok növekedését a következő egy évben érezhető mértékben visszafogják a várakozásoknál gyengébb kínai és euróövezeti teljesítmény, valamint a Volkswagen-botrány összeadódó hatásai.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a magyar, a cseh, a lengyel és a román gazdaság kilátásairól összeállított, hétfőn ismertetett felülvizsgált előrejelzésükben közölték: az elmúlt időszak fejleményeinek figyelembevételével kissé lefelé módosították az országcsoport együttes növekedési teljesítményére adott prognózisukat. A ház a térség átlagos idei egész évi GDP-bővülésére szóló becslését 0,2 százalékponttal 3,6 százalékra, a jövő évi előrejelzést 0,3 százalékponttal 2,9 százalékra csökkentette.

A felülvizsgálat előzményeként a cég lefelé módosította a kínai és az euróövezeti gazdaság teljesítményére adott becslését is. A közép-európai kilátásokról összeállított hétfői helyzetértékelésében ugyanakkor a legrészletesebben a Volkswagen teszteredmény-hamisítási botrányának várható térségi hatásait taglalta.

A JP Morgan londoni elemzői szerint e hatásokat nehéz pontosan előrelátni, de az bizonyos, hogy a régióban Csehország és Magyarország a legérzékenyebb, ebben a két gazdaságban ugyanis az évente megtermelt bruttó hozzáadott értékből a járműipar 5,4, illetve 4,6 százalékkal részesedik. Lengyelországban és Romániában jóval kisebb ez az arány.

Megterhelheti a térség autóipari teljesítményét az is, hogy a Volkswagen - minapi bejelentése szerint - leállítja az összes nem alapvetően szükséges beruházását. Ez közvetlenül a helyi VW-érdekeltségek - Csehországban a Skoda, Magyarországon az Audi - esetleges termeléscsökkentése, közvetve pedig a közép-európai beszállítók alkatrészei iránti német kereslet visszaesése révén fejtheti ki hatását - áll a JP Morgan hétfői londoni elemzésében.

A ház szerint ugyanakkor vannak enyhítő tényezők is. Ezek közé tartozik, hogy a botrányt kirobbantó szoftverrel felszerelt dízelmotorok gyártását a térségi Volkswagen-érdekeltségek már beszüntették, így a termelésre a történtek legalábbis rövid távon nem feltétlenül hatnak.

Mindemellett az érintett, már forgalomba került autók átalakítása jövőre önmagában is pótlólagos aktivitásként jelenik majd meg ezekben a gazdaságokban, a Volkswagen európai eladásainak növekedési üteme pedig már jóval a botrány kirobbanása előtt is lassult - sorolják a JP Morgan elemzői. A ház szerint ráadásul a közép- és kelet-európai gazdaságok erőteljes fogyasztói bizalmi mutatói, egyre feszesebb munkapiaci helyzetük, a robusztus bérnövekedés és az egyre bővülő hitelkiáramlás is arra vall, hogy a fogyasztás és a beruházási aktivitás ezekben a gazdaságokban az export megtorpanása esetén is erős marad.

A Volkswagen-botrány lehetséges közép-európai és magyarországi hatásait a londoni elemzői közösség meglehetősen vegyesen ítéli meg; borúlátó és viszonylag derűlátó értékelések egyaránt születtek.

A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői modellszámításokra alapuló tanulmányukban azt írták, hogy a VW-botrány lehetséges hatásaira a térségben a cseh gazdaság a legérzékenyebb, utána Szlovákia, Magyarország és Lengyelország következik. Románia ugyanakkor viszonylag védett e hatásoktól.

Az öt vizsgált gazdaság együtt - Németország után - a második legnagyobb autógyártó térség Európában, évente 3,7 millió járművel. Ez a Németországban egy év alatt gyártott 5,9 millió autó 62 százaléka, viszont ez az öt gazdaság a német hazai össztermék 30 százalékát állítja elő, vagyis az autóiparnak arányosan jóval nagyobb a súlya e csoportban - hangsúlyozták a Morgan Stanley elemzői. A ház mindezt egybevetve úgy számol, hogy ha a VW-botrány miatt az autóexport például 10 százalékkal csökkenne, az a szlovák gazdaság éves növekedési ütemét 0,7 százalékponttal, a cseh és a magyar gazdaságét 0,6, illetve 0,5 százalékponttal fogná vissza.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértői ugyanakkor azt jósolták, hogy ha észlelhető lenne is a Volkswagen járművei iránti kereslet bármilyen visszaesése, azt valószínűleg ellentételezné más márkák keresletének növekedése.

A ház szerint ráadásul a korábbi hasonló iparági incidensek tapasztalataiból megítélhetően még az sem egyértelmű, hogy a Volkswagen járműveinek kereslete - eltekintve a legközelebbi néhány hónaptól - hosszabb távon jelentősen visszaesik. Amikor például a Toyota 2009-ben, vagy a General Motors 2014-ben tömeges autó-visszahívásokra kényszerült különböző hibák miatt, ez nem gyakorolt különösebben érezhető hatást termelésükre.

Szegénységkutató kapta a közgazdasági Nobelt

Publikálás dátuma
2015.10.12. 17:59

Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat Angus Deaton, a Princeton Egyetem közgazdász professzora kapta a fogyasztás, a szegénység és a jólét területein folytatott kutatásaiért.
Forrás: Princetoni Egyetem

Forrás: Princetoni Egyetem

A közgazdaságtanban is egyre jobban értékelik azokat a kutatásokat, amelyek a szociológia, a társadalom szempontjából vizsgálják a közgazdasági folyamatokat; ebbe a trendbe illeszkedik az idei közgazdasági Nobel-emlékdíj odaítélése is. Angus Deaton, a Princeton egyetem közgazdász professzora nyerte el az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat a fogyasztás, a szegénység és a jólét területein folytatott kutatásaiért.

Deaton a világban létező extrém szegénység, a kevesebb mint napi egy vagy két dollárból élők felmérésének technikájáról és az adatok megbízhatóságáról folytat kutatásokat, különös tekintettel az indiai National Sample Survey (NSS) által végzett háztartási felmérésekre. Kutatásai emellett kiterjednek a társadalmi helyzet, az egészség, a jövedelem és a végzettség összefüggéseire és nemzetgazdasági hatásaira is.

Deaton három kutatási területén elért eredményeit díjazták.

- Mi alapján döntik el az emberek, hogy mire költenek? Ez nemcsak önmagáért érdekes, hanem azért is, mert egy kormánynak például nagyon sokat segíthet egy fogyasztási adó (mint például az áfa) emelése vagy csökkentése előtt, hogy tudja, hogy az intézkedés hogyan befolyásolja a társadalom különböző csoportjainak a fogyasztását. Deaton kifejlesztett egy modellt, amivel meg lehet becsülni, hogy az egyes áruk árai hogyan függnek az összes áru árától és az emberek jövedelmeitől.

- Mennyit költenek el az emberek a jövedelmükből és mennyit takarítanak meg? Deaton munkáiban arra mutatott rá, hogy amikor azt próbáljuk megérteni, hogy a gazdaságon belül az emberek fogyasztásának összessége miért és hogyan változik, akkor nem elég a teljes fogyasztást vizsgálni, mert az egyéni döntésekből nagyon sok minden derülhet ki arról, hogy a fogyasztási ciklusok miért pont úgy változnak, ahogy.

- Hogyan érdemes mérni a jólétet és a szegénységet? Deaton azt mutatta meg, hogy a szegénység vizsgálatánál nagyon fontos a háztartások fogyasztási adatait jól megvizsgálni ahhoz, hogy többet megtudjunk a szegénység okairól és jellemzőiről. Azt kutatta például, hogy hogyan függ össze a jövedelem és a kalóriabevitel, és azzal is foglalkozott, hogy a családon belül a pénzügyi egyenlőtlenségek milyen összefüggésben vannak a nemi egyenlőtlenségekkel.

Érdekes mellékszál, hogy Angus Deaton inspirálta annak a fiatal amerikai vezérigazgatónak a döntését, aki nemrég lemondott egymillió dolláros fizetéséről, hogy fokozatosan, három év alatt évi 70 ezer dollárra emelje a beosztottjai fizetését - írja az index.hu. Dan Price azután döntött a fizetések radikális átalakítása mellett, hogy elolvasta Deaton és Daniel Kahnemann közös tanulmányát, amiből az derült ki, hogy az az USA-ban nagyjából 75 ezer dollár, vagyis úgy 21 millió forint körül van az az optimális éves fizetés, ami maximálja az emberek boldogságát: ha ennél kevesebbet keresnek, akkor még van rajtuk pénzügyi nyomás, ennél többtől viszont már nem lesznek annyival boldogabbak.

A díj
Eltérően a többi - orvosi, fizikai, kémiai, irodalmi és béke- Nobel-díjtól, amelyeket Alfred Nobel (1833-1896) vegyész és üzletember, a dinamit feltalálójának végakarata alapján hoztak létre és először 1901-ben osztottak ki, a közgazdasági Nobel-díjat a svéd központi bank alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából 1968-ban, és a díjat először 1969-ben ítélték oda. A közgazdasági díjazottat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia választja ki. A lemaradt jelöltek és jelölőik nevét ötven évig titokban kell tartani
Angus Denton
A tudós 1945. október 19-én született Edinburghban. A brit-amerikai kettős állampolgár a Princeton Egyetemen a közgazdaságtan és nemzetközi kapcsolatok professzora.



Quaestor-saga - Még csak 31 ezer ügyfélnek fizettek

A Befektető-védelmi Alap (Beva) október 7-ig összesen 30 883 ügyfél részére, mintegy 85,5 milliárd forint kártalanítási összeget adott át a kifizetéseket intéző OTP-nek - olvasható a Beva honlapján közzétett összesítésben.

Ebből kiderül, hogy a 6 millió forint feletti követeléssel rendelkező ügyfelek közül 5543-nak már kifizették a 6 millió forintig terjedő követelés-részt, összesen 33,3 milliárd forintot. A követelések összegét tekintve a legtöbb ügyfelet épp ebben a kategóriában fizették ki, míg a második legtöbbet - 4532-t - a fél- és egymillió forint közötti követeléssel rendelkezők közül.
A Quaestor alap honlapján olvasható információk szerint a kárrendezési eljárásban jogosnak nyilvánított Quaestor-kötvényes igényekhez kapcsolódóan közel 32 000 ügyfélnek összesen 88 milliárd forintot fizetnek majd ki.

A Quaestor-kárrendezés keretében július 13-án indult a Bevát terhelő kártalanítási rész kifizetése. A Beva a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja útján a hiányzó kötvények miatti pénzkövetelést fizeti ki a károsultaknak, egyenként 20 000 euróig, körülbelül 6 millió forintig. A 100 ezer euróig, a 30 millió forintig fennmaradó további követelések kifizetését a Quaestor alap időben eltolódva tudja teljesíteni.

Ennek oka, hogy az úgynevezett Quaestor törvénnyel (2015. évi XXXIX. törvény a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról) kapcsolatos, folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás miatt a kárrendezés finanszírozása jelenleg sem a Magyar Nemzeti Banktól, sem a pénzpiacról nem oldható meg. A kárrendezés további közel 100 milliárd forint összegű részének kifizetése ezért csak az Alkotmánybíróság döntésének és - ennek fényében - az esetlegesen szükségessé váló jogszabályi változások ismeretében folytatódhat - olvasható a kárrendezési alap honlapján.